Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 10. A szárdok szigete A kilencezer lírás szamár — Maffia nincs. bűnözés Tan Az Olaszországhoz tartozó Szardínia, az anyaországtól nyugatra fekszik, a Földközi tenger szigete. Területe: 24 ezer négyzetkilométer; lako­sainak száma: 1 millió 448 ezer; fővárosa: Cagliari. Az ország perifériáján, az állam vezetői által elhanyagolt, iparilag fejletlen, szegény, el­maradott autonóm tarto­mányiról Pietro Panni, olasz publicista jellemző képet ad ..A bűnözés Szardíniában” című cikkben. Megállapításai sok tekintetben a dél-olasz­országi és a szicíliai helyzet­re is jellemzőik. Az alábbiakban kivonato­san ismertetjük az olasz pub­licista cikkét: A római kormány ellen lázadó szardíniái akciók elóg gyakoriak és bizo­nyára sok csatát kell még mgnyemie a szárd népnek, míg kivívja azt a jogát, hogy cjvilizáltan él­jen. Szardínia gazdasági tár­sadalmi válsága kifejezhető a munkanélküliség, kiván­dorlás, a beruházás és a jö­vedelem adataival: 40 000 az állandó munkanélküli, 200 ezren vándoroltak ki, a kül­földi beruházásokat teltintve Szardínia az olasz tartomá­nyok között az utolsóelőtti helyen áll, a jövedelem egyre nagyobb mértékben csökken. A helyzet napjainkban is súlyosbodik, az életszínvonal csökkenőben, nő a különb­ség mnukalehetőség és civi­lizáció tekintetében a sziget és Olaszország között. De még jobban kifejezi a helyzetet a bűnözés statisz­tikája: egy év alatt 30 010 polgári eljárás, 58 743 bűn- cselekmény történt, amelyből 26 441 súlyos, 32 303 pedig kihágás. Emberölés, rablás, rablógyilkosság, lopás, betö­rés — ezek az utóbbi idők legdrámaibb epizódjai. A szi­get bűnüldöző szervei szerint az állatlopás a szigeten ural­kodó bűnözés szülőanyja. A sajtó nap, mint nap hírt ad tulajdon és személy elleni bűntettekről, állatlopásokról, zsarolásokról, csalárdul elő­idézett tűzvészekről, erőszak­ról, fenyegetésekről, hogy a kisebb bűncselekedetekről ne is beszéljünk. Igaz, Szardíniában a bű­nözés nincs kapcsolatban semmilyen politikai párttal, vagy szervezettel, mint Szi­cíliában, ahol a bűnözést a maffia szervezi. De ez sem­mit nem változtat azon, hogy a dolog lényege a sú­lyos társadalmi problémák megoldatlansága. Ezek megoldása helyett azonban a felügyeletet erő­sítették meg, a banditizmust helikopteres rendőrség, rend- őrkutyák, rádiótelefonok fé­kezik. Ám a bajt nem a gyökerénél gyógyítják. A bűnözés következtében különösen bizonytalan a szi­geten a személyi szabadság. Közfelháborodást váltanak ki a csendőrség nagy töme­geket sújtó akciói. Az önké­nyes házkutatások, erőszakos ú jj’lenyoma tvételek, durva­ságok, amelyek a rendőri akciókat kísérik — nem is szólva a kilakoltatásokról — általános felháborodást kel­tenek. Egy ilyen jellemző ese­mény Samugheo környékén történt ahol hajnalban né­hány csendőr megállított mintegy száz földművest, akik szamaraikkal közeli földjeikre siettek dolgozni (e vidéken a szamár nélkülöz­hetetlen közlekedési eszköz) és 40 embernél megállapí­tották, hogy nem rendelkezik „szabályos” iratokkal, a fe- lelösségrevonás után az érin­tetteknek 9000 líra bírságot kellett fizetni (amennyibe egy szamár kerül). Akadtak olyanok is. akik a bírság fe­jében szamarukat akarták a csendőrségnél hagyni. Az idézett esemény nem a szárd bűnözés ellen folyta­tott harc humoros képe, ha­nem annak a bemutatása, hogy ezek az akciók sokszor „az utolsó rongyukat viszik el” a parasztoktól. Kétségtelen, hogy történ­tek intézkedések az analfa­bétizmus felszámolására. A televízió Szardíniába is el­érkezett, összeköti a világgal. Vannak nyomai a szigeten a technikai haladásnak, a tu­domány fejlődésének, ami a szárdok számára pár évé még álomnak tűnt. Mégis azt kell mondani, hogy akik a sziget valóságos érdekeit védik, a politikai szerieket alkalmatlannak találják fel­adatuk ellátására. Emiatt az elégedetlenség általános, amely időnként egyéb lehető­ségek hiányában a legrosz- szabb módon fejeződik ki, vagyis a bűnügyek szaporo­dásában. Ugyanakkor nincs semmi­lyen lehetősége a nők töme­ges munkábaálb'tására, a fiatalok nagyrésze munkát keres. Szardínia vérszegény lett, legjobb fiai elhagyták, min­den remény nélkül vándo­roltak ki távoli tájakra. — Akik ottmaradtak, céltáblái propagandahadjáratoknak, amelyek azt hirdetik: „az új­jáépítésben Neked is jut hely”. Ebbe a képbe bele­illik a fiatalok gyakori lá­zadása. akik közül számtalan az idegenlégióban, vagy az újságok fekete krónikájában végzik. Szardínia tanácskozó tes­tületé felülvizsgálta mind­azokat a problémákat, ame­lyek a súlyos és nagyarányú bűnözéssel kapcsolatosak és megállapította, hogy ennek fő okai a terület elnéptelene­dése, a gazdasági és szociá­lis elnyomás. Felszólította a kormányt, hogy Szardínia segítségével dolgozzon ki egy különleges tervezetet a szi­get újjászületésével kapcso­latban, ne vesse azt alá egy­oldalúan az olasz félsziget fejlesztési terveinek és nyis­sa ki a modern fejlődés le­hetőségének kapuit Ez a tervezet el is készült, de megvalósítása még nagyon messze van a szárd! nép va­lódi szándékaitól és érde­keitől. VIDÁM NAPLÓ Nézőpont ülök a városka presszójá­ban. A hátam mögött ketten vitatkoznak. Látni nem lá­tom, de annál inkább hal­lom ókét. Valószínűleg tsz- elnökök, vagy agronómusok lehetnek. Az időjárásról non szó. Azt mondja az egyik: — Mentői erősebb napsü­tés kellene, jó meleggel és szélcsönddel. — Ugyan! — szól a másik. — Hát persze. A búza most hányja a kalászát, most csak meleg kell neki. — Na, ezt jól tudod. Hű­vös, szeles, esős idő kell. Mentői hűvösebb, annál jobb. — A jene, aki megette. — Igenis, a nagy meleg hirtelen megérleli a gyenge Rejtélyes képrejtvény Két barátom szenvedélyes rejtvény fejtő. Nincsen olyan szó-, vagy képrejtvény, amelyet ők meg ne fejtené­nek. Gyakran néztem őket, amint összedugják fejüket. Nemrég az asztalukra tet­tem egy képrejtvényt. — Ezt fejtsétek meg, ha tudjátok! A választ be sem várva, hazamentem. Éjjel 11-kor csöngött a telefon. Hideg zuhany kalászt, anélkül, hogy mag képződne benne. Aztán üres szalmát arathatsz. Meg az­után a répa, a takarmány, a kukorica, vagy talán annak is a száraz meleg kell? — Egy-két órás eső nem ártana, de a meleg annak is jó. — Fenét. Hűvös, szeles, esős időre van szükség. Csodálkozva hallgattam a vitát. Azt hittem, a földmű­velés egyértelmű tudomány. Megérkezett a várt isme­rősömt „Kik a mögöttem ülők?” — kérdeztem.v „Az egyik a mozi, a másik a strandfürdő igazgatója” — mondta. — Hallod-e! — szóit as egyik barátom. -> Négy órá­ja törjük a fejünket, hogy megfejtsük a rejtvényedet, de egyetlen szót sem tud­tunk kitalálni belőle. — Nagyon sajnálom: ma­gam sem tudom megfejteni. Azt a képrejtvényt ugyanis valamelyik külföldi képesúj­ságból másoltam le. A fátylától megfosztott Vénusz A japán atom­energetika fejlődése A japán atomenergia bi­zottság számításai szerint az ország atomerőműveinek tel­jesítőképessége 1970-re el­éri az 1,3 millió kilowattot, 1975-re a 6 millió kilowattot, 1985-re pedig 30—40 millió kilowatt lesz. A bizottság megbízást adott egy gyorsreaktor, valamint a hozzá tartozó berendezés ki­dolgozására, mintegy 555 millió dollár értékben. Japánban jelenleg 3 víz­hűtéses atomreaktort építe­nek energetikai célokra. Az országban 1972-ig való­színűleg elkészül az első olyan nagyolvasztó is. amely «.‘omenergiával működik. Az egyik vidéki városban akadt dolgom. A meghívó reggel nyolc órára szólt, így kénytelen-kelletlen már előtte való délután leutaz­tam. A város szép új szállo­dájában egyágyas szobát kér­tem. — Nálunk csak két­ágyas szoba van — közölte a portás, — abból is csupán csak egy. Viszont alhatom benne egyedül. Persze, kap­tam rajta. Az étteremben kiadósán megvacsoráztam, majd jót sétáltam. Korai lefekvést ha­tároztam el, hogy a másnapi tárgyalásra pihent legyek. A szoba valóban kényel­mes volt: új bútorok^ zuha­nyozó, jő világítás az olva­sáshoz. Mi kell több? Egy­szeresük kopogtak. Nyílt az ajtó, és belépett egy nagyon csinos, miniszoknyás kis szobalány. Mintha filmből vágták volna ki. Tllegetve magát körülsétált a szobá­ban, majd rámvittantva a szemét, kérdezte: — Nincs semmire szüksé­ge?... — Az attól függ — felel­tem óvatosan. — Magának például mire lenne szüksége? Nem válaszolt, hanem le­ült az egyik fekhely szé­lére. Kicsit hintáztatta ma­gát. — Ejnye, de jó ruganyos ez az ágy, ugye!? — fordult újra hozzám. Mindig egyedül szokott aludni? — Lehetőleg igen, de most — mondtam merészen —, felajánlhatom ezt az ágyat éjszakára. — Oh, nagyon szépen kö­szönöm — rebegte. Felpattant, az ajtóhoz sie­tett és kiszólt: — Tessék csak jönni, pro­fesszor úr. A vendég vr volt olyan szives és áfenaedfe az egyik ágyat ma éjjelre E. R. Lenin• bélyegek A Vlagyimir Iljics Lenin arcképét ábrázoló első posta­bélyeget 1924. januári 27-én azon a napon bocsátották ki, amikor a szovjet emberek vezérüktől búcsúztak. Ezt a gyászkeretes Lenin-bélyeget 1. Dubászov festőművész ké­szítette. Az azóta eltelt év­tizedek alatt több mint 400 féle Lenin-bélyeg került for­galomba. Európa, Ázsia, az afrikai és az amerikai kontinens számos országában készült lenini témájú postabélyeg. A Szovjetunióban a Lenin évforduló előkészületei al­kalmából új Lenin-témájú bélyegsorozatot adtak ki. A bélyegek a Szovjetunió Le­ninről emlékezetes helyeit ábrázolják. Vihar egy film körül Jules Dassin ..Uptight” cí­mű legutóbbi filmje példát­lan visszhangot keltett az Egyesült Államokban, Min­denütt, ahol bemutatták, New Yorkban, Clevelandban, Chicagóban, vagy Los An­gelesben. széles vitákat, ösz- szetűzéseket provokált. Jules Dassin ugyanazt a témát dolgozza fel, mint John Ford hasonló című filmje 1934-ben, Egy na­gyon lényeges különbség van azonban a két film között. Ugyanis Jules Dassin filmje nem a harmincas évek for­rongó ír tömegeit eleveníti meg, hanem a mai négerek megmozdulásait Cleveland­ban, nyomban Martin Lu­ther King meggyilkolása ^jtán. „Az áruló” című film megrázó ritmusban lépési-öl lépésre mutatja be egy em­ber erkölcsi hanyatlását, pszichológiai halálát, végül fizikai halálát is az erőszak és elnyomás világában. Jules Dassin a filmhez több do­kumentum felvételt is fel­használ, többek között a dr. Martin Luther King teme­tése bemutatót. A filmnek New Yorkban viharos bemutatója volt. Ezt élénk vita követte az erő­szak és az erőszakmentes­ség körül. A nézők megerő­sítették, hogy a szerző az amerikai társadalom egyik érzékeny idegközpontjára mutat rá, pszichológiai elem­zéssel és képzeleterővel. Ju­les Dassin francia neve elle­nére Connecticutban szüle­tett és jól ismeri a négerek világát. Gyermekkorában né­hány évet Harlemben töl­tött Kihaló indián törzsek Argentínában, az egyik „legfehérebb” latin-amerikai országban is van „indián­probléma”. Az indiánok Argentína la­kosságának nem egészen 0,7 százalékát alkotják, szétszór­tan laknak az ország egész területén, bár Argentínának van négy olyan része, ahol nagyobb számban csoporto­sulnak. A Buenos Aires tar­tománytól Tűzföldig húzódó területen 35 000 indián él. A második nagyobb indián település — Chaco. Mlsiones, Formosa tartomány és Jujűy tartomány déli része. Az itt élő indián törzsek összlétszá- ma eléri az 50 000-ret. Az ország északi részén, Catamarca, Salta és Juiuy tartományban is több indián törzs települt le. összlétszá­múk eléri a 80 000-ret. Már csaknem minden indián törzs elfelejtette anvanvel- vét. ősi hagyományait és szo­kásait. Az ország legdélibb vidékén. Tűzföldön utolsó napjaikat élik az ona. jaea- nes és az alacaluf indián törzsek. Az ősi indián ona törzsnek mindössze 8 tagja él Tűzföl­dön. Ezeknek az emberek­nek nincsenek utódaik: ha meghalnak, kihal a törzs is. A világ csillagászai és fi­zikusai izgatottan várták, hogy a január 5-én és 10-én fellőtt két szovjet bolygóközi automata állomás, a Vénusz-5 és a Vénusz-6 bejusson a Vénusz sűrű és izzó légköré­be. Az egyenként 1130 kilo­gramm súlyú két automati­kus szerkezet óránként 10 200 kilométeres sebességgel, 131 nap alatt tette meg a körül­belül 258 millió kilométeres távolságot. Négy hónapon át repültek a kozmikus űrben és hidegben; négy hónapon át állandó összeköttetésben áll­tak a szovjet űrállomások­kal; 131 napon át voltak ki­téve a napsugarak és az irtó­zatos (több milliárd elektron­volt) töltésű részecskék bom­bázásának. A Vénusz—5 és a Vénusz— 6 tehát, hosszú és kemény megpróbáltatást jelentő uta­zás után elérkezett a bolygó légkörének poklába. Az 1937. október 18-án a bolygó kö­zelébe került Vénusz—4 szon­da annakidején 283 kilo- grammnyi tudományos kap­szulát bocsátott le, amely vi­szonylag egyszerű, de erősen ellenálló felszerelést tartal­mazott. Mérőeszközei megál­lapították, hogy a Vénusz légköre 90—95 százalékban szénmonoxidból áll; 1,6 szá­zalék benne a vízgőz és kö­rülbelül 0,4 százalék az oxi­gén. Az egy méter átmérőjű nagy golyót azonban erősen befolyásolta a légkör irtóza­tos hősége; a Vénusz felszí­nétől 18 kilométernyire be­szüntette adását, villamos­energia és talán kellő véde­lem híján. De mielőtt még a Vénusz—4 Különösen a nők körében okoz gyakran problémát az ideális testsúly, de újabban a férfiak is igyekeznek tar­tani azt a testsúlyt, amelyet alkatukhoz képest ideálisnak tartanak. A testsúlyt több, egymással szorosan össze­függő tényező alakítja ki. Legkevésbé ismert, mégis fontos az öröklődő tényezők szerepe, de befolyásolja a testsúly alakulását a közpon­ti idegrendszer éhségérző központja is. Hatással van­nak egyes belső elválasztású mirigyek — például a pajzs­mirigy — hormonjai: zava­rok esetén nagymértékű zsír- lerakódás lép fel. Függ még a testsúly a nemtől és a kor­tól is: nőknél inkább zsírszövet halmozódik fel, férfiaknál pe­dig izomszövet. Idősebbek­nél azonban mindkét nem esetében fokozódik a zsírle­rakódás. A testsúly alakulá­sánál azonban a legfontosabb tényező a táplálékbevitel és a fizikai megterhelés, tehát az energialeadás. A „mennyi az ideális test­súly?” — kérdésre a válasz nem könnyű. Az egyik ame­rikai orvos az emberi szer­vezetet három részre osztja: csontváz, zsigerek és zsírszö­vet. Szerinte nemcsak az egész test súlya a fontos, ha­nem e három alkotórész ösz- szetétele v is. Egy 100 kilo­grammos ember, akin 50 ki­logramm a zsír és 35 kilo­gramm az izomzat, az kövér, míg egy másik, akin a zsír 35 kilogramm, az Izmok sú­lya pedig 50 kilogramm, az csak erős, izmos. Különféle képletek vannak elterjedve, amelyekbe a saját test bi­zonyos adatait behelyettesít­ve megadják az „ideális” testsúlyt. Ezek a képletek között vannak egyszerűbbek, amelyek azonban fontos té­nyezőket (például kor, nem) nem vesznek tekintetbe, és vannak bonyolultabbak, ame­lyeknél komoly matematikai számításokat kell végezni, míg megkapjuk azt az érté­ket. amely a test bizonyos mére'ei és egyéb tényezők alapján ideálisnak látszanak A lényeg az, hogy amíg a testsúlyunk 10—20 százalék­kal haladja meg az ideálist elpusztult volna, utolsó „elek­tronikus lehelteiével” közölte az emberekkel, hogy a légkör nyomása a 18 kilométer ma­gasságban is elérte a 20 at­moszférát (tehát húszszorosa a tenger szintjén mért földi légnyomásnak), míg a kör­nyező levegő hőmérséklete meghaladta a 280 C fokot. A szovjet rakéta segítségével nyert értesülések extrapolá­ciója arra enged következtet­ni, hogy a Vénusz felszínén a légnyomás 80, sőt 100 at­moszféra lehet, s a talaj hő­mérséklete meghaladhatja a 400, vagy 500 fokot! A csil­lagászok többsége szerint je­lenlegi védőberendezéseink mellett szó sem lehet arról, hogy ott éljünk, vagy akár a lábunk kisujját letegyük a „földre”. A Naptól mindössze 108 millió kilométernyire levő Vénusz kétszer annyi sugár­hatásnak van kitéve, mint a Föld. Az ember képtelen vol­na égető talaján mozogni, s a legerősebben védett emberi szervezet sem állna ellen a légköri nyomásnak, amelyhez hasonló a földi óceánok mé­lyén, 800 méter mélységben jelentkezik. Amikor a Vénusz—5 és a Vénusz—6 megközelítette az „ellenségesen viselkedő” boly­gót, 42,2 millió kilométernyi­re volt a Földtől. A két koz­mikus állomás ebből az Irtó­zatos távolságból juttatta el értesüléseit a Földre. Ha eze­ket a szovjet tudósok közzé­teszik, nagyobb lépéssel vi­szik előbbre a csillagászatot, mint a húsz évszázad óta folytatott szorgalmas távcsö­vezés. (vagy marad alatta), nincs nagy probléma, és házi módszerekkel is segíthetünk rajta. Ennél nagyobb többlet vagy hiány azonban már fel­tétlen kóros, amit orvosi segítséggel kell kezelni. Az utóbbi években az elhí­zás problémája világviszony­latban is előtérbe került. A statisztikai adatok azt bizo­nyítják, hogy a 20 kg-os súlytöbblettel rendelkező em­berek halálozási arányszáma 37 százalékkal nagyobb a nor­mális súlyúakénál. A kövé­rek hajlamosabbak a cukor­bajra, érelmeszesedésre, ma­gas vérnyomásra, és ebből kifolyólag szívinfarktusra, agyvérzésre. Gyorsan fárad­nak, ezért tévesen lustának tartják őket. Az alkat szelle­mi életükre is rányomja bé­lyegét: gyakori az elhízottak­nál az akaraterő és a kitar­tás hiánya. Mivel az elhízás betegség, feltétlenül szükséges a gyó­gyítása. Elvben ez kétféle úton lehetséges: a kalória- bevitel csökkentése, vagy a kalórialeadás fokozása. A na­gyon elhízottaknál azonban ez az út többnyire járhatat­lan. A kalóriaszegény étrenden alapuló fogyókúra eredmé­nyessége attól függ, hogy a beteg mennyire tartja be az előírásokat. Súlyos esetekben teljes koplalás szükséges, ez azonban csak kórházban, orvosi felügyelet mellett oldható meg. A rész­leges koplalás gyakoribb kú­ra: napi 6 alkalomra elosztva 100 g fehérjét, 80 g zsírt és 50 g szénhidrátot, összesen 1320 kalóriaértékben kap a beteg. A gyógyszeres fogyasztás lehetőségei ma még nem ki- elégítőek. A forgalomban le­vő gyógyszerek elsősorban az idegrendszerre hatnak, ezen keresztül csökkentik az ét­vágyat. Hatásuk azonban ká­ros a szívre, akadályozza az izomzat és az idegrendszer működését és előbb-utóbb a szervezet kimerülését okoz^ záku Az ideális testsúly

Next

/
Thumbnails
Contents