Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-19 / 191. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 19. T A megélt valóság és az emberben felvetődő kérdések megfogalmazására a művészet ezer lehetőséget kínál. Az eszközök a műfajtól függően természetesen nagyon különbözőek. Vegyünk két példát a hét műsorából. Az egyik dokumentjáték. amely — mivel előre megírt szöveggel, szerkesztett és rendezett műsorral és színészekkel dolgozik — a drámai töltésre tágabb lehetőséget kínál. A másik riport, mely élőbeszéddel a szerkesztő— riporter reflexszerű, gyors reagálásaival, — pillanatok alatt meggondolt döntéseivel építi fel mondanivalóját. Lehetőségeiben — látszólag — elmarad a dokumentum játék mögött. Hogy a hatás mégsem a formális adottságoktól függ, azt ez a két műsor bizonyítja. Labirintus A szóban: előítélet, márjj benne van, hogy igazságtalan, elhamarkodott. Életünket mégis nap mint nap átszövi, nem lehet menekülni tőle. Mindegyikünkben megvan a hajlam, hogy könnyen, külsőségekből, felületes információkból ítéljünk. Szűcs László dokumentumjátéka megérinti az előítélettől már-már zsákutcába kerülő ember problémáját, de csak érinti, majd elmegy mellette. Való igaz, hogy a szerzőnek, ha dokumentumokból, megtörtént eseményekből dolgozik, lényegében ragaszkodnia kell a tényékhez. De a játék hiteléhez méginkább. A történet egy szerelmespár beszélgetése. A férfi, aki csalt, megindult a züllés útján és a lány, aki megállítja, ahogy mondják „jó útra téríti”. A legjobb percek, mikor a börtönt járt férfi és környezetének szembenállását halljuk. Ha a cselekmény ezen a szálon marad és itt keresi a megoldást valóban élő igaz lehetne. Mindez sajnos csak mellékvágány. Szűcs László a lányt teszi fő alakká. Azt a Lányt, aki már szinte az ideálisnál is jobb. annyira hibátlan, annyira meg nem torpanó, annyira tudja mit kell tennie. Ezzel a rádiójáték, ahogy haladunk az időben előre, egyre inkább szentimentálissá válik, elveszti meggyőző erejét. Cserés Miklós dr. rendezése az ügyesen és jó helyen alkalmazott akusztikai hatáA ki az ország más vidékéről érkezik ™ a Jászságba, a községek hasonlóságát látja meg először. Füves 'árkok szegélyezte széles, poros utcák, hosszan elnyúló porták és léckerítések, amelyek csak egy-egy szűk résen engednek bepillantást a kíváncsi szemeknek. Apró ablakaikkal vaksin hunyorgató fehérre meszelt házak, amelyeket évszázadokon keresztül szinte változatlan alaprajzzal építettek. Középen a konyha, jobbról a tiszta szoba, balról a kamra. A veranda végében a nyári konyha. Nemzedékek nevelkedtek ezekben az apró sötét, füst- szagú konyhákban, mert a tiszta szobába csak a különösen kedves vendégei vezették be. A szegénység uniformisa volt ez. A gyarapodás, a gazdagodás lassan, de biztosan meghozta az eltérő színeket és a hagyományostól elütő formákat. Építkezésben. városképben, szokásokban. Aki sokáig él egy helyen, annak kevésbé tűnnek fel a változások. Talán lassúnak is tartja a fejlődést, mert képzelete szívesen előreszalad, igényei is növekednek és a valóság mindig elmarad valamelyest. Tizenöt évig éltem Jászapátin, de már jónéh&nv éve csak mint ritka vendég látogatok haza. Tudatosan ügyelem a változásokat, és majd mindegyik látogatás tartogat valami meglepetést. Ha vonattal érkezem Üjszász felöl, még le sem szállók, már van látnivaló. Az egykori ONCSA telep csak itt-ott . őrizte meg régi arcát. A legszegényebb, a legelesettebb emberek laktak errefele. Az itteni gyerekek szegénysége akkor is feltűnő volt, amikor az iskolában még ritkaságnak számított