Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
1989. Július 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Autogiró ÉS HELIKOPTER A jogról mindenkinek Intrika A tarifa tényei A vámrendszer: védelem és ösztönzés Filmhíradókon lehet néha látni, amint egy motorcsónak a mögötte magasan a víztükör felett szálló kis légi járművet vontat. Ez a kis sporteszköz tulajdonképpen egy hajtómű nélküli, leegyszerűsített autogiró. Az autogiró a forgószárnyas repülőgépek csoportjába tartozik. A sikeres kísérletek alapján nagy reményeket fűztek hozzá a szakemberek az 1930-as években. Bár ez nem igazolódott be, mégis fontos szerepet töltenek be a technikatörténetben, mert a velük szerzett tapasztalatok elősegítették a mai biztonságos helikopterrepülés megvalósítását. A legújabb hírek szerint népontszerűen lebegni, továbbá a fel- és leszálláshoz is igényel kb. 30 m vízszintes mozgást. Az autogirók fejlesztésének legismertebb úttörője egy spanyol repülőgépkonstruktőr, dón Juan de la Ciervá. ö alkotta meg az első autogi- rót, ő alkalmazott itt olyan technikai megoldásokat, — amelyek azután a modem helikopter megvalósulásánál is nagyon hasznosnak bizonyultak Az ő gépével próbálták ki először az ún. ugróstartot, amelynek az a lényege, hogy a startnál a motort néhány másodpercig a nagy lapátkerékre kapcsolják. A gép ekkor hirtelen helikopter szerűen 6—10 m-re felemelkedik, majd a rotort leoldva, azaz hajtását megszüntetve, vízszintesen autogiróként halad tovább. Bár az autogiró újabb jelentős fejlesztése és elterjedése valószínűleg nem várható, jó példája annak, hogy olykor a technikában egy meghatározott irányban végzett kutatás egy másik terület felvirágzását teszi lehetővé. Egy kanadai gyár új vonalú, modern antogirója hány kanadai és angol gyár jelenleg újabb autogirótípus kifejlesztésével foglalkozik, mégpedig a helikopternél lényegesen olcsóbb, kis légi- jármű előállítása céljából. Az autogirók külső formája a helikopterhez hasonlít. A rövid törzs felett 2 vagy több ágú nagyméretű forgólapátos szerkezetet ún. rotort láthatunk, amely a szárnyat helyettesíti. A helikopter és az autogiró között van azonban egy döntő különbség A helikopternél a forgószámyat motor, dugaty- tyús vagy gázturbinás hajtómű forgatja, az autogirónál pedig a lapátkerekeket csak az alulról felfelé irányuló levegő tartja működésben. Az aerodinamika ezt a jelenséget autorotációnak nevezi; Az autogiró tehát az autorotáló lapátkeréken keletkező felhajtóerő tartja a levegőben. Mindezt azonban csak a gép egyidejű vízszintes előrehaladásával lehet biztosítani. A vízszintes mozgást a közönséges repülőgépeknél szokásos módon, hajtómű-légcsavarral valósítják meg A motorcsónakos sporteszköz esetében hajtómű nincs, — mert a légcsavarvonóerőt a vontatókötél ereje helyettesíti. Mivel az autogiró nagy lapátkerekére nincs hajtómű kapcsolva, nincs szükség a helikoptereken jól látható úm kiegyenlítő farok légcsavarra sem; Az autogiró hátránya a helikopterrel szemben az, hogy nem tud és rágalom Kevés olyan megfoghatatlan dolgot ismerünk, mint az intrika. Rossini operájának klasszikus rágalomáriája találó művészi megfogalmazása ennek, de a mai élet is produkál hasonló eseteket Sokan a kritika örvendetes szabadságával visszaélve terjesztik rágalmaikat. Es legtöbbször, ha kiderül a rágalomról, hogy az tényleg alaptalan rágalom, túl liberálisan bánnak annak terjesztőivel. Pedig az emberi becsület, a közéleti demokratizmus kártékony vámszedői a rágalmazók, az intrika kedvelői és terjesztői. Vajmi ritkán hallunk arról, hogy egy rágalmazás lelepleződése után a vétkest a közönség színe előtt vagy a bíróságon ítélnek eh Természetesen nem szokványos pletykákról, hanem a súlyosabb, a bizonyított, a rágalmazás bűntettét kimerítő esetekről szólunk most Mint a becsületsértés fogalmának ismertetése során kifejtettük: a rágalmazás súlyosabb bűntett, mert a tények hitelével támadja a sértettet. íme egy jellemző példa a „Becsület védelme" című könyvből. A vádlott felesége elpanaszolta, hogy a magánvádló férfi vele szemben a női tisztességet sértő magatartást tanúsított. Ékre a vádlott levelet írt a magánvádlónak, akit jellemte- len csirkefogónak, gazembernek festett le a levélben. Az elsőfokú bíróság rágalmazás és becsületsértés bűntettéért marasztalta el a vádlottat Tévedett a bíróság — szögezi le a könyv szerzője —, mert a vádlott a sértő kifejezéseket zárt levélben használta. Hiányzik tehát a rágalmazás bűntettének fontos eleme, amely szerint a tény állításának v. híresztelésének más — vagyis egy harmadik személy — előtt kell történnie. Ezért az idézett esetben nem rágalmazásról, hanem becsületsértésről van szó. Gyakori, hogy vezető állású embereket szegeznek céltáblájukra az intrikusok és rágalmazók, ök vannak reflektorfényben, nekik sok az irigyük, vélt vagy igazi sérelmekből származó haragosuk. Akadnak olyanok is, akik társladaimi rendünkkel szembeni ellenérzésüket élik ki a vezetők befeketíté- sével. Ilyenkor — ha kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy rágalomról van szó —, a vétkesek megbüntetése nemcsak az egyes emberek igazát, hanem a közszellemet, a nagyobb közösség érdekeit is védi; Mit tegyünk hát, ha mulasztásról, hibákról hallunk környezetünkben? Térjünk felette napirendé? Ez szintén káros a közösségre nézve, hiszen valódi hibák, valódi visszaélések maradhatnak ilymódon büntetlenül. Forduljunk ilyenkor az arra illetékes szervekhez és segítsük őket az igazság kiderítésében. Am addig ne terjesszük a bizonytalan vá- dakait, mert rágalmazást nem csak az követ el, aki tudatosan állít valótlan tényt, hanem az is, aki abban a hiszemben állít valótlanságot, hogy az a valóság. Kőszegi Frigyes Munkaidő-csökkentés a sütőiparban Országszerte csaknem minden iparágban fokozatosan bevezetésre kerül a csökkentett, 44 órás munkahét. Egyre több dolgozó rendelkezik szabadon idejével, az eddig szokásos vasárnap mellett kéthetenként ezentúl szombaton is. Vannak azonban olyan munka- területek, ahol a termelés folyamatossága miatt az átállás komoly gondot jelent. Így van ez az élelmiszeripar egyes ágaiban, például a sütőiparban is. A nehézségek ellenére július 1-től megyénkben újabb sütőipari vállalat — ezúttal a jászberényi — tért rá a 44 órás munkahétre. Mint ismeretes megyénkben a sütőipari vállalatok közül eddig csupán a karcagi próbálkozott a munkaidő-csökkentés megvalósításával, s mint azt az eredmények bizonyítják sikeresem Sem az üzemen belüli munkaszervezésben, sem az ellátásban nem mutatkoznak hiányosságok, fél év után megállapíthatjuk: az áttérés nem okozott zavart Az ellátás felelőssége pedig talán itt, ezen a munkaterületen a legsúlyosabb, hiszen napról-napra mindany- nyiunk kenyeréről van szó. Minden egyes vállalati zökkenő, üzemen belüli rendellenesség hatványozottan jelentkezne a piacon és ráadásul azonnal. Az átállás szervezettsége, alapossága azonban elejét veheti minden problémának. Jászberényben például — ahol közel kétszáz dolgozót érint a munkaidőcsökkentés — külön átállási tervet készítettek. Ennek értelmében csak az adminisztrációs dolgozók kaphatnak hagyományos „szabad szombat” kedvezményt A fizikai dolgozók folyamatosan a hét bármely napján használhatják ki a szabadnap lehetőségét s így biztosítva van a termelés folyamatossága és az elengedhetetlen hétvégi sütés is. Most már a szolnoki vállalaton a sor. Az előzetes tervek szerint itt 1970. január 1-től fogják bevezetni a rövidített, 44 órás munkahetet. A kissé távoli határidőt a nagyváros fokozott igényei, a meglévő üzemek kis kapacitása és a szakember hiány magyarázza. Reméljük, a tervezett 44 millió forintos beruházással felépülő új kenyérgyár minden szolnoki kenyérgondra megoldást fog jelenteni. H. D. VLAGYIMIR POLJAKOV: SZAVAK — Szeretlek! — súgtam, sejtelmesen a fülébe. — Ezt már hallottam)! — vont vállat ajkbiggyesztve. — Mondhatnád már valahogy másképp is!... — Másképp?! Ugyan melyik szó mondana ennél többet? Ebben minden benne van... — Pipogya vagy! Aki nagyon szerelmes, aki igazán szeret, az tudja, hogyan kell kifejezni az érzelmeit. Szépen, választékosán, újszerűén... Ügy, ahogy senki más nem mondta még előtte. A szerelem új szavakat ad az ember szájába. . — De hát mit legyek, ha az én számba nem ad?.«, — Ez azt jelenti, hogy nem szeretsz igazán. Csak olyan lagymatagon... Elcsépelt, ócska szavakat suttogsz a fülembe, mintha egy százéves lexikonból kotorásztad volna elő őket... Egy fél perc alatt el lehet sorolni az egész kollekciót: „Drágám”, „Egyetlenem”, „Szerelmem”, „Mindenem”, „Szeretlek”, „Megőrülök érted”, „Nekem csak te kellesz és senki más a világon”, „Te vagy a földön a legszebb”, „Nem tudok nélküled élni”, „Állandóan csak rád gondolok, te édes. te tündér, te...” És kész. Milliószor hangoztatott ósdi szavak... Illene már ezeknél újabbakat kitalálnod. — Én nem tudok. Azt mondom, amit "rzek és amit gondolok. Más kifejezést nem ismerek. Ennek ellenére imádlak, szeretlek, s végtelenül ragaszkodom hozzád! — Én meg nem ragaszkodom te- hozzád. Sőt!... Jobb is lesz, ha elmégy! Elmentem. Hát mit tehettem volna mást, amikor nem tudtam és nem is akartam újabb szerelmes szavakat kitalálni...? Nekem nagyszerűen megfeleltek a hagyományos szavak is. Így hát szakítottunk és nem találkoztunk egy hónapig. Egy hónap múlva levelet kaptam tőle. Ezeket írta: „Drágám! Egyetlenem! Szerelmem! Mindenem)! Hová tűntél? Megőrülök érted. Nekem csak te kellesz és senki más nem kell rajtad kívül. Nem tudvk nélküled élni, nem tudok lélegezni. Te vagy a földön a legszebb, a legjobb. Állandóan csak rád gondolok, te édes, te tündér, te mindenkinél okosabb. Csókollak, ölellek, szeretlek és csak a tied. csak a tied vagyok: Tanya". Persze, hogy visszatértem hozzá... Krecsmáry László fordítása Az új gazdaságirányítási rendszerrel egyidejűleg a múlt évben új kereskedelmi vámtarifa lépett életbe Magyarországon. Elsősorban abban különbözik a korábbitól, hogy az importot terhelő közadó — a vám — árképző tényező lett Ez a vám egyik fontos szerepére utal, éspedig arra. hogy a vám védi a hazai ipart a túlzott konkurenciától. Termelőd árrendszerünk ugyanis egyre inikólbb a hazai ráfordításokat, tényleges költségviszonyokat veszi alapul (amelyek általában nagyobbak a nemzetközi költségszintnél), s így az import-termékek sok esetben olyan konkurrenciát támasztanának, amely előbb- utóbb a hazai termelés elsorvadását eredményezné. A vám szerepe azonban nem korlátozódik csupán erre. A régi mechanizmusban az importot különféle adminisztratív eszközök (pl. Importkeretek) szabályozták és irányították. Az új mechanizmusban az egységes devizaszorzó mellett a vám a szabályozás és irányítás egyik legfőlbb közgazdasági eszköze. A tarifa ugyanis cikkcsoportonként eltérő. A nyersanyagok például részben vámmentesek, a féltermékekre 5—20 százalékos, a gépekre 40—70 százalékos, a késztermékekre, valamint a fogyasztási cikkekre kb. 50 százalékos vámot állapítottak meg. a cdkk-csopartonként eltérő vámok az import ösz- szetételét szabályozzák. A vám azonban nemcsak az import összetételére, szerkeztére hat. hanem a beszerzési piacok között is differenciál. A kereskedelmi vámtarifa ugyanis egyazon cikkre, cikkcsoportra is háromféle vámtételt határoz meg; A maximális — büntető — vámokat alkalmazzuk azokkal aZ országokkal szemben, amelyek magyar árukra ugyancsak maximális vámot rónak ki. A vámtarifa kedvezményes tételeit alkalmazzuk azoknak az országoknak az áruira, amelyek viszonossági alapon Magyarország számára is biztosítják a legnagyobb kedvezmény elvét; S végül vannak úgynevezett preferenciái is vámok is, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejlődő országok áruit kivételes elbánásban részesítsük. E háromféle vámtétel a beszerzési piacok szerint differenciálja az import-termékek árát s ennek megfelelően a kétoldalú kereskedelmi forgalmat szabályozza. (A kedvezményes vámtarifa kölcsönös alkalmazása nemcsak a kereskedelmi partner szállításainak. hanem a magyar exportnak is kedvez.) A vámok áralakító, árbefolyásoló hatása kétirányú. A vámmal nemcsak a felhasználónak kell számolnia, hanem a szállítónak, a külföldi termel őnek-exportőmek is. A szállító csak akkor versenyképes, ha termékének vámmal növelt ára nem haladja meg az adott termék belső árszintjét, vagy egy más — kedvezményes vámot élvező — országból származó azonos termék árát. Az aktív vámrendszer tehát a szállítót (versenyképessége érdekében) árengedményre készteti. Nem véletlen, hogy az államközi tárgyalások egyik fő kérdése a vám, a vámok csökkentése, a kedvezőbb beviteli és kiviteli lehetőségek biztosítása. Magyarország a múltban, amikor a vámterheket az állam vállalta magára, hátrányos helyzetben volt, mert a fejlett nyugat-európai országok vámrendszere évente'mintegy 50 millió dollár értékű árengedményre kényszerítette s a vámok csökkentéséről partnerei nem voltak hajlandók tárgyalni, mondván, hogy Magyarország vámrendszere fiktív s Így nem tud ellenszolgáltatást nyújtani. Az új vámrendszer alig egy esztendeje van érvényben, s hatékonyságát máris jelzi, hogy több tőkés partnerünket ösztönözte vámtárgyalásokxa. kölcsönös vámkedvezmények nyújtására. Az áruk nemcsak a nemzetközi kereskedelem csatornáim át áramlanak, jutnak egyik országból a másikba; a napjainkban tömegméretű turizmust, a nemzetközi utasforgalmat is jelentős árumozgás kíséri. Nemzetközi idegenforgalmunk méreteit érzékelteti: 1967-ben a vámszervek 5,5 millió kilépő és ennél valamivel több belépő utasnál végezték vámvizsgálatot. Az utasforgalomra vonatkozó vámjogszabályok mindenekelőtt azt határozzák meg, hogy a be- és kilép** utasok milyen értékben és mennyiségben hozhatnak-vi- hetnek magukkal vámmentesen nem kereskedelmi jellegű árut. (A belépő hazai és külföldi utasok személyenként 4000. csoportos útlevéllel utazók 1000, a kiutazó turisták, utasok pedig 1000 forint értékű árut. ajándékot hozhatnak be, illetve vihetnek ki vámmentesen). Az utasforgalommal kapcsolatos „behozatal’’ és „ki- viteT’ áruszerkezete jól szemlélteti a vámszabályok szerepét a vámvizsgálati tapasztalatok szerint a kiutazók — mind a magyarolt, mind pedig a hazautazó külföldiek — elsősorban élelmiszereket és élvezeti cikkeket (szalámit, kolbászt, cigarettát, bort, pálinkát) visznek úti- csomagjukban, míg a hazatérő magyar utasok és külföldi turisták túlnyomórészt ruházati cikkeiket és vegyes iparcikkeket hoznak az országiba. A turizmust kísérő árumozgás szerkezetét tehát az árarányok országok közötti eltérése határozza meg. Köztudott, hogy nálunk az élelmiszercikkek árszínvonala — a külföldi árszínvonalhoz képest — alacsony, az élelmiszeripari termékeket az állam ’ dotálja. tehát nem véletlen, hogy 50—60 százalékos arányban ezek alkotják a kiutazók úti csomagját. Ugyanilyen törvényszerű a „behozatal’’ áruszerkezete is, miután az iparcikkek fogyasztói árszínvonala nálunk magas. Felvethető, miért vámkötelesek a külföldről érkező ajándékcsomagok, általában a külföldön élő rckomok, a külföldi ismerősök ajándékai? Legyünk pontosak. A rokon, vagy ismerős, ha Magyarországra jön. vámmentesen hozhat be 1000 forint értékű ajándékot. A csomagban és az egyéb módon érkező ajándékok azonban túlnyomórészt nem szokványos ajándék-tárgyak, hanem használati javak, olyan ipari termékek; amelyeknek külföldön alacsony, nálunk pedig magas az árszínvonala. (A tipikus külföldi ajándék: textília, tranzisztoros rádió és a használt autó); Tegyük fd a kérdést: mi kár származna abból, ha külföldről megkötöttségek nélkül áramolhatna be a turista „import”, illetve az ajándék? A látszat az, hogy új értékekkel gyarapszik az ország. Valójában azonban, ha nem lennének vám-előírások. semmi sem gátolná a forint-kiajánlást, amely csak azok számára szül „új értéket”, hoz hasznot, akik megszegik a de viza-jogszabályokat. Ez viszont a forint értékét rontja,. s a belső piacon is zavarokat okozhat. Végül, utalni kell arra is, hogy az ajándékozásnak, a hazai rokon támogatásának vannak a csomagküldésen kívül egyéb legális lehetőségei is. Az OTP keretében működő IKKA-n át például mód van valuta-átutalásokra, öröklakás-vásárlásra, sőt életjáradék folyósítására is. Garamvülgji István
