Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-14 / 187. szám
1969. augusztus 14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tanyai élet mai kérdéseiből írta: Csáki István A' tanyai élet — a tanyarendszer jelene és jövője — társadalompolitikai életünk rangos kérdése. A tanyavilág, mely évszázadokon át szilárdan tartotta magát, közel másfél millió ember elfogadott életformája volt, negyedszázaddal ezelőtt — de különösen a mezőgazdaság szocialista átalakulásával — sorsfordulóhoz érkezett. Megindult a tanyavilág átalakulásának folyamata, s ez a folyamat az utóbbi időben meggyorsult Nem ..véletlen” jelenség, nem „ránk szakadt” probléma ez. A fejlett szocialista társadalom építésének várható és szá- mantartott problémája volt ez eddig is, az ma is. A pártnak. kormányzatnak kialakult álláspontja van ebben a kérdésben, s ha a mögöttünk levő negyedszázad eseményeihez és problémáihoz e kérdésben most újak sorakoznak, ez a folyamat meggyorsulásából következik. A párt- és tanácsi vezetésnek ezeket az új jelenségeket számba kell venni, a megoldást spontán folyamatból tudatossá és tervszerűvé kell tenni. L Szolnok megyében a ta- riyavilág mai kérdései komolyan esnek latba, hiszen a legutóbbi népszámláláskor 1960-ban — a megye lakosságának majdnem 20 százaléka élt tanyán. Azóta sokan szakítottak a tanyai élettel. Egyes területek kéne alapjaiban változott meg. A karcagi tanvavilág épületsűrűsége ma kb. egyharmadaa felszabadulás előttinek. Jász- boldogházán több mint 400 ház épült a községben. Tulajdonosaik szinte kivétel nélkül volt tanyai lakosok. A változás ellenére azonban ma is tanyán él a megye lakosságának mintegy 15—17 százaléka, s azzal kell számolnunk. hogy még egy évtized után is a lakosságunk 7—10 százaléka tanyán fog élni:- Amikor a tanyavilág át-' alakulásának, a régi tanya- rendszer felbomlásának gyorsuló folyamatáról szólunk, nem valami eddigi eltérőre gondolunk, ilyet ne is várjunk. A tanyavilág jelenére és jövőjére vonatkozóan egyértelműen újra le kell szögezni, hogy a párt, a kormányzat álláspontjában semmilyen változás nincs, nem szükséges és nem is lesz. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a tanyavilág kérdéseiről a lapok hasábjain, a folyóiratokban megjelenő cikkek, riportok helyenként növelték a tanyai emberek bizonytalanságát. Területenként szárnyra kaptak olyan hírek, hogy rövidesen ..felszámolják” a tanyákat. Ilyenről szó sincs. Tény viszont hogy a mozgás, a zárt településekre való beköltözés — és az ilyenre törekvés — megnőtt. Ennek azonban megvannak az indítékai. A megyei párt- és tanácsvezetés társadalompolitikai kérdéseink között nagy gonddal foglalkozik a tanyavilág problémáival. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb ilyen irányú lépése, a tanyai gyerekek iskoláztatásának korszerűsítése volt. A körzetesítéssel, községi és városi iskolákba való bejárás közlekedési feltételeinek megteremtésével. a tanvai iskolások kollégiumi hálózatának kifejlesztésével lényegesen csökkentettük a tanyai gyerekek tanulási hátrányát. A felnőtt lakosság érdekében is számos intézkedés történt. A városokban, községekben való építkezés anyagbeszerzési lehetőségei javultak. Indokolt esetekben' az építkezni szándékozó előnyös kö!<-sönhöz iuthat. A művelődés és kulturális igények kielégítése érdekében klubok, könyvtárak, filmvetítő helvek létesültek tanyai területeken. Művelődési »utók keresik fel időközönként a határrészeket. Mindezek után is. a tanyai élet alapjában a régi maradt. Nagyon sok oka. indítéka van annak, hogy a . tanván lakó emberek közül sokan — pgvre többen — törekednek a községekbe, városokba, sűrűn lakott településekre való beköltözésre. Had soroljunk fel ezekből néhányat. 1. A paraszti lakosság anyagi helyzete a szövetkezeti gazlálkodás általánossá válása óta alapjaiban megváltozott. 1968-han a szövetkezeti tagság közösből származó jövedelme megközelítette az évi 20 ezer forintot. Kialakult a létbiztonság. a rendszeres bevétel, s ez lehetővé tette a paraszt családoknak olyan cikkek megvásárlását, amire egy évtizeddel ezelőtt — nem is szólva a felszabadulás előtti időkről — alig gondolhattak. Parasztságunk — joggal — törekszik a kulturáltabb életre, a rendezettebb életkörülményekre, korunk technikai vívmányainak, alkotásainak élvezetére. A tanyán ennek — az eddigi erőfeszítések ellenére is — csak töredéke érhető el. Elképzelhetetlen a szétszórt tanyák villamosítása. E nélkül pedig az életkörülményele lényeges átalakítása alig képzelhető el. S ki győzné vezetékkel az ivó- vízellátást. járdával, szilárd burkolatú utakkal elősegíteni és biztoságossá tenni a tanyai közlekedést. Az „urbanizáció” a városias iellegű településfejlesztés viszont egyre szélesebben bontakozik ki országszerte, megye- szerte. Gondolhatta volna valaki negyedszázaddal ezelőtt, hogy a vezetékes, gázellátásra Szolnok megyében is sor kerül? Ma pedig már 4 városban — Szolnok, Török- szentmiklps, Kisújszállás. Karcag — bent van a földgáz, s egyre több háztartásban ée üzemben váltja fel az évszázadok óta hagyományos fűtőenergiát. Mór készülnek a tervek újabb irányok. térségek gázzal való ellátására. A városokban, községekben népi nagy időtávon éli érhető lesz a lakosság egészének vezetékes ivóvízzel való ellátása. Élvezni akarják mindezt a ma tanyán élő emberek is. Ki Vitatná el jogosultságukat. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy a városi, községi lakosság és a tanya- világ lakóinak életkörülményeiben — az erőfeszítés ellenére — a különbség nem csökken, hanem növekszik. 2. A tanyai épületek állaga rendkívül gyorsan romlik. Ez sem véletlen jelenség, hiszen zömük a felszabadulás előtt, jelentős részük pedig a múlt században, vagy a század elején épült. Az alföld építkezés szempontjából mindig hátrányos helyzetben' volt. mert itt szilárd anyag csak a tégla volt. A tanyai lakóépületek mintegy S0 százaléka szilárd alap — kő. beton, tégla — nélkül. Vályogból, döngölt agyagból (vertfal) készült, talajvízszigetelés nélkül. Megfigyelhető, hogy csapadékos tél és tavasz esetén minden évben több az elemi kár címén megsemmisült, lakóépület és ezek között legnagyobb arénvt az összedőlt tanyai lakások képviselik. A jövőben ezzel még fokozottabban kell számolni. Azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogv a tanyaépületek karbantartására, állag megőrzést célzó rendbetételére a nagy építkezési igény miatt kapacitás alig jut. A termelőszövetkezet is csak akkor végeztet ébítőbri- gádiával ilyen munkát el, saját tanyai tagjainak, ha a közös építési igény és a közös építmények karbantartási feladata megoldódott. Azok hátrányára nem is képzelhető el ilyen munka. Valójában a tanyákra építő, karbantartó kapacitás nem jut. A tanvai lakosság látja, érzi ezt a helvzetet. Ezért törekszik vásárlás, vagy építés útján községben, városban lakáshoz jutni. Ma már ezrekre megy az olyan részben tanyán élő lakosok száma, akik teremtettek maguknak bent a községben hajlékot. de a tanyai élet gazdasági oldalról létező előnyeit kihasználják s életük egy részét kint töltik. A városban. községben, zárt településen való építésnek azonban sok és bonyolult feltétele van ma is és lesz a jövőben is. Ezek között első helyen van az építőanyag, a tégla, a kő, a cement. a faáru és tetőanvag- ellátás. Hirtelen változásra, gyors mennyiségi növekedésre nem is lehet rövid távon számolni 3. A nagyüzemi gazdálkodás előrehaladása nem teszi ugyan sem feleslegessé, sem lehetetlenné a tanyakörüli gazdálkodást, mégis az a tapasztalat. hogv ennek mérete fokozott tempóban csökken. A fiatalabb generáció nem rendezkedik be a tanyai életre és a tanyán való gazdálkodásra. Azok az általános iskola felső tagozatát elvégzők. akiket a körzetesitett iskolák szakrendszerű osztályaiban oktatnak, vagy a tanyai iskolák kollégiumaiban helyeznek el a tanulás idejére, a nyolcadik osztály elvégzése után zömükben középiskolákba, szakmunkás- képzőbe pályáznak. Ezek soraiból a tanyavilág már nem kap számottevő utánpótlást. A középkorúak és idősebbek azok, akik ragaszkodnak a megszokotthoz, akik nehezen szánják magukat új élet- körülmények teremtésére. Közöttük viszont sok a hajlott korú, az idős ember. Mindenképpen számolni kell tehát a tanyai lakosság csökkenésével. a ma kint élők tömeges beköltözése nélkül is. A termelés és gazdálkodás struktúrája is gyors ütemben változik, általában a háztáji gazdaságban és ezen belül a tanyai területeken. Ilyen szempontból azonban ismét különbséget Kell tenni a határrészek között Jászszent- andrás tanyavilága. Tisza- kürt, Cserkeszőllő környéke — ahol a gyümölcsöt, szőlőt, zöldségfélét a tanyakörüli gazdaságban is nagy mennyiségben termelik — egészen más. mint a külterjes karcagi, kisújszállási, kunhegyesi tanyavilágé. Az utóbbi területeken régebben is és most is az állattartás és tenyésztés adta a tanyai gazdálkodás többségét. Az állattartó és tenyésztő háztáji és házkörüli gazdaságokban — községben és tanyán lakóknál egyaránt — van a legnagyobb változás. Itt csökken gyorsan a szarvasmarha, a háztáji tehén állomány. Ezért különbséget kell tenni ilyen szempontból az egyes tanyai területek között is. Ma ábránd lenne a háztáji gazdaságokban olyan általános célt kitűzni, hogy növeljék a tehénállományt. Ennek sem tárgyi, sem lélektani feltétele nincs meg. Reális célnak az látszik, hogy különböző ráhatásokkal a közösből a háztáji felé irányuló segítséggel fékezzük le a háztáji szarvasmarhaál- lomány csökkenését, s a lehetséges módon — erók és eszközök összpontosításával fejlesszük a közös tehenészeteket. Nem túlzás viszont ebben a fő figyelmet a tanyai területekre összpontosítani, hiszen a takarmányozásnak ott sok jól kihasználható feltétele adott ma is és adott lesz a jövőben is. A háztáji tehénállomány csökkenésének fékezésében — megállításában — a közös gazdaságok vezetőinek hozzáállása meghatározó jelentőséggel bír. Számos helyen alakult ki olyan móris/^r, hogy a borjak felvásárlását, felnevelésével kötik össze s ezért a munkáért munkanap jóváírást eszközölnek. A háztájiban változatlanul lehetséges — és erre a kedv meg is van — a sertés és baromfi nevelés, ezekben az ágazatokban á hústermelés. Pazarlás lenne, ha azokat a kisüzemi férőhelyeket, amelyek a háztáji gazdaságokban rendelkezésre állnak — a falvakban és tanyákon is — nem törekednénk a legjobban kihasználni. Ez egyéni érdeke a tulajdonosnak és közös érdeke az ország élelmiszergazdaságának. II. Ä tanyavilág ma jelentkező problémái összetettek, sokrétűek. Egyrészük termelési jellegű, az ország élelmiszer ellátását érinti, másrészük építési, kommunális, egészében azonban ezek a kérdések politikai értékkel .bírnak. Éppen ezért megoldásuk a pártszervek és pártszerveze - tek közvetlen részvételével — irányításával és ellenőrzésével — képzelhetők el. A megyei párt és tanácsi vezetés nemcsak napirenden tartja a tanyai élet kérdéseit, de keresi a problémák megoldásának útját és módozatait. Készséggel vállalkozott pl. arra, hogy részese legyen a legnagyobb tanyavilággal rendelkező öt alföldi megye — Bács, Békés, Csongrád, Hajdú és Szolnok — felméri), elemző munkájának. Az eddigi felmérő és elemző munka eredményeként megközelítő pontossággal látjuk a helyzetet és a feszítő problémákat. Nem elégszünk meg a felméréssel, a helyzet áttekintésével. A következő években — különösen pedig a negyedik ötéves terv időszakában — számos lépést szándékozunk e kérdésben is tenni. Milyen elképzelések alakulnak ki. milyen intézkedések várhatók a megoldás érdekében? 1. A tanyavilág kérdéseit a maguk valóságában, reálisan kell felfognunk, a tanyarendszert alacsonyabb társadalmi rendszer szülte és tartotta fenn. A szocializmus, mely anyagiakban és kulturális téren egyaránt a társadalom egészének felemelésére törekszik, nem lehet közömbös a tanyai emberek sokszorosan mostoha körülményéi iránt. A társadalom anyagi és szellemi javaiból nekik is a kijáró mennyiséget kívánja nyújtani. A szocializmus a tanyarendszert örökölte, de nem fogja örökké az örökölt formában és elmaradott állapotában fenntartani, Szocialista társadalmunkban a gazdasági, politi- ki és kulturális élet együttesen ható erői a tanyai lakosságot is a sűrűn beépített területek felé viszi. Ezt a folyamatot meg kell ismerni, elő kell segíteni, de a segítségből mindenféle adminisztratív és erőszakos eszközt ki kell zárni. A tanyarendszernek nincs és nem is lesz meghatározott „kihordási” ideie. Az évszázados tanvai életforma nem foe néhány évtized alatt megszűnni. Még jóslásokba sem szabad bocsátkozni arra vonatkozóan, hogv milyen hosszú lesz ez a folyamat. A különböző riportokban, tudósításokban nem egyszer „dramatizálják” a kérdést. Előfordulnak olyanok Is, akik a romantika oldaláról közelítik meg. a csend, a nyugalom, a mozdulatlanság kelti fed érdeklődésüket, továbbá a frissen fejt „gőzölgő” tej és más különlegességek. Van. aki „sajnálja” a tanyarendszer széthullását, van aki mindenáron „gyorsítaná” azt. A vezetés minden szinten tárgyilagosságra törekszik a kérdés megítélésében és nem is enged ebben semmilyen más törekvésnek. A tanyai kérdéseket a tanyai lakossággal együtt, egyetértésben lehet megoldani, úgy ahogy a nagyüzemi gazdálkodást, csak más módon és hosszabb időn keresztül. 2. A folyamat azonban a mi társadalmunkban nem lehet spontán. Miközben a tanyai életforma bizonyos létező előnyeinek kihasználását minden eszközzel elő kell segíteni, igenis van társadalmi kötelezettség, társadalmi feladat a tanyán élő lakosság magasabb és kulturáltabb életkörülmények felé való segítésében. Ebben ismét nagyon körültekintően kell eljárni. A tanyavilágot sem lehet egységes, azonos jellemzőkkel bírónak felfogni. Megyénként, járásonként, sőt határrészenként nagyok az eltérések. Vannak tanyai területek, amelyekkel mint megmaradókkal és fejlődőkkel kell számolni, Olyan, szinte kis falu képét mutató települések vannak Szolnok megyében is tucatszámra, amelyeknek fejlesztése, bekötőd ttal, telefonnal, víllany- nyal való ellátása célszerű lehet. A legutóbbi években ilyen irányú lépések történtek is. Annak érdekében, hogy a megoldásnak ez járható útja legyen, változtatni kell a településhálózat-fejlesztési elképzelésekben is. A mi területünkön sem képzelhető el a jövőben sem, hogy csak városias jellegű települések és nagyközségek lesznek. Gondosabban meg kell vizsgálni a ma tanyacsoportnak tekintett települések egy részét, s a fejlesztésre alkalmasakra nagyobb figyelmet kell fordítani. A szétszórt, egyedülálló tanyák útja nagy távon a tömörülés a zárt településire, községbe, városba. 3. A települések tömörítésében a rossz állagú tanyák értékének megmentésében zárt településeken való felépítésben legtöbbet a mező- gazdaság szocialista nagyüzemi — az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek — tehetnék. A gazdálkodásnak ez a formája lendítette át mezőgazdaságunkat a jórészt naturális körülményeik közül, az egyszerű újratermelés, a szegénység, az elmaradottság állapotából a mai fejlettebb formára, s ezek segíthetik át dolgozóikat, tagjaikat a rendezett körülmények közé. Ez nem állami beruházás kérdése — noha vannak elvtársak, akik csak annak képzelik el. Csupán Szolnok megyében mintegy 25 ezer a tanyai lakás. Ki győzné ezt állami erőből pótolni. Lehetségesnek az ígérkezik, hogy a gazdaságok terv szerint évről évre » megfelelő számban „mentsenek át” tanyát a zárt településre, a tag Igénye és anyagi kötelezettség vállalása mellett. A lanyaépület anyagainak felhasználásával — és űj hozzáadásával — építsenek lakó- és gazdasági épületeiket tagjaiknak. Lakás és egzisztenciális kérdés a faluba, a városba való betelepülés és csak együtt oldható meg. 4. Az állami szervek — a tanács és közintézmények — szerepe és feladata abban jelentkezik, hogy előreláthatóan tervezzék a telekellátást, az építőanyagtermelést és forgalmazást, a városok és falvak, az új lakókörzetek, közüzemi, kommunális és kereskedelmi ellátását. Ez sem csekély teher, hiszen a mai községi és városi kerületi ellátás is alacsony színvonalú. A hosszabb távú tervekben azonban a tanyai lakosság bizonyos százalékú betelepülését — feltétlenül számba kell venni. 5. Nagyobb figyelmet érdemel a tanyán élő lakosság életkörülményeinek fejlesztése. Ez nem tanácsi intézményi probléma csupán, hanem üzemi, műszaki kérdés is. A tüzeléstechnika a palackos gázzal, olajkályhákkal átalakítható, fejleszthető tanyán is. A tranzisztoros és telepes rádióval a kommunikációs kérdés is megoldható. De megérdemelné a tanyavilág, hogy nagyobb számban álljon rendelkezésre kisteljesítményű áramfejlesztő, gázzal, olajtüzeléssel üzemeltethető, vízmelegítő, víztisztító, szűrő, fertőtlenítő berendezés és sok minden más. Ma ezeknek éppen úgy nincs kínálata, mint a házkörüli gazdálkodást szolgáló kisgépeknek. Pedig semmi sem indokolja, hogy ezek nem kerülnek gyártásra, vagy ami van az sem kapható. A közfelfogás a tanyarendszerről, a tanyai élet jövőjéről való gondolkodás is felülvizsgálatra, pontosításra szorul. A tanyai lakosság szívesen áldozna — van is miből — körülményeinek korszerűsítésére. — Ha lenne honnan megvásárolni. Nem a sivárságot, a nyomorúságot, a sötétséget akarjuk konzerválni, amikor a tanyai élet lakásváltoztatás nélküli fejlesztését vetjük fel. Meggyőződésünk, hogy ezt a fő folyamatot — az évszázados tanyarendszer felbomlását —. nem változtatja meg. De könnyebbé, szebbé tenné az életét azoknak a dolgos, tisztafejű és gondolkodású embereknek, akiknek a szocializmus egzisztenciát, biztos létalapot teremtett. A tanyai élet egykoron a „fennmaradásnak” a megélhetésnek bizonyos kis szigete volt. Távol a világ zajától, a dolgos hétköznapok, sokszor emberfeletti erőfeszítések töltötték be az itt lakók életét. A szocializmus egész életüknek új medret vágott. Ebben a mederben a különböző foglalkozási ágak és különböző lakóhelyek nem lehetnek elválaszthatók és életnívó fokozatok. Megkülönböztetés egyes-egyedül a végzett munka mennyisége, mértéke és társadalmi értéke alapján lehetséges és ez válik uralkodóvá. A fejlett szocialista társa, dalom megoldja a tanyai élet kérdéseit is. Nem spontánul és nem egycsapásra. Fontos, hogy ebben ne kergessünk illúziókat, ne becsüljük túl a lehetőséget és ne is hagyjuk a folyamatot spontánul zajlani. Javítsuk a feltételeket ahhoz, hogy a tanyai élet átalakulása szocialista társadalmunk nagy céljaival összhangban valósuljon meg. i
