Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

tNL Mgnahi t*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 H HATÁRSZEMLE fényképezőgéppel ■■ ' ' ****** A JászárokszáQásl Táncsics Tsz-ben öntözik a papri­kák A Jteb«réBji Lenin Tsz kombájnszérűjén tisztítják a Később épül meg, de elegánsabb lesz a Centrum szükség áruháza A szerződéses határidő október 30 — Tervezik már az új nagy áruházát A Magyar Nemzet április 20-i száma az egész ország­nak hiriil adta: két hónap alatt megépül Szolnokon az április 11-én kiégett Centrum Aruház helyett a szük- ságáruház. Az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatának vezetői tették ezt az ígéretet, s mint mi is hiriil adtuk, meg is kezdték az épület alapozását május­ban a piactéren. Az ígért két hónap lassan meg is duplázódik és a vá­ros, sót a megye vásárló kö­zönsége bosszúsan teszi szó­vá, hogy még mindig az ideiglenes helyeken árusít a Centrum, Mire számíthatunk? kérdeztük Holló Jánostól, az áruház főkönyvelőjétől. — Én minden tárgyaláson részt vettem eddig, — mond­ja a főkönyvelő, ahol a mi építkezésünkről volt szó. — Mondhatom, hogy mindig a legmesszebbmenő segíteni akarást tapasztaltam az épí­tők részéről. Abban, hogy az ígért két hónapot jóval túl lépik, mi is közre játszot­tunk^ Április után a vélemé­nyünk megváltozott A szük­ségépületnek 1973 decembe­réig, az állandó Centrum Áruház megnyitásáig állnia kelL Olyannak kell lennie, amely néhány éven át sem rontja a városképet és a ve­vőközönség ízlését is figye­lembe veszi. Ezért kértük az építőipari vállalatot, hogy az eredetileg elképzeltnél ele­gánsabb, szebb épületet kap­junk. A kéthónapos Ígéret nem volt komoly A vállalat májusban — di­cséretükre szólva — minden előzetes tervezés, szerződés, sőt pénzkövetelés nélkül megkezdte a munkát De az eredetileg ígért két hónap csak arra volt elég, hogy a megfelelő anyagokat előké­szítsék, beszerezzék. — Most már minden épí­tőanyag együtt van, ami kell és augusztus 12-én megkö­töttük a szerződést is, amely szerint legkésőbb október 30- án átadják nekünk az ideig­lenes áruházat. Mintegy 5 millió forintot költünk erre az épületre, — számításaink szerint megéri, mert jelen­leg, annak ellenére is, hogy több helyen árusítunk, na­gyobb a bevételünk, mint ta­valy ilyenkor volt Uj áruház 22 millióért Az állandó új Centrum Aruház tervezésére a meg­bízást vezérigazgatóságunk már megküldte a LAKÓ- TERV-nefc Az új áruház 3600 négyzetméter alapterü­letű lesz és 20—22 millió forint körüli összegbe kerül. — Ha tehát azt vesszük te­kintetbe, hogy az előzőleg ígért két hónap helyett fél év kell a szükségáruház el­készítéséhez, elégedettek le­hetünk, mert a segítség még így is gyors volt Takarékos község Nagy sertéshizlalás Két hír Jáasalgósxentgyörgyről 1 Jászai sószentgyörgy hétezerötszáz lakosa közül nyolcszázötvenen rendelkeznek takarékbetéttel. Az első félév mérlege szerint a község tavaly decemberi 6 millió 823 ezer forintos be­tétállománya félév alatt 8 millió 378 ezerre emelkedett így a faluban minden lakos­ra átlagban 1100 forint meg­takarított pénzösszeg jut. 2 Nagy beruházások kez­dődtek a jászalsószent- györgyi Petőfi Terme­lőszövetkezetben. Márciusban fogtak hozzá a megye máso­dik legnagyobb sertéshizlal­dájának építéséhez. A beru­házás költségét 35—40 mil­lió forintra tervezik, amely­ből az idén 18 milliót hasz­nálnak fel. A jövő ilyenkor­ra felépülő hizlalda évente 63 vagon élő hízót ad majd a népgazdaságnak. A termelőszövetkezet ki­lencvenhat tagú építőbrigád­ja már ez év végén elké­szíti a 18 millió forintos költséggel épülő, négyszáz férőhelyes szakosított szarvasmarha tenyésztő tele­pet is. Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit XI. A járási (városi) tanács A kormány Intencióinak megfelelően a megyei taná­csoktól több hatáskör a já­ráshoz kerül át. így a járási tanács vb köz­lekedési szakigazgatási szer­véhez kell átadni a megyei tanács vb közlekedési szak- igazgatási szerve által első fokon gyakorolt hatósági jóg­ii örökét; a hatósági kereske­delmi engedélyek kiadásá­val és visszavonásával kap­csolatos ügyek ugyancsak a járási tanács kereskedelmi szakigazgatási szerveihez ke­rülnek a megyei szervektől. A járási tanácsszervekhez decentralizálták a jogszabá­lyokban megállapított terme­lőszövetkezeti felügyeleti jogköröket (tsz státusz-ügyek, igazgatási, engedélyezési ügyek!, egyes általános mező- gazdasági igazgatási felada­tokat, valamint a gyenge ter­melőszövetkezetek különle­ges állami támogatásával összefüggő feladatok lebo­nyolítását A jogszabályoknak megfelelő pénzügyi (adó) el­lenőrzést is a járási szervek végzik a termlőszövetkeze- tekben. A járási tanácsszervek to­vábbi feladata a járás köz­ségeinek differenciált fejlesz­tése; a községi tanácsszer­vek gazdálkodási tevékenysé­gének felügyelete és ellenőr­zése: a helyi vízrendezés és vízkár-elhárítása. A járási ta­nácsszervek tartják fenn, működtetik és fejlesztik azo­kat az intézményeket, illet­ve szerveket. költségvetési üzemeket, amelyek az egész járás (vagy több község) igé­nyeit elégítik ki. A járási ta­nácsszervek látják el (a köz­ségekkel megosztottan) az elsőfokú hatósági jogkörö­ket. s iránvítják a községi vb szaisazgatási szerveinek ha­tósági tevékenységét. A városi tanácsszeivek gaz­dasági feladatainál abból kell kiindulnunk, hogy ezek a várospolitika kialakítói és szervezői. Ez a tevékenység magába foglalja a városfejlesztést (a lakás- és a kommunális gaz­dálkodást, a helyi vízterme­lést. a szolgáltatásokat, a csatornázást stb.); a város- rendezést, a városgazdálko­dást, elsősorban a kommuná­lis vállalatik üzemeltetését; az alapellátást biztosító kul­turális-egészségügyi szükség­letek kielégítéséről való gon­doskodást, illetve azok előse­gítését; a szociális gondosko­dást: a lakossági ellátás elő­segítését. fejlesztését. a\ ke­reskedelem és a szolgáltatá­sok megfelelő bővítése és orientálása útján. Fontos alapelv, hogy a városi tanács szintjén kell dönteni ezen túl a városfej­lesztés és a városgazdálko­dás alapvető kérdéseiben, a városok rendelkezésére álló eszközök keretei közt. Ezen belül a városfejlesztés kere­tében kell gondoskodni a la­kásépítésről és a kommuná­lis ellátásról (a tanácsi utak­ról, hidakról, járdákról. a helyi víztermelésről, a szol­gáltatásokról és a csatorná­zásról. a gáz- és távhőhálózat üzemeltetéséről, a közleke­désről, a közvilágításról és egyéb szolgáltatásokról, a temetkezésről stb.). A városi tanácsszervek a közösségi szükségletek kielé­gítéséhez közüzemekkel ren­delkezhetnek. amelyek válla­lati vagy költségvetési üze­mi formában működhetnek. A városok saját hatáskörük­ben vállalatokat és költség- vetési üzemeket hozhatnak létre; a szervezeti formák megválasztása a városi ta­nácsszervek joga. A városi tanácsszervek a város kö­zéptávú és éves fejlesztési terveit önállóan készítik el: fontos feladatuk a területü­kön folyó beruházások koor­dinációja. önállóan készítik el