Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

1969. június 7. SZOLNOK MEG X El NÉPLAP Ő „Nem véletlenül jöttünk Szolnok megyébe.. A Népművelési Értesítő országos konferenciája a törökszentmiklósi kulturális napok keretében Felnőttek a gyerekek Tőmlöcben a tolvaj Rendelkezés a dolgozók szakközép­iskolai esti és levelező oktatásáról A művelődésügyi miniszter a dolgozók szakközépiskolai esti és levelező oktatását uta­sításban szabályozta. A ren­delkezés kimondja, hogy a dolgozók szakközépisko­lájában szerzett érettségi bizonyítvány azonos érté­kű a rendes korúak szak- középiskoláiban szerzett végzettséggel. A dolgozók szakközépiskolái­ban tanulókat esti és levele­ző oktatási formában, a ren­des korúak tagozataira meg­állapított szakosítás szerint képezik. A dolgozók szakkö­zépiskolájának első osztályá­ba azt vehetik fel, aki iga­zolja, hogy az általános isko­la nyolcadik osztályát sike­resen elvégezte, vagy azzal egyenlő értékű iskolai vég­zettsége van: a beiratkozás évének augusztus hó 31. nap­jáig 17. életévét már betöl­tötte; a választott szakmára (szakirányra) előírt egészség- ügyi követelményeknek meg­felel ; a szakközépiskola Elkeltek a telkek A jászapáti községi tanács a strandfürdő közelében ta­valy hatvan, 40 négyszögöles telket alakított ki víkendház építésre. Mind a hatvan telek gaz­dára talált. Főleg budapesti, gödöllői, salgótarjáni és gyöngyösvisontai üzemek vá­sároltak víkend-házhelyet. A Budapesten tanácskozik a XV. Nemzetközi Alkoholizmus elleni Konferencia Pénteken a Magyar Vörös- kereszt központjában arról tájékoztatták a sajtót, hogy június 9-én, hétfőn huszon­két országból több mint két­százötven, hazánkból mint­egy háromszáz részvevő köz­reműködésével kezdi meg tíz­napos tanácskozását a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián a XV Nemzetközi Al­koholizmus Elleni Konferen­cia. Ez az Európában minden évben megrendezésre kerülő tudományos tanácskozás-soro­zat 1955-ben Genfben kezdő­dött. A népi demokráciák közül először 1962-ben Var­sóba láogatott el a konferen­cia, majd Lausanne, London, Oslo, Prága, Zágráb, Milánó után most Budapesten kerül sor a jubileumi tanácskozás­ra, melyen az alkoholizmus­sal foglalkozó szervezeteken kívül az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Egészségügyi Világszövetség is képviselteti magát. Az alkoholizmus magyar- országi helyzetét Rostás Ist­ván, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, az alkoholizmus el­leni országos bizottság tit­kára ismerteti: A tizenkét plenáris ülésen sorra kerülő több mint fél­száz előadás és a kapcsolódó vita nemcsak az alkoholizmus időszerű orvosi pszichiátriai, szociológiai és jogi kérdéseit, a gyógyítás és a megelőzés elvi problémáit veti fel, de a megvalósítás gyakorlati le­hetőségeit is megtárgyalja. A konferencia keretében külföl­di szakemberek bevonásával a magyar gondozó hálózat vé­dőnői részére továbbképző előadásokat is tartanak. Az alkoholizmus szociál- pszichiátriai kilátásaival fog­lalkozó üléseken értékelik majd — a Népességtudomány Kutató Intézet kiadásában — a múlt év végén megjelent többezer alkoholista adatait közlő statisztikai, tanulmányt. Egy másik magyar kutató- csoport kétszáz elvonókúrára jelentkező beteg személyiség- vizsgálatának tanulságait is­merteti, D. J Pittmahn wa­shingtoni professzor előadása a nyilvános helyen ismételten botrányt okozó alkoholisták kezelésére ígér új módszert. A biokémiai szimpozion — ÍT. P. Von Wartburg svájci professzor vezetésével — az új eredmények között a ma­gyar kutatóknak az alkohol és a magnézium összefüggé­séről megállapított magyar kutatási eredményeit is meg­vitatja.­Nagy érdeklődés kíséri a L. Cromwell asszony (USA) elnöklésével tanácskozó szim- poziont, amely a gyógyult alkoholisták Népköztársaság Úti klubját is meglátogatja és megnyitja a tagok „Hob­by” kiállítását. A pomázi munkaterápiás intézet bete­gei W. Weirauch nyugatné­met író Japán halászok című drámájának bemutató elő­adásával kedveskednek a V. Hudolin (Jugoszlávia) elnök­letével tanácskozó szimpo­zion tagjainak. Az országos Korányi Inté­zetben vitatják meg az alko­holista tbc-s betegek kezelé­sének problémáját. Ez is olyan tudományos téma, — amelyben a magyar tudósok nemzetközileg elismert ered­ményeket értek el. HIRDETMÉNY Tiszafüred Község Taná­csa a vásárok és piacok tar­tásáról megalkotta 1969. évi 1. számú rendeletét. A ren­deletet hivatalos idő alatt a községi tanács vb hivata­li helyiségében bárki meg­tekintheti. Sári Béla vb-elnök Csütörtökön . a törökszent­miklósi kulturális napok ke­retében Tamáspusztán a népművelés gyakorlati mun­kásai és e szakma tudomá­nyos kutatói találkoztak egy­mással. Elek Lajosnak, a megyei tanács vb művelődési osz­tálya vezető helyettesének megnyitó szavai a megyénk­be érkező vendégeket kö­szöntötték, majd dr. Karsai Károly, a Népművelési Ér­tesítő főszerkesztője, a ne­veléstudományok kandidá­tusa tartott vitanyitó elő­adást „Az elmélet és a gya­korlat viszonya és kölcsön­hatása a népművelésben” címmel. Szükséges, hogy egy-egy szakterület tudorpánvos ku­tatói — mondotta előadásá­ban — rendszeresen talál­kozzanak a gyakorlat mun­kásaival. Miért éppen Szol­nok megyében rendezzük meg — a törökszentmiklósi városi és járási tanács meg­hívásával élve — ezt az esz­mecserét? Azért, mert úgy látjuk, figyelemreméltó munka és kezdeményezés mutatko­zik már régebb óta e megyében, s ezen belül a városban és járásban a népművelés szak­Már hagyománnyá vált, hogy a 16 évesek ünnepélyes külsőségek között veszik át a „felnőttségüket” jelentő személyi igazolványukat. Teg­nap délután 4 órakor Szol­nokon a Ságvári Endre Mű­velődési Házban 822 fiatal jelent meg ezen az ünnepé­lyes aktuson. A városi KISZ bizottság részéről Elek Sándor megbí­zott titkár köszöntötte a meg­jelenteket és mondott rövid beszédet. Utána Kovács Béla rendőrőrnagy felhívta figyel­A Tudományos ismeretter­jesztő Társulat az idén jú­lius 19—31 között hatodik alkalommal rendezi meg a Szegedi Pedagógiai Nyári Egyetemet. Fő témája a „Korunk ifjúsága” c. előadás- sorozat lesz, amely iránt folyóirataiban felvetődő kér­dések gyakorlati megvalósí­tása, vagy megvalósításának kísérlete terén. A . népművelési munka szerves része a szocializmus építésének — fejtegette az előadó. Éppen ezért ez a folyamat sem lehet ösztönös, prakticista tevékenység. Nem egyszerű szervező munkáról van szó, hanem tudatos ter­vező, szervező irányító, el­lenőrző és a hatást tudomá­nyos igényességgel elemző tevékenységről. Örvendetes, — állapította meg dr. Kar­sai Károly —, hogy nem egy városi, járási tanács vb el­nöke és elnökhelyettese is eljött e tanácskozásra, s ezen részt vesznek. A veze­tő elvtársak számára is segít a népművelés elméleti kér­déseinek alkalmazása irányí­tó munkájukban. Mi az oka annak — fej­tegette a továbbiakban, — hogy a tudományos kutatók által feltárt kérdések oly sokszor lassan jutnak el a gyakorlat munkásainak kö­rébe? Máskor a gyakorlat számára érdektelen kérdé­sekkel foglalkoznak a kuta­tók. Ennek oka lehet az, hogy «2 elméleti munkások rs nem egyszer elméletieske- dök, nem az élet kérdéseit elemzik. nüket a személyi igazolvány viselésével járó kötelezettsé­gükre. A rövid műsorral tarkított ünnepség kiemelkedő esemé­nye az volt, amikor Elek Sándor KISZ-titkár és Ko­vács Béla rendőrőmagy ki­lenc fiatalnak személyesen, a díszemelvény előtt adta át az igazolványát, ök kilencen ki­váló tanulmányi eredményük és kifogástalan magatartásuk miatt részesültek ebben a megtiszteltetésben. máris nagy az érdeklődés. A jelentkezők száma megha­ladja a 400-at. A hazai pe­dagógusokon kívül sok ven­déget várnak külföldről: Csehszlovákiából, az NDK- böl és a Szovjetunióból. De ok lehet az is, hogy az elméleti írások, folyóiratok nem jutnak el a népműve­lőkhöz. Ismét ok lehet az is, hogy e folyóiratok eljut­nak, de egy-egy helyen a gyakorlatban tevékenykedők nem értik meg ezeket az írásokat, vagy nem értenek vele egyet. Lehetséges az is, hogy e megértés és érzel­mi, akarati azonosulás is fennáll, de a gyakorlati megvaló­sításban már nem mutat­kozik elég önállóság, biz­tonságérzet. Lehet olyan eset is, hogy más kérdések elméleti igé­nyű elemzését várják a nép­művelők. Ezért van szükség — s kezdtük meg a sort most itt, Szolnok megyében, a törökszentmiklósi kultu­rális napok keretében — az ilyen találkozókra eszmecse­rékre. A jövőben a népműve­lés elméleti munkásai is szeretnék segíteni azt a fo­lyamatot, hogy még tervsze­rűbb és tudatosabb legyen a szervező, irányító, ellenőrző és a népművelés tényleges eredményeit hatásvizsgála­tokkal elemző, értékelő te­vékenység. Az elhangzott vitabeveze­tőt egész napos eszmecsere követte. Evekig alkalmi munkából, illetve rendszeres lopásból tartotta fenn magát Pusztai György szegedi. Rózsi József szegedi és Kotroczó Pál szolnoki lakos. Lebukás, sza­badulás, majd ismét lopás — így teltek az évek. Pusz­tai pénzhamisításért is állt bíróság előtt, Rózsi lopásért másfél évig, Kotroczó sik­kasztásért hat évig ült bör­tönben. A három jómadár az említett bűncselekménye­ket külön-külön követte el. Nem is ismerték egymást, míg egyszer véletlenül össze­találkoztak és szövetséget kötöttek. Bűnözők ha találkoznak Még a találkozás előtt Pusztai — aki hajdanán a pékmesterséget tanulta ki, de a kenyér helyett mást sü­tött ki a pénzszerzési lehe­tőségre — kölcsönöket vett fel magánszemélyektől, de a pénzt sohasem adta meg. Az egyik alkalommal például el- lopatta az adós levelet és letagadta, hogy valaha is tartozott volna az illetőnek. Módszere hamar ismertté vált és kénytelen volt más módon pénzhez jutni. Ekkor ismerkedett meg Rózsi Jó­zseffel, hasonszőrű társával és kettesben a szegedi MÁV pályaudvar mellett a pince- gazdaság lerakatából 36 üveg bort loptak el. Egy részéből dáridót csaptak, míg a többi üveggel eladták. A kár csak­nem ezer forint volt. A si­keren felbuzdulva mégegy- szer megismételték a lopást. A duó azonban feloszlott, mert Rózsit elfogta a rend­őrség, Pusztai új ismeretség után nézett. És mit hoz a véletlen, Pusztai Budapesten találkozott Kotroczó Pállal, aki hasonló ügyben koptatta a pesti aszfaltot. A Nyugati pályaudvari ét­teremben készítették el a haditervet. „Vagonokat tö­rünk fel és a zsákmányt ér­tékesítjük” — határozták el. Találkozásukat egy sikeres vagonfeltöréssel pecsételték meg. Felszálltak egy teher- vonatra, s amikor az a nyílt pályán megállt, akció­ba léptek. Húsz pár férfici­pőt vittek el. Másnap már suba alatt kínálgatták, Ter­mészetesen olyan árért, hogy minél előbb túladhassanak rajta. Az üzletelést külön­szakirányának megfelelő szakmunkásbizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű szakmai végzettséggel ren­delkezik; munkaviszonyban áll, vagy szövetkezeti tag Az utasítás szabályozza a dol­gozók szakközépiskolájának magasabb osztályba való fel­vétel feltételeit is. Az esti és levelező tagoza­ton a képzési idő négy év, a levelező tagozaton a hallga­tók egyéni tanulását heti egy alkalommal tártott öt-hat órás konzultációk segítik. Az esti és levelező tagoza­ton — a szakirány jellegé­től függően — havonta egyszer négy-hat órás gya­korlati foglalkozás is szer­vezhető. Az esti tagozaton a tanítási órák, konzultációk és gya­korlati foglalkozások látoga­tása kötelező. A miniszteri utasítás értel­mében a dolgozók szakkö­zépiskolai esti és levelező oktatását az 1969—70-es tan­évtől fokozatosan vezetik be. gyöngyösvisontai Gépszerelő Vállalat kétszobás épülete már el is készült. A tanács a telkeket 2 éves beépítési ha­táridőre adta. ami azt jelen­ti, hogy jövőre már befeje­ződik a strandfürdő melletti kis üdülőtelep házainak épí­tése. külön csinálták, s mái- több mint felét eladták, amikor Pusztai lebukott. A két szö­vetséges újabb találkozásá­ra már csak a bíróságon ke­rült sor. A tolvaj balszerencséje A szabadlábon levő Kot­roczó folytatta a közösen ki- ötlött terv végrehajtását. Hónapokig „maszekosko- dott”. Jól Ismerte a szolno­ki pályaudvari zűrzavart, lei- használta az eléggé laza éberséget és a vagonok egész sorát törte fel. A valamikor cipész mesterséget tanult Kotroczó a cipők lopására specializálta magát. A szol­noki vasútállomáson elég gyakran ólálkodott a vagon­berakásoknál, nézegette a szállító bárcákat, és észre­vétlenül jegyezte a kiszemelt kocsik számát, útirányát. Három hónap alatt hét al­kalommal tört fel vagont és lopott el férfi, női, kismama cipőket, csizmákat. S hogy rá ne jöjjenek ki a tolvai. olykor-olykor területet vál­toztatott. Váratlan találkozás A vagonzárak feltörője vé­gül is lebukott s több mint 13 ezer forint értékű cipő, ing, csizma, könyv tolvaja mögött a fogda ajtaja becsu­kódott. Ugyancsak elcsodál­kozott, amikor Szolnokon a járásbíróság tárgyaló ter­mében találkozott Pusztai Györggyel és Rózsi Józseffel. A trió tehát több mint egyéves körözés után együtt volt s a vádirat, a tanúk egymás után sorolták bűnü­ket. Egyikük sem tagadott. A börtönt megjárt tolvajok tudták, hogy az csak súlyos­bítaná helyzetüket. Megad­ták magukat sorsuknak, s amikor a szolnoki járásbíró­ság kihirdette Pusztai 2 évi, Rózsi 6 hónapi és Kotroczó 3 évi végrehajtható sza­badságvesztés büntetését, megindokolta az ítéletét, a három vádlott megnyugvás­sal tudomásul vette azt. — nij —. Balatoni halszálkák Mit csinál az újságíró — aki „másod­állásban” sporthorgász — egy balatoni horgásztanyán? Természetesen igyek­szik kifogni néhány méretes halat, s ezek mellé egy-két sztorit, — ha lehet. S amilyen szerencséje volt az újság­író-horgásznak, a haltartó zsákjába több sztori került, mint fogas, vagy angolna. Bor kóstolás Amikor végképpen „döglött” a tó, a horgász megundorodva a temérdek víz látványától, a domboldalban meghúzó­dó borospincék felé veszi az útját. Két kékkötényes tata beszélget az egyik pince előtt, a kapanyélre támasz­kodva. A terméskő-asztalon poharak, félig borral. — Jó munkát — köszöntöttük őket. — Részük legyen benne — volt a vá­lasz. — Szárazon? — adtuk a bankot. — Kóstoljanak egy fél lopóval. — Köszönjük, de... — Na, ne szabődjanak. Isten, isten... — Ez igen... — cuppantottunk. — Lehetne még egy töltést? — Hogyne kérem. Ez eddig húsz fo­rint ... Egymásra néztünk a sporttársammal. Azt hittük... Szóval, a vendégszeretet, meg miegymás ... Megittun^ még egy fél lopóval, őket is megkínáltuk egy-egy pohárkával és kifizettünk negyven forintot. Ja kérem, ez nem homoki vinkó!... Beszélgettünk közben. Sok mindenről feljött a szó. Többek között arról is, hogy a bácsi a nyáron eljön Szolnokra, meglátogatja az öccsét. — Na. kedves bátyám, ha Szolnokra jön, jól szerelje fel magát pénzzel. — Aztán miért? — Mert mi is meg akarjuk majd vendégelni... A rágógumi A hét végén lejöttek az öreg rókák is, hogy látványosan néhány szép halat fogjanak. Te jó ég! Micsoda felszere­lés?! Óriási Michel-orsók pompáztak^ a vagyont érő Dam botjaikon. Profik. Hiába, nekik sem sikerült semmi. Be­szélgettünk. Természetesen óriás pon­tyokról, kapitális csukákról és a ko­cahorgászokról. Gyula bácsi csokoládébarna „hal­rém” vitte a szót. — ... aztán a szerencsétlen Laci bá­csi... Soha sem felejtem, micsoda hecc volt. Már három napja egy keszeget sem fogott. Nagyon elkenődött, mert én kapkodtam kifelé a méretes süllőket, angolnákat. — Gyula, maga mit használna, jia nem volna kapása? — kérdezte vacsora után, beszélgetés közben. — Rágógumit, Laci bácsi. Rágógumit. — Na ne vacakoljon ... — Becsületszavamra — mondtam ne­ki. Másnap reggel bekerekezett Rév­fülöpre. Este a vacsoránál újra talál­koztunk. Szemrehányóan nézett rám. — A rágógumira sem haraptak, Gyula. — Maga a horogra tette Laci bácsi? Ej, ej... Rágni kell, hogy az ember ne idegeskedjen, ha nem fog semmit... — bognár —: Pedagógiai nyári egyetem

Next

/
Thumbnails
Contents