Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
1969. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A valóságkutatás műhelye II. Látogatás az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében rtVV-/VnVr első részében bematattuk az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének sajátos arcú tudományos munkáját és ismertettük egyik nagyjelentőségű vizsgálódásuk, a tanácsok tevékenységével kapcsolatos széles körű kritikai elemzés néhány új gondolatát, következtetését. A munkásosztály helyzete Igen érdekes és tanulságos megállapításokhoz vezetett az Intézet másik nagy kutatási témájának, a munkásosztály helyzetének — a tanácsi munka vizsgálatához hasonlóan sokoldalú — felmérése is. A Csepel Vas- és Fémművekben például nyolcezer munkás bevonásával indult részletes vizsgálat a pártbizottság felkérésére a Társadalomtudományi Intézet kutatóinak közreműködésével. A vizsgálat kiterjedt a dolgozók munka- és élet- körülményeinek legfontosabb kérdéseire, a munkásközvélemény jellemzésére. A sokféle és sok helyen végzett vizsgálatok gazdag eredményét mutatják azok az értékes tudományos tanulmányok, amelyek egyebek között a munkásosztály fogalmát, a magyar munkásosztály tőkés korszakbeli fejlődésének fő vonásait, a mai munkásif- júság helyzetét és társadalmi szerepét, a munkásnők Hetes munkakörülményeit, vagy a dolgozók lakásviszonyait elemzik. Mint Illés János, a Társadalomtudományi Intézet egyik tudományos szakvezetője mondja, a Csepelen és másutt végzett felmérések, vizsgálódások egyik tanulsága, hogy bár sokat írtunk és beszéltünk a munkásosztályról, megbízható tudományos szinten mégis viszonylag keveset tudtunk a munkásság összetételéről, mai jellegzetességeiről, demográfiai viselkedéséről, gyermekednek pályafutásáról, jövedelmének és lakásviszonyainak alakulásáról, fogyasztási szokásainak új vonásairól. A vizsgálatok megmutatták, hogy a szocializmus jelentősen átformálta a munkások nagy rétegeit, s alaposan megváltoztatta magát a munkás fogalmát is. Az ipari és társadalmi fejlődés lényegesen átalakította a nagy munkásrétegek tevékenységének jellegét, új körülmények között, újszerűén dolgozó, újfajta munkáscsoportokat teremtett, egyes régi munkásrétegek számarányát pedig érezhetően csökkentette. Korszerűtlen kategorizálás így már kezd korszerűtlenné válni a munkások még ma is alkalmazott hagyományos kategorizálása, szakmunkásokra, segédmunkásokra és betanított munkásokra történő csoportosítása. A különböző automatagépefc kezelőit például változatlanul szakmunkásnak tekintik, holott már csak részben hasonlítanak a régi szakmunkásokra. Munkájukban lényegesen nagyobb részaránynyal van jelen a szellemi tevékenység, mint a hagyományos értelemben vett szakmunkásokéban. A változás mutatja, hogy 1930-ban a magyar ipari dolgozók 40 százaléka nyolc, szinte teljesen kézműves jellegű — asztalos, cipész, szabó. fodrász stb. — szakmában dolgozott, s csak lt százalékukat foglalkoztatták a modernebb technikával kapcsolatban levő fémipari, gépipari és villamosipari szakmák. 1963-ban viszont az előbbi iparágakban már csak a munkások 20, az utóbbiakban pedig 38 százalékuk dolgozott. A tudományos és technikai haladás, s a különböző szakmák és iparágak struktúrájának, a fizikai munka jellegének változása új viszonyokat teremt a munkásosztály összetételében, s rétegeinek életkörülményeiben is. Fokozatosan a munkások kategóriájába kerülnek például az új technikai követelmények ellátására specializálódott műszakilag magasabban kvalifikált rétegek is, s ez távlatilag közelebb hozza egymáshoz a dolgozó társadalom különböző csoportjait, fokozatosan elmossa az osztályjellegű különbségeket A munkásosztály helyzetének vizsgálata a szembetűnő fejlődés tényei mellett néhány változást igénylő jelenségre is felhívta a figyelmet Bár jelentősen nőtt a munkásság általános és szakmai műveltsége, tény, hogy a mai munkások 60 százaléka nem végezte el a nyolc általánost Ezek zömét ugyan az idősebbek teszik ki — a tizennyolc—huszonöt év közöttieknek 82 százaléka végezte el az általános iskolát —, mégis feltűnő, hogy az iskolaköteles munkásgyerekeknek évente 14 százaléka hagyja abba a tanulást, még a nyolc általános befejezése előtt. A munkássá válás folyamata — ma A munkásosztály helyzetével kapcsolatos kutatások, felmérések azzal a tanulsággal is szolgálnak, hogy alaposabban tanulmányozni kell a munkássá válás lépcsőit, szakaszait, mert a folyamatok, jelenségek jobb ismerete megkönnyítheti közeledésünket a megszokott életmód változása miatt önmagában is gondokkal, problémákkal, sokszor belső vívódásokkal küszködő emberekhez, jobban szót érünk velük, ha ismerjük életkörülményeik sajátosságait, a munkássá válás folyamatának ellentmondásait. Különösen a vidék, a falvak élő problémája ez. A mezőgazdasági lakosság több közbeeső, átmeneti fokon, köztük az ismert „kétlaki- ság” állomásán megy keresztül, míg véglegesen, szokásaiban, általános műveltségében, szabadidejének felhasználási módjában, a kultúra befogadásának formáiban, táplálkozásának struktúrájában, társadalmi aktivitásában, egyszóval gondolkodásában is munkássá válik. Számbelileg sem jelentéktelen a „kétlakiak” rétege, hiszen hazánkban ma még a munkások 30 százaléka kötődik ilyen, vagy olyan formában a földhöz. De nemcsak a munkásosztály összetételében, hanem a falu életében is észrevehető változásokat teremt a földművelőből munkássá válás folyamata, mert nemcsak a falu népe árad a város felé, hanem a városi szokások és életmód, az ipari kultúra — és velük együtt ezek igénye — is ezer és ezer csatornán át áramlik a városból, az iparból a falu, a föld népe felé. Mindezeket, s a tudományos analízis által feltárt egyéb problémákat figyelembe kell venni a társadalom, az állam életének irányításában, a jövő tennivalóinak kidolgozásában. Miután a Társadalomtudományi Intézet az MSZMP Központi Bizottságának Intézete, s annak megbízásából foglalkozik az aktuális társadalmi kérdések vizsgálatával, kutatásainak eredményei szinte közvetlenül hasznosíthatók a társadalom javára. Az Intézet tevékenységével való megismerkedés azzal a megnyugtató érzéssel tölti el az embert, hogy az MSZMP következetesen támaszkodik munkájában a tudomány szubjektív vonásoktól mentes, hiteles eredményeire, a tudományosság igénye hatja át a párt irányító, jövőt formáló tevékenységét Szathmári Gábor Felhők a „Napfény’ körül A vendéglátóipari vállalat 1966 márciusában szerződést kötött az akkori tulajdonossal, a fürdővállalattal a Tisza- ligeti strandfürdőben két vendéglátó egység, a Búzakalász cukrászda és a Napfény vendéglő üzemeltetésére. Ahol az egységeket berendezték, az a helyiség eredetileg gondnoki lakásnak készült, de miután a strandlátogatók ellátását meg kellett oldani, a vendéglátó vállalat bizonyos összegeket költött az épület átalakítására Később a fürdővállalat jogutódja, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat különösebb indoklás nélkül 1968. december 9-én felmondta a bérletet a vendéglátónak. Az idén április 12-én mindkét fél képviseletének részvételével újabb tárgyalás kezdődött, ahol közölték, hogy a 692 forint havi bérleti díjat a csatornamű vállalat felemeli. A vendéglátóipari vállalat ez év január 28-án a felmondást tudomásul vette és a kisvendéglőhöz épített előtető, mellékhelyiség, valamint a kerthelyiség villanyszerelési munkálataiért, amelynek megtérülésére már nem volt kilátása — 56 975 forintot kért a csatornamű vállalattól. A május 1-i nyitási idény már rég elmúlt, a huza-vona mégsem fejeződött be, a csatornamű vállalat újabb szerződés megkötésére tett ajánlatot a vendéglátónak. Ez azonban már nem vállalta az üzemeltetést, azzal indokolva, hogy elhordatta onnan a felszerelést és nincs alkalmas szakembere sem. Ezután a csatornamű vállalat a megye szinte minden lehető szervét, az ÁFÉSZT, a Halászati Szövetkezetét, a szolnoki Lenin Tsz-t és más jászsági szövetkezeteket is felkeresett és felajánlotta épületét , részükre. A megkérdezettek nem vállalták, miután sem berendezésük, sem szakemberük nincs ehhez. Miután azonban a strand mégsem maradhat vendéglátó egység nélkül, a városi tanács kereskedelmi osztályát kérték fel közvetítésre, amely szintén tárgyalt megyén kívüli szervekkel is. Most végre került egy partner, a ceglédi Róna vendéglátó vállalat, amely a napokban a Víz- és Csatornaművel 1975-ig megkötötte a szerződést és június 15-étől újból üzemel a Napfény vendéglő és a cukrászda. Első hallásra különös dolog, hogy megyei vállalatok nem tudtak megegyezni abban, hogy ellássák a városnak ezt a fontos helyét vendéglátó üzemmel. De talán a várható konkurrencia, amely ez esetben betört a városba, a strandlátogató közönségnek hasznára lesz. Borsi Eszter A csökkeni munkaképességűekéri A szolnoki NEB alakuló ülése A Szolnok járási és városi népi ellenőrzési bizottság tegnap délelőtt kilenc órakor tartotta alakuló ülését. Bede Béla. a bizottság elnöke ismertette a járási és városi NEB célját és feladatait Ezután a második félévi rrvunkaterv megbeszélésére került sor. A NEB ellenőrizni fogja a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására hozott Tendeletek betartását Vizsgálja az ipart nagyüzemekben a műszaki fejlesztés színvonalait, vala* mint a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátását és a szerviz szolgáltatásit Féléves munkaprogramjukban szerepel többek között a csökkentett munkaidőre való áttérés tapasztalatainak összegezése is. A nagyközségek helyi ellenőrzését a népi ellenőrzési csoport létrehozásával kívánják megoldani. Ennek megszervezését ez év végére tervezik. Határozatot hoztak miszerint a járási és városi népi ellenőrzési bizottság a jövőben havonta tart ülést, melyen megbeszélik az ellenőrzés tapasztalatait Az Egri Diáknapok Szolnok megyei mérlege Pályázatok és bemutatók A napokban érkezett mag a KISZ megyei bizottságához a pályázatokat elbíráló zsűrik véleménye a végső helyezési sorrendekkel és a díjak indokolásával. A bemutatók eredményednek ismeretében most már kialakult a kép a Szolnok megyei fiatalok egri szerepléséről. Mielőtt az eredményeket részletesebben is közölnénk, tehetünk egy megállapítást: négy megye fiataljainak versenyében Szolnok 31 arany, igien sok ezüst és bronzérmet szerzett, többet a statisztikailag reá eső 25 százaléknál. Egyes területeken megszerezték az aranyérmek felét, kétharmadát is. Az elnyert díjak igen nagy száma miatt csak az aranyérmesekről tudunk részletesen írni, ez azonban semmiképpen sem csökkentheti az ezüst és bronzérmeseknek Szeged vár bennünket! Sajtótájékoztató a Szabadtéri Játékokról A csongrádi ÁFÉSZ vásárol vágójuhokat minden mennyiségben. Átvételi ár megegyezés szerint. Levélcím: ÁFÉSZ Központ Csográd, Felszabadulás u. 26. Telefon: 290. Tegnap dr. Tart János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, sajtótájékoztatót és közönségszervezői ankétet tartott Szolnokon. Ismertette a játékok elmúlt tíz évének eredményeit. — Megtudtuk, hogy a jelzett időszakban 164 előadást tartottak a Dómtéren csaknem egymillió néző előtt. A játékok művészi arculata nagy vonalakban az eddigi úton fejlődik majd tovább, arra törekszenek, hogy szélesítsék a repertoárt, külföldi operaegyütitesek fellépése is lehetővé váljék. Bizonyos kísérleti szerepkört is szánnak a Dóm-téri színpadnak: a közeli években bemutatják Madách—Ránki: Az ember tragédiája c. operáját. Madách: Mózes-ét és a sze- gedi boszorkányper színpadi feldolgozását. Az idén Kodály: Háry János-a, Aszafjev: Bahcsi- szeráji szökőkút című balettje. Bizet: Carmen című operája, Madách drámai költeménye: Az ember tragédiája kerül színre, és a Magyar Állami Népi Együttes tart ősbemutatót: Jeles napok címmel. Elmondotta a Játékok igazgatója, hogy az eddigieknél is sokkal jobban szeretnék éreztetni, hogy az előadásokat elsősorban a magyar közönség, különösen a környező megyék színház- szeretői számára rendezik, amellett, hogy fokozottabban felkészülnek a külföldi vendégek fogadására is. Az érdeklődés az idei Játékok iránt is igen nagy, a Hérv János előadásaira például eddig húszezer jegyet adtak el. Nézőrekordra számíthatunk? A Carmen francia nyelvű előadása is nagy szakmai és közönségsikernek ígérkezik. Don Jose-t Vladimir Aüan- tov. a moszkvai nagyszínház tagi a. Escamillo-ti Oetár Eni garescu. a bukaresti Opern ház tagia. Carment pedig Jane Rhodes, a párizsi nagyopera tagja énekli. Az opena híres szólótáncát pedig Emilia Kirova a szófiai operaház tagja táncolja. A Játékok nemzetközi műsorából kiemelkedik még a kijevi Sevcsenko opera- és balettszinház száz tagú balettkarának előadása is. Szeged, ahogy a Játékok igazgatója elmondta, igyekszik a lehető legnagyobb kényelemmel és egész napos nívós programmal fogadni vendégeit. A szegedi ünnepi hetek keretében tartják a szegedi ipari vásárt és kiállítást. a X. szegedi nyári tárlatot, az őszibarack- és borkiállítást, a virágkiállítást és más kulturális rendezvényeket, amelyek közül kiemelkedik még a szakszervezéti együttesek negyedik országos népitánc fesztiválja. A Játékok második évtizedének nyitóéve tehát művészi élményekben gazdag lesz. Szeged jó, nyári programot ígér. — ti — járó elismerést, illetve ezeknek a díjaknak az értékét Pályázatok A képzőművészeti pályázaton Szabó László (Szolnok, Verseghy gimn.) „Apám” című szoborportréja nyert aranyérmet, az irodalmi pályázaton pedig Imrék Marianna „Hónapos retek’’ című novellája, A szerző szintén a szolnoki Verseghy gimnázium tanulója. A műfordítások közül Vámos Sándor „Mitya élete” című fordítása, illetve „A komikus” című fordítás került a legjobbak közé. Többen jeligével, vagy név nélkül küldték be írásaikat, ezért még nem ismerjük minden nyertes nevét, így a „Szép szó” című tanulmány írójáét sem, aki József Attiláról írott pályázatával szántén aranyérmet nyert. A néprajzi és gyűjtőpályá- zat a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola sikerét hozta. Az iskola két tanulója Gyenge Anna és Szőlősi Mária kapott egy-egy aranyérmet. A legnagyobb sikert a történelmi pályamunkák hozták a Szolnok megyeieknek, akik öt aranyérmet hoztak el írásaikért. Külön meg kell jegyezni. hogy valamennyi pályamunka a Tanácsköztársaságról szól. Az öt dolgozat címei: „A Tanácsköztársaság története Szolnok megyében”, ..Szolnoki veteránok visszaemlékezései 1919-re”, „Forradalom” jeligével: „Kisújszállás 1918—1919-ben”, „A Magyar Tanácsköztársaság története Jászapátiin” és még egy Idsú jszállási pályázat: „Kisújszállás története 1918 —1919-ben”. A helytörténeti pályázatok között ©gy Szolnok megyei nyertes van. a jászladánvi gimnázium két tanulójának, Rlmóczi Ludmillának és Nagr Editnek ..A jászladánvi általános gimnázium tanulóifjúságának politikai és erkölcsi arculata” című tanulmánya. Bemutatók Ä vers- és prózamondók közül az alábbi öt versen vző nyert aranyérmet: Bende Rózsa (Kurszentrnárton. József Attila Gimnázium). Ferenczy Krisztina (Szolnok. Tisza- partd Gimnázium), Tóth Ilona (Szolnok, Verseghy Gimnázium), Úti Piroska (Jász- árokszálLási gimnázium). Fehér Erzsébet (Törökszentmik- lós. Bercsényi Gimnázium). A diákszínpadok versenyében a zsűri aranyéremmel jutalmazta a mezőtúri Teleld Blanka Gimnázium és az új- szászi gimnázium produkcióját. A kamarakórusok között a két gimnázium fiataljait egyesítő jászberényi KISZ karnarakórus érte el a legjobbak színvonalát s kapott aranyérmet. A jászberényi ének- és zeneoktatás fejlettségét bizonyítja, hogy a nagy- kórusok versenyében a Kállai Éva Ginázium kórusa került a legjobbak közé, de az aranyérmes szólóénekesek. duettek, trióik között is több jászberényit üdvözölhetünk, így Fridvalszky Katalint és Badócsi Zsuzsannát, a Lehel ' Vezér Gimnázium tanulóit és Zrupkó Gizella— Horti Ágnes kettősét a Kállai Éva Gimnáziumból. — Rajtuk kívül a Demény Borbála—Katona Márta—Makó Emikő trió nyert még aranyérmet (Szolnok, Verseghy gimnázium). A tánczenekarok versenyében a szolnoki Tisza-parti gimnázium zenekarát jutalmazta a zsűri aranyéremmel. Társastáncban a Lajkó Irén —Bene János pár sikere azt bizonyítja, hogy az újszászi gimnázium tanulóinak siker- sorozata tovább folytatódik, s jelenleg társastáncban ők a megye legjobbjai. A néptánc szolnoki sikert hozott. Dancsó Kovács András (Varga Katalin Gimnázium) szólótánca és a Verseghy gimnázium táriccso- portja kapott aranyérmei. A hangszer szólisták között Halavács Judit (Szolnok. Verseghy gimnázium) játékát ítélte a zsűri aranyéremre méltónak. A7. Egri Diáknapokon nyugodtan elmondhatjuk. nagy sikert arattak a Szolnok megyei fiatalok. a 31 aranyérem (s itt ne feledkezzünk meg az ezüst és bronzérmesekről sem) önmagáért, beszél. Nemcsak a tanulásban, a kulturális munkában is sikeres évet fejeztek be . a megye diákiak Bistey András
