Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP t*». július 3. Kitartó küzdelem Bemutatjuk az új sakkvilágbajnokot Borisz Szpasszkij két hónapon át feszült, ke­mény, drámai pillana­tokban bővelkedő küz­delmet vívott a sakk­világbajnoki címért. Két hónapon át mérte össze erejét Petrosz- jannal, a kiválóan küzdő, rendkívüli te­hetségű nagymesterrel. És Szpasszkij a nagy küzdelem 23. játszmá­jában döntetlent értei, ez hozta meg számá­ra a győzelmet, így lett a 10. világbajnok. Borisz Szpasszkij útja azt bizonyítja, hogy a sakk-vi­lágbajnoki cím olyan drá­mai megrázkódtatásokat is követel, amelyeket csak iga­zán kivételes jellemek vi­selnek el. Szpasszkij 19 éves volt. amikor 1956-ban elindult a világbajnoki cím megszerzé­séért. Akkor a jelöltek ver­senyében a 3—7. helyet sze­rezte meg. Nagy meglepetést keltett a fiatal nagymester eredménye csakúgy. mint univerzális stílusa, hiszen úgy tűnt. hogy mindent egy­formán jól csinál. Mihail Tál később egyszer kijelentette: ..Általában úgy tartják, hogy az egyik póluson Petrosz- jan áll. a másikon — Tál. Szpasszkij a legszerencsé­sebb — mert ő áll középen.” A sakk-kedvelő világ cso­dákat várt a tehetséges if­jútól, de egyszerre csak el­hagyta a jószerencse. 1958- ban a zónaközi döntőben az utolsó játszmája függőben maradt és a jelek szerint számára előnyös állásnál — de Szpasszkij mégis elvesz­tette. Mint később kiderült — a leendő világbajnoktól ka­pott ki, de azon a reggelen egyszerűen elsírta magát-•. Eltelt három év. 1961-ben a zónaközi selejtezőben Szpasszkij hosszú ideig az élen volt. Az utolsó előtti játszmában azonban Korcs- noj arat győzelmet, az utol­só játszmája nehéz állásban maradt függőben, Stejnnel szemben. Ez a kudarc annyi­ra bátortalanná tette, hogy meg sem jelent a folytatás­ra, pedig a játék elemzői na­gyon nehezen találtak olyan megoldást, amely Stejn győ­zelmét ígérte... Ezeknek a drámai „rob­banásoknak” a következté­ben alakult ki végül is az a vonása, hogy- minden kudar­cot ki tudott kapcsolni. Hogy milyen lett Szpasszkij, arról adott képet az újabb zónaközi mérkőzés, amelyen 7 nagymester 2—2 játszmát játszott egymással. Szpassz­kij rosszul kezdett: először döntetlent, ért el Bronstejn- nel, majd kikapott Holmov- tól és Gellertől. Három for­duló oda volt — és mind­össze 12 fordulót játszottak! Most azonban már nem a „régi” Szpasszkij ült a táb­lánál — behozta lemaradá­sát, megelőzte minden ve- télytársát és végül is meg­szerezte a jogot, hogy ki­hívja Petroszjant. A sakk világbajnokkal ját_ szott parti felidézte a ko­rábbi Szpasszkij fatális si­kertelenségét A hetedik játszmától kénytelen volt minden erejét megfeszítve utolérni Petroszjant A tize­dik játszma után a különb­ség két pontra nőtt. Szpassz­kij a 19. játszmában em­berfeletti akaraterővel ki­egyenlített. de aztán kény­telen volt átadni ellenfelének a terepet, s hátrányát már nem is tudta behozni. Bár Szpasszkij az újabb válogatókon remekel, szinte lehengerli Gellert, Larsent és Koresnojt, annyira kifáradt, hogy szenzációt keltő nyilat­kozatot tesz —•, mely szerint soha többé nem vesz részt rövid játszmákban. Petrosz- jannal