középtávú pénzügyi tervü­ket és éves költségvetésü­ket is. A járási jogú városi ta­nácsszervek látják el a teljes elsőfokú inel^nrt. Üjlakí László dr. Gondolatok a moszkvai nagy találkozó után Az imperializmus agresszivitása A moszkvai fő doku­mentum megállapította, hogy hatalmas forradalmi folya­matok bontkoznak ki a vi­lágban és az imperializmus elleni harcban korunk három hatalmas ereje egyesül: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadítási moz­galom, Ugyanakkor két, egy­mással ellentétes törekvés is determinálja a világ sorsát: egyrészt — egyre nagyobb lehetőségek nyílnak a forra­dalmi erők előrenyomulásá­hoz, másrészt — növeked­nek azok a veszélyek is, ame­lyeket az imperializmus és agresszív politikája okoz. Ma már nemcsak a kommunis­ták, hanem más haladó poli­tikai erők és a széle® nép­tömegek előtt is egyre vilá­gosabb, hogy az emberiség bajai, gondjai rövid törté­nelmi távlaton megoldódná­nak — az imperializmus nél­kül. Ne feledjük azonban el, bogy az imperializmus méf létezik, még hatalmas erők állnak rendelkezésére, hogy megakadályozza vagy leg­alábbis késleltesse a hala­dást. Napjainkban az imperia­lizmus — s elsősorban ennek vezető ereje az amerikai imperializmus _ hallatlanul kifejlesztett apparátusával propaganda-háborút vív a világ népeinek rokonszenvé- ért. megkísérli el ködösíteni milyen szörnyű bűnök ter­helik már eddig is az impe­rializmust, s miiven szándé­kok vezérlik. Éppen ezért tettek jó szolgálatot az igaz­ságnak a kommunista- és munkáspártok, amikor a vi­lág legnevesebb tudományos intézményed vizsgálatára tá­maszkodva vádiratot szer­kesztettek az imperializmus ellen, hogy a tények rideg, de annál megdöbbentőbb adataival tárják a világ elé annak rémtetteit. Vádolja er a dokumentum az imperia­lizmust azért, hogy száza­dunknak eddig eltelt hat év­tizede alatt több emberélete* oltott ki és több rombolást okozott, mint amennyit az emberiség a megelőző több évszázad alatt elszenvedett. Csupán a két világháború­ban több mint hatvanmillió ember vesztette életét, g 110 millió ember megsebesült vagy megrokkant. De ez úgy látszik nem volt elég. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 1946—1968 folyamán elérték az ,1050 milliárd dol­lárt. ami több mint kétszer annyi, mint amennyi 1945-ig az Egyesült Államok törté­netében a katonai kiadások összege volt. Az imperializmus felidézte a harmadik világháború ve­szélyét! Hogy ez mit jelen­tene? Az amerikai táborno­kok becslése szerint az első nukleáris csapásváltás kö­vetkeztében 200 millió ember pusztulna el. a második vi­lágháború áldozatainak több­szöröse! Egy politikus meg­jegyezte: ez csak becslés, mert 10—20 milliós eltérés ebben vagv abban az irány­ban „teljesen megengedhető pontatlanság”. Az amerikai hadsereg ka­tonáinak és tisztjelnek csak­nem fele, több mint 1,5 mil­iő fő, vagyis jóval több. mint a második világháború ide­jén, az USA határain kívül tartózkodik. s 64 államban állomásoznak amerikai kato­nák 1 A „nagy próba” során, a vietnami nép elleni írto- hadjáratban 1961—66 között 250 000 dél-vietnami gyerme­ket pusztítottak el, 750 000 pedig napalm bombáktól sü­lve* égési sebeket kapott. Az USA egykori vezérkari főnö­ke fev hetvenkedett: „Ügy szét kell bombáznunk Észak- Vietnamot. hngv visszavessük a kökorszakba.” Ilyen „kő- korszakot” szán az imperia­lizmus az egész világnak. De éppen Ilyen agresszív a dollárral „vívott” csata is. S ezt a „fegyvert” nemcsak a nemrég felszabadult orszá­gok. de saját szövetségesei ellen is beveti az USA. A nyugat-európai fejlett tőkés országok iparában egyre na­gyobb hányaddal szerepel az amerikai tulajdon. Az Inter­national Harvester amerikai részvénytársaság elnöke ki­jelentette: „Minden egyes dollárért, amelyet az utóbbi évek folyamán az Egyesüli Államok határain túl külön­féle célokra felhasználtunk, 4,67 dollárt kaptunk.” Az USA 1960—66 között 3,2 milliárd dollár összegű tőkét vitt a fejlődő országokba, ugyanakkor a monopóliumok profitja ezekből az országok­ból 16,2 milliárd volt. Cso­dálkozhatunk-e ilyen körül­mények között azon, hogy ezek az országok nemhogy előre haladnának, de növek­szik köztük és a fejlett or­szágok közötti szakadék. Így már világosabbá válik az az ENSZ statisztika, amely sze­rint 375 millió ember él a világon az éhhalál küszöbén, s a hiányos táplálkozás kö­vetkeztében naponta 80 000 ember hal meg, vagyis má­sodpercenként egy ember. Ez a kapitalista imperializmus világa! „Az a társadalmi rend, amely folytonosan ilyen bűn­tetteket szül — beteg, hal­dokló rendszer, amelyet a történelem elítélt és amely­nek el kell tűnnie. A törté­nelem ítéletének végrehajtá­sa azonban maguknak a né­peknek a feladata■ Korunk­ban a népeknek minden le­hetőségük megvan arra, hoay hozzákezdjenek a történelmi küldetésük végrehajtásához, s ne engedjék meq az impe­rializmusnak utolsó és leg­borzalmasabb bűntette elkö­vetését” — mondja a vád­irat. Szerencsére — a világ népeinek szerencséjére! — az imperializmus ma már nem uralkodhat korlátlanul a vi­lág felett. Rendkívül erős még, de ma már nem tehet kén vére- ked vére azt. amit szeretne. Az utóbbi évtize­dek történelmi eseményei mutatják, hogy az imperia­lizmus — minden agressziós kezdeményezés ellenére sem — „képtelen visszaszerezni az elveszített történelmi kez­deményezést, és visszafelé fordítani a mai világ fejlő­dését. Az emberiség fejlődé­sének fő útvonalát a szocia­lista. világrendszer, a nem­zetközi munkásosztály és az összes forradalmi erő hatá­rozza meg.” A 75 kommunista és munkáspárt moszkvai ta­nácskozása. az ott kidolgo­zott és elfogadott antiimpe- rialista harc; program, ha­talmas fegyvert jelent nem­csak a kommunista világ, mozgalom, de szerte a vilá­gon minden haladó mozga­lom számára. Ez a doku­mentum megmutatta a maga valódiságában a fő ellensé­get: az amerikai imperializ­must. Ezen erők máris hatalma­sak de nem kétséges, hogy egyre hatalmasabbak és szer­vezettebbek lesznek. Az im­perializmus elleni harc él­vonalában a szocialista vi­lágrendszer menetel. Ez az a bázis, amelyre a világ va­lamennyi haladó mozgalma támaszkodhat, s ez az a ha­talmas erő. amely elrettenti az imperializmust a kalan- dorsáetól. Mindez oersze nem jelenti azt, hogy a világ békéje. az Imperializmus fö­lötti döntő harc sikere szá­munkra biztosítva van. Meg nagyon nehéz küzdelem vár ránk a nemzetközi osztály­harcban. De e küzdelem fel­tételei annak következtében, hogv az egvség tendenciája vált Uralkodóvá a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galomban, kedvaz*hKokké váltak. Ezért adták ki a kommunista pártok a felhí­vást: „Szocialista országok népei tökésorszrgok prole, táriai és összes demokratikus erői. felszabadult és elnyo­mott népek, fogjatok össze az imperializmus ellen, g bé­kéért, a nemzeti felszabadu­lásért, a társad-lmi haladá­sért. „ demokráciáért és a szocializmusért vívott közös harcban!”­Rácz Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents