Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 200. szám

1969. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s SZANALAS UTÁN Rendbe jön A múlt év nyarán már lát­szott, hogy a krízis elkerül­hetetlen az öcsödi Kossuth Tsz-ben. A súlyos aszály miatt a tervezettnél több millió forinttal kevesebb lett a búza árbevétele. Takar­mány is alig termett, s as öcsödi Kossuth I sas emiatt eladták az állatok egy részét. Ev végére a gazdasá­gi bajok fokozódtak. A szö­vetkezet végül 5,2 millió fo­rint veszteséggel zárt, s az alapok értéke további 7,9 millió forinttal csökkent. Nemcsak asxály Az öcsödi Kossuth Tsz-t korábban jó közepes gazda­ságnak ismertük. Eredményei egyre javultak. Ezért megle­petésként is hatott a súlyos vesztesége. Megyeszerte se­pert az aszály, de néhány gaz­daság kivételével, a többie­ket nem ingatta meg. Ezért hiba lenne mindent a száraz­ságra fogni: A bajok gyöke­re jóval mélyebb ennél. A megyei tanács vb által kiküldött szanálási bizottság többek között ezeket állapí­totta meg: A vezetés színvo­nala alacsony. Döntéseit nem előzték meg a gazdasági számítások. Aránytalanság keletkezett a két fő üzemág között, elhanyagolták az ál­lattenyésztést. Kormányszervek is ösztö­nöznek a melléktevékenység fokozására. Am ez nem me­het az alaptevékenység ro­vására. Öcsödön „megfeled­keztek” erről, eltúlozták a kiegészítő tevékenység ará­nyait. Egy év alatt az előző évinél kétszeres összeget köl­töttek fejlesztésre. (Tej fel­vásárlás, építőipar, vendéglá­tás, kereskedelem, cukrá­szat.) Ez elvonta a gazdaság­vezetők figyelmét a mező­gazdaságtól. A számvitel nem tudta rendszeresen kö­vetni a gazdasági eseménye­ket. A Kossuth Tsz-ben anya­gi erejüket meghaladó be­ruházásokat végeztek. Így 1967-ben 2,1 millió, 1968-ban 2,3 millió forinttal haladták meg a tervezett beruházások értékét (Tavaly például 8,6 milliót ruháztak be.) A gaz­dasági bajokat az ellenőrzés hiányossága is növelte. Kiút a kátyúból A szövetkezet a veszteség rendezésére 3,4 millió forint középlejáratú, 1,9 millió fo­rint rövidlejáratú hitelt és 1,6 millió forint vissza nem térítendő állami dotációt ka­pott. De az állami szervek által meghatározott feltételek mellett; Így például: meghatároz­ták a kiosztható munkadíj tömegét Törekedni kell az alapok korábbi szintjének vissaaállítására. A kiegészítő tevékenység csak gazdaságo­san folytatható, tehát ezt is felül kellett vizsgálni; — A szövetkezet ne kezdjen új beruházásokat, s tartsa be a könyvvitelre vonatkozó jog­szabályokat. Határozott feltételek, ám az állami szervek a gazdaság megerősödése, a szövetke­zeti közösség érdekében szab­ták meg ezeket Az idei ter­melési és pénzügyi terveik is ezek ismeretében, figyelem­be vételével készültek. — A tagság mérlegelte és jóvá­hagyta a kátyúból való ki­vezető utat A tagság Dicséretre méltó: a Jobb napokat látott szövetkezeti tagság bizalma nem ingott meg. Reálisan értékelte a közös gazdaság helyzetét, az emberek nem estek pánikba. Pedig közel három hónapig nem kaptak előleget mert nem volt miből. Ekkor is kitartó szorgalommal dol­goztok. Bíztak abban, hogy az állam segítségével és sa­ját erejükből viszonylag gyor­san ismét talpra állnak. Iga­zuk lett A tsz vezetősége levonta a szükséges tanulságokat, s igyekezett rendbe tenni a bixalma munkabéralap arra késztette, hogy felülvizsgálja és szigo­rítsa a munkanormákat. Csökkentették az addig túlzott szociális juttatásokat Felülvizsgálták az ipari, fel- vásárlási és kereskedelmi te­vékenységet Jelenleg a ko­rábbi 30 helyett 12 község­ben vásárolják fel a tejet Továbbra is ellátják tejjel, tejtermékkel — részben ke­nyérrel — Kunszentmártoni és Öcsödöt A tej felvásárlás és feldolgozás az idén 1,6 millió forint tiszta hasznot hoz. Megszűnt a cukrászüzem és csökkent az építőipari szervezet létszáma; gazdaság szénáját. A kötött Bíxtató ér A szövetkezet párt- és gaz­dasági vezetősége nemrég ér­tékelte az előrehaladást, az első félév eredményeit AZ idei év bíztató, az erőfeszíté­sek, meghozták gyümölcsü­ket. A vizsgálat után erről a járási szervek is pozitívan vélekednek. A búza 18 mázsás átlag­termést és közel 4 millió fo­rint árbevételi többletet adott. Kiváló a termés őszi árpából és zabból, a kukori­ca, cukorrépa is jól fizet A kertészet árbevételi terve 4,1 millió, melyet szintén túltel­jesítenek. jelentősen nőtt a koca lét­szám. meghaladja a csökken­tés előtti létszámot A tsz- nek feleslege lesz takarmány­ból. A hízók egy részét fel­dolgozott áruként értékesítik. Az előzetes számítások sze­rint a tsz-nek 5—5,5 millió forint árbevételi többlete lesz az idén. Nincs üzemviteli hi­tele, az esedékes rövidlejára­tú hitelt már visszafizette. A forgóalap szintjét vissza állítják az év végére, ez meghaladja az 1967. évit. — Biztonsági alapra 3—3,5 mil­lió forintot tesznek. A tagok jövedelme a tavalyi 11 ezer­ről kb. 15—18 ezer forint kö­zött lesz. A tsz-ben új főagronómus dolgozik. Az idősebb szakem­ber tapasztalata szerencsésen párosul a fiatalok lelkesedé­sével. A tsz-nek ugyanis 15 ösztöndíjasa volt, illetve van. Kilencen már otthon vannak, 1971-ig a többiek is végez­nek az egyetemen, főiskolán és a felsőfokú technikumok­ban. Nagyüzemi gyakorlatuk azonban még nincs, nevelé­sükre nagy gondot kell for­dítani. A Kossuth T»z-b«n helyre áll a gazdasági egyensúly. Az évnek azonban még nincs vége, az ősziek betakarítása hátra van. Az eredmények biztatóak, a fejlődés gyor­sabb a vártnál. Hiba lenne ha ez önelégültséget szülne a gazdasági vezetőknél, mert ez megbosszulhatná magát Máthé László Az óriás bébije A hatalmas, ligetes gyár­telepein, a gépjavító vállalat régi gépszínei állnak, az új épületeik, az üzemcsarnok, az új utak még csak a tervraj­zokon élnek. A város tornyai is csak távolról látszanak ide, nyugalom és csend ha­zája a vidék. A Szerszám­gépipari Művek karcagi gép­gyárában az óriás gyár bébi­jében mindenütt az újnak, a kibontakozónak szelleme ér­ződik. Régi gárda, új ellenfél Pedig a törzsgárda alig változott. Megmaradt a gaz­dasági és műszaki vezetés, csupán két szerszámgépes mérnökkel egészült ki. Vég­rehajtották a szükséges át­szervezéseket és nekiültek — a tanulásnak. Az új felada­tok már sokkal inkább szer­számgépipari ismereteket kö­vetelnek, s ez a gárda meg akar birkózni az új „ellen­féllel’’ is. Bár a profilváltás fokozatosan megy csak végbe, már vannak bizonyítékok ar­ra, hogy sikerrel birkózik. Például az időarányos ered­ménytervet 119 százalékra teljesítették. A gyártmányszerkezet nagy­arányú megváltozása még a jövő feladata. A gyár terme­lőkapacitásának nagy részét még a lakatos munkák kötik le, a majdani gépalktrész- gyártás helyett. A már bejá- ródott cikk, az elektromos vezérlőszekrények jzerkezeti- és lemezmunkáit végzik. En­nek jórésze exportra megy az NDK-ba. — Készítenek Moszkvába egv elektromos eredményhirdetőtáblát vala­melyik lóversenytérre, beton­gyári diszpécserszobához a vaszerkezeti elemeket. A gyalugép szupport és a csap­ágytok gyártásához még csak gyűrkőznek. Versenyben a brigádok Az eddigi vezetői gondok közösségi gondokká szélesül- tefc. Egy-egy műszaki prob­léma megoldására a szakszer­vezet a legilletékesebbeket, a dolgozókat mozgósítja. Csök­kentették egy sorjázó műve­let tizenötperces idejét há­rom percre. így oldották meg egy páncélmenetfúrás pon­tosságát, s a példákat lehet­ne sorolni. K. Szabó Sándor szerelő, az SZB titkára, és Nagy István elnök, mint mű­vezető maga is példát mutat a termelés akadályainak fel­derítésében. elhárításéban. S ösztönző a teljesítmény­bér is. Aki többet akar ke­resni. többet is kell adnia. A feladatoknak, kötelezettsé­geknek ezt a kölcsönösségét mind többen ismerik fel a gyárban. Így alakult az egy szocialista brigád mellé még hat új, összesen nyolcvanöt taggal. A jövő ígérete A forgácsoló tanműhelyben 17 modem kis esztergapad áll sorban. Bár csak január óta vált gépgyárrá a mező­gazdasági gépjavító, az úju- lás első mozzanataként már tavaly szeptemberben leszer­ződtettek ötven ipari tanulót, — esztergályosnak. Az övék ez a 17 pad. S az idén újabb ötven ipari tanuló áll a tan­műhelyben a gép mellé. A műhely is bővül, újabb esz­tergáikat állítanék be. Jövőre további ötven fia­talt toboroznak, s még utána is évekig ilyen gyors lesz a szakmunkásnevelés. Két­száz esztergályosra van szük­ség. hogy valóban gépgyárrá váljék ez a megújuló üzem. A karcagi gyerekek öröm­mel jönnek, köztük már öt lány is. Ez a tanműhely, az esztergapadok fölé hajló maszatos gyermekarcok talán a jövő legnagyobb ígéretei a karcagi gyárban. — fejcr — Hozzászólnak az illetékesek Hit tekintsünk kiegészítő tevékenységnek ? t. Sokat vitatkozunk manap­ság a termelőszövetkezeti te­vékenységi kör bővítéséről, a mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenységéről. A vita során azonban újra és újra beleütközünk abba a problémába, hogy nem tud­juk, voltaképpen mi is hát a kiegészítő tevékenység. — Ezért körinterjunk során elő­ször Kazareczki Kálmánt, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettesét ke­restük fel és kértük, hogy adjon választ erre az alap­kérdésre. — A közgazdászok statisz­tikai felhasználásra tisztáz­ták ugyan a fogalom tartal­mát, azonban reménytelenül kevés volna ha csupán ezt mondanám el. A kérdés ugyanis nem az, hogy a sta­tisztikában melyik rovatba kerüljön egyik, vagy másik bevétel. Amin illetékesek még mindig vitatkoznak, az a fogalom valóságos közgaz­dasági tartalmának meghatá­rozása és az ebből adódó kö­vetkeztetések levonása. — Kétségtelen, hogy a ter­melőszövetkezeti tagság egyenletes foglalkoztatása, valamint a gyenge adottságú tsz-ekben a mezőgazdasá­gi jövedelmek kiegészítése nem egyszerűen a MÉM vagy a tsz-mozgalom prob­lémája, hanem mélyreható társadalmi kérdés. Hiszen például a gyenge adottságú tsz-ek a klasszikusan értel­mezett agrártermelésből egy­szerűen nem tudnak megél­ni. A tevékenységi kör bőví­tése tehát számukra létkér­dés. — A vita azon folyik, hogy mi kapcsolódik szorosan a mezőgazdasághoz és mi nem. Talán közelebb kerülünk a probléma gyökeréhez, ha megnézzük a kiegészítő te­vékenység fő területeit. A közvetlen értékesítés a fogyasztó érdeke — A kiegészítő tevékeny­ségnek nevezett körből szár­mazó bevételek tizenöt szá­zalékát a tsz-ek közvetlen értékesítése adja. Ha kívül­ről nézzük, akkor ez keres­kedelem, tehát nem mező- gazdasági termelésből szár­mazó bevétel. Az új mecha­nizmus viszonyai között azonban nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy ez nem kapcsolódik szorosan az alap- tevékenységhez. A kormány véleménye, hogy a közvet­len értékesítés nemcsak a tsz-eknek, de a fogyasztók­nak is — sőt talán elsősor­ban a fogyasztóknak — ér­deke, tehát ezt támogatni kell, az engedélyezési eljárás egyszerűsítésével, üzlethelyi­ségek biztosításával, a rak­tárprobléma megoldásával, szakemberek képzésével és minden lehetséges módon. — A bevételek további 10 százaléka élelmiszeripari te­vékenységből származik. Itt az a helyzet, hogy ez ismét csak kívülről nézve ipari produktum. Vegyünk például egy szőlős gazdaságot. Ha ez a gazdaság a szőlőt feldol­gozza, a bort palackozza és úgy adja el, akkor ez az Ál­lami Pincegazdaság oldalá­ról tekintve élelmiszeripari tevékenység. Csakhogy ez a gazdaság nem borszőlő, ha­nem bor termelésére alakult, magától értetődő tehát, hogy a végterméket akarja előál­lítani és értékesíteni. — Megértjük a problémát, ha tudomásul vesszük, hogy kialakulóban van nálunk az ipari-mezőgazdasági üzem tí­pusa. Termelőszövetkezeteink — vagy azok társulásai — lassanként kombináttá ala­kulnak majd. Ha tevékenysé­gükről a végtermék előállí­tását célzó folyamatokat le­választjuk és azokat külön akarjuk szabályozni, akkor szinte megoldhatatlanul bo­nyolult jogi probléma elé ke­rülünk. A mi véleményünk az, hogy magát a fogalmat kell a helyére tenni és a ke­reskedelmi valamint feldol­gozó tevékenységet az üzeíri keretein belül kell szabályoz­ni. Semmi szükség nincs arra, hogy az élelmiszer- gazdaság fogalmába tartozó tevékenységre külön címkét ragasszunk! Techrvka — Az összesen 11,6 mil­liárdos, kiegészítő tevékeny­első ránézésre valóban nem tartozik szorosan a mezőgaz­dasági termeléshez. Azonban itt is gondolkoznunk kell. A mezőgazdaságba bevonult a technika, és ennek működ­tetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a tsz-nek traktorjavitó üzeme, bognár, kovács stb. műhelye, építőbrigádja le­gyen. Az ilyen szolgáltató üzemek rentabilitásához vi­szont szorosan hozzá tarto­zik, hogy azt a kapacitást, amit maga az üzem nem köt le a szomszédos mezőgazda- sági üzemek és a lakosság számára hasznosítsák. így alakulnak ki „ tsz-közi épí­tő vállalatok, vagy így jele­nik meg a falun a tsz-mo- torkerékpárjavítás stb. A 8,6 milliárdból 4,7 mil- liárdot maga az építőipari tevékenység képvisel. Enél- kü] nem lenne ma korszerű­ség felé haladó mezőgazda­ságunk. Az állami építőipar a tsz-ek igényeit egyszerűen képtelen kielégíteni. Azon­ban a szolgáltatások 2,4 mil­liárdos összege nem csupán az amúgy is szükséges tsz- műhelyek rentabilitását szol­gálja, hanem ez a tevékeny­ség a lakosságnak — első­sorban a falusi lakosságnak — is közvetlen érdeke. A több jövedelem társadalmi érdek — Ez a két kör tehát ha nem is a közvetlen értékesítés­sel, vagy sajátfeldolgozással azonos mértékben, de szoro­san kapcsolódik az alapte­vékenységhez. Csupán másfél milliárdot tesz ki az az ösz- szeg. ami valóban a mező- gazdaságtól független ipari tevékenységből származik. Itt viszont meg kell ismételnem azt, hogy az egyenletes fog­lalkoztatás, vagy a gyenge adottságú tsz-ek tagságának jövedelemhez való juttatása társadalmi érdek. A kor­mány véleménye az, hogy ha ezt a munkát a tsz saját te­lephelyén, szabad munkaere­jének lekötése érdekében végzi, akkor megérdemli nem­csak az elismerést, de a tá­mogatást is. — A tevékenységi kör bő­vítésének útja viszont sem­mi képpen nem lehet a munkaerő átengedés. Csúszós ügy Néha kedvtelésből vissza- visszalapozgatom az újságun­kat. így történt a minap is. „Szolnok drága város” című cikkünkben (megjelent július 2-án) olvasom, hogy amint felszabadul a hely az Ady Endre és a Móra Ferenc ut­ca sarkán, nyomban meg­kezdődhet ott a termelőszö­vetkezeti élelmiszer áruház építése. Kollegám írásában azt is megemlítette, hogy „ szolno­ki tsz szövetségnél kész a tervdokumentáció és a be­ruházást finanszírozó nyolc szövetkezet pénze is együtt van. Pontosabban: erre abból lehet következtetni, amire fentebb hivatkoztam. Tudni­illik, hogy a szanálás befeje­zése után azonnal építeni le­het. Nyilván akkor „ milliók is megvannak rá. Mármost: magam láttam, a leendő áruház területét el­foglaló egyiK házait lenontot­ták és a másikban sem lak­nak. Ergo, hamarosan ala­pozhatják az ABC-t. Hamarosan? A tsz szövet­ségnél másként informáltak. Egy esztendőt „csúszik az ügy”. Természetesen nem végleg tették félre a „témát” a szövetkezetek. A beruházás lebonyolításával egyelőre senkit sem bíztak meg. Az ok: késik „ szanálás. A kör­nyékre tervezett lakótelep — amit az új ABC hivatott majd kiszolgálni — még nincs sehol. A közművesítés (csatorna, gáz stb.) úgyszin­tén. Egyszóval ilyen körül­mények között nem célszerű az idén megkezdeni a mun­kálatokat. Ismét elolvastam az emlí­tett cikk idézett sorait. — „ ... amint ... nyomban ...” Az ember ne higgyen „ saját szemének — alapon átmen­tem a városi tanácshoz. Cso­rna Kálmán vb elnök meg­nyugtatott. Nincs tévedés, az egyik házat valóban szanál­ták, a másikat pedig kiürí­tették, és eladták bontásra. Szeptember végére üres lesz a telek. Szerinte az építők akár holnap felvonulhatnak. A közművesítéshez az idén hozzáfognak. Amikorra elké­szül az ABC, nem lesz aka­dálya, hogy bekössék a csa­torna és gázhálózatba, meg amibe csak kell. Egy kérdés maradt hátra: hamarosan, vagy egy év múl­va? Ezt csak a beruházásban érdekelt szövetkezetek dönt­hetik el. A közelmúltban az volt az álláspontjuk, hogy „...amint ...nyomban...” Ha a jövőben minden hónap egy év haladékba kerül Hát az rossz tréfa lenne. — Minthogy minden „csúszós ügy” az. Nos, meddig csúszik?! F. P. Nemzetközi élelmezésügyi kongresszus Prágában csütörtökön meg­nyílt a VIII. Nemzetközi Élelmezésügyi Kongresszus. A Nemzetközi Élelmezéstu­dományi Szövetség álta] ren­dezett kongresszusra a világ 70 országából érkeztek szak­éin berek. A kongresszust megnyitó ünnepi ülés után az egyes szekciókban megkezdődött a munka. a falun ségből származónak nevezett bevétel 75 százaléka az, ami

Next

/
Thumbnails
Contents