Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

1969. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP _________________5 Be mutatjuk Népköztársaságunk intézményeit VII. Az országos hatáskörű szervek (főhatóságok) Nyugdíjasok parkja Karcagon Ünnepélyes átadás az Alkotmány előestjén A Minisztertanács műkö­dése során a minisztériumo­kon kívül az országos hatás­körű államigazgatási szervek egész sorára támaszkodik. A nem minisztériumi formá­ban működő, de közvetlenül a Minisztertanácsnak alá­rendelt országos hatáskörű államigazgatási szervek el­nevezésére többféle fogalom használatos; egyidöben or­szágos főhatóságoknak nevez­ték őket, de használták az országos hatóságok megjelö- lést is. Az országos hatásT körű államigazgatási szervek különböző csoportjait külön­böztetjük meg, munkájuk jellege, az államszervezetben elfoglalt helyük, belső fel­építésük figyelembevételével. Közülük néhány az állam- igazgatási szervezet legfel­sőbb irányításának területén juttatja kifejezésre néni de­mokráciánk állami mecha­nizmusának a társadalmi szervezetekhez való szocia­lista viszonyát. Van köztük olyan, amelyik állami szervként működik, azonban a társadalmi szer­vekre, illetve közvetlenül a dolgozók társadalmi tevé­kenységére támaszkodva old­ja meg a feladatait. Ilyen különleges jelentőségű szerv a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amely egész te­vékenységében a Miniszter- tanács irányítása alatt áll. munkájáért azonban nem­csak a kormánynak, hanem az Elnöki Tanácsnak is köz­vetlenül felelős. A KNEB ál­lami szerv, de az a jellegze­tessége, hogy közvetlenül társadalmi aktívákra tá­maszkodva. a társadalmi szervezetekkel szorosan együttműködve látja el mind központi, mind széles körben megszervezett területi szer­bízott ellenőrzési teendőket. Elnöke (államtitkári rang­ban) részt vesz a kormány és az országgyűlés ülésein is. Jelentős országos hatáskö­rű szerv a Magyar Tudomá­nyos Akadémia is. amelynek működését és belső szerve­zetét az Elnöki Tanács által jóváhagyott alapszabály ha­tározza meg. működésének törvényességét és alapsza­bályszerűségét pedig a Mi­nisztertanács ellenőrzi. A Minisztertanácsnak köz­vetlenül alárendelt országos hatáskörű államigazgatási szervek egyik csoportját, azok a szorosabb értelem­ben vett államigazgatási szervek alkotják, amelyek egészében államigazgatási tevékenységet látnak el, de tevékenységi körük sajátossá­ga indokolja, hogy feladatai­kat ne sorolják egyik minisz­térium hatásköréhez sem. E szerveknek három típusa van. Egyrészük az államigazga­tás összes ágazatainak terü­leteire kihatóan úgynevezett funkcionális jellegű tevé­kenységet végez, ezért álta­lában nem indokolt minisz­tériumi formában való mű­ködésük. Ilyen szerv például a Központi Statisztikai Hi­vatal. vagy az Országos Anyag- és Árhivatal (elnö­kei, államtitkárok, a kor­mány tagjai). Más részük ágazati igazgatási feladatokat old meg ugyan, azonban az általuk ellátott feladatok je­lentősége vagy több ágazat­tal való szoros kapcsolata tette indokolttá, hogy észér­vek ne tartozzanak egyik minisztérium alá sem. Ilyen szerv például az Országos Vízügyi Hivatal (vezetője ál­lamtitkár). az Országos Mé­résügyi Hivatal. Itt kell meg­említenünk a Központi Gaz­dasági Döntőbizottságot, amely sajátos jellegű állami szervként dönt az állami gazdálkodó szervezetek egy­más közötti jogvitás ügyei­ben, s irányítja területi szervei munkáját. Idesorol­juk az Állami Egyházügyi Hivatalt, amely az egyházak felügyelete körüli teendők ellátásában működik közre; elnöke államtitkári rangban van. Azok az országos hatáskö- állami szervek, amelyek közvetlenül a kormány fel­ügyelete alá tartoznak (a fel­ügyeletet a kormány elnöke, elnökhelyettesei, illetve egyik tagja látják el) a követke­zők: Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság. Központi Sta­tisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank, Országos Anyag- és Árhivatal, Orszá­gos Vízügyi Hivatal, Magyar Rádió és Televízió. Magyar Távirati Iroda, Munkásőrség Országos Parancsnoksága, Országos Bányaműszaki Fel­ügyelőség, Állami Egyház­ügyi Hivatal, Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal. Köz­ponti Gazdasági Döntőbizott­ság. Központi Földhivatal, Kulturális Kapcsolatok In­tézete. ' Magyar Szabvány- ügyi Hivatal. Országos Mé­résügyi Hivatal. Országos Találmányi Hivatal. Állami Termékgazdálkodási Igazga­tjjlaki László dr. A Bagi Ilonáról elnevezett KISZ építőtábort keresnünk kellett. Mint megtudtuk, a nyár derekán átköltöztek a Héki Állami Gazdaság újon­nan épített pavilonjába. Az új szálláshelyet még állvány- erdő borítja, de a bejáratnál már barátságosabb kép fo­gad bennünket. A teraszon színes napernyők vetnek ár­nyékot a székekre, asztalok­ra. De nincs is másutt ár­nyék... A táibor területén nem látható egyetlen fa sem. — Hogyan dolgoznak a tá­bor lakói? — kérdezzük Ko­vács .Ilona tanárnőtől, a tá­bor parancsnokától. — A demecseriek, ibrá- nyiak példája bizonyára kö­vetésre talál. Ök túl is lép­ték már a normát tegnap. Nem lenne jó szégyent val­lani, mert az állami gazdaság vezetőinek eddig nagyon jó véleménye volt a Szabolcs megyei középiskolásokról. A táborparancsnok el­mondja, legszívesebben a közeli város, Szolnok kultu­rális rendezvényeit látogat­ják. Tizenkettedikén például az angol beat együttes mű­sorát nézték meg. — És hogyan töltik el <* délutánokat a lányok? — Lemezeket hallgatnak. Ez a legnépszerűbb szórako­zás. A szellemi vetélkedőn ennek ellenére nem tudtak megnevezni zeneszerzőket, még táncdalszerzőket sem. — Vetélkedő? Akkor van kötött program is a táborban? — Van bizony! KRESZ ve­télkedő, tábortűz, klubest. — Kikkel rendezik a klub­estet? — Jó, sőt tudomásom sze­rint már hagyományos kap­csolataik vannak a Szolnok megyei KISZ építőtáborok­nak a Kilián György Repülő Egy ember csak részfel­adatokat tud megoldani, de többek összefogása már nagy erő. Ez utóbbit használja ki Karcagon Szabó András, a 14. sz. választókerület ta­nácstagja. Szinte már hob­byja a közösségért való fá­radozás, tehát nem, hiába kapta az áprilisi tanácsülé­sen a Társadalmi munká­ért’’ kitüntető jélvény ezüst fokozatát. Tanácstagi megbí­zatása mellett állandóbizott­sági tag és ' a művelődési ál­landó bizottság gyermek- és Műszaki Főiskolával. Nekik van zenekaruk is. Meghívtak bennünket látogatóba; a tá­borozás végén pedig viszo­nozzák a mieink a vendég- barátságot. Közben elindultunk meg­nézni a lakószobákat. Bi­zony, nagyon barátságtalan egyik-másik. Képek, szőnye­gek még nincsenek, a tizen­kettes szobában azonban mégis rábukkanunk a női kezek nyomára. Mind a nyolc heverőn egy-egy játékbábú „áll őrt”. Lenn a hirdetőtáb­lán szellemes karikatúra a tábori öltözék „előnyeiről”, kicsi ember, nagy overall... — Szellemes ötletekben nincs hiány. — A jelmezversenyen pél­dául — meséli Kovács Ilona — olyan ötletekkel találkoz­tunk, hogy magam sem hit­tem volna. Volt török basa, ifjúságvédelmi albizottságá­nak elnökhelyettese. Min­denkor szívesen vállalja a veszélyeztetett családok el­lenőrzését és mint pedagógus is segíti az ifjúságvédelmet. Nemcsak a fiatalok sorsát tekinti szívügyének, hanem az idősebbek problémáit is. Ezt bizonyítja legutóbbi pél­damutató kezdeményezése. Megtudta, hogy körzetében az Alkotmány utca bejáratá­nál egy 74 négyszögölnyi te­rület gazdátlan. Ezt valami­képpen hasznosítani kellene. háremhölgy, teve karaván. A. takarókból készítették a te­vét, lepedőből s beduin öl­tözéket. De rendeztünk — szintén a lányok kezdemé­nyezésére — fordászversenyt is. — A még kevéssé barátsá­gos környezet nem akadá­lyozza meg a lányokat abban, hogy a két hetet kellemesen töltsék el. — Nem, nem. Unalom nil szó sem lehet! Még rossz idő esetén sem. Van háromszáz kötetnyi könyvtárunk is. Örömmel tapasztaltuk, hogy az építőtáborok nem veszítettek hagyományos „ro­mantikus” hangulatukból. Pedig most már a brigádok nem csupán az iskola dicső­ségéért. hanem pénzjutalo­mért is vetélkednek. de hogyan? Gondolkozott, s megszületett. a terv; ebből a senki földjéből nyugdíjasok parkját lehetne létesíteni. Az illetékes szervek egyet­értésével Szabó András hoz­záfogott a terv megvalósítá­sához. Fáradságot és időt nem kiméivé felkereste kör­zetében a nyugdíjasokat, akik szívesen vállalták, a társa­dalmi munkát. Király Imre és Andrási Tamás, a városi tanács vb építési és közleke­dési osztláyának dolgozói ugyancsak társadalmi mun­kában készítettek el a park tervét, amely után megkez­dődhetett a kivitelezés. Va­lóban az egész város össze­fogott. A Dimitrov I sz fel­szántotta a területet, a vá­rosgazdálkodási vállalat a parkosításban, a virágágyak kialakításában, virágok kiül­tetésében vett részt. A tég­lagyár három köbméter sa­lakot adott,' a vegyesipari ktsz a • 34 méter vaskerítés anyagát ajánlotta fél, a szo­cialista brigád «pedig vállal­ta a kerítés elkészítését. A honvédségi alakulatok is kivették részüket a munká­ból. A társadalmi összefogással úgyszólván semmiből terem­tett park úi színfolttal gaz­dagítja a város belterületét. A virágok, a padok, a sala- kozott, utak, a parii üdezöld pázsitja hívogatja és várja a körzet nyugdíjasait. s mindazokat, akik itt akar­nak felüdülni, pihenni. Se­bők Lőrinc, a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság nyugdíjasa társadalmi mun­kában vállalta a parkőr sze­repét. a virágok ápolását. A nyugdíjasok paridénak ünnepélyes átadására augusz­tus 19-én, 13 órakor k“rül sor. T. A. Újabb tudnivalók a gyermek­gondozási segélyről A Munkaügyi Minisztéri­um tájékoztatása szerint ed­dig csaknem 140 000 anya. az igényjpgQSült siülőnők mint­egy háromnegyed része vette igénybe a fizetésnélküli sza­badságra épülő gyermekgon­dozási segélyt. Ez az arány a dolgozó szülőnők számára nyújtott lehetőség nagy nép­szerűségére utal. A segélvrendszer első idő­szakának pozitív tapasztala­tai lehetővé tették, hogy ez év januárjában a kormány a gyermekgondozási segélyezés idejét a korábbi két és fél évről további fél évvel, vagyis a gyermek 3 éves ko­ráig felemelhette, s a dolgo­zó nők néhány újabb cso­portjára kiterjeszthette a jogosultságot. Ennek alapján az eddigieken túlmenően — ha egyéb feltételek is adot­tak — igénybe vehetik a se­gélyt a legalább napi hat órában foglalkoztatott nők. az iskolai tanulmányaikat befejező, de 12 hónapi mün- kaviszonnyal még nem ren­delkező anyáit, valamint a határozott időre szerződéssel alkalmazott szülő nők is. A rendeletmódosítás a már előző évben is gyermekgon­dozási szabadságon levő nők­re is kiterjed. Ezért — ha gyermekük 3 éves koráig igénybe kívánják venni a se­gélyt — munkahelyüktől kér­ni kell annak fél évvel va­ló meghosszabbítását. A gyermekgondozási szabadsá­gon levő nők egy részének figyelmét az erre vonatkozó rendelkezések elkerülték, és igényüket eddig még nem minden esetben jelentették be. Ezért célszerű, ha az il­letékes munkahely megkér­dezi a szabadságon levő anvát. hogy meddig kívánja igénybe venni a segélyt. Ugyancsak jelentkezhet­nek gyermekgondozási se­gély iránti igényükkel azok az anyák. akiket napi 6 órában foglalkoztattak. s emiatt a korábbi, rendelkezés nisnián a~ra nem voltak jo­gosultak. Ezek az anyák ak­kor is megkaphatják a se­gélyt. ha jelenleg fizetésnél­küli szabadságon vanna1’ — ob — — Pista, én úgy félek! — Mitől, Mancika? — Hogy váratlan támadás ér bennünket egy idegen bolygóról !... A Morgó utca titka Húsz esztendős éppen ha voltam. Előző nap érkeztem haza Tokajba nyári vakációra. Alig vártam már, hogy végigsétálhassak a rég nem látott szűk, kacskaringós, de nekem mégis olyan kedves főutcán. Itt-ott meg-megálltam, bámultam. Egyszer csak valaki vállamra téve kezét, megszólít: Megjöttél, öcsém? — Gyere csak be hozzánk, kóstold meg a Gatyám termését! — Akkor még nem tudtam, hogy ezt nagy betűvel kell leírni is, meg „kimondani” is. Az öreg János bácsi is észrevette tudatlanságom, s csodálkozva kér­dezte: Csaktán tudod, hogy a Ga­tya-dűlőben van a szőlőm? Restellem máig is nagyon, de bi­zony azt sem tudtam, hogy van a tokaji hegyen Gatya dűlő is. Betértünk hát. s jóidéig kortyol­gattuk a tokajit (mert az igazi to­kajit csak kortyolgatva szabad in­ni). s közben elmesélte néhány to­kaji dűlő rtevét, s e nevek erede­tét. A nyári szünidőben öreg ke­rülőktől megtanultam a tokaji hegy minden dűlőjének nevét, de még a nevek eredetét is kinyomoztam. Azóta sem hagy nyugtot a kíván­csiságom. ha olyan helyen vagy ut­cán járok, aminek nevét az első ol­vasásra nem értem. Tavasszal egy nap Tiszafüreden sétálgattam, öreg házak között. A község legrégibb részében, az Igari út, meg a Debreceni út között. Va­lamikor temető volt itt. Aztán erdő lett. A hajdani erdő szélén ma is temető. A török háborúk, meg a sza­badságharcok következtében az Al­föld nagy részét is puszták, lápok, mocsarak borították, mert lakatla­nokká váltak. De ezen a helyen domb van. Nagy homokos domb. Itt valamikor életnek kellett lennie. így gondolkozva értem el. sétál­gatva. egy öreg. hosszú utcába. Meg­álltam a sarkon. Kétszer is kibe­tűztem a rozsdásodó táblát: MORGÓ UTCA. Morgó utca? Talán sok ku­tya van benne? Mérges, harapós ku­tyák? Végigsétáltam. Egy héten át talán minden nap elsétáltam arra, hátha si­kerül megfejteni a titkot. Nem si­került. Amikor már felhagytam min­den reménnyel, a temetőben akad­tam össze egy mosolygós szemű öregemberrel. Benne aztán embe­relőre akadtam. Hamarjában kide­rült. éppen a Morgó utcában lakik. Ott is született. Ahogy mondta, még a nagyapjának a nagyapja is. — Majd én elmesélem a Morgó utca titkát! Jöjjön csak utánam. Kis, apró. virágos sírhantok kö­zött egyszer csak megállt. Nagy sírdomb. Rajta száraz fű, meg gaz. Látszik, nem gondozza senki. Rajta máladozó öreg sírkő. Leültünk a kő mellé. Társam kérte, betűzzem ki a sorokat. Még el lehet olvasni. Íme az írás. mai helyesírással: Itt nyugszik tekintetes nemes nemzeies és vitézid idősb. Sárközy Mihály úr több tekintetes nemes várme­gyének táblabírává született tekintetes nemes Pest vármegyében Kecskeméten 1744-ik esztendőben március hónap 30-ik napján Meghalt Tiszafüreden 1824 esztendőben július hónap 8-ik napján életének 81-ik esztendejében. — Hát ezé a Sárközy Mihály úré volt valamikor a Morgó utca. De nemcsak ez az utca. Fürednek az az egész része, amit ma MORGÓ- nak hívnak. Bizony, fösvény, ke­gyetlen parasztnyúzó ember volt Sárközy úr. Cselédeihez se igen volt jó szava. De ha parasztemberek jöt­tek hozzá rimánkodni. kegyetlenül utasította ki udvarából. Pedig jöt­tek... Hiszen az egész környéken csak egy malom volt: Sárközy úr szélmalma. De a malom csak neki őrölt. Meg a saját cselédeinek. A zsírozót még a malmától is sajnálta. Messzire hallatszott, ha megindult a malom: Morog már a Sárközy malma — mondták az emberek. A kenetlen malom nyikorgása messzi­re hallatszott. Igyekeztek ilyenkor a faluban élő öreg parasztok a mor­gó malomhoz, hátha megengedné Sárközy úr. hogy egy kis kenyérnek valót ők is őröljenek. — Pusztul­jatok a föld alá! — förmedt rá­juk a kőszívű úr. Addig nem is nyugszom, míg paraszthátán szán­tott kenyeret nem eszem! — kiáltot­ta utánuk dühösen. De csak hamarabb elnyugodott szegény! A földben azonban nem volt nyugodalma. Nyáron halt meg. aratás ideién 1824-ben. Jó idő volt. Több tekinte­tes. nemes vármegye urai jöttek össze megadni a végtisztességet a táblabíró úrnak. A szegény parasz­tok is megadták. Ügy, ahogy meg­érdemelte. A temetés utáni éjjel kimentek a temetőbe a szűrösök, így hívták az időtájt a szegénységet, akik szűr­ben; szőrével kifelé fordított bun­dában jártak télen. Kihantolták, és koporsójával együtt szétverték Sár­közy uram csontjait. Keresték is a pandúrok a tetteseket, de nem akadtak soha nyomára. Másnap új­ra eltemették. Hanem most már a temetőbeli sír minden sarkára egy- egy pandúrt állítottak. Jó néhány napig váltották ott egymást. Ezalatt az Eger környéki hegyek valame­lyikéből hat bivaly segédletével ha­talmas kőtömböt húzattak oda. Rá­tették a sír tetejére. Megnyugodva mentek el az őrség tagjai, az alól már nem bírják kiforgatni a ko­porsót a Sárközy úr által kisemmi­zettek. •• De hiszen nem is akarták azok. Akkora nagy volt az a kő, hogy az alól — most már megnyugodtak — nem tud többé előbújni Sárközy úr. Még a feltámadás napján sem. A nagy kő most is ott van. Rajta csak gyér fű nő. Virágot nem tesz rá senki. Hanem a MORGÓ UTCA még mindig Sárközy úrra emlékeztet. A hajdani kegyetlen, szívtelen tábla­bíró úrra. Pásztor Lajos bácsi pedig az idén. június 4-én töltötte a 70. évét. Pásztor Lajos bácsi, aki e történe­tet nekem elbeszélte. Kolláth József vei útján a törvény által rá- rü f Uj tábor, új program Látogatás a KISZ építőtáborban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents