Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

1909. augusztus S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 A meg­ingathatatlan Ötven éve halt hősi halált Szamuely Tibor A forradalom katonája igaz ügyért harcol, hi­tének; meggyőződésé­nek erősnek, megingathatat­lannak kell lennie. — írta egy évvel halála előtt. Hu­szonnyolc éves volt akkor, mögötte már egy közéleti harcban töltött évtizeddel. Még nem volt húsz éves. amikor a Szabolcs megye cí­mű lapban szót emelt a ki­semmizett. jogfosztott sze­gények védelmében. Egy ti­zennégy éves inasgyereket elkeseredettsége öngyilkos­ságba kergetett: amikor en­nek okait a budapesti Nép­szavában feltárta, a bűnö­sök védelmezőinek felzúdu­lása olyan vihart kavart, hogy el kellett hagynia Nyíregyházát. Bátorságát ez nem csökkentette. Csakha­mar hadat üzent az egyik leghatalmasabb tőkés rész­vénytársaság. a Ganz-Danu- bius urainak, akiknek gyár­telepein embertelen állapo­tok uralkodtak. Ezerkilenc- száztizben Nagyváradról küldte tudósításait a Nép­szavának. éles szavakkal lep­lezte le a bihari földesurak. • dzsentrik uralmát, amely cinikus érzéketlenséggel sze­met hunyt • növekvő nyo­mor és a szenvedések láttán. A háború kitöréséig külön­böző újságoknál dolgozott sok mindent látott hallott megismerte a kor több ne­ves emberét — írókat, művé­szeket — lelkesítették a ha­ladó eszmék és elképzelések, úgy. hogy a világháborús lö­vészárkok pokla már csak megerősítette benne azt a gyűlöletet melyet a népelle­nes elnyomó rendszer, a mil­liókat pusztulásba taszító hatalom iránt érzett. Sem­miképpen sem volt tehát vé­letlen. hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom földrengése Szamuely Tibort a hadifogoly zászlóst az el­sők között késztette cselek­vésre; Ezerkilencszáztizen- nyolc kora tavaszán már Moszkvában volt. ahol az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bi­zottsága támogatásával meg­alakult a magyar kommunis­ták csoportja és kiadta Szo­ciális Forradalom című ma­gyarnyelvű lapját. Szamuely mint a lap szerkesztője fá­radhatatlan munkát végzett az orosz földön élő magya­rok felvilágosításáért. Írásai­ban kitűnően hasznosította korábban megszerzett isme­reteit. s miközben ezeket szüntelenül úi tapasztala­tokkal gyarapította, kemény elszántsággal szervezte a volt magyar katonákat Le­nin zásziai alá. — Szamuely Tibor az in­ternacionalista zászlóaljak egész sorát szervezte — írta róla Kun Béla — és résztvett a szociálforra- dalmárok júliusi felkelésé­nek leverésében. Századpa­rancsnok volt abban a hadi- foolyokból hirtelen összeállí­tott zászlóaljban, amely a szociálforradalmárok által elfoglalt moszkvai távbeszé­lő központot vette vissza az ellenforradalmároktól. Kint volt a kazáni fronton, ahol n csehszlovák ellenfor­radalmi csapatok ellen har­colt. Kazánból visszajövet, Leninnek jelentést tett az internacionalista csapatok harcairól... Később érkezett haza Ma­gyarországra. mint a többi magyar kommunista: 1919 elején amikor a Kommunis­ták Magyarország! Pártja már megalakult De. mint korábban Oroszországban, itthon is ő volt a megteste­sült fáradhatatlanság Szün­telenül járta az országot. Szabolcstól Vas megyéig, a pártszervezetek százainak lét­rehozásához nyújtott segítsé­get. A polgári köztársaság reakciós körei összeszövet­keztek elveszejtésére: egyik nyíregyházi gyűlése alkal­mával merényletet terveztek ellene, de annak végrehajtá­sát a munkásság Szamuely iránti rokonszenve meghiú­sította. Ügy ismerték, mint a győz­tes forradalom kíméletlenül keménykezű védelmezőjét A valóságban a legnehezebb helyzetekben is igyekezett igazságosan eljárni, megkü­lönböztetni az ellenséget a megtévesztőitektől: de az utóbbiak iránt mindig türel­met kíméletet tanúsított Lenin nagyra becsülte képes­ségeit hűségét lendületét vakmerőségét. Többször fon­tos feladatokkal bfzta meg. Embereit akiket Budapesten maga mellé vett hogy le­csapjon velük az ellenforra­dalom darázsfészkeire. Le­nin egy alkalommal így em­lítette: a fiaim... Ezért ne­vezték magukat a forradalmi karhatalmi különítmény tag­jai Lenin-fiúknak; Ezek egyi­ke — Kerekes Árpád — az ellenforradalmának rabságá­ban halálra kínzottan. a ki­végzés előtti órákban, seb­tében papírra vetett búcsú­levelében így írt Szamuely- ről: „Kőszívű volt azokkal szemben, akik nem úgy cse­lekedtek. ahogy a kommün törvényei megkívánták. Nem­csak arról volt ismeretes kö­zöttük. hogy jól tudott pa­rancsot osztogatni. Bátor el­határozását és bátor maga­tartását, úgy az ellenséggel szemben, mint bárhol, di­cséretre méltónak tartom...” • • o tven évvel ezelőtt au­gusztus másodikén, amikor a proletárfor­radalom már elbukott a ma­gyar—osztrák határ túlolda­lán. Savanyúkút vagy Bécs­újhely közelében halt hősi halált Máig sem tudjuk, hogy üldözői, a magyar el­lenforradalmárok ölték-e meg. vagy védekezés közben önkezével végzett magával, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. Testét jeltelen sír nyelte el. de forradalmi szel­leme és félelmet nem isme­rő helytállásának emléke félévszázad távolából is ele­venen él. (V. F.) Jászalsószentgyörgy új büszkesége ■hm' 'tHmHRm f MMmmm Ebben a hónapban avatták fel Jászalsószentgyörgy új középületét, a 2 millió 300 ezer forintos beruházással létesült új tanácsházát. A képen is látható impozáns, épü­letben a községi tanács apparátusán kívül helyet kapott a községi pártszervezet Ó3 több tömegszervezet Irány Szegedi Még fel sem szállt a Tiszáról az áttetsző reggeli pára, amikor a tíznapos vízi túrára induló Szolnok megyei gimnazisták a vízre bocsátották két feldíszí­tét, csónakjukat. Aztán a vékony deszkapallón ügyesen egyensú­lyozva a stégre hordták a sátor­lapokat, gumimatracokat, taka­rókat, gázrezsót, 18 kétkilós ke­nyeret, egy láda zöldséget, gyü­mölcsöt, s négy napra való kon- zervet. Tegnap délben már Martfűn főzték a halászlevet, ma este pedig Tiszaugon verik fel éjsza­kára a sátrakat. A tanácsköz­társasági jubileumi Bodrog—Ti­sza túra végállomása Szeged. — Két napot töltenek majd a sza­badtéri játékok városában, ahol szegedi fiatalokkal találkoznak, g 10-es emléktábla koszorúzáson vesznek részt. Augusztus 10-én este pedig a Dóm téren megte­kintik Az ember tragédiáját. Hírt adtak magukról a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet túrázó diákjai is, akik északnak, Miskolc felé vették az irányt. Célkitűzéseiknek megfelelően a kijelölt útvonalon elérték a vá­rost, s ott megkoszorúzták a tanácsköztársasági emlékművet. Ütban hazafelé Tiszafüreden ver­tek sátrat, 9 lerótták tiszteletü­ket a nemrég felavatott 19-es emlékműnél. Sok-sok élménnyel, lebarnult háttal, feltört tenyérrel hama­rosan Szolnokra érkeznek. A Lehel-vár ostroma Á háztartást hűtőszekré­nyek iránti kereslet a nyári szezonban szinte ugrásszerű­en megnőtt A Lehel-hűtő­gép család a napilapokban megjelent cikkek tanúsága szerint — hiánycikké vált. Arról is olvastunk, hogy a piaci feszültséget importtal próbálják feloldani. Minthogy