tavasztól kezdve a cipős gyerek. Furcsa értékrend alakult ki akkoriban közöttünk. Flancnak, felvágásnak számított a cipő, vagy legalábbis gyengének, „pengének” tartották, aki már az első melegebb márciusi napon nem merte lerúgni. Terjeszkedik az Oncsa telep. Terjeszkedik és szépül. A kockaalakú típusházak egyre jobban kiszorítják a régi egyszobás, földes házakat. Ha a másik oldalról, Vámosgyörk felől érkezünk az állomásra, szintén új házak mellett fut el a vonat. Egy évtizede még szántóföldek voltak errefelé, csak egykét tanya állt a régi futballpálya túlsó oldalán. Most a vasúiig nyúlik a falut talán már át is lépett azóta a síneken. A főutca néhány hivalkodóan nagy házát leszámítva, az úgynevezett Tisztviselőtelep villaszerű házai voltak sokáig a legmodernebbek, a legkényelmesebbek. Most mintha összementek volna, kicsit kopottan húzódnak meg a fák között. A főutca nem sokat változott. A régi házak megmaradtak, csak néhány új épület emelkedett a széles portákon. Vágó Pál szülőházának és műtermének a kertjében ma új házak állnak. A téglakerítéssel övezett hatalmas portát felosztották. Csak a múzeummá alakított egykori szülőház és a műteremből lett könyvtár körül maradt meg belőle valami. A régi műteremben egy ideig cipészműhely volt. Idősebbek mesélik, hogy értékes falfestmények men- tek tönkre az elhanyagolt épületben, melyeket már nem lehetett megmenteni az átalakításkor. A község dísze az újjászületett főtér. Piac volt a helyén, rosszul kövezett, örökké porfelhőben úszó piac. Itt tartották a búcsúkat is kora ősszel, itt épült fel a sátorváros, a gyermeki képzelet csodavilága, amelyben órákhosszat lehetett sétálni, nézelődni, és ahonnan mindig csak az éjszaka vetett haza bennünket. A községháza melletti iéren volt it céllövöldék. körhinták és hajóhinták helye. ahonnan ünnepkor naphosszal durrogás és zene szólt. A cirkuszok is mindig csak az éjszaka vetett haza bennünket, dagadt a tér, nyáron pedig bokáig érő porban döcögtek a szekerek. Évek óta ez a tér szerezte mindig a legnagyobb meglepetést. Emeletes iskolaépületet emeltek az egyik végében, azután eltűnt a sár, és a középen épített pagodaszerű váróterem mellől most autóbuszok indulnak. A piac a borostyánnal benőtt templomfal mellett kapott új helyet. Ez a fal sokszor megmozgatta a fantáziánkat. A beépített köveken néha órákhosszat bőn- gésztüli az elmosódó betűket, és próbáltuk megfejteni, mi lehet egy-egy felirat jelentése. A mostani óvoda ablakai előtt egy nagy artézi kút több csapon is ontotta magából a vizet. Langyos vize kevés felüdülést adott a szomjas embernek, mégis messziről odajárták. Esténként tucatjával sorakoztak a kannák a csapok előtt. Tere-fere színhelye volt az a kút nyáron, nem is a vízért jártak oda az emberek. hanem a beszélgetésért. A presszó mellett elágazik az út. A presszó sem régi. Abból az időből származik. amikor országszerte az az elképzelés járta, hogy a fiatalokat elsősorban a presszóval lehet visszahódítani a falunak. Minél több fiatalra volt szükség, annál nagyobb és csillogóbb lett a presz- szó. Azóta kiderült, másra is szükség van, hogy visszajöjjenek a fiatalok. Vasárnap délutánonként azonban egyre gyakrabban megtelik. Mégis visszajöttek a fiatalok? A strand a falu büszkesége. A régi ■“rm Jössze békalencsés, zöld vize legfeljebb a horgászoknak szerez még örömet. Deszkamólói elkorhadtak, a partján nagy tábla tiltja a fürdést. Pedig valamikor nagy vizilábdacsaták színhelye volt, és még biztosan sokan emlékeznek az öreg orvosra, aki karcsapás nélkül félórákat lebegett a viz tetején. Olykorolykor, lehet, hogy csak a publikum mu- lattatására. még könyvet is olvasgatott. A drótkerítésen túl betonmedencék, öltözők épültek. Vendéglő nyílt mellette, az új futballpályát is itt építették. A parkolóhelyen vasárnaponként autók, autóbuszok sora áll. Kemping is lesz majd, telkeket vásárolnak a környéken. Lehet, hogy új fejezet kezdődik a község történetében: fürdőhellyé válik. Semmi sem örök, csak a változás. Holnap, holnapután ismét más és más változtatja meg azt a képet, amelyet most őrzök magamban a faluról. Bistey András Szabad utat az új találmányoknak és íeliedezéseknek sokkal és a színészek — elsősorban a férfi, Avar István — visszafogott játékával valamit segít, de az alapvető * hangvételen nem tud vál- ! toztatni. I • Hagy családok [ Rab Nóra hétről hétre hagy családokat keres meg mikrofonjával. Sokgyermekes, egyszerű embereket, akik egy kicsit a múlt idézői közöttünk, mikor a népesedés a családtervezés kérdése hova tovább össznépi problémává terebélyesedik. A héten egy szigetközi családot látogatott meg, vízen élő halászembereket. A család feje kilenc élő gyermek apja a Dunán evezve mesél életéről, gondjairól. Rab Nóra műsora mindvégig lírai, úgy hat a hallga- tóra, mint egy visszafogott, szemérmes férfivallomás — minden érzelmesség nélkül. Riportalanyait olyan gondosan és jól válogatja és beszélteti, hogy az is elhangzik, az is benne van a műsorban, amit ő akar elmondani. Ennek az öreg dunai embernek a hangja sokáig megmarad emlékezetünkben. —- trömböczky — A. Michálek, a Rudé Právo moszkva; tudósítója Moszkvában a júliusban ezer — köztük 34 országos képviselő 400 külföldi — tudós és szakember részvételével megtartott találmányi és szabadalmi szimpóziumot kommentálva a Szovjetunió mai találmányi és szabadalmi politikájáról a következőket írja: Á világon jelenleg napi átlagban mintegy 500 találmány születik és ebből — mint a statisztikai adatok mutatják — minden hetedik a Szovjetunióban. Ez a kétségtelenül elismerésre méltó mutató azt jelenti, hogy a Szovjetunióban tavaly 25 500 találmányt szabadalmaztak. Óriási előrehaladásról tanúskodik ez az eredmény, mert a szovjethatalom fennállása óta szabadalmazott találmányok mintegy 10 százalékáról van szó. Ugyanakkor, a mai tényleges lehetőségekhez viszonyítva, könnyen túl- számyalhatónak tartják ezt a mutatót. A probléma lényege azt, hogy ennél sokkal többet törik fejüket találmányokon a Szovjetunióban. Tavaly például 110 ezer szabadalmi kérelmet adtak be, ennek azonban csak egynegyedét ismerték el találmánynak és szabadalmaztatták. A kérelmek elutasításának oka túlnyomórészt az volt, hogy a feltaláló — tájékozatlan lévén — olyasmin törte a fejét, amit már feltaláltak, vagy a Szovjetunióban, vagy külföldön. A feltalálók erre nem fordítanak kellő figyelmet, igaz azonban, hogy nem egyköny- nyen ismerhetik kj magukat a rohamosan sűrűsödő szabadalmi dzsungelben. Ma mindenütt a világon égető problémának tartják, hogy gyorsan és könnyen el lehessen igazodni abban, ami már rendelkezésére áll az emberiségnek. A probléma bonyolultságát megítélhetjük abból, hogy a világ szabadalmi alapjában ma már 13 millió tétel szerepel. A másik probléma a találmányok gyakorlati felhasználása. Köztudott és álalá- nosan elismert tény ugyan, hogy a technikai haladás meggyorsulása jelentős mértékben éppen a találmányok gyors alkalmazásán múlik, de ezen a téren még sokminden nincs rendben; J. Makszarjov, a szovjet minisztertanács találmányi- és felfedezésüsyi bizottságának elnöke a Pravdában felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a