Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 7. Különösen két imponáló számot érzett és jegyzett meg minden látogató a leg­jobban: a vásári katalógus súlyát (csaknem 2 kg) és a vásár területének kiterje­dését (mintegy 902 ezer négyzetméter). A Hannoveri Vásár, amit a világ legna­gyobb ipar-kirakatának tartanak, évről évre növekszik. Az idén csaknem hatezer kiállító jött el Hannoverbe és százszor ennyi látogató. Jelentősen megnőtt a tenge­rentúli országok részvétele (316 cég a múlt évi 263-cal szemben). Nyugat-Német- ország mellett harminc ország 1588 külföldi vállalata mutatta be termékeit. A külföld legerősebb képviselője Franciaország volt, 200 vállalattal, s további 69 kép­viselettel. A második és harmadik helyre Nagy-Britan nia és Olaszország került. A 916 300 négyzetméter alapterületű parkolóhelyen rá lehetett találni mind az öt világrész autórendszámaira. A 106 ezer négyzetméter nagyságú vásári repülőtéren nyolc napon át csúcsforgalom uralkodott. A világ ipar-kirakata Állat­„eszperantó“ Az első pillanatban meg­mutatkozott a kölcsönös ro- konszenv: a macska egy reg­gel a majomketrec elé ült, a gibbon pedig, amely egy­általán, nem volt magányos, hanem egy nősténnyel osz­totta meg ketrecét, azonnal odasietett, a rácson kinyúl­va megsímogatta a macskát. A macska heteken át napon­ta meglátogatta gibbonját. A barátság azonban váratlanul véget ért: egy ízben ugyanis a macska a ketrec rácsain át besurrant a majomhoz és ek­kor a majom karjaiba vette a macskát és egyszerűen nem akarta elengedni. A fogoly csak két nap múlva szabadult meg „barátjától”. Attól a naptól kerülte. Kü­lönböző fajtájú állatok kö­zött tartós barátság ugyan­is csak akkor szövődhetik, ha a partnerek közlési módsze­rei, vagyis a hangok és a mozdulatok egyenlőek, vagy legalábbis hasonlóak. A ku­tya és a, macska például el­sősorban azért oly gyakran ellenséges egymással, mert egyes gesztusaik különböző értelműek. Az elválasztó félreértések mellett azonban — ahogyan Menzel izraeli professzor mondotta — létezik bizonyos fajta „eszperantó”, mondhat­nék „nemzetközi’’ nyelv. így például bizonyos baráti han­gokat, mint például a macs­ka kedves dorombolását, tőle egészen idegen állatok is „megérthetik”. SZOLNOK SZERELMESEI Régi keleti gyógyszer segít heveny sugárbetegség esetén K. Hajdarov, a Tadzsik Tu­dományos Akadémia kémiai intézetének munkatársa és T. Tuhtajev, tadzsik orvostudós hosszabb ideje foglalkozik a mumie vizsgálatával. A régi keleti orvostudománynak ez az eszköze bonyolult összeté­telű anyag. A kutatók elő­vigyázatosan így jellemzik, „sötétbarna vagy fekete szí­nű, heterogén bioorganikus ásványi természetű termék”. A mumie eredetéről a legkü­lönfélébb feltevések vannak: gyanta, kőolajból származó termék, a denevérek megkö­vesedett ürüléke, stb. Azokat a mumiemintákat, amelyeket a tadzsik tudósok tanulmányoztak, a Zeravsan hegységben fekvő Iszkander- Kul tó közelében találták. A mintáknak elsősorban nem a vegyi összetételét, hanem bio­lógiai aktivitását tanulmá­nyozták. Hatásukat — vajon nem mérgezők-e gyógyszer­ként felhasználva, vajon nincs-e túlságosan erős és egyáltalán nem gyógyító ha­tásuk — szokás szerint fehér­egereken és patkányokon el­lenőrizték. A tüzetes elem­zésből kitűnt, hogy a „zarav- sani mumie” a fehér egerek­re teljesen veszélytelen és szervezetükben nem idéz elő katasztrofális változásokat. Ekkor láttak hozzá ahhoz, ami a legérdekesebb. Az ege­reket és patkányokat besugá­rozták, szervezetükben a he­veny sugárbetegség tüneteit idézték elő, s így az élet­halál határára állították az állatokat. A kísérleti állatok többsége elpusztult: a csont­velőben és a lépben bekövet­kezett elváltozások helyre- hozhatatlanoknak bizonyul­tak. A kísérleti állatok egy részét mumievel kezdték ke­zelni. Különféle adagokkal — az „élősúly”’ kilogrammjára számítva 1 gramm, fél gramm stb. mumievel — próbálkoz­tak. A mumie minden esetben valóban „aktív” gyógyszernek bizonyult. Maga a sugárbe­tegség könnyebben folyt le, az egerek egyre élénkebbek lettek az ellenőrző csoportba tartozó beteg kísérleti álla­tokhoz viszonyítva. A beteg­ség kritikus időszakát a mu­mievel kezelt állatok csak­nem 50 százalékkal nagyobb arányban túlélték, m i n t az el­lenőrző állatok. Mit jelent szeretni a vá­rost? Mindenek előtt cselek­vést. Dolgozni gazdagodásá­ért, fáradozni szépüléséért. Akiket most megszólaltatunk, ezt teszik; □ Kaposvári Gyula, a Dam­janich Múzeum igazgatója. Már dédszülei is itt. éltek a városban, ö még szemtanúja volt annak, amikor a tüdő­kórház helyén jóltermő búza­föld terült, a MÁV kórházon túl szántóföld barnállott. — Itt jártam elemibe és gimnáziumba is. Az egyetem elvégzése után 1946-ban a múzeum helyreállításához kezdtünk néhány diákkal. Ma úgy mondanánk, társadalmi munkában. A múzeum hős­korszaka volt ez. Állandó he­lyünk nem volt, ezért hol itt, hol ott állítottunk ki. Szinte a város valamennyi nagyobb helyiségét végigjártuk kiállí­tásainkkal. — A múzeum élére 1948- ban kerültem Emlékszem, kezdetben a fizetésem 150 forint volt. Állandóan bőví­teni igyekeztünk a múzeum kincseit. Kerékpáron jártunk naponta Tiszavárkonyba egy avarkori sír feltárásához. A papírgyár zúzdájában válo­gattuk ki a számunkra érté­kes könyveket, okmányokat. Állandó helyünk azonban to­vábbra sem volt. A jelenlegi épületet 1952-ben kaptuk meg. Siralmas állapotban volt. Ezután szenvedélyesen be­szélt a jövő terveiről. — Kevesen tudják, hogy áll még az az 1847-ben fel­avatott állomásépület, mely­ben Kossuth, Széchenyi, Pe­tőfi, Arany és a reformkor szinte valamennyi kiválósága megfordult. A város vasút- történeti múzeumát szeret­nénk berendezni ebben a ré­gi, emeletes épületben. Hosszasan ecseteli az el­képzeléseket, közben azon gondolkodom, mivel lehetne legjobban jellemezni eddigi munkáját. Talán két szám­adattal: a háború után alig ezer múzeumi tárgyat sike­rült megmenteni. Jelenleg százezren felül van a tárgyak száma. 0 Bors Lajosnak, a Beloian­nisz úti iskola tanárának is szülővárosa Szolnok. Lakása valóságos múzeum. Kis galé­riájában a művésztelep szinte valamennyi művészének al­kotása megtalálható. — Itt születtem, itt gyere- keskedtem Szolnokon. Em­lékszem még, mennyit bá­mészkodtunk a Kossuth-téri piacon és néztük a mai Szig­ligeti utca helyén levő hal­piac hatalmas fakádjaiban úszkáló halakat. Még egri diákéveim alatt érlelődött meg bennem az el­határozás, hogy gyűjteni fo­gom városom török hódolt­ság alatti tárgyi emlékeit. Ásatásokhoz kezdtem a vár helyén. Amikor a vízállás süllyedt, minden szabadidő­met a vízparton töltöttem. Már reggel öt órakor elkezd­tem túrni a földet, s este nyolc—kilenc óráig tartott a munkám. Kiszámoltam, hogy az így eltöltött 25—30 év alatt több mint kétezer köb­méter földet mozgattam meg egyedül. Soha nem a birtoklás vá­gyáért gyűjtöttem. Hiszen a gyűjteményemnek ma már csak néhány darabját őrzöm otthon, a többit a múzeum­nak adtam át. — A mai gyermekeket va­jon érdekli-e városuk múltja? — Iskolámban van egy kis házi múzeum. Az itt kiállí­tott tárgyakkal szeretném a gyermekeket a város törté­nelmi emlékeinek szeretetére nevelni. Sokan vagyunk sze­rencsére olyanok, akik na­gyon szeretjük ezt a várost. 0 Sokan vannak és ezek kö­zött is elsőként emlegetik Nemes Gerzsonnak, a Vízügyi Igazgatóság főmérnökének nevét. A tiszaligeti intéző- bizottság elnöke, a Hazafias Népfront városi elnökhelyet­tese mindenütt megtalálható, ahol a város jövőjéről, szépí­téséről esik szó. — 1949-ben kerültem Szol­nokra. A város érdekében folytatott társadalmi munkát 1959-ben a Hazafias Népfront keretében kezdtem. Felvető­dött a kérdés, mit lehetne kezdeni a Tisza-ligettel? Mi műszakiak, értelmiségiek 1961-ben lelkesen megalakí­tottuk a Tiszaligeti Intéző­bizottságot. Kezdetben köz­vetlenül is tudtuk segíteni a liget fejlesztését. Később a problémák messze túlnőtték azt a keretet, amit egy ilyen laza szervezet intézni tud. Olyan gondok jelentkeztek, melyeknek megoldásához bi­zony már milliókat kellett letenni az asztalra. — Milyen tervei vannak je­lenleg az intéző bizottságnak? — A Tisza-liget szenny­vizének levezetését kell elő­ször megoldani. Javaslatot készítettünk az árvédelmi gát egyméteres emelésére is. — Nemcsak sétálni lehet a Ti- sza-ligetben ... tenni is kell valamit fejlesztéséért. — Itt is az intéző bizott­ságban, de a Hazafias Nép­frontnál is szeretnénk „meg­álmodni” Szolnokot. Így szü­letett a „Tiszta, virágos Szol­nokért” mozgalom. — Szeretjük a várost, ez­ért nem értjük, miért törik le egyesek a kis fákat, miért megy fel az autó a járdára? Egyáltalán miért nem vise­lik sokan jobban szívükön a város fejlődésének, szépíté­sének gondját? Ne kérdezze hány éves vagyok, hisz nem a kor számít, hanem az: mit bírok elvégezni. Ha ez így igaz, akkor Ne­mes Gerzson még fiatalem­ber. Palásryi Béla A IÍGST-tagállumok vaskohászati eredményei szlávia acélgyártása ebben az időszakban 4,3-szeresre nőtt. A KGST-tagálamok acéltermelése 1970-ig egészé­ben véve eléri a 187 millió tonnát, ami pedig az egyes tagállamokat illeti, 1965—1970 között Bulgária 3,9-szeresre, Magyarország 19 százalékkal, az NDK 28 százalékkal, Len­gyelország 23 százalékkal, Románia 86 százalékkal, a Szovjetunió 38—42 százalék­kal, Csehszlovákia 41 száza­lékkal növeli termelését Az egyes KGST-tagállamok vas­ércszükségletét jelenleg 47— 84 százalékban a Szovjetunió fedezi. A KGST-tagállamok a gaz­dasági és tudományos-techni­kai együttműködés fejleszté­se, s a nemzetközi munka- megosztás elmélyítése mel­lett a vaskohászat fejlesztése terén is jelentős eredménye­ket értek el. Míg a világ acéltermelése 1950—1967 kö­zött 2,8-szeresére nőtt, a KGST-tagállamok 3,8-szeres- re növelték acéltermelésü­ket (Bulgária 2,4-szeresre, Magyarország 2,6-szeresre, az NDK 3,7-szeresre, Len­gyelország 4,2-szeresre, Ro­mánig 7,4-szeresre, a Szov­jetunió 3,7-szeresre és Cseh­szlovákia 3,2-szeresre.) Jugo­Ssovjet repülőgépek külföldön Ez év februárjában az „Aviaexport „össz-szövetségi társaság a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság között megkötött hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény alapján szerződést írt alá p CSA csehszlovák légitársasággal három sugár- hajtású IL—62 repülőgép el­adásáról. A CSa repülőgép- állománya 1969-ben 186 férő­helyes utasszállító óriásgé­pekkel egészül ki. Csehszlovákia a szovjet pol­gári repülőgépek nagy vásár­lója. a szocialista országok­nak szállított szovjet rejülő- gépek és helikopterek csak­nem 15 százaléka Csehszlo­vákiába került. A csehszlovák repülőgépállomány különböző típusú szovjet repülőgépek­kel és helikopterekkel ren­delkezik, amelyeket a nép­gazdaság legkülönbözőbb ága­zataiban használnak fel. — Megemlíthetjük közöttük az AN—2, az IL—12, az IL—14 dugattyús repülőgépeket, az AN—24 és az IL—18 turbó- légcsavaros és a TU—104, a TU—124 sugárhajtású repülő­gépeket, a MI—4, a V—8 he­likoptereket. A szocialista országok kö­zül elsőként Csehszlovákia vásárolt 1960-ban TU—104 su­gárhajtású utasszállító repü­lőgépet. A CSA emblémájá­val ellátott TU—104, IL—18 repülőgépek számos nemzet­közi útvonalon jól ismertek. A szovjet polgári repülőgé­pek és helikopterek export­jának körülbelül 65 százalé­ka a szocialista országokba irányul. Ezenkívül az „Avia­export” nagy számban ad el repülőgépeket és helikoptere­ket a fejlődő országok légi- társaságainak A szovjet re­pülőgépgyárak termékeivel találkozhatunk Algériában, Afganisztánban, Guineában, Indiában, Irakban, Kongóban (Brazzaville), Maliban, az EAK-ban, Pakisztánban, Szí­riában, Etiópiában Más afri­kai államok légitársaságaival is kötöttek már szerződéseket szovjet repülőgépek és heli­kopterek eladásáról. Az „Aviaexport” összszö- vetségi társaság, a külföldi vásárlók tájékoztatása céljá­ból repülőgép- és helikopter bemutatókat szervez különfé­le országokban. Bulgária, Ma- gyoror&zág, az NDK, Len­gyelország, Románia, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Auszt­ria, Algéria, Afganisztán* Olaszország, Irán, Irak, Ma­rokkó, Pakisztán, Tunézia, Svédország, Japán és más országok közönségének és üz­leti köreinek alkalmuk nyílt arra, hogy megismekedjenek a szovjet repülőgépekkel és helikopterekkel. Az idén is sor kerül egyes korszerű re­pülőgép- és helikopter típu­sok bemutató repüléseinek sorozatára. Az elmúlt évek­hez hasonlóan számos or­szág üzleti köreinek képvise­lői magában a Szovjetunió­ban megtekinthetik és érté­kelhetik az új repülőgépeket és helikoptereket, valamint szükség esetén meglátogat­hatják azokat a vállalatokat, ahol a kivitelre kerülő repü­lőgépeket gyártják. A Szov­jetuniótól vásárolt repülőgé­pek és helikopterek kiszolgá­lószemélyzetének biztosítot­ták azokat a feltételeket, amelyek közepette a lehető leggyorsabban elsajátíthat­ják a gépek vezetését és kar­bantartását a szovjet taninté­zetekben, ezenkívül a Szov­jetunió tapasztalt pilótaokta- tókat és más szakembereket küld azokba az országokba, amelyek szovjet repülőgépe­ket és helikoptereket vásá­roltak. Szegénység Az USA legégetőbb szociá­lis problémáinak egyike a szegénység. A legutóbbi évek hivatalos adatai szerint a szegények száma elérte a 36 milliót. Sok amerikai köz­gazdász azonban azt állítja, hogy ez a szám távolról sem felel meg a valóságnak, mert szándékosan csökkentették. — Victor Perlő neves amerikai közgazdász számításai szerint 1966-ban 51 millió 324 ezer amerikai polgár, vagyis az ország, egész lakosságának 26.1 százaléka élt szegény­ségben. Másrészt Joseph Clark demokratapárti szená­tor kijelentette a szenátus­ban, hogy legalább 77 millió amerikai (vagyis a lakosság kétharmad része) szegény, nincstelen. A vegyi és bakteriológiai fegyverkezés költségei emelkednek Az USA-ban a vegyi és a bakteriológiai fegyverekre fordított összegek az utolsó nyolc év alatt az évi 50 mil­lió dollárról 375 millió dol­lárra emelkedtek, a New York Times című lap írta, hogy a Pentagon által finan­szírozott „Smithson” intézet hat éve kísérletezik ezekkel a fegyverekkel a Csendes-óceán lakatlan szigetein. Bányamonopólium az A Német Szövetségi Köz­társaságban a Ruhr-vidéken egységes bányavállalatot léte­sítettek, amelybe mintegy 29 DISZK-ban részvénytársaságot kapcsol­tak be 600 millió márka tő­kével A bányák eddigi defi­citjét (2,1 milliárd márkát) az állam fedezi. Hirdessen a NÉPLAPBAN aagai m ■/ v 'mm w m w r •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents