Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

4‘ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 23. Gifár a Maros pariján 1944. augusztus 23- án, ma 25 éve sza­badult (el Romá­nia. 1962 decemberének egyik reggelén szokatlan lárma verte fel a Maros part iát. Marosvásárhely mellett mun­kások és mérnökök lepték el a gabonától nemrég megtisz­tított földeket. Rövid ünnep­séget tartottak, ezzel idéz­ték a hatalmas építkezés megkezdését. Néhány nap­pal később már özönlöttek az építők, a szerelők, embe­rek és gépek, hazaiak és kül­földiek. Megindult a munka, s a földből szinte hetek alatt törtek a magasba az épüle­tek. tornyok. csőhálózatok. Üj színt kapott a határ, új ipari egységet Marosvásár­hely. munkalehetőséget la­kosai és műtrágyát a szocia­lista mezőgazdaság. Az építők és a tervezők al­kotó munkája nyomán 1966 júniusában kezdte meg a termelést a Marosvásárhelyi Vegyipari * Kombinát. Romá­nia hatéves nemzetgazdasági tervének fontos objektuma. Ammóniák és oxigén Még nem dolgoztak teljes kapacitással a bonyolult be­rendezések, a kombinát szomszédságában máris újabb munkába kezdtek. Ezzel, vagyis a második ammóniák gyár üzembe helyezésével megháromszorozódott a gyár termelése, mintegy igazolva a román vegyipar fejlődésé­nek nagy ütemét. Most évente 190 ezer tonna am- móniákot, 450 ezer tonna műtrágyát és több mint 6 millió köbméter ipari oxi­gént állít elő. Csak a Maros- vásárhelyen gyártott műtrá­gya felhasználásával mint­egy 1.5 millió tonna búza. vagy 2'millió tonna kukori­ca többtermelés érhető el. Marosvásárhelyen állítják elő Románia vegyiműanyag ter­melésének 15 százalékát és a nitrogénműtrágya több mint 20 százalékát. Mit hoz a jövő? Marosvá­sárhely közismerten szép vá­ros. Főterét nem felejti el, aki egyszer ott járt. Régi épületeit becsben tartják, házai kifogástalanul tiszták, az új városrészben nagyará­nyú lakásépítkezés folyik. A város külső képe kétségtele­nül modernizálódott Mind­ez azonban, végsősoron még­sem tesz korszerűvé egy mai várost Az ipar fejlettsége az. aminek alapján általá­ban megítélik egy város fej­lődésének perspektíváját E tekintetben Marosvásárhely Románia legszebb és legjob­ban fejlődő városai közé tartozik. A Vegyikombinát közelében újabban gazdag me- tángázlelőhelyeket tártak fel, s 1972-ig új gyárakat helyez­nek üzembe. Áz új létesít­mények lehetővé teszik, hogy jelentős mértékben emeljék a metángáz értékesítési fo­kát és hozzákezdenek más vegyitermékek gyártásához is. A már felépült vagy most épülő gyárak korszerűségére jellemző, hogy az egy. főre eső évi termelés túlhaladja majd az 500 ezer lejt. a mos­tani 235 ezer lejjel szemben. 1975-ben Marosvásárhely a megye ipari termelésének közel 50 százalékát adja, s ennek döntő részét a vegy­ipari kombinátban állítják elő. A huszonévesek kombinátja A modem berendezésék műszaki színvonalának meg­felelően a kombinátban most közei 100 mester és techni­kus, több mint 100 mérnök és közgazdász dolgozik, irá­nyítja a bonyolult berende­zéseket. tervez és szervez. Sok esetben kérik a maros­vásárhelyi szakemberek se­gítségét az ország más tá­jain épülő gyárak is. A már elmondottakon túl olyan jellemzővel is rendel­kezik a Marosvásárhelyi Ve­gyi Kombinát, amelyet a vi­lágon kevés gyár mondhat el magáról. A huszonévesek munkaközössége ez — a gyárban dolgozók átlagos életkora még a 27 évet sem éri el. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, országos a híre a Vegyi Kombinát­nak, de nem az átlagéletkor miatt, hanem a teljesítmé­nyekért. Erdély egyik legki­válóbb üzeme ez, amely ál­talában elsők között alkal­mazza az országban a ter­melés és a szervezés leg­újabb módszereit. Rövide­sen új fizetési rendszert ve­zetnek be a gyárban, tudo­mányos alapra helyezik a munkanormákat. Napirenden tartják az üzemszervezés és az információs rendszer ja­vításának lehetőségét. A gyártási veszteségek csök­kentésére kidolgozott tanul­mány alkalmazásával évente 5 millió lej többlettermelést érnek eL Az eredmények ellenére mégis azt lehet mondani, hogy ez még csak a kezdet. Az új módszerek és a kor­szerű berendezések mégnem tették lehetővé, hogy a gyár teljes adottságát igénybe ve­gyék, kapacitását teljes mér­tékben kihasználják. Ezt a mesterséget is, mint bárme­lyiket el kell sajátítani. An­nál inkább, mert a külföld­ről vásárolt berendezések egy részén lényeges módosí­tásokat hajtottak végre a gyár konstruktőrei. Méghoz­zá olyan sikerrel, hogy a be­rendezések külföldi gyártói a módosítás szabadalmát is megvásárolták a Maros part­ján épült Vegyi Kombinát­tól. NAPELEM Amikor a szobában sötét volt, a rádió nem működött, de nyomban megszólalt, — amint a napsugarak behatol­tak az ablakon. A moszkvai Elektrotechnikai Ipari Kuta­tó Intézetben mutatták be ezt a kísérletet az újságírók­nak, ott, ahol az első szovjet napelemet megszerkesztették. Külsőre a napelem olyan, mint egy púderes doboz. Ha tükrös fedelét felnyitjuk, a nagyérzékenységű filmele­mek rögvest termelni kez­dik a villamos áramot. — Ezek a filmelemek kitűnően helyettesítik a drága szilí­ciumot. Az elemeket legcélszerűbb parányi akkumulátorokkal párosán használni. Napköz­ben a Nap „dolgozik” és egy­úttal feltölti az akkumulá­tort, mely éjszakára tárolja energiakészletét. Antik hippik Hippiket és beatnikokat — ha másképp is nevezték őket — már a régi Athénben és a császári kor Rómájában is ismertek. Ezt nemrég közölte Woodhouse angol hellenista a klasszikus tanulmányokat folytató társaságok londoni évi kongresszusán, amikor is kifejtette, hogy a régi gö­rögök és a rómaiak sokkal közelebb álltak hozzánk, — mint a múlt századbeli elő­deink. Már Arisztofanész is pa­naszkodott amiatt, hogy kora fiatalemberei túl hosszú ha­jat hordanak, nem mosak- szanak és kiéhezett benyo­mást keltenek. Szükség van-e a vendégmunkásokra? Egy Schwarzenbach nevű jobboldali képviselő ja­vaslatot terjesztett elő a svájci parlamentben a vendégmunkások számának és jogaiknak korláto­zására. A javaslat elsősorban a legnagyobb számban jelen levő olaszok ellen irányult. Az Olasz Kommunista Párt lapja az Unita több cikkben foglalkozott a javaslattal és általában a Svájcban élő vendégmunkások helyzetével. Ezek egyikét ismertetjük meg — némileg rövidítve — olvasóinkkal. Elképzelhető-e Svájcban a faji megkülönböztetés rend­szere? S mit jelentene ez az apartheid az olaszok és a többi vendégmunkás számá­ra? A választ megkönnyíti, Caruso mint képzőművész Különös könyvritkaság bir- tokába juttatta a véletlen, a ’közelmúltban egy budai (Or- ! bánhegyi úti) bérvilla zene­kedvelő lakóját. Arra lett fi­gyelmes, hogy a házban levő i gyerekek kifestőkönyvnek ! haszanálnak egy nagyobb mlbumforma könyvet, mely- 'nek fedőlapját Enrico Caru­so neve díszít. Kíváncsiság­ából elkérte a gyerekektől a ■'kötetet; Kottákat keresett benne, de nagy meglepetésé­re karikatúrákat talált. Ha- . marosan felismerte, hogy ér­tékes könyvritkaságról van szó. A Published by „LA FOLLIA Dl NEW YORK, MC M XIV; jelzéssel kiadott angol nyelvű kötet a világ­hírű énekes által készített karikatúra gyűjteményt tar­talmazza. Kis példányszám­ban jelent meg annakidején 1914 februárjában. A zenekedvelő budai lakos azonnal kecsegtető ajánlatot tett a festői hajlamú gyere­keknek, — akik egyébként ezt a hajlamukat már nehe­zen jóvátehetőeo kiélték a könyv lapjain —, hogy egy szép meséskönyvet ad nekik cserébe ezért a kopott jószá­gért. A gyerekek egyhangú­lag elfogadták az ajánlatot. A gyűjtemény a mester 389 karikatúráját tartalmazza. — Kevéssé ismert tény, hogy Caruso képzőművészettel is foglalkozott. Pedig ezek a rajzok arra vallanak, hogy ebbeli képessége sem volt mindennapi. Sok hivatásos rajzoló megirigyelhetné. A világjáró művész min­den híres embert lerajzolt, akivel tündöklő pályafutása során megismerkedett. Sorra ceruzahegyre vette a földteke koronás uralkodóit, pályatársait, híres tudósokat, államférfiakat és önmagát sem kímélte. Rendkívül szel­lemesen figurázza egyik má­sik szerepében saját gyarló­ságait, játékának egyes, talán csak maga által megfigyelt egyéniségeit. A világháború előestéjén megjelent könyvben megta­láljuk Wilson elnököt, Victor Emmanuelt, II; Miklós cárt, II. Vilmos császárt, Mutsu- hito japán császárt, X. Pius pápát, I. Ferenc Józsefet, VII; Edwardot, XIIL Alfonz sapnyol királyt (háromszori ábrázolásban), Nikita monte­negrói fejedelmet, Petár szerb királyt, Abdul Hamid és V. Mohamed török szultánt; De megtaláljuk Marconit is, — amint a szikratávíró kif^szí- tett antennakötelén bálanszí- rozik. A képek zömét persze az operák világának élete ihleti. Itt sorra felvonulnak a hal­hatatlan énekművész kortár­sai, legtöbbjük remek ábrá­zolásban. vesebb annál is, amely most megilleti a külföldieket. Nem a politikai jogokról van szó, hanem arról pél­dául, hogy a gyárakban már most is létezik egy láthatat­lan szelektáló agy, amely nem egyenlően osztja el a munkát. A legnehezebb, a legméltatlanabb, a legrosz- szabbul fizetett, szinte kizá­rólag a külföldieknek jut A jobboldali szakszerveze­tek azt mondják: „Ne kér­jetek sokat, különben Schwarzenbach újabb érve­ket kap.” A munkaadók: „Minden rendben van, majd mi megvédünk benneteket.’’ Arról vitatkoznak, hogyan illesszék be a vendégmun­kásokat a társadalomba, jól­lehet vannak községek, ame­lyek azzal büszkélkednek, hogy már egy évszázada nem fogadtak be idegent. Akj be akar illeszkedni, annak minden alkalomma] bizonyságot kell tennie, hogy nem elégedetlen, nem ellenzéki, vagy társadalomel­lenes, márpedig egy „vörös” elégedetlen, ellenzéki és tár­sadalomellenes. Schwarzenbach minden esetben felhasználható. Min­dig szolgál valami leleple­zéssel : „A vendégmunkások gondolkoznak, politikáról vi- tatkoznak, a vendégmunká­sok az Unitát olvassák és a kelet-európai országok rá­dióit hallgatják.” Csupa súlyos bűn, amelyek ellen föl kell lépni n parla­mentben, bár maguk a föl­lépések nem tetszenek túlsá­gosan a svájci burzsoáziá­nak. Aki a svájciak közül Schwarzenbach ellen küzd, leggyakrabban azt mondja: „a szolgák hasznosak, tehát szükség van rájuk.” Ki be­szél a vendégmunkások jo­gairól? Ki beszél emberi méltóságukról ? A közvélemény keveset foglalkozik ezekkei az alap­vető kérdésekkel. De akár akarják, akár nem, a kül­földi munkásoknak igen fontos szerepük van a svájci társadalomban. Ha ennek tudatára ébrednek, nem­csak az előítéletek elleni harcukat koronázza siker, de a demokratikus jogokért ví­vott küzdelmüket is. ha sorravesszuk, mi történt, amióta Schwarzenbach kép­viselő beterjesztette javasla­tát az alkotmány módosítá­sára és a külföldiek (a mun­kások) kolóniáinak megritkí- tására. Különösen gazdasági kö­rökben keltett élénk vissz­hangot a javaslat, mivel el­sősorban ezek a körök ká­rosodnának, ha a választók a népszavazáson komolyan vennék Schwarzenbach ja­vaslatát. Mindenekelőtt a német­nyelvű kantonokban elég széles körben létezik egy bi­zonyos fajta ellenérzés a vendégmunkásokkal szem­ben. Szívesen tekintik őket bűnbaknak, ha a dolgok nem mennek megfelelően. Olyan ellenérzés ez, amely sokban hasonlít a faji elkülönülés­hez. A munkaadók propagandá­ja igyekszik enyhíteni ezt az ellenérzést. Hogy elfogadha­tóvá tegye a helyi lakosság számára a nem szívesen lá­tott, de nélkülözhetetlen ola­szok jelenlétét, a legjobb színben festi le és teljesség­gel ártalmatlanoknak ábrá­zolja őket. Az egész meggyőzés-hadjá­rat alapja a következő, im­már közhelyszerűen ismételt nézet: „Jó, ha kiszolgálnak ben­neteket? Jó, hogy a legrosz- szabb munkákat elvégzik helyettetek? Akkor szavaz­zatok Schwarzenbach ellen. Különben ki fog kiszol­gálni”? A külföldi vendégmunká­sokra szükség van. Néhány iparágban ők végzik el n fi­zikai munka 40—60 százalé­kát. Az apartheid Svájcban azt jelentené, hogy alkotmányo­san elismernék az országban egy olyan réteg jelenlétét, amelynek kevesebb jog„ len­ne a svájci állampolgárokat megillető jogoknál, sőt ke­VILA EGA m SÁGI Áremelkedések Olaszországban A nagykereskedelmi árak májusban 0,5 százalékkal emelkedtek Olaszországban, s ez 2,6 százalékos növekedés az elmúlt év májusához vi­szonyítva. A fogyasztói árak ez év májusában 0,3 száza­lékkal emelkedtek a meg­előző hónaphoz képest és 1,9 százalékkal meghaladták az 1968 áprilisi árakat. Japán rekord a színes tv-készülékek eladásában Japánban az elmúlt két hónap alatt 500 000 színes tv-készüléket vásároltak, vagyis a rendelkezésre álló készlet majdnem teljesen el­fogyott. Mindez az amerikai űrhajósok Hold-utazása tv- közvetítésénefc köszönhető. Április végéig Japán, össze­sen 1 855 000 színes vevőké­szüléket gyártott; A Kanadai Központi Bank 8 százalékra emelte a ka­matlábat. amely június 10 óta 7,5 százalék volt. A bank igazgatója közleményé­ben azzal a kívánsággal in­dokolta ezt az elhatározást, hogy fékezzék a bankhitelek fellendülését s a kamatlá­Fordított eredmények Az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottságának köz­lése szerint az úgynevezett „Szövetség a haladásért” szervezett működése nem hozta meg a kívánt eredmé­nyeket. A Kennedy és John­son által létesített szervezet előirányzata szerint az 1 főre eső gazdasági potenciálnak évenként igen szerény, mind­össze 2,5 százalékos emelke­dést kellett volna elérnie. A program végrehajtásának eredményei azonban még ezt sem érték él, és az ered­mény mindössze 1,5 száza­lék volt Csak tények A nemzetközi pénzalap 1 milliárd dolláros hitelt nyúj­tott Angliának, hogy pénz­ügyi és gazdasági helyzetét megjavítsa. ft Olaszország külföldi fize­tési mérlegében ez év első négy hónapjában a deficit elérte az 558,4 millió dollárt ☆ 1 250 000 angol előfizetés nélkül használja televízióját. Az „orvnézők” mintegy 7,5 millió font sterlinggel káro­A Közös Piac deficitje Az Európai Gazdasági Kö­zösség statisztikai hivatala által közzétett adatok szerint a Közös Piac kereskedelmi mérlege a harmadik orszá­gokkal 1966 végétől elsőíz­ben mutatott deficitet 1969 első negyedében. Ez év első három hónapja folyamán a Közös Piac kereskedelmi mérlegének 171 millió dollár deficitje volt. 1968 ugyan­ezen időszakában a kereske­delmi mérleg 472 millió dol­láros aktív szaldót mutatott. A Közös Piacnak harma­dik országokból származó importja ez év első negyedé­ben 12 százalékkal emelke­dett, míg a „hatok” exportja csupán 4 százalékkal nőtt. A januártól márciusig ter­jedő időszak folyamán a Kö­zös Piac országaiba irányu­ló angol kivitel 15 százalék­kal emelkedett, míg ezekből az országokból az angol be­hozatal 3 százalékkal nőtt. Ez év első negyedében a Közös Piac országainak ke­A Szovietunió és a VDK kapcsolatai Mint az ADN hírügynök­ség közölte, a Szovjetunió 1954 óta 60 korszerű ipari üzemet épített a VDK-ban, 40 további létesítményt pe­dig rekonstruált, vagy kibő­vített. Az észak-vietnami gazda­ság számára a szovjet köz­reműködéssel épült energia- ipari, kohászati, gépgyártó és vegyipari üzemeknek van a legnagyobb jelentősége. A hanoi gépgyár a legnagyobb ég legkorszerűbb olyan üzem. amelyet a Szovjetunió tervezett, épített és szerelt fel. Erre a célra a VDK 17,3 bat a külföldön alkalmazott kamatlábhoz igazítsák. Ez az új rendelet főként az USA és a Kanada közti kereskedelmi kapcsolatokat érinti, mivel a két ország között mindeddig szoros pénzügyi kapcsolat állt fenn. A program Latin-Amerika országaiban a gazdasági fej­lődés valamennyi területén negatív eredményeket hozott. A latin-amerikai országok exportja az 1960—1968 évek időszakában 30 százalékkal csökkent Az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottsága azt is kijelentette, hogy 1967. év fo­lyamán a latin-amerikai or­szágok fizetési mérlegének összdeficitje 1.6 milliárd dol­lárra emelkedett, míg 1960- ban ez csak 1 milliárd dol­lárt tett ki. sitiák meg évenként az álla­mot ft Az Egyesült Államok Spa­nyolország legnagyobb beru­házója. Jelenleg Spanyolor­szágban az amerikai vállala­tok száma 199-re emelkedett utána az NSZK következik 15 vállalattal, Anglia — 13, Franciaország — 10, Hollan­dia — 7, Olaszország — 6, Svájc — 5, Svédország — 3, Belgium és Kanada — 2—2 vállalattal. reskedelmi forgalma az Egyesült Államokkal erősen csökkent. A Közös Piac or­szágaiba irányuló USA-ex- port 3 százalékkal csökkent, az import pedig 15 százalék­kal. Az USA-ba irányuló olasz export 1 százalékkal emelkedett, a Belgium—Lu­xemburg gazdasági szövetség kivitele 35 százalékkal. az NSZK kivitele pedig 28 szá­zalékkal esett vissza. A Közös Piac országain kívül álló országokkal folyta­tott árucserében Olaszország érte el a legnagyobb emel­kedést: exportja 24 száza­lékkal nőtt. A „hatok” össz- behozatalában Olaszország részaránya 17,8 százalékról 3 9,7 százalékra emelkedett, az összkivitelben pedig rész­aránya 1,2 százalékkal nőtt és elérte a 17.8 százalékot. A francia kivitel értékben ugyanazon a szinten áll. míg Belrium és Luxemburg ex­portja 1 százalékkal csök­kent. gazdasági millió rubelt vett igénybe, ebből 13,8 millió rubelt vissza nem térítendő segély formájában. Hét erőmű építésében is köz­reműködött a Szovjetunió. Ezek közül a legnagyobbnak a teljesítménye 50 mega­watt. További öt ilyen erő­mű építése folyamatban vám A szovjet pénzügyi segítség­gel és szovjet szakemberek részvételével megvalósított nagy beruházások közé tar­tozik a haipongi kikötő re­konstruálása és a Hong Gai-í szénbánya bővítése. i Nyolc százalékra emelték a kamatlábat Kanadában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents