Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 12. HÁROM CSEPP RÓZSAOLAJ II. Pesti vicc milliomos módra A görök multimilliomosok és a szívátültetés Említettem, hogy új meg­állapodás született a Balkán- turiszt és az IBUSZ között éppen a kölcsönös turista­utak megkönnyítésére. Nos, a mi csoportunk is az IBUSZ közreműködésével utazott Várnába, s mondhatom re­mek ellátásban volt részünk. Kétségtelenül számunkra két szenzáció volt. Az egyik a három és fél kilométer hosszú, kétszáz méter széles tengerparti hamokszőnyeg, ahol remekül lehetett napoz­ni. pihenni. A másik a ten­ger! Hullámok hátán Hajókirándulásra mentünk! No, most mutasd meg mit tudsz? Tudod-e a távolug­rást? Hajónkat apró játék­szerként dobálták a viharos hullámok, nem is simult az egy percre sem a stégíhez: a hajósok segítségévei próbál­tunk átugrani a hajóra. Köz­ben a tenger jól megöntözött bennünket. Szegény Czakó Ferenc, még most is sajná­lom: egy két méteres hullám valósággal elsodorta» meg­rándult a bokája, s egész ott tartózkodásunk ideje alatt feküdnie keltett, S bár dobál­ták hajónkat — mely Maxim Ilijev nevét viselte, kegyele- tes emlékként arról a 22 esz­tendős bolgár haditengerész­ről, akit 1944. június 19-én lőttek agyon a fasiszták — az óriási hullámok, többen kóvályogtak az őrült imboly­gást érezve, mégis, a látvány miatt, mit a tenger nyújtott felejthetetlen marad szá­munkra ez az út. Várnában azonban kíméletlenül kiszál­lítottak bennünket, s hajó­sainkat alaposan megleckéz­tették: „hogy mertek ilyen viharos tengeren elindulni a magyar csoporttal?” Magyar emlékek Várnában Várnának mintegy 206 ezer lakosa van. Forgalmas ten­geri kikötő és iparváros. I. Ulászló magyar—lengyel király hadai a várostól délre elterülő mezőn megvívták a végzetes várnai csatát. Életét vesztette a húsz éves király, megsemmisült 16 ezer vitéz­ből álló fényes lovagi had­serege. Hunyadi János is csak nagy ügigyel-bajjaa tu­dott megmenekülni; A csata emlékére parkot telepítettek. Ulászlónak — akit Várnai Lászlónak neveznek itt — emlékmauzóleumot építettek. A törökverő Hunyadi János emlékét pedig a mauzóleum­ban elhelyezett gyulafehér­vári szarkofágjának, másola­ta, az emlékparkban pedig páncélos szobra őrzi. Várna ma is nagyforgalmú város. Hullámzik a tömeg az utcákon, különösen a Lenin Úton, amely a város keres­kedelmi központja. Áruhá­zak. népművészeti és ipar­művészeti boltok, csemege­üzletek, cukrászdák válta­koznak. Az egyik kis cuk­rászdában tortát kóstoltunk, s meglepődtünk, amikor a felszolgálónő figyelmeztetett: „cukrászdákban tilos a do­hányzás’’. Aztán ültünk a Morszko Konycse — a Ten­geri Csikó vendéglő teraszán; Jégibehütött narancslevet it­tunk. néztük az utca forga­tagát. És természetesen vásá­roltunk is, ajándékokat az itthon maradottaknak, akiket bizony gyakran, emlegetünk, miért is nincsenek velünk, miért nem lehetnek részesei e nagyszerű élményeknek, amelyekben nekünk részünk volt. (Folytatjuk) Varga Viktória Egy villanásnyi a várnai tengeri kikötőről. Görögországban Arisztote­lész Onassis és Sztravrosz Niarhosz enyhén szólva nem szereti egymást Annak ide­jén Onassis feleségül vette Niarhosz lányát, majd elvált tőle s az ex vő sehogy sem tud apósáról megfeledkezni. A magánügyeken túl mérge­síti a helyzetet óriási vetél­kedésük pénzügyi téren: Onassds és Niarhosz valódi kakasok a business szemét­dombján, méghozzá nemcsak Görögországban, hanem az egész üzleti világban is. Nem meglepő, hogy leszólják,, be­feketítik. s ha lehetőség nyí­lik rá, kis is gúnyolják egy­mást. Athéniből érkezett a két multimillioxnosról szóló aláb­bi „transzplantációs” sztori: Arisztotelész Onassis titok­ban felkereste Fokvárosban dr. Christian Bamardot, a híres sebészt és alávetette magát egy szívátültetésnek. Athénibe aztán egy ismeret­len fiatal férfi szívével tért vissza. A sikeres műtét egy mil­lió dollárjába került. Amikor Sztavrosz Niarhosz tudomást szerzett a szívát­ültetésről* Fokvárosba repült dr. Bamaxdhoz és ugyancsak új szívet kért tőle; Ez a műtét is sikerült Amikor aztán Sztavrosz Niarhosz visszatért Athénbe, nyomban felhívta telefonon Qnassist: — Én is új szívet kaptam — jelentette ki diadalmasam. — Gratulálok! — válaszol­ta Onassis. — S hogy érzed magad az új szívvel? — Nagyszerűen, — vála­szolta Sztavrosz Niarhosz, s nem kis iróniával hozzátette: — Nem kellett azonban érte egy milliót fizetnem, mint neked, hanem csak ötszáz­ezer dollárt — Ez rendjén való — vá­laszolta nyugodtan Onassis. — Ugyanis az én régi szí­vemet kaptad— IFJÚGÁRDIS1ÁK Miért lesznek öngyilkosok a lemmíngek? Ha a számuk túlságosan megnő, a lemmingek száz­számra belevetik magukat a tengerbe. A kis északi rág­csálók kollektív öngyilkos­sága évtizedek óta izgatja a zoológusokat, pszichológuso­kat és a demográfusokat. Semmiesetre sem lehet feltételezni, hogy „tudato­san” vállalják ezt az őrült elhatározást a fajta fennma­radása érdekében. Viszont ebben az esetben, milyen fi­ziológiai mechanizmus kény­szeríti őket erre a meglepő magatartásra? Két kalifor­niai kutató, dr. David A. Müllen és dr. William B. Quay legutóbb kimutatta: egyszerűen csak az őrültség. Nem mintha a lemmingek értelmi képessége meg­rendülne az éhínség vagy a tömegben­élés miatt; amikor öngyil­kosok lesznek, általában jó húsban vannak. De vérüknek van egy sajátságos eleme, amely kettős szerepet ját­szik: télen megvédelmezi őket a hidegtől, de nyáron, ha túl meleg van és a túlszapo- rodás fenyeget, ez az elem sajátságos csapadékot képez, amely elzárja az agy vérel­látását biztosító hajszálere­ket. A halálra rémült lem­mingek ilyenkor egyenesen belerohannak a tengerbe. Aki olvasta Fagyejev: Az Ifjú Gárda című regényét, annak a 14—15 éves komszo- molista partizánokat, gyer­mekmártírokat idézi fel az emlékezetében ez a szó: if­júgárdista. Napjainkban megváltozott e fogalom jelentése. Nem hősökből, hanem aktív KISZ- tagokból szervezett csapatot jelent. Voltaképpen csak egyenruhájuk különbözteti meg őket a többiektől. A KISZ Központi Bizottságá­nak 1967-es júniusi határo­zata is leszögezi, hogy az Ifjú Gárda a KISZ sajátos mun­kaformája, szerves része. Tagjának lenni megbecsülést, bizalmat, felelősséget jelent. A KISZ Központi Bizott­sága 1966-ban határozatot hozott átszervezésére. Meg­szigorították a felvételt is. A következő év júniusában pedig öt pontban összefog­lalták a legfontosabb felada­tokat. — Melyek ezek? — a kér­désre Varga Zsigmond, a megye ifjú Gárda parancs­noka válaszol. — A honvédelmi nevelés­ben való részvétel, és bizo­nyos követelmények, próbák teljesítése. A belső ellenség leleplezése, agitációs. — pro­paganda tevékenység, ifjú­ságvédelem. A lakosság se­gítése az elemi csapások el­hárításában, illetve a társa­dalmi tulajdon védelme. Ezt figyelembe véve, mivel me­gyénkben fokozott az ár- és belvízveszély — vízügyőr If­jú Gárda egységeket is ala­kítunk. — Milyen formában sajá­títják el az ifjúgárdisták a katonai, katonapolitikai is­mereteket? — Eves kiképzési progra­munk van. Ennek keretében lövészettel, tereptannal, tér­képészettel, haditechnikával foglalkozunk. Oktatókat, elő­adókat az MHSZ-től ka­punk. A honvédelmi isme­retek elsajátításához hozzá­tartoznak az alaki foglalko­zások, tehát a menetelés, a tisztelgés, a jelentés gyakor­lása is. — Az éves kiképzési terv­ben sok a nehéz, megeről­tető fizikai feladat. A lá­nyok hogyan teljesítik ezeket a követelményeket ? — A megye kileneszázöt- ven ifjúgárdistájából három- százhetven a lány. Törökszentmiklóson ellá­togattam az ifjúgárdisták klubjába, amely egyelőre egyedülálló kezdeményezés a megyében. Hat lány és egy fiú fogadott. — Az Ifjú Gárda felada­tai között szerepel a belső ellenség leleplezése, s az ifjú­ságvédelem. Ezt hogyan ér­telmezitek és teljesítitek? — Ez a feladat nem min­dig egyértelmű — feleli Új­laki Kati. — Először azt kellett tisztáznunk, kit tar­tunk ellenségnek. Eddig rém­hírterjesztőkkel, sikkasztók- kal. bűnözőkkel nem talál­koztunk. Foglalkoztunk azon­ban téves eszméket hangoz­tató fiatalokkal. Ilyenkor az a feladatunk, hogy meggyőz­zük őket nézetük helytelen­ségéről. — Ehhez széles körű poli­tikai tájékozottságra, tudás­ra. elvi szilárdságra van szükség. Tizenöt-tizenhat évesen vajon rendelkeztek-e ilyen képzettséggel? — Egy biztos: az okos ér­velő vitatkozáshoz nem elég a másoktól eltanult szólam, a közhely — válaszol Haj­dú József. — Ezért nagy gondot fordítunk a gárdis­ták politikai képzésére, amelyhez a pártszervezettől kapunk segítséget. Előadók jönnek, s a politikai körö­kön az alapismereteken kí­vül választ, magyarázatot ad­nak az aktuális kül- és bel­politikai eseményekre, a fia­talokat foglalkoztató kérdé­sekre. H. M. Anglia húspiaca Az angol kormány beje­lentette. hogy 1969. október 1-től kezdődően megtiltja a csontos hús behozatalt a dél­amerikai országokból a száj- és körömfájás fertőzés foko­zott veszélye miatt. A 2 év­vel ezelőtt Argentínából be­hurcolt fertőzés következté­ben Angliában 433 800 szarvasmarhát kellett levágni és a farmerek, valamint a kormáné veszteségét 100 mil­lió font sterlingre becsülték; Az állategészségügyi szak­értők véleménye szerint a száj- és körömfájás újbóli angliai fellángolásának leg­jobban úgy lehetne elejét venni, ha megtiltanák min­denféle hús behozatalát azok­ból az orsizágokiból, amelyek­ben ez a betegség járványos méreteket ér el, vagyis Ar­gentínából. Uruguayból Bra­zíliáiból és Chiléből. Mivel ezek az országok már régóta szállítanak húst az angol piacra és a teljes behozatal megtiltása nem kívánatos po­litikai és gazdasági követ­kezményeket vonna maga után, a tilalmat csak a cson­tos húsra korlátozzák. — Amennyiben a száj- és kö­römfájás egyéb országban lép fel. ezeknek az esetében semmiféle' engedményt nem tesznek és a behozatalt ezek­ből az országokból minden­féle húsra teljesen megtiltják. Jelenleg Angliában a csont­Lesz-e elég (Az alább kivonatosan közölt előadás a Brit Ál­lattenyésztők Szövetségé­nek Londonban ez év márciusában tartott ülé­sén hangzott el.) Az élelmiszerprobléma meg­oldásában most már valamit tennünk kell. és az előttünk álló feladatok között min­den bizonnyal ez a legsúlyo­sabb. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a világ né­pességének kétharmad része nem táplálkozik kielégítően. Ehhez még tudnunk kell azt is hogy a világ népessége 30 év múlva feltehetően kétszer akkora lesz. mint amekkora jelenleg; Űj-Zéland, amely állati termékekből már jelenleg is a világ legnagyobb exportőr­je. az elkövetkező 30 évben könnyen megháromszorozhat­ja termelését, ha a gazda­ságpolitika ezt lehetővé te­szi. Afrikában a trópusi be­tegségek felszámolása után esetleg 125 millió szarvasmar­hát lehetne tartani, ami meghaladná az USA egész jelenlegi állományát. Minden mezőgazdasági szak­ember, aki valaha átrepült már a világ valamely nagy termékeny, de eddig még művelésben nem vett része fölött, megállapíthatta, hogy itt még óriási feltáratlan le­hetőségek vannak. Az egyik becslés szerint a világon ösz- szesem 7,8 milliárd acre te­rületet lehetne szántóföldi növénytermesztésre felhasz­nálni. ebből azonban jelenleg csak 3,4 milliárd áll műve­lésben. Nem a földhiány a fő prob­léma. de a tőkehiány sem. A nélküli hús behozatalát 20 százalékos pótvámmal terhe­lik. Számítások szerint ezt a pótvámot a jövőben bizo­nyos mértékben csökkenteni fogják. A csökkentés mérté­kéről jelenleg folynak tár­gyalások Ausztráliával és Üj-Zélamd kormányával, amely országok jelenleg pót­vám nélkül szállítanak csont­nélküli húst az angol piacra; Amennyiben a vámcsökken­tés kiterjed az argentin csontnélküli marhahús beho­zatalra is. rontaná az új-zé- lamdi és ausztráliai csontneL. küli húg versenyképességét A csontnélküli marhahús- szállítmányok Argentínából a számítások szerint jelentősen növekedni fognak, jóllehet, már most aa egész argentin marhahús-behozatal egyhar- madát teszik ki. Mivel a hús kicsontozása jelentős munka- többlettel jár, ez növelni fogja a szállító országokban a kiadásokat és ez maga utón vonja a hús árának növeke­dését az angol piacom A húskereskedők országos szervezetének becslése sze­rint ebben az évben csök­kenni fog az angol piacon a hazai származású marha- és juhhús, amely jelenség páro­sulva az 1969. június 14-én életbelépő uruguay-i húsbe- hozatail eltiltásával, hús- hiányhoz és az árak emel­kedéséhez fog vezetni Ang­liáiban.­élelmiszer? Világbank gyakorlatából meg­ismerhetjük, hogy a fejlődő országokban a mezőgazdaság fejlesztésének melyek a fő nehézségei. Összesen 80 ilyen ország van, az elmúlt 20 óv alatt azonban, amikor a tőke nem volt korlátozó tényező, a Vi­lágbank csak huszonnégy millió dollár kölcsönt tu­dott folyósítani az állatte­nyésztés fejlesztésére. Ez az összeg 18 országnak jutott, amelyekben kb; 21000 far­mer. 37 millió acre terüle­tet, 6 milliós szarvasmarha- állományt — ezen belül 100 ezer fejőstehenet — és ne- gyedmiŰiós juhállományt érintett A beruházásra fo­lyósított félmilliárd dollárt a legelemibb mezőgazdasági szükségletek — vízellátás, vetőmag, műtrágyák —• ki­elégítésére fordították. A fejlődő országokban a földhasználat fokozásának legfőbb akadálya, hogy sem a hatóságok, sem az egyének nem tudják mozgósítani mindazt a sokféle ráfordítást amelyre a megfelelő méretű termeléshez szükség volna; Hozzájárul ehhez még az ir­reális nemzetközi piac sok­féle korlátozása. Bár a tudomány a mező- gazdaság fejlesztése terén igen jelentős eredményeket ért él, a szomorú valóság mégis az, hogy a tudományos módszerek bevezetése eddig a világ mezőgazdaságának csak igen kis részét érintette. A jelenlegi helyzetben az ál­lattenyésztés legújabb ered­ményeinek globális bevezeté­se nem oldható meg. ehhez a fejlődő országokban először megfelelő szakembereket kel­lene kiképezni. Gépjármű üzemeltetők figyelmébe! Az újszászi Szabadság Mg. Tsz korszerűen felszerelt sxervixüxemét meg- nyitotta Gyorsan, szakszerűen elvégezzük minden típusú személy- és teherjárművek szervizét. Különleges szolgáltatásunk az alvázak időt álló korrózióvédelme, olajcserék esetén kívánságra molibden diszulfiddal adalékolt olajat szolgálta­tunk. Címünk: Szabadság Mg. Tsz Üjszász, géptelep, Abonyi út.

Next

/
Thumbnails
Contents