vívott második pár­harca olyan drámai versen­gést hozott, hogy a két jel­lem küzdelme mindent hát­térbe szorított. Szpasszkij nagyon fiatal még — mindössze 32 éves. Magas, atlétatermetű. A le- ningrádi egyetem újságíró szakán végzett Szpasszkij jellemére' legin­kább az vet fényt, miként felelt amikor azt kérdezték tőle, hogy milyen tulajdonsá­gokat fejleszt az emberben a sakkozás. Így válaszolt: „a kitartó küzdelmet”. V. Vasriljer (APN) V IL közben □ Gyanakodva méregetem. Nem hiszem én azt, hogy erre a vonatra csak úgy fel lehessen szállni. Expressz. Még a neve is tekintélyt pa­rancsoló. A szerelvényt ha­talmas kék villám repíti. Egyszuszra keresztül rohan a félországon. Igaz, a zsbemben gyorsvo- nati pótjegy is lapul, még­sem merek helyet foglalni az ürességtől kongó vonaton. A kocsik mellett a földön gá­laruhás kalauzok sétálnak. De nem ám kalauztáskával, nem bizony! Hónuk alatt zippzáras nesszeszer. — Ebben valami huncut­ság van — gondolom. Rövi­desen megszólal a hangszóró és közli, hogy az expressz helyjegy nélkül nem vehető igénybe. Ha csak ez a baj... Van még néhány perc, roha­nás a pénztárhoz. A helyjegy 6 forint. És mivel éppen hárman vagyunk, 18 forintot fizettem az alig 20 kilomé­teres útért. Ja, kérem kalauz zippzá- ros nesszeszerrel... 0 Délidő van. Hatalmas a to­longás a forgalmas pályaud­varon. Vonatok érkeznek, vo­natok indulnak. És közben az utas megiszik egy pohár sört A pultnál fele-fele arány­ban mérik a nedűt. Fele hab. Vagy fele sör. Ahogy tetszik. A szomjasabbak egyszerre két pohárral kér­nek. Fele-fele alapon igy egy pohár sörhöz, és egy po­hár^ habhoz jutnak. Azt hinné az ember, dör­zsölt utasellátó rókák, eset­leg kapzsi gebinesek állnak a csapnál, akik még a ka­pitalizmus farkastörvényein nőttek fel, és életelemük a harácsolás. De nem. A ki­szolgáló lányok még mind innen vannak a húszon. Kö­zülük az egyik vendéglátó­ipari technikum tanulója. Gyakorlaton van. Elszomorodom. Nem gene­rációs probléma hát a sör, „bő gallérraV’. Biztosított jóidőre a „szakember” után­pótlás. — pb —■ Borisz Szpasszkij (középen) feleségével a Moszkvai Eszt- rád Színház előtt. Itt játszották a világbajnoki mérkőzé­seket. Milyen lobogót lenget a távol-keleti szél? n. A „kínai kérdés" ma és holnap Lenin ötven esztendővel tezelőtt, a keleti népek kom­munista szervezetei második összoroiszországi kongresszu­sán. 1919. november 22-én elmondott beszédében felhív­ta az ázsiai népek kommu­nistáinak figyelmét: nagy történelmi feladatok megol­dása előtt állnak a keleti népek forradalmárai. Olyan nnunlia vár rájuk, amilyet még kommunisták soha, se­hol sem végeztek eddig. „Kész recepteket” e mun­kára vonatkozóan a mozga­lom eddigi tapasztalatainak tanulságaiból nem lehet j,ki- ölvasni”; A soron következő tennivalókat könyvekből sem lehet megtanulni. A keleti népek kom­tnunisiáira ugyanis nem ki­sebb feladat vár, mint hogy nagy paraszti tömegek meg­mozdulásait, imperializmus elleni gyűlöletét „kapcsolják’’ rá a proletariátus nemzet­közi méretű osztályharcának áramkörére. A paraszti tö­megeknek s a nemzeti bur­zsoáziának imperializmus el­leni nacionalizmusát a pro­letariátus internacionalista harcának fő vonalára han­golják rá. E nagy történelmi feladatokat úgy kell megöl - daniok, hogy a keleti társa­dalmak belső szerkezetében munkásosztály létszámát tekintve nem számottevő osztály. A tömegek szerve­zetlenek, és sok vonatkozás­ban rendkívül elmaradott a tömegek tudata. ,.A feladat azt fel kell ébreszteni a for­radalmi aktivitást, amely elő­relendíti a dolgozó tömegek öntevékenységét és szervez­kedését, függetlenül attól, hogy milyen színvonalon áll­nak ezek a tömegek, le kell fordítani minden nép nyel­vére a fejlettebb országok kommunistáinak szóló igazi kommunista tanítást”. — vá. zolta e sajátos feladatokat Lenin. Mi szükséges ahhoz, hogy a keleti népek paraszt tö­megeinek imperializmius-élle- ni harca kapcsolatba kerül­jön valami módon a proleta­riátus nemzetközi méretű osztályküzdelmével ? — vizs­gálta felszólalásának kereté­ben Vlagyimir Iljics Lenin. „Magától értetődik — mon­dotta — hogy Kelet népeinek forradalmi mozgalma csak úgy fejlődhet sikeresen, csak úgy nyerhet megoldást. ha közvetlenül egybekapcsolódik Szovjet Köztársaságunknak a nemzetközi imperializmus el­len vívott forradalmi harcá­val”. Ez a harc pedig szívós és hosszadalmas küzdelem lesz, s „elkerülhetetlenül egybekapcsolódik a Szovjet Köztársaságoknak az egyesült imperializmus erői ellen ví­vott harcával.” Lenin látta, hogy Kelet népei ébredésének időszaka következik, melynek során „Kelet népei ráeszmélnek ar­ra, hogy... minden népnek részt kell vennie az egész emberiség sorsának eldönté­sében.” Ugyanakkor Lenin a Komintern XI. Kongresszu­sán, éppen egy indiai kom­munistával vitatkozva, fejti ki: „Túlságosan messzire megy az. aki azt állítja, hogy Nyugat sorsa kizárólag a ke­leti országok forradalmi moz­galmainak fejlődésfokától és , erejétől függ.” Lenin a leghatározottab­ban fellépett ugyanis min­den olyan nézet ellen, amely a keleti népek parasztmoz­galmait s a nyugati országok proletariátusának harcát el akarta volna választani egy­mástól. vagy éppen nem lát­ta annak szükségességét, hogy a keleti népek harcát össze kell hangolni a tőkés országok munkásosztályának küzdelmével. A szovjet állam harcával való „egybehango­lás” mellett a tőkés országok proletariátusával való közös harc is záloga a keleti né­pek győzelmének. Ennek az együttműködésnek formáit és szervezeti kereteit is a ke­leti népek kommunistáinak kell kialakítaniok. „Ez ne­héz és sajátos, de különösen hálás feladat... Meg kelt ta- lálniok a világ élenjáró pro­letárjai és a Kelet gyakran középkori viszonyok közt élő, dolgozó... tömegei szövetsé­gének sajátos formáját... Re­mélem. hogy ezt a második feladatot is sikeresen fogják teljesíteni. A keleti kommu­nista szervezetek révén. ame­lyeket önök itt képviselnek, önök kapcsolatban állnak az élenjáró forradalmi proleta­riátussal,” — hangsúlyozta a kommunista aktívák előtt Lenin. Kelet népeinek többsége nem munkásokból áll. E tö­megek nem járták ki a ka­pitalista gyárak iskoláját. Éppen érért azt a „szükség­képpen történelmileg igazolt” nacionalizmust, amely a pa­rasztság körében újra és új­ra jelentkezni fog Keleten, az imperializmus ellen vívott internacionalista harcba be­vonni és bekapcsolni nem lesz könnyű, önmagától meg­oldódó feladat. Ezért Lenin óvta azokat akik olyan illú­ziókat tápláltak, hogy ez a folyamat ösztönösen is, „majd magától’’ megvalósul. Feltétlenül szükséges, — hangsúlyozta Lenin — hogy lépésről lépésre, mind széle­sebb körben ismertessük meg Kelet népeivel a marxizmus alapvető tanait, forradalmi és internacionalista eszméit. Szükséges, hogy a proleta­riátus forradalmi tanai. a marxizmus eszméi behatol­janak a keleti nép tömegek körébe. A marxizmus alap­vető. internacionalista tanait kell megértetni e tömegek­kel. Császtvai István (Folytatjuk) A világ nitrogén-műtrágya fogyasztása Az előzetes becslések sze­rint a világ nitrogén-műtrá­gya fogyasztása az 1969—70- es mezőgazdasági évben el­éri a 33,8 millió tonnát, az előző évi 29,8 millió tonnával szemben. Ennek 26 százaléka az afrikai országokra, 22—22 százaléka az európai és ázsiai országokra jut majd. A nitrogén-műtrágyák 53 százalékát az európai orszá­gokban, 27 százalékát az Egyesült Államokban bocsát­ják klj Munkaerő válság fenyeget a csehszlovák mezőgazdaságban A Cseh Nemzeti Tanács Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Bizottsága megtárgyal­ta a cseh mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium­nak a mezőgazdasági irányí­tási rendszer és a gazdasági szabályozók 1970. évi módo­sítására vonatkozó javasla­tát. A tervezet első változatá­ban szó esett a fenyegető munkaerő válságról. A mező- gazdaságban foglalkoztatott dolgozók közül a 20 éven aluli fiatalok számaránya mindössze 3,6 százalék, a 60 éven felülieké 20,3 százalék, az 50 éven felülieké pedig 50 százalék, a fiatalok szám­aránya az utolsó 10 év fo­lyamán felére csökkent. Csökken az édesvízi halászat Jugoszláviában Jugoszláviában 1968 évben 15 000 tonna édesvízi halat termeltek s ez a mennyiség 16 százalékkal marad alatta az 1967. évi termelésnek. A pontytermelés 9185 tonna volt, ami 9 százalékkal ke­vesebb, mint 1967-ben. — A pontytermelés az egész édes­vízi halmennyiség 61 száza­léka. A szocialista szektor az ország édesvízi halterme­lésének 84 százalékát adta. Az országrészenkénti meg­oszlásban az 1968. évi édes­vízi haltermelés egyharmadát a Szerb Szocialista Köztár­saság adta, (Vajdaság 3 932 tonna), Horvátország termelé­se 3 059 tonna, Bosznia-Her­cegovina 1382 tonna, Cser- nogora termelése 1151 ton­na, Makedónia termelése 1 046 tonna és Szlovénia ter­melése mindössze 332 tonna volt. A kubai cukop Hivatalos adatok szerint Kuba cukorgyárai május 25- ig 39 425 000 tonna cukorná­dat dolgoztak fel, (a várható termés 85 százalékát) és 4 277 500 tonna nyerscukrot állítottak elő. A feldolgozott cukordnád átlagos cukortar­talma 10,85 százalék volt. Tavaly ugyaneddig az idő­pontig 41 664 000 tonna cu­kornádat dolgoztak fel és 4 735 500 tonna nyerscukrot gyártottak (a kivitel átlago­san 11,97 százalékos volt). Világszerte kárhoztatják a DDT-t Jövő január 1-től kezdve egyetlen gramm DDT-t sem használnak többé Svédország­ban. Ezt kétesztendős próba- időszakra rendelték el. — A drákói intézkedés a DDT el­len világszerte indítandó