a jászberényi Hűtőgépgyár megyénk egyik legteklnólyesebb iparvállala­ta, úgy véltük, indokolt tisz­tázni : milyen szerepet ját­szik ebben az ügyben, fele­lős-e a kialakult helyzetért? Piackutatás, telexen Természetesen Szolnokról azt megítélni, mennyire sú­lyos ellátási zavarokról van szá, szinte lehetetlen. Éppen ezért géptávirónk segítségé­vel rögtönzött piackutatást végeztünk. A Hajdú—Szabolcs megyei Vas- és Műszaiki Nagykeres­kedelmi Vállalat igazgatójá­tól a következő tájékoztatást kaptuk: „Lehel hútgépekből •— a 175 és a 200 literes tí­pus kivételével — ellátási problémánk nem volt az első félévben. A Lehel hűtőszek­rényekből 1968 első felében 3771-et értékesítettünk. Ezzel szemben az idei azonos idő­szakban 9395 darabos áru­alappal rendelkeztünk, ami­ből 8747-et adtunk el. A zökkenőmentes kiszolgálást, a szezonra való jó felkészü­lést biztosítottuk”. Horváth Ferenc. a Somogy —Zala megyei Vas- ég Mű­szaki Nagykereskedelmi Vál. lalat igazgatójának táviratá­ban ez áll: „A Hűtőgépgyár 1968 első félévéhez képest 26,4 száza­lékkal szállított többet. Ér­tékesítésünk ezzel szemben 26,6 százalékkal volt na­gyobb, mint 1968 megfelelő hónapjaiban. Eladásainkat ilyen mértékben azért tud-- tűk növelni, mert 1968. de­cember 31-én 1325 darabos zárókészlettel rendelkeztünk. (Ez jelentős finanszírozási problémákat is okozott) Az ellátás zavartalanságához azonban még nagyobb kész­letre lett volna szükségünk. Ugyanis a keresletnek ilyen rövid távon való hirtelen emelkedését a termelési ka­pacitások bővítésével ellen­súlyozni sokkal nehezebb feladatot jelent” És végül a Bács—Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat telepvezetője így tájékozta­tott bennünket: „A gyár maradéktalanul teljesítette megrendeléseinket sőt azon felül is szállított. Az idén kétszer annyi hűtőszekrényt adtunk el, mint 1968 elsó felében. Kétségtelen, az el­látás mindezek ellenére sem volt folyamatos. Különösen a 125 és a 150 literes típu­sokból holott azok a leg­keresettebbek”. ni a keresletet. Ez, mint ki­derült. képtelenség volt Ráadásul a nagykereskede­lem rosszul mérte fel a Pia~ cot az idén is. A gyár 1963 első félévében G8 400 hűtő­szekrényt értékesített a hazai piacon. A beik er megrende­lés volumene 1969 azonos időszakára 84 ezer darabot tett ki. A jászberényi vál­lalat a belföldi piacon mu­tatkozó kínálati elégtelenség enyhítésére 4 ezerrel több Lehelt szállított a nagyke­reskedelemnek az eredetileg megrendeltnél. Mégpedig né­mileg exportja rovására. Noha január 1-vel beve­zették a rövidített munka­hetet a hűtőgépgyárban, a második negyedévben újból 48 órát dolgoztak a munká­sok. (A negyedik negyedév­ben kápótolják őket.) Csak így lehetett a plusz terme­lést biztosítani. Ki vállalja a kockázatot? Nagyobb a kereslet Piackutatásunk ®z ország hat megyéjét kiszolgáló nagykereskedelmi vállalatot érintette. A beszerzett infor­mációk szerint — Hajdú— Szabolcsot kivéve — bebi­zonyosodott, hogy a hazai gyártású háztartási hűtő- szekrény kínálat és a tény­leges kereslet között nincs meg az egyensúly. A forgalom az idei első félévben óriási mértékben haladta meg a tavalyit. És Vásároljon részletre , f TELEVÍZIÓT A CENTRUM ÁRUHÁZBAN Fortuna televízió 5 820 Ft Sztár „ 5 820 Ft Minden idényben vegye igénybe a Centrum Aruházat Szolnok, Ságvárl körűt 16. ez az. amire a nagykereske­delem nem számított Elmarasztalható-« a jász­berényi Hűtőgépgyár? Véle­ményünk szerint nem felelős — legalábbis alapvetőennem — az ellátási hiányokért. A belkereskedelem az 1968. évi megrendeléséből szep­temberben 20 ezer hűtőszek­rényt stomírozott. Számtani középarányos árral számol­va. 90,4 millió forintos té­telről volt szó. A vállalatot ez a csapás mondhatni az utolsó pillanatban érte. Csak a vezetők lélekjelenlétének köszönhető hogy a huszon­negyedik órában egy cseh­szlovák exportüzlettel sike­rült megmenteni a helyzetet. Magától értetődő, hogy az a 20 ezer hűtőgép nagyon is hiányzott a belkereskedelem készletéből a szezon kezde­tekor. (Erre utal a Somogy —Zala megyei Nagyker. igaz­gatójának beismerő jellegű megjegyzése is), a belkeres­kedelem lényegében az Idei szállításokból próbálta fedez­A fentiekből nyilvánvaló, hogy a belkereskedelem a téli holtszezonra nem vállal­ta a készletezéssel járó anya­gi kockázatot, terheket Erre vall a Storno. Joggal fel­tehető viszont a kérdés: a gyártó cégnek nem kell ren­delkeznie bizonyos készletek­kel, hogy a prompt megren­deléseket raktárról kielégít­hesse? A vállalat közgazdasági fő­osztályán úgy vélekedtek, tiz-tizenötezer darabos tar­talék képzésére van lehető­ség. Ez a probléma terme­lési vetülete. De legfeljebb ötezer darabos mennyiségig lehet elmenni anélkül, hogy a gyár pénzügyileg ne ke­rüljön lehetetlen szituációba. Tény, hogy a vállalat a fo­lyamatos kiszállításokhoz szükséges mennyiségen felüli készlettel nem rendelkezett. Persze az ivesmi nem jó­indulat kérdése. Meggondo­landó, hogy a nagykereske­delem az azonnali szállítá­soknál a saját árréséből át­engedhetne a gyártónak? Az a nyereségtöbblet reményé­ben nyilván megkockáztatná, hogy ésszerű határokon be­lül raktárra Is termeljen. Vitathatatlan elv, hogy a nagyker az áruval együtt „szállított” árrésért finan­szírozza önmagát. Ha pedig nincs hozzá tőkeereje, húzza le a rólót. De a gyártónak is jó tudni, hogy a nagyker partnerei mennyiben mérték fel pontatlanul a piacot, s mekkora korrekcióra kény­szerülnek utóbb. Ezért meggyőződésünk, a két év tapasztalataiból a Hűtőgépgyárnak is le kell vonnia azt a konzekvenciát, hogy a belföldi piacot nem kizárólag a nagykereskede­lem jelenti. Vagyis, a kis­kereskedelmi vállalatokkal szintén üzleti viszonyba kell lépnie. Ez gazdaságilag is célszerű, hiszen a nagyker árrés megosztásából kölcsönö­sen többletnyereségre tehet­nek szert. Véleményünk szerint, a Hűtőgépgyár annyiban okol­ható az idén tapasztalható piaci feszültségért,, ameny- nviben maga is hozzájárult az egycsatornás forgalmazás tartósításához. Reméljük te­hát hogy 1970-től a kiske­reskedelmi cégek előtt is megnyitja a kapuit. A „Lehel-várát". a Hűtő­gépgyárat a kereslet válto­zatlanul ostrom alatt tartja. Sokkal egyszerűbb lett vol­na. ha pontos piackutatás alapján még ideiében beve­szi. Megrendelésekkel. Fábián Péter A tv és a rádió mai műsorából ajánljuk MINDENKI ÚJAKRA KÉSZÜLT... Emlékezés a Ma­gyar Tanácsköztársaságra. Balázs Béla: Tábortűz mellett, vörös őrségben Mádi-Szabó Gábor), Illés Béla: a A vörös Petrusevics (Prókai István); Komjáth Aladár: „A forra­dalom meghalt! — Éljen a forradalom!” (Berek Kata­lin); Kerekes Árpád búcsúlevele anyjának és testvérei­nek (Kozák András); Balázs Béla: Dallá halnotok így kell... (Kohut Mada); Gábor Andor: Évfordulón (Gábor Miklós). A műsort 19.35 órakor sugározza a tv. MINDEN HETEN SZILVESZTER! BUÉK 1960! A Kossuth adóban ezt a műsort 18.21 órai kezdettel hall­gathatják meg a rádióhallgatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents