Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 14. A Vietnami Demokratikus Köztársaság életéből A kerékpár * fő közlekedési eszköz Hanoiban. Az utcai forgalmat női rendőr irá­nyítja Mezőgazdasági gépek javítása a Thuy Anh-j gépállomáson. A munkában nincs fenn. akadás (Fotók: VNA—MTI—KS) Mindenféle HÁNY ÉVES A BALHAS-TÖ? Kiderült, hogy a Balhas-tó Szovjet-Ázsia legfiatalabb tava. „Csupán” körülbelül 40 000 éves. Korát kirgiz geofizikusok állapították meg izotópos módszerrel. A Balhas-tó keletkezésére vonatkozóan több hipotézis létezik. Egyes tudósok sze­rint az Arai—Káspi medence őstengerének maradványa. Más tudósok úgy vélik, hogy a tó délebbre, a hegyek lá­bánál keletkezett és fokoza­tosan helyeződött át a si­vatagba. AZ EGEREK NEM Állhatják A TELEVÍZIÓT A Don menti Rosztov vá­rosban az egyik lebontásra ítélt házba elszaporodtak az egerek, de tüstént eltűntek, mihelyt tévékészüléket állí­tottak be a lakásba. Alek- szandr Dombrovszkij profesz- szor, a rosztovi orvostudomá­nyi főiskola sugárzástani tan­székének vezetője kijelentet­te, hogy az egerek és a pat­kányok még a legjelentékte- ienebb, s az ember szem­pontjából teljesen ártalmat­lan röntgensugárzást is meg­érzik, s igyekeznek elhagyni azt a helyiséget, ahol tévé- készülék, vagy igen gyönge röntgensugarakat kibocsátó elektroncső van. A TÜLBUZGO RENDÖRKUTYA Az angliai Hemel Hemps- teadban Karl, a Scotland Yard legjobb rendőrklutyája mulatságos eset előidézője lett. A pompás farkaskutyá­nak betörőket kellett meg­keresnie egy ipari üzemben, ahonnét a riadó után a be­törők még nem menekülhet­tek el. A kutya azonban be­törők helyett két polgári ru­hás nyomozót támadott meg. A két rendőr csak úgy tudott megmenekülni négylábú „kol­légájától”, hogy bezárkózott egy mellékhelyiségbe. Mind­addig ott maradtak, amíg Kari „instruktora” eltávolí­totta az állatot. Később azonban kiderült, hogy a kutya mégsem téve­dett! Az egyik nyomozó ugyanis magához vett egy zsebkendőt, amelyet előzőleg az egyik betörő használt üvegcseréppel félsebzett ke­zének bekötésére. Uj óriás torony Csokoládégyáitó óriás Kujbisevbem rövidesen el­készül a világ együk legna­gyobb csokoládégyára. Éven­te körülbelül 17 ezer tonna terméket fog előállítani: sok millió tábla tiszta csokolá­dét, különféle adalékanya­gokkal (dióval, tejjel, tölte­lékkel) készített csokoládét, ajándékdobozokat, csokoládé­figurákat. Ezenkívül a gyár évente több mint tízezer tonna félgyártmányt szállít egyéb cukrászati ipari vál­lalatoknak, és ugyancsak évente 3 ezer tonna kakaó­port fog előállítani. A gyár terveit a szovjet élelmiszeripari minisztérium egyik tervező intézete dol­gozta ki. Az új vállalat be­rendezésének egy részét a Carle és Montanari milánói olasz cég szállította. — Ebben a gigantikus vál­lalatban minden gyártásfo- lyamatot gépesítenek és au­tomatizálnak — mondta Kszenyija Rahmanova terve­ző főmérnök. — A vasúti ko. ősikből szalagok szállítják a kakaóbabot, a cukrot és az egyéb nyersanyagot az itt építendő hatemeletnyi magas 21 üzemanyagraktárba. In­nen a kakaóbabot szállító- csigás berendezés viszi az osztályozó szitára, majd az elektromos porkolábé és az örlöberendezésekbe. A csokoládémassza élőké; szitásét is előre megadott program alapján automati­zálják. a szükséges utasítá­sokat vezérlőtábláról továb­bítják az adagolóba. Hat automatizált gyártó­soron fogják önteni, hűteni, csomagolni és dobozokba rakni a csokoládét, amely aztán ugyancsak automatiku­san a késztermék raktárba kerül. Valamennyi művelet az emberi kéz érintése nélkül történik. A késztermék automatizált raktárában egyetlen rakodó munkásra sem lesz szükség. Elektronikus vezérlésű kü­lönleges berendezések vá­lasztják majd ki a meghatá­rozott rekeszből a megren­delőknek továbbítandó ter­méket és rakják vasúti ko­csikba vagy gépjárművekre. A termékek hűtésére, vala­mint a műhelyek levegőjé­nek kondicionálására 2 mil­lió kilokalória/óra teljesítmé­nyű hűtőberendezést szerel­nek fel. A gyár saját nyom­dájában készíti majd termé­keinek cimkéit és a dobozok művészi kiállításához szük­séges anyagokat; A vállalat kebelében meg­nyílik a cukrászati ipari össz- szövetségi tudományos kuta­tó intézet fióktagozata. A csokoládégyártó óriás első termékei már az év vé­gén megjelennek. Ez lesz a XX. század egyik legmagasabb építménye — egy 725 méter magas torony Puteaux-ban, Párizs előváro­sában. A tér központi tá­masztó oszlopa a Défense téren fog állni, ezért a tor­nyot máris Défense-torony- nak keresztelték el. Ma a legmagasabb fémtor­nyok: a 333 méteres tokiói televízió adótorony, amely 1958-ban épült és a 320 mé­ter magas, 1889-ben épített és ä XIX. század csodájának tartott párizsi Eiffel-torony. A Défense-torony magasságát tekintve korunk minden vas­beton építményét felülmúlja. A moszkvai televíziós torony A szamár egyszer azt mondta a Varjúnak, hogy nagyon kellemes hangja van. A Varjúnak ezt még soha senki nem mondta. Azon- nyomban elhencegett tehát mások előtt ezzel a dicsérő véleménnyel. — ön azt mondta, hogy a Varjú jól énekel? — kér­dezte a Szamártól a Liba, hogy megbizonyosodjék a do­logról. — Igen, jól énekel. De ön annál jobban repül! — mond­ta a Szamár.- A Liba el volt ragadtatva magassága 533 méter és je­lenleg ez s legmagasabb to­rony a világon. Az Egyesült Államokban az „Empire Sta­te Büilding” felhőkarcoló „csupán” 448 méter magas. A Défense-tornyon 640 mé­ter magasságban két, kétszin­tes „korongot” helyeznek el, s mindegyiknek 1400—1700 négyzetméter hasznos terüle­te lesz. A felső forgó „ko­rongban”, amely a percmu­tató sebességével fog mozog­ni, s egy óra alatt tesz majd egy teljes fordulatot, — a tervek szerint éttermet ren­deznek be. ettől a megítéléstől, s egy alkalommal ezt mondta a Disznónak: — Ügy látszik, hogy a Szamár ért a dolgokhoz. S a Disznó is meggyőző­dött erről, amikor a Szamár megdicsérte őt, hogy milyen tiszta. A Szamár lassanként álta­lánosan elismert kritikus leit, S az Oroszlán, amikor mind­erről tudomást szerzett, így szólt: — Nem is olyan szamár ez a Szamár. Rahil Barmvol MESE FELNŐTTEKNEK A SZAMÁR Árpatermesztés monokultúrában Az angol Országos Mező- gazdasági Kutatószolgálat egyik kísérleti gazdaságában (High Mowthorpe, Yorkshire Wolds) 15 év óta termeszte­nek árpát folyamatosan ugyanazon a területen. A gazdaságban, amely a tenger színe felett 130—200 m magasságban fekszik, kő- zenes és kötött meszes vá­lyogtalajon hektáronként 44 mázsa állandó árpatermése- ket értek el a monokultú­rában. Az eredmények azon­ban azt mutatiák. hogy ezt a termésátlagot sokkal na­gyobb költségekkel lehetett csak elérni, mint a vetésfor­góban. amelyben az árpa után először ismét árpa, majd bab. árpa és répa kö­vetkezik. A kísérletben vizs­gált fő tényezők a talajerő, a gyomosodás és a megbete­gedések mértéire voltak. A rendszeres növényegész­ségügyi ellenőrzés kimutatta, bogy a talai útján terjedő gombabetegségek fertőzése mind monokultúrában, mind a vetésforgóban ala­csony szinten maradt. A ta­laj szervesanyagtartalma a kezelésektől függetlenül, va­lamivel 4 százalék fölött állandó egyensúlyba került. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a szintet megfelelő trágyázással fenn lehet tar­tani. tekintet nélkül arra. hogy a szalmát elhordják. el­égetne vagy szecskázva be- szántják-e. A leveleket fertőző beteg­ségek, amelyek jelenleg az egész országban elterjedtek. nem annyira az agrotechni­kától, mint inkább a fajta- tulaidonságtól függnek. Ha a gabonaféléket mono­kultúrában termesztik, ak­kor a szalmát a lehető leg­gyorsabban el kell hordani, hogy el lehessen végezni a gyomirtó műveleteket. Ah­hoz, hogy a monokultúrával termesztett árpa termését 44 a/ha körül tarthassák, több műtrágya adagolására és fo­kozott gyomirtásra van szük­ség. Ennek a többletköltsé­gei ellensúlyozzák a vetés­forgóval szemben mutatkozó többlet-nyereséget. Mindebből az a következ­tetés vonható le, hogy az ár­pa monokultúrája megvaló­sítható ugyan, de az eljá­rás hasznát gondosan mérle­gelni kell. Az eredményt a konkrét esetekben különböző tényezők befolyásolhatják. A költségeket és a nettó- nyereséget állandóan f'gye- Icmmel kell kísérni. A kísér­leti állomás tapasztalatai szerint az árpa monokultúrá­ja költséges eljárás. A mód­szer értékelése azonban az utóbbi években megváltozott és most az a vélemény, hogy a helyesen alkalmazott mo­nokultúra nem tekinthető alacsonyabb rendű termelési eljárásnak. Azt azonban el kell ismerni, hogy a termé­sek fenntartásához, valamint az állomány megfelelő egész­ségi állapotának és gyom­mentességének . eléréséhez több szakértelemre van szük­ség, mint a vetésforgóban. Román—angol öntözési Románia nagyarányú meg­rendeléseket adott angol cé­geknek öntözőberendezések szállítására. (Az angol cé­gek: Taylor Woodrow. Gene­ral Electric. Sigmund Pul­someter Pumps. Vickers.) A megrendelések értéke 22 mil­lió font sterling értéket kép­visel és az öntözőberende­zések 80 000 hektár homokos Növekvő rizstermések a országokban A délkelet-ázsiai országok kormányai egyre növelik erőfeszítéseiket, hogy képe­sek legyenek szembeszállni a népszaporodás okozta fo­kozódó élelmiszerhiánnyal. A térség államaiban a né­pesség növekedése megha­ladja az évi 2,5 százalékot, és legalább ilyen vagy ennél gyorsabb ütemben kell emel­ni az élelmiszerek termelését. Délkelet-Ázsia lakóinak legfontosabb tápláléka a rizs. Így valamennyi kormány ar­ra törekszik, hogy ebből biz­tosítsa a megfelelő mennyi­séget. A száztíz millió lakosú In­donézia még messze van az önellátástól. több millió azoknak az embereknek a száma, akik még nem jutnak megfelelő mennyiségű rizs­hez. Indonézia 1957-ben 7,5 m'I” liő tonna rizst termesztett, a múlt évben a termés 10,15 millió tonnára emelkedett. A kormánynak az a célja, hogy 1972 végére a rizstermés el­érje a 15,42 millió tonnát, s ezzel biztosítsa az indoné­ziaiak ellátását. Formozán jobb a helyzet. A szigeten 1968-ban 2,5 mil­lió tonna rizs termett, 4 szá­zalékkal több mint az előző évben. , Burmában a folyók men­tén elterülő földek olyan gazdagok, hogy csekély mes­terséges beavatkozással is bőséges termést adnak. 1962- ben importáltak először mű­trágyát, de még ma is éven­te csak 75 000 tonnát hasz­nálnak fel. A kezdetleges termesztési módszerek elle­nére Burma elég rizst ter­mel, hogy ellássa lakosságát. megállapodás terület öntözését teszik lehe­tővé. A megrendelés ellenté­teleként Románia Angliába, főleg gabonaféléket, húst és húskészítményeket, ősziba­rackot és csemegeszőlőt szál­lít. A román élelmiszerszál­lításokat két angol cég (Louis Dreyfus and Co. és Dominón Export Co.) közre­működésével bonyolítják le. délkelet-ázsiai és a fölösleget felhalmozza export céljaira. Thaiföldén sincs szélesebb, körű műtrágya felhasználás, de az ország elég rizst ter­meszt a belső ellátásra, ezen­felül a fölösleget külföldön adja el. A Franciaország mé­retű Thaiföldön bőségesek a vízkészletek és természetes termékenysége kedvező ég­hajlati viszonyokkal párosul; Ebben az országban inkább a mezőgazdasági felesleg je­lent problémát, mint a hiány. Dél-Korea reméli, hogy 1971-re elegendő élelmiszert termel az egész lakossága ellátására. De az utolsó két évben lezajlott áradások el­pusztították a termést, és ar­ra kényszerítették Dél-Ko- reát. hogy idén 800 000 tonna rizst hozzon be az Egyesült Államokból és Japánból. A Fülöp-szigeteken, a „cso­darizs” hazájában már lát­hatóak a csoda hatásai. Az új vetőmaggal. a jobb öntö­zőrendszerekkel, a növény­védőszerek és a műtrágya fokozott felhasználásával a Fülöp-szigetek először 1968- ban vált rizsexportálő or­szággá. A trópusi szigetor­szág 1968-ban 4.7 millió ton­na rizst termesztett, 11,4 szá­zalékkal többet, mint az elő­ző évben. A fölösleg lehetővé tette a Fülöp-szigetek számára, hogy a múlt évben 36 500 tonna rizst adjon el Indiá­nak és Indonéziának. Tavaly a Fülöp-szigetek 458 millió font magas hozamú rizsve­tőmagot is eladott Dél-Viet- namnak, Laosznaik. Libériá­nak. Izraelnek, Spanyolor­szágnak, Venezuelának, Cey­lonnak, Indonéziának. az Egyesült Arab Körtársaság­nak, Pakisztánnak, Burmá­nak és Panamának. aÄ

Next

/
Thumbnails
Contents