Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-15 / 161. szám

% 1 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. Július 15. Zukker úr utódai Tűz van! Tűz van! — rohan kétségbeesve, segítségért kia­bálva Zukker úr. az edénybol­tos. De mire eloltották a lán­gokat, csak kormos romhal­maz, kiégett falak maradtak. A Biztosító Társaság pedig, fizetett. Amikor azonban már nyolcadszor száguldozott „Tüzet kiabálva, gyanússá vált a dolog, és leleplezték Zukker urat. Kiderült, hogy mindig akkor égett a ház, amikor az üzlett éppen csőd­be került. Mint tűzkárosult- nak csak csekély összeggel Új kocsi — Egy fővárosi mérnök né­hány éve megpróbált egy kis ügyeskedéssel nagy pénzt csi­nálni. Külföldi Útján olcsón megvásárolt egy kocsit, melynek „csak” az alváza, meg a karosszériája görbült kérdőjellé, minthogy ezt a kocsit a gyár ütközési próbá­ra használta, vagyis teljes se­bességgel vezette egy másik kocsiba, hogy felmérhesse el­lenállóképességét, szilárdsá­gát. A mérnök helyrepofozta, majd amikor az egyik útja során „véletlenül” hátulról nekiütközött egy másik autó, nem várta meg a baleseti járőrt, hanem sürgősen to- vábbállt. Néhány nap múlva, aztán 60 ezer forintos kár­igényt nyújtott be „új kocsi­jának tönkretétele miatt”. Bebizonyította, hogy görbe az egész alváz, hibás a karos­széria. Miután a kocsi papír­jai szerint új volt már majd­nem megtévesztette az Álla­mi Biztosítót is. A szakembe­reknek azonban feltűnt, hogy az általuk rekonstruált kis karambol nem okozhatott ilyen jelentős — 60 ezer fo­rintos kárt. A vámigazolá­sokból azután hamar kide­rült a „turpisság” sürgősen, önként lemondott a mérnök, úr a 60 ezerrőL A közelmúlban egy jólszi- tuált orvos magángyűjtemóz nyéből kiállításra kölcsönzött néhány képet és ezekre b’zá tosítást kötött. A képek ha­zaszállítás közben megrongá­lódtak. Emberünk komoly dilemma előtt állt: mit. sze­ressen jobban a festménye­ket, vagy a pénzt Hosszas önviaskodás után végül is szerényen a pénzt választot­ta. Bejelentette, hogy az ér­tékes műért 20 ezer forint kártérítést kér. A Biztosító megvizsgáltatta a festményt a Szépművészeti Múzeumban. „Régi ismerős” válaszolták a szakértők, mér restauráltuk egyszer, és akkor is rosszul sikerült. Különben sem jelen­tős alkotás. Jó állapotban sem ér 2—3 ezer forintnál többet. A javítás legfeljebb ezer forintba kerül. Csak ép­pen nem éri meg. Űjabban sok autós .mes­terkedik”. Ugyanis: a CAS­kellett kártalanítania hitele­zőit, a Biztosítótól . kapott pénz elég volt alaptőkének az új üzlethez. Korábban csak „örökmécsesnek” hívták, talán ő volt úgy 3 évtizede a biztosítási csalók prototípusa. Azóta is többén próbálták utánozni, nemlétező, vagy szándékosan okozott károkért nagy pénzeket felvenni. Az anekdotának is beillő igaz történetet az Állami Biztosítóban mesélték el munkatársunknak, hozzátéve, hogy manapság is akadnak cifra esetek. némi hibával CO biztosítás kifizetésének egyik kizáró oka, az ittas ve­zetés. Ezért időnként előfor­dul, hogy mire kiér a bal­eseti járőr, hogy felvegye a jegyzőkönyvet, több „tanú” is igazolja, hogy a sofőr tény­leg ivott, de a baleset után. Ilyenkor bonyolult laborató­riumi vizsgálattal, de mégis kiderítik, hogy mikor került a szervezetbe az alkohol. A csalókon a hamis tanúk se segíthetnek. Hég a tűz is ellene volt Évente több mint egymil­lió esetben fizet a Biztosítói Alapelve: akinek jár, annak fizet. Akinek nem jár, az hiába is próbálkozik, mert a biztosító ..Angyalai’ : mérnö­kök, igazságügyi szakértők és más szakemberek, ezeregy trükköt ismernek és a leg­több esetben még a szerencse sem segít a csalóknak. Mint pélául Zukker úr mai hűséges követőjének sem. Nemrégiben egy papíríüzlet- ben leltároztak. Felírták a boltban található anyagokat és . másnapra halasztották a kiértékelést. Az üzletvezető már a leltár alatt félt, mert tudta, jelentős hiányt fognak megállapítani. Félelmében mindent egy lapra tett fel. Miután együttesen elhagyták az üzletet, az utcán hirtelen a fejéhez kapott: „Jaj, égve felejtettem a villanyt” — és visszaszaladt. Csak éppen nem a villanyt oltotta el, ha­nem a polcot gyújtotta fel.' Oly gyorsan lángolt fel a pa­pír, hogy a tűz még a bolt közelében találta a leltározó bizottságot. Villámgyors be­avatkozással megfékezték a tüzet, de így is jelentős anyagi kár keletkezett. S micsoda büntetése a sorsnak: a leltári ívek sértet­lenek maradtak. így derült fény a 15 ezer forintos hiányra. Következmény: bűn­vádi eljárás és természetesen a kártérítés összegét is a gyújtogatónak kellett megfi­zetnie. Regős István A tágas téren csillogó szö­kőkutak csobognak, cserepes díszfák állnak sorfalat, fé­nyes sugárutak indulnak minden irányban. Mentükben pompás üzletek, bárok, édes­ségüzletek felváltva optikus- és ékszerészboltokkal, virág-, ruha és papírüzletekkel, elek­tronikus felszerelések boltjai­val. Shinjuku föld alatti terén vagyunk, különös, zárt vi­lágban, Tokió szíve alatt. Vagy negyven ilyen föld alatti „városrész” indult vi­rágzásnak az utóbbi időben Japánban. Shinjuku a leg­szebb valamennyi közül. E föld alatti bevásárló közpon­tok japán neve chikagai. No- boru Kawazoe építész-eszté­tikus szerint „a japán böl­csesség eredményei, mert az országban a nyár forró, a tél hideg és esős, s ráadásul a népesség a legsűrűbbek közé tartozik”. A chikagai településterve­zési szempontból ugyanabból a leleményességből fakad, mint a mezőgazdaágban a hegyoldalak teraszos műve­lése. A háború után Japán­ban is a városokba özönlött a lakosság (az ország 100 millió lakója közül 68 száza­lék városlakó!) s a föld alat­ti terjeszkedés a túlzsúfoltság egyik ellenszere. Csupán a fővárosban tizen­öt ilyen föld alatti városrész épült, de a többi nagyváros­ban, Osakában, Yokohamá­ban, Kobéban, Himejiben, Fukuokában, Sasebóban, mondhatni az összes nagyobb városban is így küzdenek a zsúfoltság ellen. A föld alattj vásárlóközpontokban saját rendőrségük, tűzoltóságuk egészségügyi és csatornázási rendszerük van. Ez évben készült el az ed­dig legnagyobb föld alatti városrész: a Yaesu Centrum, Tokió központi pályaudvara alatt, csaknem 18 hektáron, 280 üzlettel és 750 parkoló­hellyel. A vásárlók szeretik a chi- kagaiakat. A legjobb üzletek, a legfelkapottabb éttermek a föld alá vonultak. Bikaviadal — húsz sebesült Spanyolországban nem ritka látvány. Megkezdődött az egyhetes vásár Pamplonában, az első napon a bikaviadalra előkészített bikák üldözték az utcán a város fiataljait. Húsz ifjú megsebesült, (Telefoto — AP—MTI—KS) / Házasság Szemmel láthatólag felin­dult férfi nyit be a házas-, ságközvetítőbe, s egyenesen az egyik előadónő felé tart: — Asszonyom, amikor ön menyasszonyt ajánlott ne­kem, azt írta róla, hogy szép. Én viszont éppen az ellenkezőjéről gyöződterii meg! Az előadónő nyugodt ma­radt: — Tudja, a szépség na­gyon relatív dolog és sokban a szubjektív megítéléstől függ. Nekünk nőknek min­dig megvan a saját vélemé­nyünk más nők szépségéről! Nekem a szóbanforgó hölgy kimondottan tetszett. A dühös férfi azonban a szavába vág: — Az ördög vigye a szép­sége, hiszen az múlandó, fő­leg a nőknél. Megmosdik és oda a szépsége! De ön azt is irta, hogy 30 éves és ötven­ezer koronája van. Csak­hogy a valóságban 50 éves és csak 30 ezer koronája van! Az előadónő továbbra is megőrzi a nyugalmát: — Valóban ezt írtam? Bo­csásson meg kérem, ez való­ban kellemetlen elütés volt gépelés közben. Tudja, az ember tele van munkával: tanácsadás, látogatók, s az ilyesmi könnyen megtörté­nik... A dühös férfi azonban is­mét a szavába vág: — Am legyen, a pénz Is múlandó dolog! De ön azt írta nekem, hogy ez egy csendes és nagyon jómodo­rú személy, márpedig a va­lóságban kész fúria. Az előadónőt azonban ez sem hozza ki a sodrából: — Ne haragudjék, de eb­ben az esetben én mosom a kezemet! Amikor itt járt, halkan beszélt és nagyon jó­modorú volt! De tudja mit? Vegye el most az egyszer s majd a jövőben kárpótoljuk érte. A Pozsonyi Pravdából (Ford.: Dosek Lajos) Külföldre esempésztek olasz műkincseket Hogyan lehetne megóvni Olaszország művészeti örök­ségét? Ez a probléma akkor vetődött fel, amikor Firenzé­ben felfedezték, hogy olasz műér.tők titkos utakon hatal­mas üzletet bonyoh’tottak le a külfölddel. Ilyen „üzlet” révén jutottak külföldre Duccio di Boninsegna, Ugo- lino da Siena, Lorenzo Mo­naco. Francesco di Giorgio Martini és Tiepolo képei, mi­után a „műértők” a festmé­nyek tulajdonosaival egyez­séget kötöttek. Az ügy rendkívül élénk felháborodást keltett a művé­szeti körökben. különösen Firenzében, ahol összegyűj­tötték. restaurálták és ahon­nan külföldre vitték a mű­alkotásokat. Az anyagi kár több mint 300 millió líra. A művészet és történelmi vesz­teség felbecsülhetetlen. E műkincsek törvénybe üt­köző „elsikkasztásának” an­nál nagyobb a^ súlya, mint­hogy a nyomozók úgy vélik: bizonyosan más festmények és szobrok is hasonló körül­mények között tűntek el. Márpedig e tárgyban az olasz jogszabályok rendkívül szigorúak: 1939. június 1. óta érvényben van az a törvény, amelynek értelmében kül­földre csak kiviteli engedél­lyel adhatók el képzőművé­szeti alkotások és minden el­adásra 30 százalék illetéket szabnak ki. Azonkívül a mű­vészeti igazgatóság meg is tilthatja a mű eladását és kivitelét, ha az a véleménye, hogy az az ország művészeti vagyonának elidegeníthetet­len része. Műanyag neutronsugárzás ellen Az egyik amerikai cég olyan anyagot állít elő, amely megfelelő védelmet nyújt a neutronsugárzás el­len- A 25,4 milliméter vastag védőpajzs termoreaktív mű­anyagkeverék. Polietilénből és bórkarbidból áll, az előb­bi lassítja, az utóbbi pedig elnyeli a gyors neutronokat. Atomerőmű Törökországban Törökországban folyamat­ban van az első atomerőmű tervezése- Teljesítménye 300 ezer—400 ezer kilowatt lesz. Most választják ki az atom­reaktor típusát és az erőmű építésének színhelyét. Az erő­mű építése 150 millió dollár­ba kerül és 1977-ben helyezik üzembe. Tokió Tokió egyes kerületei 1967 óta gyorsuló ütemben süly- lyednek. A mérések szerint különösen erős süllyedés ész­lelhető a várost átszelő két folyó mentén. Az egyik ke­Biztonságos Ä hajótervezők végre rá­jöttek arra, hogy nem kell görcsösen ragaszkodniuk a mentőcsónakok hagyományos formájához, hiszen köztudo­mású, hogy e formák a vi­haros tengeren nem bizton­ságosak. Egy kaliforniai cég tervezői elkészítették a ke- rekded formájú mentőcsóna­kot, amely gyakorlatilag fel- boríthatatlan, s nem telhet meg vízzel; szükség esetén- ugyanis légmentesen lezár­ható. A csónaktestet a tűznek és a hullámok támadásának el­lenálló üvegszálas műanyag­ból készítették. Narancs- vörösre festették, a kutató repülőgépek számára ugyanis ez a legszembetűnőbb szín. A 4 méter átmérőjű „mentő­gömb” belsejében 28 személy számára van hely, de szük­ség esetén további 25 ember a külső peremén állva is el­fér és a fogantyúkba ka­paszkodhat. Atomháború A tudomány csaknem meg­nyert egy atomháborút: a gyümölcsfák kártevői ellen, s hogy a siker nem volt tel­jes, az a hely megválasztása miatt történt. Abból kiindulva, hogy a kártevők a ma már hagyo­mányosnak nevezhető vegyi mérgekkel szemben immunis­sá válnak, Amerikában más módszerrel próbálkoznak: ra­dioaktív sugárzással termé­ketlenné teszik a hímeket. Ennek az elve alapján pró­bálkozott az olasz atomkuta­tás — Európában először — a kártevők kiirtásával Capri szigetén. A párzás rövid 14 napos idejére zsákszámra hozták Rómából a besugár­zott hímeket, azt remélve, hogy — mivel egészséges nős­tényekkel párosulva utód már nem jöhet létre — a sokmilliós kárt okozó légyfaj hamarosan kipusztul. Heten­ként megjelent egy helikop­sűllyed leti előváros 17, a másik 10 centimétert süllyedt. Jelen­leg a város területéből 27 négyzetkilométernyi mélyeb­ben fekszik a tenger szint­jénél. ) mentőcsőnak Az újfajta mentőcsónak csaknem összkonfortosnak mondható: klímaberendezés­sel és rádió adó-vevővel van ellátva, fényszórói 80 kilo­méterre ellátszó fényjeleket bocsátanak ki, sőt, kis rádió- lokátora is van. öt napra elegendő élelem és ivóvíz áll a menekülők rendelkezésére. Az utasok nélkül 2,5 tonna súlyú mentőcsónak 50—60 másodperc alatt bocsátható vízre egy fedélzeti daru se­gítségével (a hagyományos mentőcsónakoknál ez a mű­velet 8—lo percet is igénybe vesz). A kísérletek során be­bizonyosodott, hogy akkor sem sérül meg a szívós csó­naktest, ha 8—10 méter ma­gasból rádobják a víz felszí­nére (speciális súlyelosztása révén „keljfeljancsi” módjára viselkedik). A mentőcsónak evezőkkel nincs ellátva, helyzetváltóz- tatásához egy kis teljesítífié- nyű motort szereltek bele. Capri szigetén tér és hozta zsákokban a ró­mai atomkutató intézetben „kezelt” legyeket, — a várt eredmény mégis elmaradt. Kiderült ugyanis, hogy a szárazföld túlságosan közel van, s a turisták állandóan viszik a szigetre a sugárzás­sal nem kezelt „utánpótlást”. Az „atomháborús” stratégák így kénytelenek voltak — ha nem is a hatlábú — de a kétlábú ellenféllel szemben kapitulálni. A kísérletet azonban nem hagyták abba. Most új, alkal­masabb „csatateret” válasz­tottak: Capritól északra egy alig látogatott szigetet, Pro- cidát választották ki e célra. A Capriban elért részleges siker is további munkára serkentette a kutatókat, akik bíznak abban, hogy e mód­szerrel a Földközi-tenger egész térségében ki tudják irtani ezt a kártevőt. Mozgékony monstrumok A dinoszauruszok, a 70 mil­lió évvel ezelőtt élt óriás­hüllők lomha, nehézkesen mozgó lények voltak, hitték száz éven át: otromba vég­tagjaik csak üggyel-bajjal vonszolták az idétlen testet az őserdők sűrűjén át, s ez­ért mozdulatlanul heverész- tek meleg mocsarakban, nap­sütötte sziklapartokon. Erre a felfogásra próbálnak cáfolatot adni a New Haven-i Természettudományi Múzeum munkatársai. Szerintük a di­noszauruszok melegvérű, szá­razföldi lakók, s óriási tes­tük ellenére élénkek és gyors mozgásúak voltak. Csak ily módon válik lehetővé — ál­lapítják meg —, hogy 100 millió éven át uralkodni tud­tak a körülöttük élő állat­világon, s ha lustán, úgyszól­ván állandó félálomban he­verésztek volna, nem való­színű, hogy annyira el tud­tak volna terjedni. A téves kép kialakításának egyik oka lehetett, hogy a tu­domány p mai élő késő utó­dokhoz, a krokodilokhoz és alligátorokhoz hasonlította őket, amelyek valóban apa- tikus félálomban töltik éltük nagyrészét. A csontvázmarad­ványokat is ezek mintájára rekonstruálták, holott csont­vázuk inkább a ló vagy szarvasmarha csontvázára emlékeztet, s ebből követke­zik, hogy még vágtatásra is képesek voltak. Fejlett szív­vel és érrendszerrel is ren­delkeztek, amit azzal tá­masztanak alá, hogy egyes szárnyas dinoszauruszokból fejlődtek ki az új kor ma­darai, amelyeknek rendkívül nagy a fiziológiai teljesí tói képességük. j4 r Nap nélküli r / 1 // //vcrrosruSZuA

Next

/
Thumbnails
Contents