per nyitánya, A DDT okozta károk nagy megdöbbenést keltettek az Egyesült Államokban is. Ari­zona már követte Svédor­szág példáját, s több más USA-állam is hasonló intéz­kedés lehetőségét tanulmá­nyozza. Gaylord Nelson Wis­consin szenátora törvényjavas­latot készített elő, amely az Egyesült Államok egész te­rületén betiltja a DDT hasz­nálatát. Most jött divatba Rachel Carson hét évvel ez­előtt kiadott „Néma tavasz” című könyve a madarak, a halak és a kis emlősök ha­marosan elnéptelenedő vilá­gáról. Amennyiben a könyv megjelenése után nem sok­kal rákban meghalt szerző­nek hihetünk, a DDT magát az embert is fenyegeti: pusz­tító hatása kromoszóma-rend­ellenességekben, leukémiában és rákban nyilvánul meg. Pedig 1948-ban éppen Svédország szentesítette a DDT használatát, amennyi­ben feltalálóját, a svájci Paul Müllert orvostudományi No- bel-díjjal tüntette ki. Nem kémiai, hanem orvostudomá­nyi Nobel-díjjal, mert a ro­varok ellen használt „ab­szolút fegyver” elsősorban az utóbbiak által terjesztett be­tegségek kiküszöbölését szol­gálta. A malária területén például a DDT nem okozott csalódást: a malária-megbe­tegedések száma Indiában évi 100 millióról 15 000-re esett vissza és a halálos meg­betegedések száma 750 000- ről 1500-ra csökkent. E kétségkívül szép ered­mény alapján azonban nem lehet a DDT-t a vád alól felmenteni, ha valóban olyan veszélyes, mint Rachel Car- son írja. Az algától az emberig Az egész vádiartcsomó a valóságban jóval bonyolul­tabb. Egyetlen bizonyosságon alapul: azon, hogy manapság, minden szervezet, — vagy csaknem valamennyi, — tar­talmaz DDT-t, kis adagban még az eszkimóké és az alaszkai pingvineké is. De a DDT nagy hibája az, hogy nem bomiik fel sohasem. Az évek hosszú során át válto­zatlanul kerül át az algákból a hal szervezetébe, a nö­vényből a kis rágcsálóba, s onnan a madarak és az em­berek testébe, Ártalmassága még nincs bebizonyítva. Dr. William Teichmann, a Miami Egyetem tanára azt találta, hogy a máj rákban vagy leukémiá­ban meghalt emberek szer­vezete két-háromszor annyi DDT-t tartalmazott, mint a balesetek áldozataié. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy okozati kapcsolat áll fenn a két tény között, an­nál kevésbé, minthogy a DDT.gyártásban dolgozó 35 személyen végzett vizsgála­tok semmit sem állapítottak meg, ami a DDT hatására utalna. Hasonló bizonytalan eredménnyel végződtek az állatokon végzett vizsgála­tok is. Svédországban az említett döntés előtt márciusban nagy nemzetközi értekezletet ren­dezett, mintegy 100 szakem­ber részvételével. Az utób­biak csaknem egyhangúlag arra a következtetésre ju­tottak, hogy az embert ugyan nem fenyegeti közvet­len veszély, de a DDT ve­szélyessé válhat bizonyos ál­latfajtákra, elsősorban a ma­darakra és a halakra. HIRDETMÉNY A Szolnokoi VTVB meg­bízásából a Megyei Beruhá­zási Vállalat nyilvános ver­senytárgyalás (árverést) tart a Szolnok, Mátyás király út 34, 34/a, 36, 38, 40, továbbá a Viktor J. u. 1, 3, 3/b, sz, épületek elbontási munkái­nak elvégzésére 1969. július 4-én, de. 9 órai kezdettel a Mátyás király u. 40. lakó** épület elöttj J

Next

/
Thumbnails
Contents