szabadalmazott találmányoknak csupán 23 százalékát használták fel a gyakorlatban. Egészében véve ugyan 20 900 találmányt használtak fel a múlt évben, ezek többségét azonban még az előző években szabadalmaztatták és soknak közülük évekig kellett várnia sorára. Már pedig, sajnos, a találmányok is öregednek, s idővel teljesen elavulhatnak. A Szovjetunióban ezért arra törekednek, hogy a találmányok gyakorlati felhasználásának folyamatát a lehető leggyorsabbá és legrugalma- sabbá tegyék, s ehhez érdekei fűződnek a vállalatoknak és az illetékes minisztériumoknak. A szabadalmak egyébként csupán legmagasabb fokú megnyilvánulását jelentik annak a kutató, újító és ész- szerűsítö szellemnek, amely a szocialista állam kedvező feltételei között olyannyira kiterebélyesedett, hogy a Szovjetunóban ma 50 000 alap- szervezettel rendelkező, 5 milliós taglétszámú tömegszervezete, országos szövetsége van a feltalálóknak és az újítóknak. A feltalálók és az újítók 1968-ban mintegy 4 millió javaslatot nyújtottak be, s ennek háromnegyedét realizálták is a népgazdaságban Sebkötözés helyett sebragasztás Minden sebészi beavatkozás szükségszerű következménye a szétválasztott, vagy sérülés folytán szétvált szövetek egyesítése. Ez általában varratok behelyezésével történik, bár a varrás technikája és a varróanyagok az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődtek, mégis a szövetegyesítés problémája még ma sem tökéletesen megoldott A varrás lassan halad, ezért elnyújtja a műtét idejét. A behelyezett varratok izgatják a szöveteket, mivel a legtökéletesebb varróanyag is idegen testként viselkedik az élő szervezetben. Ezeket a hátrányokat nagymértékben kiküszöböli az, ha az élő szöveteket olyan ragasztóanyaggal egyesítik, amelyet az élő szervezet jól tűr. Ez természetesen nem azonos a felületi sebek régóta szokásos le- ragasztásával. Az élő szövetek ragasztása sok nehézséggel jár, mert a ragasztóval szemben számos követelményt támasztanak. Elsősorban az szükséges, hogy összeragasza az élő szöveteket és az összetapadás testhőmérsékleten, de hőfejlődés nélkül menjen végbe. Ellenálljon a szövetnedvekkel szemben addig, amíg a seb begyógyul. Az összetapadás megfelelő szakítószilárdságú legyen, ne mérgezzen, ne okozzon allergiát, vagy daganatot, szövetizgalmat. A seb gyorsan tapadjon össze, és a ragasztó ne késleltesse a seb gyógyulását. Idővel szívódjon fel, illetve épüljön be a szövetekbe. Lehetőleg csillapítsa a vérzést, de ne fokozza a vérrögösödést. Fontos, hogy baktérium- és gombaölő hatású legyen, mert sterilizálása így szükségtelen A szövetragasztás úgy történik, hogy a sebfelületet a lehetőség szerint kiszárítják, mentesítik a vértől és a szövetnedvektől, majd a ragasztót filmszerű rétegben ráví- ve, a sebfelületeket enyhe nyomással összefektetik. A sebragasztásnak a klinikai gyakorlatban való felhasználását természetesen számtalan állatkísérlet előzte meg. Kedvező tapasztalatok alapján került sor a klinikai alkalmazásra. Az első ilyen próbálkozásokat a szükség diktálta: mint utolsó lehetőséget alkalmazták olyan esetekben, amikor már más, szokásos eszközök eredménytelennek bizonyultak. Amikor a szívfali nyílás varrattal történő zárása után vérzés lépett fel, azt ragasztóval könnyen uralni tudták. Az első póbálkozások sikere alapján a sebészet egyéb területein is alkalmazták, például az érsebészetben érmetszések zárására, beteg érszakaszok műanyag réteggel történő pótlására. — Az idegsebészetben az agyhártya pótlására használt műanyagháló rögzítésére, koponyacsonttörések helyreállítására, a szülészet—nőgyógyászaiban gátsérülések és metszések zárására, az urológiában a hólyagsipoly zárására, a szájsebészetben nyálkahártya-sérülések ellátására, nyúlajak- és farkastorok műtéteknél alkalmaztak ragasztókat. De ragasztottak sebeket bélműtéteknél, tüdőműtéteknél, és igen nagy sikerrel a plasztikai sebészetben, ahol közmetikai- lag tökéletes gyógyulást eredményezett. A ragasztók, amelyek kémiailag a ciano-akrilátok csopotjába tartoznak, szinte minden anyagot ragasztanak, hozzátapadnak a sebész kesztyűjéhez és eszközeihez is. Olyan eszközöket kell tehát alkalmazni, amelyekhez nem kötődik a ragasztó. Az eszközöket e célra polietilénből készítik vagy ilyen bevonattal látják el. A kutatómunka eddigi eredményei feljogosítanak arra a jóslatra, hogy a sebragasztás — a múlt álma, a jelen érdekessége — rövidesen a jövő általánosan használt gyakorlatává válik. M. L. A hangrobbanások mikro-földrengéseket kelthetnek Ä floridai Cape Kennedy rakétakilövőállomás szomszédságában dolgozó szeiz- mológusok megfigyelései szerint bizonyos különleges körülmények között a hangrobbanások a földkéreg felszíni rétegeiben gyenge földrengéshullámokat kelthetnek. A földmozgások egy-egy alkalommal nem túlságosan erősek és így közvetlen veszélyt nem jelentenek a lakóépületek számára; minthogy azonban a nagy repülőterek és rakétakilövőállomások környezetében a hangrobbanás meglehetősen gyakori jelenség, az ismétlődő igénybevétel következtében az épületek falában finomabb repe- lések képződhetnek és előbb- utóbb komolyabb károsodás is történhet. A mikrorengések közvetlen kiváltásában a hangrobbanással kapcsolatos légnyomáshullámé a főszerep. Táplálkozási tanácsadó idősebbeknek A frankfurti Deutsche Gesellschaft für Srnährung egy újabb publikációja szerint a helyes táplálkozási szokások egyenértékűek a megelőző egészségvédelmi rendszabályokkal. Kivált idősebb embereknek tanácsos ezt megszívlelniük. Az egészséges öregkor titka a brosúra szerint a rendszeres és mértékletes táplálkozás. A változatos étlap és az egyszerre nagy mennyiségű táplálék elfogyasztásának kerülése okvetlenül meghozza a maga gyümölcseit, hisz arról van szó, hogy magasabb korban sem kell lemondanunk a változatos táplálkozás örömeiről. Az 50 év feletti korosztályok számára elsősorban a fehérjefogyasztást ajánlják a szakértők, főleg tej, sajtfélék, hal és szárnyasok élvezete formájában. A pontos mennyiségi direktívákat egy külön brosúra tartalmazza. Ezek a következők: 65 éves férfiak (mintegy 1.70 m testmagasság figyelembevételével) naponta 80— 85 gramm fehérjét fogyaszthatnak, 50%-ban állati eredetűt, ezenkívül 70 gramm zsiradékot és 310 gramm szénhidrátot, összesen 2250 kalóriát. Azonos korú és test- magasságú nők 75 gramm fehérjét, 60 gramm zsiradékot és 280 gramm szénhidrátot fogyaszthatnak (2000 kalória). A kladanyi „csodavíz” szakértői elemzésének adatai Osztrák szakemberek alaposan elemezték a középboszniai Kladány ásványvizét, s végetvetettek a „férfiasság vizéről” terjesztett mendemondának. Az osztrák szakemberek véleménye szerint a kladányi gyógyvíz kedvező hatást gyakorolhat az arterioszklerózisra, a vérnyomásra, a gyomor, bél-, epe- és vesebajokra, elősegítheti a vérképződést és a .vérkeringést, a szervezet felfrissülését és regenerálódását. A gyógyvízből eddig exportra a következő meny- nyiséget kötötték le: Egyesült Államokba — kétmillió litert; Franciaországba — 1.2 millió liter; NSZK-ba — 600 ezer liter; Ausztriába — 300 ezer liter. Érdeklődött már Olaszország, Venezuela és Izrael is. t JöSZOpCltl változatok
