Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-23 / 194. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sorban állás esfe 8-tól reggel 7 óráig Egy rendezvénysorozat margójára Napi postánkból Két levél kenyér ügyben Augusztus 3-1 számunkban „Lepkék és hernyók a kenyérben” címmel megjelent cikkünk bírálta a Karcagi sütőipari Vállalatot, mert a vállalat telephelyén rendetlenség, piszok, a kisütött kenyérben lepkék éa hernyók láthatók. Or. Kasza Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője arról értesítette szerkesztőségünket, hogy Intézkedésére a vállalat a KÖJÁL rendelkezésének megfelelően a rovartalanitást elvégezte. A liszttároló siló teljes berendezését kitisztították és fertőtlenítették. Az előirt kétszeri szitálás helyett háromszor szitálják a lisztet. Mint dr. Kasza Béla Írja, megnyugtató Intézkedést tett a vállalat annak érdekében, hogy a jövőben a lisztmoly elterjedését megakadályozza. Ugyancsak a mai napon üjabb levelet kaptunk a karcagi kenyér ügyében. Ehhez a levélhez Jókora darab kenyeret is méjiéit eltek. A levélíró Gyetvai Ferenc, a tiszaburai tsz párttltkára értesítette szerkesztőségünket, — hogy már többször fordultak hozzá panasszal, mert a kenyér minőségével volt baj, vagy szeny- nyezett volt. Előfordult, hogy cigarettacsikket találtak a kenyérben. A levéllel beküldött kenyérben pedig egy egész élesztőcsomag papírja volt belesütve, élesztővel együtt. Ez a kenyér néhány nappal ezelőtt aült a fentiekben említett Karcagi Sütőipari VállalatnáL Mint a második levél bizonyltja, dr. Kasza Béla elvtárs Intézkedésének még nem volt elég foganatja. A Karcagi Sütőipari Vállalatnál nam vigyáznak még mindig eléggé a tisztaságra éa a rendre. Reméljük, hogy az osztályvezető elvtárs újabb erélyes Intézkedése és annak visszatérő ellenőrzése végül la rendet teremt a Karcagi Sütőipari Vállalatnál. Teljes névvel és pontod lakcímmel beküldött panaszos levél alapján indult el az újságíró Törökszentmik- lóera a TÜZÉP telepre. V — Mióta várakozik itt? — Este 9-kor értem ide, de már megelőztek. Aki Lajkó Bélánét. a törökszentmiklósi TÜZÉP telepen az utalványt® tüzelőért való sorban állásban megelőzte, Pató Sándor, vasárnap este 8 ára 15 perckor állt ide: „Mikor Intézzük cl, ha nem a jó időben? Ha naponta jön egy-egy vagon szén, tíz-tizeinkét embernek jut. Ez is csak akkor, ha ismerősöknek, telefonálóknak nem küldik el.” — Én tizedszer vagyok itt, — kesergi Kocsis Jflzsefné. — Nyugdíjasok vagyunk, az utalványunk még áprilisi, augusztus 18-a van. de azóta sem tudtam beváltani. Ahogy látom, most se sikerül, mert éjjel 3 órakor jöttem és már huszonkettőn voltak előttem. Drága szenet nem akaróik venni. A nyugdíjból arra nem futja. — Mit reméljek én, aki éjszakai műszak után jöttem, most már azt sem tudom hányadik lehetek — mondja Banka Ferenc, — pedig pihenni is kellene. Már a hatodik részletet Is befizettem az utalványra, s most már szeretném otthon tudni a szenet És ezt szeretnék mások is, azok iá akik utalvány nélkül. készpénzre vásárolnának. — TCrökszentmikäöson ezen az egy telepen mérnek utalványos szenet a másikon csak öt mázsát, vagy annál kevesebbet szolgálnak ki. s azt is csak úgy, ha ottani fuvarosokkal vitetjük haza — panaszkodik két asszony. ☆ A megyei TÜZÉP-nél tudnak a törökszentmiklósi helyzetről, s arra. hogy mi indokolja a körülményeiket, Morvái György igazgató ezt mondja: — A vevőközönsóg csak a berentei szenet keresi, mert annak kevés a hamuja és aránylag olcsó. Van másfajta szenünk, például nógrádi, az sem drágább, mint a berentei. de sok a salakja és nem kedvelik, nem veszik. Egyébként a megyében jelenleg 1385 vagon szén van a telepeken és erre az évre lakossági fogyasztásra 26 000 vagonnal rendeltünk, a megrendelésnek a fele berentei. Ezt megkapjuk, a többi igényt viszont csak másfajta szénből tudjuk kielégíteni. Nagy' gondunk egyébként, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium egyik utasítása megszüntetett egy korábbi rendeletet, azt, amely megengedte a szakmában az áru- kapcsolást. a szénféleségek együttes kiszolgálását. így mi nem tehetünk a kialakult helyzetről. Augusztus 15-én voltam igazgatói tanácskozáson, ott már az illetékes szakvezetők sem szóltak a választékról, csak azt hangsúlyozták, hogy a mennyiség elég legyen, A sorban állásra vonatkozó magyarázat egyébként egy cseppet sem meggyőző, de utal valamire. Évek óta probléma megyénkben a tüzelőellátás. Ezt mielőbb meg kellene már oldani. Nem hiheti senki, hogy akár Török- szentmiklóson, akár máshol, bárki is puszta kedvtelésből, válogatási mániából kiáll a TÜZÉP elé egy-egy éjszakára. A belkereskedelem és a TÜZÉP következetlenségét jelzik az egymásnak sokszor ellentmondó rendelkezések. Nem lehet például a szenet a telepeken keverni, úgy látszik azonban, hogy a bő, tetszés szerinti választéknak nincs meg a feltétele, legalábbis egyelőre- nincs. A tél közeleg s határozott intézkedésre van szükség, hogy megfelelően ellássák tüzelővel a megye lakosságát. Borsi Eszter Vízügyi Műszaki Tervezési Iroda önálló műszaki tervezési irodává alakult Szolnokon a Közép tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki, tervezési osztálya. A fejlesztést a következő évek nagy vízügyi feladatai tették szükségessé, s az hogy az osztály jelenlegi létszáma meghaladja a százat, s mintegy újabb öt- ven-hatvan tervező mérnök, technikus foglalkoztatására kerül majd sor. Az iroda szakember gárdájára sok feladat hárul az épülő kiskörei vízlépcső öntöző rendszereinek tervezési munkáinál, valamint az ivó- vízellátás biztosításánál és csatornahálózat építések előkészítésénél. Az iroda működési területe a szomszédos megyékre is kiterjed és vezetője a vízügyi igazgatóság igazgatóhelyettesi minőségében látja el feladatát. Nagyszerű ötlet, igazi jubileumi megemlékezésként üdvözöltük néhány hónappal ezelőtt a Tanácsköztársasági Jubileumi Emléktúra, a vetélkedő és a művészeti szemle meghirdetését. Előre dörzsöltük kezünket. Végre, igazi, tartalmas augusztusi műsor. Külön öröm volt, hogy mindez megyénk székhelyén. Szolnokom kerül megrendezésre. Megtiszteltetésnek, előlegezett bizalomnak éreztük ezt — jogosan. Sajnos a rendezvény- sorozat közeledtével lelkesedésünk egyre csökkent, s most a végén bizony alig-alig maradt meg valami belőle. Hogy miért? Menjünk talán sorjában. Néhány nappal a jubileumi túra elindulása előtt meghívót kaptunk a szerkesztőségbe. Négy megyét érintő sajtótájékoztatóra invitáltak bennünket a Ti" sza-ligetbe. Természetesen megjelentünk, ám rajtunk kívül senki sem volt ott. Aki a tájékoztatást tartotta volna, az sem. A jubileumi túra „koronájaként”. vagy legalább Is e korona egyik gyöngyszemeiként, terveztük magunkban Báes-Kiskun, Békés. Csomgrád és Szolnok megye „válogatott” csapatainak szellemi vetélkedőjét. Nos, ismét csalódtunk. Szervezetlenül, lehetetlen körülmények között került megrendezésre. Komolyan talán csak a résztvevő csapatok vették, kivéve — sajnos — a hazaiakat. Versenyzésükkel olyan ponthátrányt tudtak teremteni, amit korábban még mi is elképzelhetetlennek tartottunk volna. Az eddigi csorbák kiköszörülését a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle szolnoki országos bemutatójától reméltük. Az előzetes műsorfüzedet tanulmányozva örömmel fedeztük fel a kecsüreméti „Hírős”, a gyulai „Körös”, a makói „Maros”, és a szolnoki „Tisza” együttes és számos kitűnő, közismert szólista nevét. Rangos bemutatóra számítottunk, igazi seregszemlére. Azt hisszük nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk. hogy elképzelésünk ismét nem vált valóra. Kedden, a rossz idő miatt, a Ságvári Művelődési Ház színháztermébe szorultunk. Zsúfolt terem, lelkes közönség. Egészen az utolsó néhány számig. A jászla* dányi fmsz kórusa következett. műsorukon Kodály, Bárdos dalokkal. Talán egy év munkája van a hátuk mögött. A közönség felállt, s elment tűzijátékot nézni. Tízen-tizenöten maradtunk a helyiségben. (Véletlenül párhuzamosan szervezték a két eseményt). Ez a szám azután állandósult másnap délelőttre. Néha valamelyik résztvevő művészeti csoport is beült, így lehettünk vagy „há- romsomyian”. Kívülről veszekedés, kiabálás hallatszott be állandóan. Percenként nyílt az ajtó, s ilyenkor megállt valaki az előtérben, fagylalttal a kezében. Roppant „családias” volt. Ekkor már csak a résztvevő együtteseken és a szólistákon csodálkoztunk. Ilyen körülmények között, ennyire lelkesen... Minden dicséretet megérdemelnek a szereplők. Tavasszal, már a negyedik Szolnoki Kulturális Hetek eseménysorozata alkalmából is többször szó esett a Szolnokon sorra- kerülő és lezajlott országos események, műsorok rendező szerveinek felelősségéről. Ha ugyanezt most ismét elmondanánk részletesein. csak magunkat ismételnénk. A díszes meghíóőn csaknem egv tucat rendezőt találtunk. Ám, mint az események mutatják. ..igazi” egyáltalán nem volt... H. D. A iermelékenység emelésének utjai Nagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése MADRID HATÁRÁN... Egy millió munkás« öt milliárd tonna anyag 70 éve született Szaivai Mihály L A reform sok vonatkozásban megtermékenyítette a vállalatok tevékenységét, — gazdálkodását Eddig mellőzött feladatok kerültek a megoldás útjára. A munka termelékenységének emelésében azonban a legutóbbi másfél évben bizonyos megtorpanás észlelhető. Sőt soha nem látott méreteket öltött a munkaerőhiány. Az idei első félévben valamelyest már országos átlagban is csökkent a termelékenység. — Mindezzel összefüggésben — néhány cikk keretében — a termelékenység legkiválóbb tartaléka, az anyagmozgatás helyzetét, korszerűsítésével, gépesítésiével kapcsolatos kérdéseket szeretnénk megvilágítani. Megalapozott becslések szerint hazánkban körülbelül egymillió munkás foglalkozik anyagmozgatással az ipari, a közlekedési és a mező- gazdasági üzemekben. — Az anyagmozgatás a legtöbb helyen rendkívül elmaradott, a hagyományos kézi munkára, nyers erőre épül. Pedig nem kis súlytömegről van szó: évente mintegy 200 millió tonna anyag áramlik a népgazdaság vérkeringésébe. Átlagosan — és szerényen — számolva minden anyagot 25- ször kell kézbe venni, átrakni, felemelni, mozgatni, amíg késztermék válik belőle. így máris a címben szereplő 5 5 milliárd tonnás anyagmozgatási feladatnál vagyunk. Anyagmozgatással foglalkozik az üzemekben a segédmunkások számottevő része. (A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a fizikai dolgozók 44 százaléka szakképzetlen). Az anyagellátás és mozgatás hiányosságai okozzák a szakmunkások és a termelőberendezések veszteségidejének nagy részét A szakmunkások, a diszpécserek, a művezetők stb. ezért gyakran maguk is kénytelenek bekapcsolódni — a termelés és az irányítás rovására — az anyagmozgatásba, szállításba. A gyapjúiparban az összes munkások egynegyede, az élelmiszeriparban egy harmada anyagot mozgat; ennél is nagyobb az arány az építőiparban vagy a bányászatban. Vessünk egy bátortalan pillantást a jövőbe. Elképzelhető-e, mondjuk 20 év múlva, amikorra az ipari termelés mintegy megötszöröződik, hogy a segédmunkások, a ci- pekedők hadserege is ezzel arányosan gyarapszik? (Jelenleg ugyanis a termelés minden egy százalékos emelkedését átlagosan a segédmunkás-igények 0.7 százalékos növekedése kiséri). A segédmunkások, az anyagmozgatók utánpótlási forrásai már napjainkban is bedugultak. Hiába emelkednek béreik az átlagos szakmunkás és a kezdő mérnöki keresetek fölé(i), így sem akad már ma e nehéz fizikai munkára elegendő jelentkező. A jövőből tehát napjaink nem éppen épületes látványára kell irányítani tekintetünket. Ha más nem, a jelenlegi segédmunkáshiány is nyomatékosan indokolja az anyagmozgatás korszerűsítésének napirendre tűzését. De témánk időszerűségét a termelékenység emelésének és a gyártási költségek csökkentésének sürgető feladatai is aláhúzzák. A termelési költségek 20—70 százaléka az anyagmozgatással kapcsolatos. A helyi vezetők gyakran mégis azzal térnek ki az égetően fontos feladat megoldása elől, hogy az anyagmozgatás nem értékalkotó tevékenység; szerintünk csak az anyag megmunkálása és technológiai átalakítása az. Anélkül, hogy elméleti vitába bonyolódnánk az értékalkotó munkáról, annyit megjegyezhetünk: ma már a gyártási technológia fejlesztését, a termelő berendezések kihasználását is erősen fékezi az elmaradott, korszerűtlen anyagmozgatás. Az utóbbi években sok vállalatnál nagyértékű, világszínvonalon álló termelő berendezéseket helyeztek üzembe, ám évszázados módon, talicskával, lapáttal, nyers erővel szolgálják ki azokat. Így persze nem tudják a korszerű berendezéseket egyenletesen üzemeltetni. Ezzel óhatatlanul visszavetik, korlátozzák teljesítményeiket. A korszerűtlen szállítás egyébként sok helyen a zsúfoltságnak, a szervezetlenségnek és a balesetveszélynek is a fő forrása. íme, számtalan körülmény, tény és érv szól az anyag- mozgatás, az üzemen belüli szállítás korszerűsítése mellett. Pedig közülük is csupán a műszaki-gazdasági indokokat említettük, és nem beszéltünk a nehéz, „tróger”- munka gépesítésének emberi, társadalmi vonatkozásairól. A tények, az érvek ellenére sem halad a szállítás géoesí- tése előbbre. Hogy mért? Az elamaradottság és az ezzel kapcsolatos közömbösség okairól következő írásunkban foglalkozunk. Kovács József Kövekezik: Gazdaságos-e a gépesítés? Ma lenne 70 éves Szaivai Mihály, az egykori salgótarjáni kőművessegéd, a 19-es vöröskatona, a forradalmár, akit a későbbiek során minden európai burzsoá állam rendőrsége üldözött. A spanyol polgárháború legendás- hírű hősének alakja kiemelkedő a magyar és nemzetközi munkásmozgalomban. Szaivai Mihálv 1919-ben lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Horthy pribékjei 15 évi börtönre ítélték, ahonnan 1920 júniusában megszökött. Végigküzdötte a spanyol szabadságharcot. Párizsban 1940 elején letartóztatják és 1943- ban a Szovjetunió biztosit számára menedékjogot. A harcos forradalmár 1944-ben részt vett Jugoszláviában a fasiszták elleni harcokban. Hazánk felszabadulásakor katonai szolgálatra jelentkezik és néphadseregünk egyik vezető tábornoka lesz. Nemcsak néphadseregünk szervezésében, fejlesztésében szerzett maradandó érdemeket, hanem kiveszi részét országunk politikai és társadalmi életéből is. ☆ Amikor Madridba érkezett. utcasorok hevertek romokban. Amerre a nemzetközi ezred elvonult, a tömegeik szeretete övezte őket. s Szaivai Mihály a géppuskás ott menetelt az élen. Megsebesült, még felkötött karral szökik meg a kórházból. hofly felkeresse egységét. Zászlóaljparancsnok lett. Amikor százada mellett megingott egv szakasz, a visz- szavonulók elé vetette magát. Nem tágított, mert tudta. hogy egv esetleges bekerítés végzetes lehet. Hűséges helytállása és szilárdsága megállította a megfutamodott csapatokat. 1938 áprilisában Letíciában egyik nap parancsot kapott: estig tartsák a 1*1óai dombokat, hogy a lőerők átkelhessenek a Serge folvón. S a zászlóalj, amelynek csak gyalogsági fegyverei voltak, támadásra indult a tankokkal megerősített állások ellen. Sok hős magyar kommunista esett el ebben a harcban, s ha a zászlóalj és a Lister brigád nem is éri el a francoisták állásait, a dombokat estig megtartották, s a főerők átkeltek. Amikor pedig az ebrói harcokban a folyón átkelve elfoglalja a 400 méter magasan levő kőpart tetején az ellenség lőállásait. az ezred- parancsnokság nem akar hinni a hímek. Szaivai nem sokat bizonygat, kiadja a parancsot: tovább üldözni az ellenséget. Katalónia sorsának meg- pecsételődésével a visszavonuló sereget és a többszázezer menekülőt a nemzetközi brigád utóvéd harcai fedezték. Amikor kiéhezetten felsorakoztak az egységek, előttük állt a hős Lister és Modesto, hátuk mögött pedig á Pireneusok éghenyúló vonulatai- Modesto beszélt: „Nem a spanyol fasizmus győzött le bennünket, hanem az idegen beavatkozás. A spanyol nép és az emberiség legjobb fiai adták é’etüket ebben a harcban” S amiko1- Szaivai csapatai élén átlőni a határt, holtfáradtan vonulnak el Modesto tábornok előtt s ércesen hangzik fel a zászlóalj indulója: Madrid határán, állunk a vártán, Állunk tűz.öznnben minden poklon át... A nemzetközi brigádok hőse. a magyar Csanájev sohasem felejtette el a rési jelszót: No pasaran! Nem törnek át! Egész életében minden munkájában ez vezényelte. A magyar nép ma, születésének 70. évfordulóján büszkén és kegyelettel emlékezik meg hősi katonafiáról, a nagyszerű kommu":s*áról. K. S.
