Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

1969. július 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Milyen istent szolgálnak a Holdon? Aldrin : Emberek gondolkodjatok ! Szásharminehárom meg egy... Ballada a füzesekben... \ A 26-ae nemzetközi vörös ezred kozákjai Legszívesebben Hóra fiús­sal tartok. Inkább iszom a magam isteneivel a falemusi bort itt a Földön, mint mes­terséges levegőt oxigénpa­lackból a Holdon, ki tudja, milyen istennek áldozva. De azt hiszem, már késő. 1969. július 21-én. 3 óra 39 perc­kor eldöntötték ezt a vitát. Az ember azóta a Holdon van. Így nem tehetek mást mint megfogadom azt a ta­nácsot. amit a Hold felszí­néről küldött az emberiség­hez James Aldrin: „Szeret­ném megragadni az alkalmat és megkérni mindazokat, akik bárhol a Földön hali- iák szavaimat, hogy álljanak weg és a maguk módján gon­dolkozzanak el az utóbbi néhány óra eseményeiről ft Sokan elgondolkodtak azon. többen meg is fogal­mazták már ezekben a na­pokban — ha még többnyire kérdések formájában is — mit jelent az emberiség szá­mára a Hold meghódítása? A Holdra szállás fantaszti­kus tudományos siker. Eb­ben mindenki egyetért. Egyes tudósok szerint ez a legna- pvobb fordulópont n földi életben, amióta az első élő­lények az őstengerekből a szárazföldre költöztek. Má­sok. ha ennyire nem is mennek vissza, de legalábbis e tűz felfedezésével, a sze­rényebbek (ezek talán már elá is becsülik jelentőségét) Kolumbus útiéval hasonlít­ják össze. Egy bizonyos. A Holdra lépés tudományos jelentőségét illetően semmi­féle szkepticizmusnak nem lehet helve. Mégis van vala­mi mouékíze a sok elhang- feott véleménynek, nyilatko­zatnak. Magam is érzem, azonnal meg is fogalmazhat­nám ezt a mellékízt, de még­sem teszem, s ennek az az oka. hogy nem akarok ké­sőbb — főként magam előtt a sematizmus, a gondolati szabványok. előregyártott elemek felhasználásának Vádia ellen védekezni. Egy kitűnő nyugati írót megkérdeztek a holdutazás jelentőségéről. Nagyon lako­nikusan válaszolt: A hétköz- navi ember még csak szen­zációt lát benne, de nem tudja milyen irányban vál­toztatja meg majd az életét. Ezt velem együtt még na­gyon kevesen tudják. E ay biztos. Eddig a nazdaaok el­juthattak a Földön bárhová, ahová akartak, ezután el­juthatnak a Holdra is. Ne legyintsünk er­re. Az AFP hírügynökség jelentette, hogv a Pan Ame­rican Airways légiforgalmi vállalatnál július 18-ig tizen- hatezerhétszázan foglaltak helyet későbbi holdutazások­ra. Hogy kik ezek? Bizonyá­ra nem néger dokkmunká­sok, mert pénzük bőségesen lehet. Nem tudjuk, mennyi­ért árulják jelenleg a jegye­ket. de egy adat ismert. Egy kilogramm teher földkörüli pályára juttatása (hol van még p Holdra szállás tar­tózkodás és visszatérés!) 1000 dollárba kerül az amerikai­aknak. Ezen az utastoborzáson le­het mosolyogni. De mégis­csak figyelemreméltó dolog. Ugyanis arra utal. hogy ez a ragyogó tudományos ered­mény egy bizonyos társadal­mi talajon született, s attól nem vonatkoztatható el. Még csak nem is arra gondolok, hogv felidézve az atomtitok megfejtését, azt mondtam: ez Amerika, ez az imyerie- lizmns — hisz azt is pusztító bomba formájában mutatták be először az emberiségnek. Mondhatnám, hisz ténv. hogv olyan világot élünk, amelyben az űrkutatás is. — \ mint szinte minden tudomá­nyos siker — a haditudo- a»ánv kisöccse. (A Holdra katona lépett először. a hadügyi költségvetésből fe­dezik. stb.) De erre a fejte­getésre egyszer már kaptam választ. ím így: lei emlék­szik ma már arra, milyen társadalmi rendszer volt Spanyolországban, ahonnan elindult Kolumbus hajója, hogyan éltek a gazdagok, szegények, ki kit nyomott el és rabolt ki Izabella király­nő és Ferdinánd király ál­lamában, — egy maradt csak meg; Kolumbus emlé­ke. Így lesz ez most is. Véleményem szerint nem így lesz. Egyrészt Kolumbus világáról is többet tu­dunk ennél — ha valakinek tetszik, a történelem köny­vekből mindent megtudhat; másrészt a Hold meghódítá­sa más körülmények között történik: Amaz. egyetlen bá­tor ember kalandos vállalko­zása volt. Ez egy olyan ha­talmas tudományos appará­tus munkájának végső gyü­mölcse. amelynek résztvevő­it. de még hőseit is alig győzzük összeszámolni. Ha csak a világűrkutatásban élenjáró két nagyhatalom konstruktőreit, tudósait szá­moljuk is tíz és százezrekről van szó, s maguk az űrha­jósok is. — akik közül Ga- garintól kezdve mindegyik hozzájárult valamivel Armst- rongék sikeréhez — közel negyvenen vannak. Az első lépést a Holdon amerikaiak tették meg. Egy olyan társadalomnak, nép­nek a fiai. amilyen a mai USA. A Hold Kolumbusairól az emberek a mai Egyesült Államokra is fognak emlé­kezni. Nem is csak egysze­rűen a négereket elnyomó. Vietnamban szennyes impe­rialista háborút viselő. Ame­rikára. Egy furcsa világ, — majdnem így írtam; ember­telen világ — képviselői a Holdra lépő első emberek. Engem egy kicsit meg is döbbentett, ahogyan a világ­nak bemutatkoztak. Neil Armstron.got, a pa­rancsnokot élő robotnak ne­vezik társai. Elmondja ma­gáról a riportereknek, hogy csak a technika érdekli, regényt vagy verset soha sem olvas. a festmények nem érdeklik, színházba nem jár. hangversenyt nem hall­gat. Politikai elképzelései, világnézeti problémái nincse­nek. Edwin Aldrin a kéksze­mű. vöröseshajú asztronau­tikai doktor, semmivel sincs kapcsolatban az űrhajózáson kívül. Mint válaszolja egy kérdésre. a világirodalom klasszikusait nem ismeri, nem is érdekli. Michael Collins is hasonló vágású ember. Különösebben nem bánta­na. hogy a Hold első megkö­zelítői pont olvan emberek, akiknek az életében nem játszik semmilyen szerepet a humán műveltség. Kit ér­dekel ez. mondhatja bárki — hisz azt sem tudjuk Ko­lumbusz szeretett-e muzsi­KÖZLEMÉNY Közöljük Szolnok város la­kosságával, hogy Szolnok KPM, központi telep (Land­ler Jenő út) villamosítása céljából épített 20 kV-os le­ágazást és transzformátorál­lomást feszültség alá helyez­tük. A leágazás vezetéke és transzformátorállomás sze­relvényeinek érintése a mai naptól kezdődően életveszé­lyes és halálos. Szolnok Megyei Tanács Építési- és Szerelőipari Vállalata Szolnok, Dózsa Gy. u.5, kálni: Említeni azért érde­mes. mert nemzetük tipikus képviselői. Az embertelen profithajsza világában tö­megméretekben szürkül el az élet, válik a hatalmas gazdagság árnyékában mind szegényesebbé. A kiinduló gondolat az volt, hogy mit jegyez fel a történelem, mire emlékszik majd a világ. Azt hiszem a történelem — miközben mél­tó emléket állít a Hold meg­hódításának — nagyon is vastagon és nem is ok nél­kül feljegyzi, hogy milyen ország volt az. ahonnan a három hős elindult; milyen társadalmat képviselt az az elnök, aki telefonbeszélge­tésre invitálta őket a Hol­don mielőtt az USA nagy­hatalmi pozícióját erősíten­dő. ázsiai útjára elindult. Ha ezeket végig gondol­juk. könnyebb arra vála­szolni. milyen istent szolgál­nak a bátor asztronauták amikor a földi nektár helyett a Hold egyhatod gravitáció­iában egyensúlyozva mester­séges oxigénpalackjukat kor­tyolgatják. Nem kelleti volna a Hold­ra menni? Vagy jobb lett volna, ha más nemzet fiai lépnek oda először? Nevet­séges kérdésfeltevések ezek. Fogjuk fel úgy. ahogyan van. s főként ahogyan történelmi távlatban majd lesz. Az Ember első képviselője lé­pett a Holdra. Annák a nemzetnek, tár­sadalomnak a vizsgálata pe­dig. ahonnan elindultak föl­di probléma. A megoldása is az. Sokan figr vélekednek, hogy minek ez az egész? Az USA is. meg a Szovjetunió is jobban tenné, ha e gran­diózus összegeket a Föld se­beinek gyógyítására használ­ná hisz az emberiség na­gyobbik fele éhezik, nyomo­rog írástudatlan: Mennyi bajt kell még orvosolni és íme már * Holdra utazga­tunk milliárdokért Igaz és jogos a föl­di gondok emlegetése. De nem baj. hogy a két űrhajós a Holdra lépett. Hazajöttek, sok mindenről beszámolnak majd. Talán azt is elmond­ják. hogy onnan a Holdról nézve milyen kicsi a Föld. Nem látszik, hogy vannak szegények és gazdagok, nem látszanak oda a gyilkos fegy­verek sortüzei és nem hallat­szik fel az éhezők kenyér- könyörgő sóhaja. S talán, ha ők kérdezik meg az emberi­séget. ők. akik tanúsíthatják, hogy a Földön kívül egyelő­re nincs számunkra más életlehetőség: Miért nem vet mindennek véget? — hall­gatnak majd rájuk. Egyelőre csak annyit üzen­tek. kértek, hogy minden ember gondolkozzon a Hold­ra szállás jelentőségéről. S aki őszintén gondolkodik, nem t.udiq ezt a csodálatos eseményt ilyen földi gondok nélkül tudomásul venni. Varga József ÉRTESÍTÉS Szereti a jó halászlét? Jöjjön Tiszaburára. a tisza- burai Lenin Tsz a romanti­kus Tisza-parton megnyitotta TISZA büféjét. Jó fürdés, kellemes napozás után sza­badban főzött halászlé, sült tiszai hal, házi hurka, kol­bász várja. Kiránduló cso­portok előre üzenjenek a ti- szaburai 3-as telefonon, vagy levélben a tsz címére. 1919. július 24-én a Vörös Hadsereg legendás 80. dandá­rét, amely a 26. és a 27. nem­zetközi ezredből állott, harco­sai orosz, lengyel és osztrák forradalmárok voltak, a pro­letárdiktatúra árulói elpusz­tították. Ezernél is több in­ternacionalista halt hősi ha­lált Tiszafüred környékén. A tragédia július 21-én kezdő­dött . ft Az átkelést hajnalra ha­lasztották. Gonosz volt a Tisza. A száraz fűzfavessző­ket megsergette, elkapta, el­tüntette. A rohamosztag pa­rancsnoka, Josef Lapinsky húsz önkéntest kért: A dandárt nem készítették fel az átkelésre. A roham­csónakok nem érkeztek meg, csak a parancs: Debrecen irá­nyába támadni! Minden­áron . í, Akár a dióhéjat, úgy vitte őket a víz. A komp szilánkjai • az arcukba csaptak. A másik oldalról páncélvonat okádta rájuk a tüzet. A vasút pár­huzamosan futott a folyóval; A hajópadlók feketéllet- tek... Egy osztrák katona felugrott: — Dögök! Tüzérek, árulók! — ordította vissza a jobb­partra. A páncélvonaton felugatott egy géppuska. A katona fe­je eltűnt. A tébolyult test még állt egy pillanatig, sö­tét csonk meredt ki fel­emelt karjai közül, majd szétcsapott a vlz­Az ágyúk hallgattak: — Miért nem lőnek! Miért?! A gerendák szétszakadtak. A hordók találatot kaptak: Süllyedtek. — Kiúszni! Négyen maradtak. — A sebesültek ...! — Üszni! — ordította La­pinsky. Ha megpróbálja ki­menteni a sebesülteket, mind elpusztulnak. A páncélvonat tüzel az utánuk jövőkre is.., A parancsnak a dan­dár csak úgy tud eleget ten­ni, ha sikerül felrobbanta­niuk a síneket. Hat, vagy nyolc kilométer hosszan ez a szerelvény biztosította a balpartot, ha megbénítják, a kanyaron túl átkelhet a dandár. Amikorra az inter­venciós gyalogság ideér, be­ássák magukat. Ketten érték el a fűzfabok­rokat. Lapinsky szétszedte a gumiba csomagolt robbanó­anyagot. Szőke orosz pihegett mellette. A csomagot a hátukra kö­tötték, úgy kúsztak. Éjszaka két helyen is fel­szakadt 9 Tiszafüred—Tisza- szőllős közötti vasúti pálya. A nemzetköziek megkezdték az átkelést: hajók, ponto­nok, kompok és ladikok nél­kül, száraz fatörzseken, al­kalmi dereglyéken. ft A dandár betört Tiszafü­redre. Lapinsky megkereste a szőke oroszt. — Gyere; megadjuk nekik a tisztességet. Dovzsenkó először nem ér­tette. Felmásztak a hídroncsokra. A katonák, meg a falusiak a partról nézték őket. La­pinsky levette a sapkáját és egy ölnyi virágot dobott a vízre; Mindenki a saját nyel- yén énekelt ft Az egység pihent. Az el­lenség megfutamodott Ügy tudták. Az osztrák géppus­kások a falu nevét silabizál- ták: „Tisza-szől-lős”, Déltájban Urbanek vörös- katona vette észre, porzik az út. Az előőrseink, gondolta. Az első srapnelltűz megti­zedelte a századot. A pa­rancsnokság nem biztosította a dandárt Az emberek ordí­toztak, menekültek... Az osztrákok a falu túlsó oldalán felállították a géppus­kákat A megfigyelők jelen­tették, hogy hadosztálynyi erő támad. A kozákok nem hitték? Lovasszázaduk kytácstűzbe rohant Lapinsky a telefonosokat sürgette, nézzék meg a vona­lakat. A parancsnokság nem válaszol. Két osztrákot a tüzérekhez küldött. Az ágyúk hallgattak... Kattogott Lapinsky telefon­ja. A vonalellenőrzésre kül­dött távirdász beszélt. — A parancsnokság meg­szökött. A telefonistát le­ütötték ... Oroszul, németül, lengye­lül kiabáltak a rajvonalbe­liek. — Lőszert! Nincs lőszer.: Akik Lapinsky körül áll­tak, hallották a telefont. Ká­romkodtak, köpködtek. Amit régen sejtettek, bebizonyoso­dott: a magyar tisztikar áruló. — A futárok vegyék fel az összeköttetést a szomszé­dos századokkal. A vörös pa­rancsnokok vezényeljenek... Gránátok vágtak az árokba meghúzódó orosz gyalogosok közé. A srapnellek a Tisza felől csapódtak be. — A mieink lőnek! Ben­nünket lőnek... Az ezred menekülő tiszt­jei becsapták a lengyel tü­zéreket. Saját állásaikra lö­vettek. — Visszavonulni! — Lő­szert ... ! Utánpótlást! A dandár lőszerkészletét a túlsó partra küldte a pa­rancsnokság. A poroszlói vasútállomásról parasztszeke­reken hordták le a Tisza partra a municiós ládákat, onnan ladikkal át:.: Amikor az első lőszerszál­lítmány megérkezett a jobb­partra. Doskocz zászlóalj pa­rancsnok telefonált a tűz- vonalba: — Van lőszer! Küldjük. Kitartani... A hadtápos katonák hason- csúszva vonszolták a ládákat. Az első vonalból is sokan hátrakúsztak... — Gyorsabban! Mozogja­tok •»« Ä századok rajvonalába gyorsan végigfutott a hír: — Nincs baj elvtársak! Rögtön itt a lőszer. Megái-; htjuk: . | Jó hírek érkeztek odaát-; róL A szolnoki támadás si­került A 6. hadosztály vesz-! teségek nélkül előrenyomult A századok beásták magu­kat a füzesekbe. — Ha estig kitartunk, Kar­cag felől itt vannak a mieink... Egy hatalmas testű kozák bontotta fel az első ládát. Felordított. Hosszú, fájdalmas hang repedt ki torkán. — Papír! Szuronnyal szaggatták szét a ládákat Egy, .»s tíz; í.. száz, ... Mind gyakorló töltény volt Vaktöltényeket kaptak. — Tűz! Mindenki ::, Meg-* téveszteni : ?. Hátha! Lapinsky tudta, csak a - csoda segíthet A támadók megtorpantak, de gyorsan rá-: jöttek, hogy a vörösöknek csak durrognak a fegyve­reik ... Néhány perc múlva az egész frotnszakaszom kiabál­ták a románok: — A királyért;:; Lapinsky hátra kiáltott? — Kézigránátokat... — Kézigránátot! Egy sem robbant. Ä tárnak dók begázoltak az első állá-; sokba. •— Szuronyra! Az oroszok kézitusára men­tek. Sírtak; Tudták, nincs visszaút A Tisza fölé srap- nellfüggönyt húzott a tüzér-; ség;.. A lengyel század állásai előtt megálltak a támadók. Néhány méterről lőtték a szuronyukkal acsarkodó vö­röskatonákat. *— A sebesülteket menteni! — Vissza, ússzatok... — Nem! — ordították a füzesekből. — Parancs! Élni, mene­külni ... Leölt vöröskatonákból volt a fedezék. Lapinsky a nagy­testű muzsik véres hátára támasztotta pisztolyát. Két­szer hat tölténye volt. Mind kilőtte..: Egy káromkodó kozák tü­zelt mellette, aztán a sárba vágta az üres puskát. — Gyere... Halottak, félőrülten jajga­tó sebesültek között kúsztak a vízig. Az áradás is holt­testeket himbált. Ólomtól fröcskölt a víz. Á megcson­kított századok zokogtak. Lapinsky úszott, mögötte a kozák. Mellette százak, moz­dulatlanul. Mikrokozmoszok. Kihunyt csillagok::. ft Az utóirat egy nyilatko­zat; „E dandár megsemmisülé­se fájdalmat igazán nem oko­zott nekem.” (Julier Ferenc volt vezérkari főnök: Ellen- forradalmi lélekkel. Magyar­ság, 1927. július 16.) Tiszai Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents