Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

1909. június 12. SZOLNOK MEGYEI NFPLAF ‘í Á kívülállók földjének megváltása A földtörvény végrehajtása megyénkben A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény gyakorlati végrehajtása — a tavalyi előkészítő szakasz után — ez év január elsejétől megyénkben is elkezdődött. Felkerestük Bene Lajost, a me­gyei földhivatal vezetőjét, hogy a törvény végrehajtásáról tájékoztassa olvasóinkat • • Ütközet — válságos időben Papír van, de csak raktáron Eveken át kérték a fo­gyasztók, hogy az élelmiszer- boltokban papírba csoma­golják a kenyeret Akkor a kereskedelmi szervek arra hivatkoztak, hogy nem kap­nak papírt Azóta fordult a kocka. Most már méretes papír és zacskó is volna bő­ven a csomagoláshoz, csak az nincs aki felhasználja. A Papír és Irodaszer Nagy­kereskedelmi Vállalat szol­noki lerakatának vezetője most azért rimánkodik a szolnoki papírgyárnak, hogy a megrendelt csomagoló anyagot minél későbben szállítsa a címére, mert így sem tudja azt hol táróink Jelenleg már Szolnokon a Kassai úton, egy szövetke­zeti lakás pinceraktárát is bérbevették, hogy a beér­kezett 47 tonna csomagoló­anyagot tárolni tudják. A választék sem gond, mert van méretre vágott kis- és nagy zacskó is, csak az üzletek megrendelése ké­sik egyelőre. Ebben az évben még csak egészen kis meny- nyiséget kértek a Ierakat- tól a kereskedelmi szervek. Most már tehát a papír­hiány helyett a rossz meg­szokás és a kicsinyesség miatt nem csomagolják be a kenyeret Mennyivel egysze­rűbb volt, amíg a papír- hiány kifogás lehetett. — borsi — Uj gépműhely Jássapátin A jászapáti Alkotmány Tsz-ben elkészült másfél millió forint­ból az új gépműhely. A tágas, szerelőcsarnokot 280 ezer forint értékű gépekkel, többek között esztergapaddal, lemezvágóval, villany- és oxigénhegesztőkkel, fúrógéppel és más munkaesz­közökkel szerelték fel. Gondos­kodtak a biztonságos, baleset- mentes javítás feltételeiről is. A műhelyben huszonhatan dolgoz­nak. A tsz azt tervezi, hogy gépészmérnököt állít a gépesítési üzemág élére. Életveszély miatt tavaly novemberben beszüntették a munkát a Szolnoki Sütőipari Vállalat Ságvári körúti üze­mében. Födémcserére és belső átépítésre volt szükség ah­hoz, hogy a pékek biztonsá­gos körülmények között dol­gozhassanak. A bérlők Június 9-én jártam az üzemben. Tizenegy elsőéves tanuló, három segédmunkás és Józsi bácsi, a nyugdíjas kőműves dolgozott. Vakoltak. Varga János szakoktató nem sokat tudott mondani az épít­kezés állásáról. — Mi ma jöttünk ide. Ügy látom, még sok munka van hátra. A gyerekek iparkod­nak ugyan, de a szakembe­rek nyilván gyorsabban ha­ladnának, mint ők. Farkas Mátyás, a sütőipari vállalat gyártásvezetője: — Egy hónapja nem jár­tam az üzemben. Amikor ré­gebben be-benéztem, mindig feldühödtem. — Min? — Azon. hogy csak két­három ember dogozgatott. Vállalatunk kapacitása amúgy is kisebb a kelleté­nél. Annak a pékségnek a napi 70—80 mázsa kenyeret úgy kellene mint... mint egy falat kenyér. — Mit gondol, mikor kezd­hetnek munkához a Ságvári körúti sütödéjükben? — Fogalmam sincs. Mi ott bérlők vagyunk. Az ingat­lankezelő bonyolítja az épít­kezést Június végéig rámi kell Varga Bélát, az ingatlan- kezelő vállalat igazgatóját is felkerestem. — Késedelem esetén egy havi kötbérmentességben egyeztünk meg az ÉPSZER- reL Ez június végével jár te. Mi tette szükségessé a földtulajdon és földhasználat egységének megteremtését? A földtulajdon és föld- használat egységének megte­remtése a nagyüzemi gaz­dálkodás fejlődése érdekében vált szükségessé. Ugyanis a termel őszövetkezetek meg­alakulásakor a használatba került földeket nem vették tulajdonukba. Ezek a földek nagyobb részt a termelőszö­vetkezeti tagoké, kisebb ré­sze a kívülálló személyeit, más része pedig az állam tulajdonát képezi. A fol'dek tulajdoni aránya állandóan változott az örökléseit, a községekből történt eltávo­zások következtében. Gyak­ran a tsz-ből kilépők föld­jeiket visszakérték, sokan vissza is kapták. Ez zavarta a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás biztonságát. A föld- tulajdon és földhasználat el­különülése gátolta a beru­házások megvalósítását, az üzemi területek legcélszerűbb kialakítását. A földtörvény a termelő­szövetkezeti tulajdon létre­hozásával egységessé és tel­jesebbé teszi a szövetkezeti tulajdont. Megszünteti a földtulajdon és földhasználat elkülönülését azzal, hogy a termelőszövetkezetek haszná­latában levő földek fokoza­tosan és folyamatosan ter­melőszövetkezeti tulajdonba kerülitek. — Hol tartanak a tör­vény végrehajtásában? Kik Január közepéig a szolno­ki ingatlankezelő nem talált vállalkozót. a keresgélés több mint két hónapig tar­tott. Végül az ÉPSZER. rá­szánta magát a szerződéskö­tésre. A megállapodás értel­mében az építkezés befejezé­sének határideje 1969. május utolsó napja, sürgetnék Addig nem tehetünk semmit. — Mennyi a költségvetése ennek a munkának? — Alig több mint három- százezer forint. Az az igaz­ság. örültünk, hogy az ÉP- SZÉR szerződött velünk. Még aat is mondhatnám, szíves­séget tett. Zagyi Sándor az ÉPSZER építésvezetője így nyilatko­zott: (Tudósitónktól.) A csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezet évek óta jól jövedelmező üzemága a nagyüzemi baromfitenyész­tés. A minőségi törzs- és te- nyészállományt három évre szóló szerződés alapján a Bábolnai Állami Gazdaság hírneves jó hústermelő faj­táiból biztosítják. Tavaly há­romezer mázsa baromfihúst adtak el, az idén ennek dup­lája, hatezer mázsa kerül a tsz-ből piacra. A baromfitartás jövedel­mező náluk. Egy kiló csirke­húst két kiló harmincöt deka takarmányból állítanak elő, kaphattak mentesítést és személyi földhasználatot? — A törvény végrehajtását a földhivatalok a földalapi földek, épületek, a megszűnt legeltetési bizottságok föld­jeinek és épületeinek terme­lőszövetkezeti tulajdonba adásával kezdték. Ennek során 24 000 kh föld és több mint 100 épület ke­rült termelőszövetkezeti tu­lajdonba. Befejeződött a föld megváltása alóli mentesítési kérelmek felülbírálása, melynek során a megyében mintegy 250 kérelem volt teljesíthető. A kérelmek túlnyomó többségét nem lehetett tel­jesíteni. mert a kívülálló tulajdonosoknak nem volt belterületi vagy zártkerti földje termelőszövetkezeti használatban. Másoknak pe­dig egyáltalán nem is volt földtulajdona termelőszövet­kezetekben. Sokan félreér­tették a törvény idevonat­kozó rendelkezéseit. Ügy gondolták, hogy mindenki kaphat 1 kh földet, holott csak azok a belterületi és zártkerti földeket — legfel­jebb 1600 n.-öl nagyságig — lehetett mentesíteni, ha azok termelőszövetkezeti haszná­latban voltak. Azok a kívül­állók, akiknek mentesítési kérelmük teljesíthető volt, hatósági úton értesítettük őket, s a mentesített terüle­teket birtokba vehették. A személyi földhasználatra benyújtott kérelmek ugyan­gyon sok létesítményt kell átadnunk. Ezért nem jutott elegendő munkaerő a sütödé­hez. Szerdától azonban fel­emeljük a létszámot Ha a keramitlapokat hamarosan megkapjuk, akkor július első felében végzünk. Nem valami megnyugtató válasz volt „Ha”— „Hama­rosan...” „Akkor.., július­ban”. Május vége helyett További két hétig tart majd el a kemencék rendbehozata­la. Vagyis a legjobb esetben augusztustól süthetnek ismét kenyeret Ha jól meggondo­lom: kilenc hónap alatt „fut át” a pékség átalakítása. El­végre. igyekeztek... egy kiló baromfihús tiszta haszna öt forint körül van. A közgazdasági mutatók in­dokolják a baromfitartás fejlesztését Jövőre három­ezer négyzetméter alapte­rületű. korszerű berendezés­sel ellátott baromfiólakat építenek és évenként 1 mil­lióra emelik az árubaromfi arányát. Az új gazdasági létesítmé­nyek elkészüléséig a megüre­sedett állati férőhelyeket is a baromfitenyésztés szolgá­latába állítják. A csataszögi tsz lesz a környék egyik je­lentős baromfitenyésztő gaz­dasága. csak rendeződtek, az ezek­ről szóló határozatokat a ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gaitól a kérelmezők megkap­ták. Személyi földhaszná­latot a megyében közel nyolcszáz személy kapott E kérelmek teljesítése indokolt volt. De igen sok kérelmet a tanácsok végrehajtó bi­zottságainak el kellett uta- sítaniok, mert a vonatkozó kormány- és miniszteri ren­deletet félreértették. Sokan úgy gondolták, hogy aki földet kér, kaphat is. Személyi földhasználatot — életük végéig — csak azok a kívülállók kaphat­tak, akik 1937-ben is hasz­náltak a termelőszövetkeze­tektől földet. Ezeket a köz­ségi tanácsok adták, legfel­jebb 1600 négyszögölig. Csak olyan személyeknek adtak földhasználatot. akiknek idős kora, szociális helyzete, munkaképtelensége ezt in­dokolttá tette. — Hol tartanak kívülállók földjének megváltásával? A járási földhivatalok megkezdték a termelőszövet­kezeti használatban levő, a kívülállók tulajdonát képe­ző földek termelőszövetke­zeti tulajdonba adását. Ez­zel az intézkedéssel több tízezer kívülállónak, közel 110 ezer kh földje kerül ter­melőszövetkezeti tulajdonba. A tsz tulaj donba-adó hatá­rozatokat a volt földtulaj­donosok egy része megkap­ta, június végéig pedig va­lamennyi kézhez kapja. A kívülállók földjének megváltását és termelőszö­vetkezeti tulajdonba kerü­lését a járási, városi földhi­vatalok az említett törvény alapján mondják ki. Ezért a tulajdoni változást megálla­pító járási, városi földhiva­tali határozat csak akkor fellebbezhető meg, ha bizo­nyítható, hogy a határozat nem tartalmazza pontosan a tulajdonos személyét, a megváltásra kerülő ' főid nagyságát, esetleges művelé­si ágát, vagy aranykorona értékét. A volt tulajdonos a fellebbezést a határozatot kibocsájtó járási, városi földhivatalhoz nyújthatja be, amihez mellékelni kell a ki­fogásolt adatot igazoló ok­iratot. — Milyen összeget fizet­nek a megváltandó földe­kért? — A megváltásra kerülő földek utáni térítést a tör­vény szabályozza. Szántó- és egyéb művelési ágú földe­kért aranykoronánként a termelőszövetkezetek 80 fo­rintot fizetnek ötéves egyen­lő részletben. A szőlő, gyü­mölcsös, erdőterületekért pedig a felértékelő bizottsá­gok által megállapított té­rítési összegeket. így a meg­váltásra kerülő földek aranykoronájától függően 1 kh szántóért átlagosan 1000 forint körüli térítési össze­get. a szőlő és gyümölcsös területekért kh-ként 5—6000 forint körüli térítést kapnak. Ezekért a földekért a terme­lőszövetkezetek 5 év alatt csaknem 130 millió forintot fizetnek ki a megyében. A törvény végrehajtása során tett hatósági intézke­désekben a földhivatalok igen körültekintően járnak el és betartják a törvényes­séget — fejezte be nyilat­kozatát Bene elvtárs. — m. 1. — HIRDETMÉNY Felhívjuk a lakosság fi­gyelmét, hogy 1969. június 16-tól Szandaszőllős, Vörös­mező utat útépítés miatt 3 hónap időtartamra lezárjuk. (Csollák kocsmától a tsz köz­pontig.) Terelőút: Szanda­szőllős, Kossuth út. Autó- buszjáratok csak 4.45—7.35 és 16.00 és 22.35 között köz­lekednek az iskoláig — mun- ká.sjáratok — a többi járat csak a Reptérig közlekedik. A z 1918 novemberében megalakult Kommu­nisták Magyarországi Pártja 1919 tavaszára hatal­mas politikai erővé fejlődött. Eriinek következményeként a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt 1919. március 21- én Magyarországi Szocialista Párt néven egyesüli a kom­munista párttal. Az új párt plattformja a proletárdikta­túra volt és politikai, katonai szövetség Szovjet-Oroszor- szággal a szocializmusért. Azok a jobboldali erők azonban, amelyek ragaszkod­tak a Szociáldemokrata Párt elavult politikájához, vártáié az alkalmat, hogy az esemé­nyek menetét visszafordíthas­sák. Deíetista módon fel is léptek 1919 április végén, május elején, amikor a még szervezetlen Vörös Hadsereg kénytelen volt kiüríteni a Tiszántúlt A jobboldal ek­kor kapitulációit követelt s a forradalmi célok feladását Ámde a szervezett munkás­ság a kommunisták mellé ( állott s nem a fegyverleté­telt hanem a harcot válasz­totta. 1919. május 2-ám sú­lyos politikai vereség érte a jobboldalt bár ez megtar­totta pozícióit Júniusra azonban megint változott a helyzet Nagysze­rű diadalokat ért el ugyan a Vörös Hadesereg, de a köz­ellátás — még aratás előtt volt az ország — súlyos za­varokkal küzdött, sokakat demoralizált az éhség, az ellenforradalom pedig az an­tant blokádjától és egyéb segítségétől támogatva vas­utassztrájkot szervezett a Dunántúlon, sőt fegyveres provokációktól sem riadt vissza. Fontos feladattá vált a párt egységének megterem­tése, forradalmi jellegének hangsúlyozása elnevezésében is, és az új szocializmust építő program deklarálása. A kommunisták kezdeményezé­sére 1919. június 12-én és 13-án e célok szolgálatában gyűlt egybe a pártkongresz- szus. Az űS programot, amely hatályon kívül helyezte az 1903-as régi. szociáldemokra­ta programot, viszonylag csendes vita után elfogadta a javarészt centrista, vagy jobboldali befolyás alatt álló többség is. De már azt a A nyári szünidő a kikap­csolódást, a szórakozást és a pihenést jelenti az iskolá­soknak. S gyakran gondot a szülőknek. Hol, hogvan töl­ti majd gyerekük a szabad­idejét? Dolgozzon-e? Nem a párszáz forint keresetről van szó — ezt általában a gye­rek költi el — hanem ar­ról, hogy „belekóstoljon” ha csak egy hónapra is. a fel­nőttek munkájába. Haszno­san, felügyelet mellett töltse az idejét. Sok helyen megoldja a problémát, hogy a szakkö­zépiskolásoknak, techniku­soknak egy hónap kötelező szakmai gyakorlaton kell résztvenni. A Tisza-parti Vegyipari Szakközépiskola diákjainak a Vegyiművek ben; a kunszentmártoni mezőgazdasági szakközépis­kolásoknak a cserkeszőllői primőrtelepen, a martfűi ci­pőipari szakközépiskola ta­nulóinak pedig a Tisza Ci­pőgyárban kell dolgozni. Egv hónapjuk marad a vakáció­zásra. Ezért nagyon kevesen vállalnak még külön mun­kát. Majdnem hasonló a helyzetük a falvakban élő gyerekeknek. Miért menjen dolgozni, amikor itthon is van elég munka? — vélik a szülők. A nyári dologidő­ben a nagyobb gyerekekre hárul a házkörüli teendők elvégzése. A kunszentmárto­ni gimnáziumban például a diákok 75—80 százaléka kis községből, tanyáról jár be. Nekik otthon kell segíteni. Évről évre többen jelent­keznek a KISZ építő tábo­jaivaslatot. hogy a párt neve Kommunisták Magyarországi Pártja legyen, elvetették és leszavazták a Komintern ja­vaslatát is. azt, hogy a párt Magyarországi Kommunisták Egyesített Pártja néven mű­ködjék. Böhm, Kunfi, Welt- ner és társaik ragaszkodtak a Magyarországi Szocialista Párt elnevezéshez, végülis kompromisszum született és a párt új neve Szocialista —Kommunista Munkások Magyarországi Pártja lett. A párt neve feletti vita azt a jobboldali szándékot ta­karta. hogy szűnjék: meg a proletariátus diktatúrája. — Kunfi ugyan diplomatikusan képviselte ezt a törekvést, de mindenki tudta, miről van szó. Kun Béla a leghatáro­zottabban megvédte a forra­dalmi diktatúra álláspontját s ebben a baloldali szocialis­ták is támogatták. Végkép­pen elmérgesedett azután a vita, mikor a szervezeti kér­dések tárgyalása során Far­kas István kiállt a szakszer­vezeti opportunizmus mel­lett A szervezeti szabályzat kérdéseit nyitva hagyták s a megoldásukat más időkre el­napolták. Ezután került sok az új vezetőség megválasztására, amelynek sarán a szervezett jobboddal és a centrum frak­cióé manőverrel kibuktatta az egységlistáról a kommu­nisták zömét. De a kommu­nisták megvétózták ezt a becstelen manővert és teljes cselekvési szabadságukat han­goztatva az eredeti megálla­podás betartását követelték. Pártszakadás veszélye fenye­getett. De mert a szintén jobboldali Haubrich város- parancsnok közölte a „pucs- csistákkal, hogy a munkásság óriási tömege a kommunistá­kat követi. Weltneréfc bead­ták a derekukat és azt ja­vasolták. közfelkiáltással az eredeti listát szavazzák meg. I smért eszmei-politikai vereséget szenvedett a jobboldal. Ámde a kongresszus nem érte él ere­deti céljait,, a szilárd párt­egység követelménye teljesü- letlen maradt. A szakadást elkerülték ugyan, de az oly annyira szükséges teljes egy­ség hiánya miatt a forrada­lom helyzete mind nehezeb­bé vált... Földes Mihály raiba. Az idén nyáron me­gyénkből kilencszáz lány a lakiteleki, harminchat egész­ségügyi szakiskolás a bala- tonaligai, négyszázhetven fiú pedig a kiskőrös-tabdi ál­lami gazdaságban vesz részt a mezőgazdasági munkák­ban, gyümölcsöt, paprikát, paradicsomot, borsót szed­nek, kapálnak, szőlőt kötöz­nek. Ezzel magyarázható, hogy a sok kedvező munkaalka­lom ellenére kevés szünidős diák vállal munkát a külön­böző üzemekben és vállala­toknál. A szolnoki papír­gyár, a cukorgyár, a Beton- Vas betonipari Művek, a jár­műjavító könnyű segédmun­kára, locsolásra, vizhordásra keres félnapos elfoglaltsággal iskolásokat. A Nagyalföldi Kőolajfúró Vállalat akár kétszáz gyereknek tudna munkát biztosítani, irodán, laboratóriumban és telephe­lyen. A szolnoki városgaz­dálkodási vállalat park ápo­lásra, a MÉK a gyümölcs- feldolgozójába venne fel je­lentkezőket. A betakarítások idején nem egy termelőszövetkezeiben is szükség lesz segítő munkás­kezekre. A szandaszőllösi Vö­rösmező Tsz például ötven gyereket tudna foglalkoztat­ni gyümölcs- és zöldségsze­déssel a felnőttekével meg­egyező bérért. Autóbusszal szállítanák őket a földek­re, s munka után vissza a városba. Sőt. ha igény lesz rá, a szövetkezet vállalja a tanulók táborba szállítását. Utaztatását is. Kőművesek a pékségben Ebben a hónapban na­F. P, „Baromfigyár Csataszögön Jövőre egy millió csirkét ad el a Szebb Élet Tsz Dolgozó diákok

Next

/
Thumbnails
Contents