Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-07 / 129. szám
\ 1969. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Negyvenperc a Derkovits- teremben — Csendet kérünk! Be- koníerálás jön— A kamerákat rögzítették az induló képsorokra. A Derkovits terem közönsége elcsendesedett Pihegés sem hallatszott a fullasztó melegben. A feívéteivezetö bólintott: adás induL Csütörtökön este a Tv Galériája műsorban Gácsi Mihály mutatkozott be a tv-né- zók népes táborának. A kiállítást már egy héttel ezelőtt megnyitotta Solymár István, a Nemzeti Galéria főigazgató helyettese. A Szolnokon élő népszerű grafikusművész robosztus alakja egy fejjel kimagaslott az érdeklődők gyűrűjéből. Bizony „Miskánk” jónéháov- szor megsimította adás előtt a szakállát, mintha ebben lenne az ereje.« A bemutatás igen jól sikerült. Szerencsés szerkesztői megoldás volt — Rapcsá- nyi László műsorvezető. Pap Gábor szerkesztő és Eck T. Imre rendező munkáját dicsért — hogy többirányú megoldásból állították össze az adást. Dr. Solymár értékelése, a közönség reagálása, az előre elkészített, a műteremlátogatás-kisfilm és a művész önvallomása, soksok illusztrációval, lehetővé tette, hogy Gácsi Mihály munkásságával azok is megismerkedjenek, akiknek még nem volt módjuk grafikáit látni. Ez a jőlsikerült összeállítás is bizonyítja, hogy a Tv és a Képcsarnok Vállalat közösen ápolt Tv Galériája műsor mennyire életképes, milyen jól emberközelbe hozza alkotóinkat és menynyire segít megértetni művészetüket. — tí — w Épülő nagyüzemeink Szolnoki párttitkárok látogatása a város üzemeiben A Szolnok városi párt végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy az alapszervezetek titkárai részére évenként kétszer — rövid értekezletekkel egybekötött — üzemlátogatást szervez. Helyes, ha a titkárok megismerik nagyüzemeink építkezéseit, a gyártás technológiáját, az ott dolgozó munkások életkörülményeit, s hasznosítják azt munkájukban. Tegnap két csoportban megtörtént az első üzemlátogatás a papírgyárban, a MÁV rekonstrukciónál, a Beton- ég Vasbetonipari Művek szolnoki gyáregységénél és a Tiszamentj Vegyiműveknél. Közép-Európa legkorszerűbb rendező teher• és személypályaudvara Az alapszervezetek titkárait a rendezőpályaudvaron Berkesi István és Szécsi Bé- La főintézők, valamint Tassi János pártszervező köszöntötték és tájékoztatták a rekonstrukció munkálatairól,' majd bemutatták a műszála berendezések működését. Ismeretes, hogy a rekonstrukció 1963-ban kezdődött és 1975-ben fejeződik be. Három ütemben csaknem kétmilliárd forintot ruháznak itt be. Ezzel a szolnoki Közép-Európa legkorszerűbb pályaudvara lesz. Az első ütemben korszerűsítették a déli ipartelep hálózatát, s elkészült az új rendezőpályaudvar. A rendezőpályaudvaron — a négyemeletes irányító toronyból — a váltókat, jelzőket, gombnyomással működtetik, s rádió adó-vevővel irányítják. A gurítást úgyszintén. Ez teljes biztonságot nyújt, a vonataikat nem lehet foglalt vágányra küldeni. A gurítódombról lejövő kocsikat automatikus (szovjet gyártmányú) sűrített levegővel működő berendezések fékezik. Az első ütemben 3 millió köbméter földet mozgattak meg, 100 kilométer vágányhálózat és 234 váltó és 9 híd épült. Az utóbbiak megszüntették a keresztezéseket. A személypályaudvar felvételi épülete 600 cölöpre épül, melyek leverését a napokban befejezik. A három- szintes állomás aluljáró®, peronos lesz. A villamos voJutalom termésbecslésért A mezőgazdasági termésbecslés a nagyüzemi tervek összeállításánál és a termelésnél egyre nagyobb szerepet kap. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter most utasítást adott ki a termésbecslési munka jutalmazásáról. Az utasítás részletesen meghatározza, hogy kik kaphatnak és milyen összegű jutalmakat és a feltételekről is intézkedik. Az állami gazdaságokban a jutalmazás feltétele például, hogy a becsült termésátlagok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal tónyszá- ma között az eltérés százaléka ne haladja meg az utasításban megadott tűrési határt. Kimondja az utasítás, hogy a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok kötelesek a termelőszövetkezeti termésibecslésd munkát segíteni. Azokat, a termés- becslést végző tsz szakembereket, akik az üzemi becs- tésre kerülő növény termésátlagát az előírt hibahatáron belül határozzák meg, külön oklevéllel is ki kell tüntetni. natok Budapesttől már Sza- jolig közlekednek az idei vasutasnapra. Az építőipar iparosítása A párttitkárokat az épületelemgyárban Buskó József párttátkár és Varga Ferenc igazgató fogadta. Varga elv- tás részletes tájékoztatást adott, s bemutatta a már működő és még épülő nagyüzemet. A beruházás értéke — álló- és forgóeszközökkel együtt — 450 millió forint Az üzemben harminc fajta betonféleséget fognak gyártani. A hét gyártóhajóban — egy-egy 18 méter széles — mezőgazdasági tetőpanelt, vázszerkezeti elemeket és ipari épületelemeket gyártanak. Három hajóban házgyár lesz, évente 1000—1200 lakást gyárthatnak itt. Ezekbe a víz- gázvezeték csöveket, teljes fürdőszobát, konyhai szekrényt, ajtót, ablakot is beszerelik. A házgyár kapacitását — talán augusztusban lesz kész az üzem — már 5 évre lekötötték. Később családi ház elemeket és garázsokat is gyártanak. A hét hajóból még esak egy működik, de folyamatosan követi a többi. Két hét múlva megkezdi termelését a mozaiküzem. Az egész üzem automatizált, teljes termelési értéke évi 450—500 millió forint lesz, létszáma ezerkétszáz. Az igazgató panaszkodott, hogy az építés rendkívül késedelmes. a kivitelezők egymásra tologatják a hibákat; Különösen nehezen halad a betongyár építése. A végső állomás tegnap á vegyiművek volt Itt kén- savgyárak, porfesték és mo- sószergyár üzemvezetői mutatták be a működő üzemeket. A látogatás hasznos volt, sok segítséget adott a gyakorlati munkához. Büszkék lehetünk új és épülő létesítményeinkre. — m. 1. — Hét ember 800 hold kukoricát termel r Komplex gépesítés a Uéki Állami Gazdaságban Hét személy 800 hold kukoricát termel. A tudomány, a technikai forradalom, az emberi akaraterő és kezdeményező-készség vívmánya ez. Tíz évvel ezelőtt bizonyára kinevették volna, aki ezt állítja, vagy kezdeményezi. Most azonban, élő valóság, gyakorlat a Héki Állami Gazdaság héki üzemegységében. A szűkös munkaerőhelyzet késztetett bennünket a kukoricatermelés komplex gépesítésére — tájékoztat Kálmán Isitván, a gazdaság igazgatója. Igen, a gazdaság a Tisza Cipőgyár mellett, a jól gazdálkodó, jól fizető termelő- szövetkezetek szomszédságában terül el. Nehéz itt időszaki munkásokat szerződtetni. Az ötlet meg volt, kivitelezésre várt. A traktorosokra bíztuk, hogy válasszák ki maguk közül a legalkalmasabbakat, s így alakítsák meg a szocialista címért küzdő komplex brigádot. A vezetőt se mi, hanem ők jelölték ki. Akik legjobban „húznak“ — Azokat válogattuk ki— emlékszik vissza Gál József brigádvezető — akikre mindig számíthatunk, s akik jól „húznak”. Sorolja is a neveket: — Rojkó János, Tóth Gy. Lajos, Szegedi Béla, Mitykó András, Kiss Ferenc traktoros és Rojkó József szerelő, aki állandóan segítségünkre van. A brigád megfelelően előkészített földet kapott a vetésre. Ennek 60 százalékát Áktikon és Afalon keverékkel, a vetéssel egyidöben Nyílegyenes sorok A szemenkénti vetés igen nagy előnye, hogy a drága, egyszeres keresztezésű hibrid vetőmagból jóval kevesebb kell. továbbá, nem kell egyelni a növényt. A komplex brigád tagjai mór túl vannak a második kultivátorozáson is. A kukorica szép, sorai nyílegyenesek. Az újtípusú embereik, lelkiismeretességét és hozzá értését dicsérik. Kísérőm, Rakonczai János agronómus a komplex gépesítés előnyét így szemlélteti: — A 800 hold megkapálá- sához 160 ember tíz napos kéziereje kellett volna. Honnan szerezhettünk ^ volna ennyi munkást? vegyszerezték. Negyven százalékát pedig már a vetés előtt Hungazinnal kezelték. Ezek a vegyszerek kiölik az összes kétszikű gyomokat. — Az S. P. C. (román) típusú vetőgép szemenként veti a magot (közben a vegyszert is kiszórja) — mondja Ungár Gyula főag- ronómus. — Maximális gondosság, igen nagy lelkiismeretesség kellett ahhoz, hogy ne legyenek sorhibák és a tőtávolság is egyforma legyen. Sikerült. Az eddig használt vegyszerek a muharféléket nem irtják ki. Ezért új vegyszerrel kísérleteznek Héken. A Gramoxon, melyet a levél alá permeteznek, ezt is ki- pusztítja. Ehhez Kovács Mihály főmérnök irányításával a brigád tagjai és a mű- helymunkásoki konstruáltak egy gépet A kukorica egyébként csak az esőt majd a betakarítást várja. A brigád jóvoltából a nehezén tehát túl vannak. Természetbeni prémium A Héki Állami Gazdaságban az idén 1276 hold kukoricát termelnek. Á nagyobbik hányad tehát a komplex brigádra jut A tervezett termésátlag 26 mázsa májusi morzsoilban. 1960 óta ezt az átlagot már háromszor meghaladták Héken. A feltételek most sokkal jojóbak. A Szabolcs megyei munkások nem egyszer 10 vagon kukoricát vitték el innen munkabér, prémium fejében. Miért ne maradjon ez a héki munkásoké, a brigádé? A vezetőség — a brigád egyetértésével úgy döntött — ha a termésátlagot a két mázsával meghaladják 8 százalék, ezen felül 12 százalék célprémium jár természetben. A traktorosokat és a szerelőt a prémium 100, a kisegítő személyzetet 80 százalék prémium illeti meg. Az elosztásra — a munkanapok alapján — az üzemegységvezető és az szb tesz javaslatot. Gál József bizakodik: — Ha a termésátlagot két mázsával teljesítjük túl, 15 —20 mázsa kukoricát kapunk személyenként, de lehet, hogy 50 lesz belőle. A betakarítást is 100 százalékig gépesítették az állami gazdaságban. Zmáj típusú csőtörő kombájnok beváltak, morzsoló adapterrel is fel vannak szerelve. A gép a szárat is szecskázza, kézierő tehát itt sem kell. A brigád jól összeforrott a közös munkában, megértik egymást az emberek. A brigádvezető örömmel újságolta: Tóth Gy. Lajos és Rojkó János most vizsgázik az általános iskola 8. osztályában. A többiek túl vannak rajta. A brigádnak nagy a becsülete a gazdaságban. Kle- ment István üzemegységvezető mondja embereiről: — Fegyelmezetten, zökkenőmentesen dolgoznak. Szinte ellenőrizni sem kell őket, megbízhatunk bennük. — in. 1. — Hogyan tovább? Kezdeményezés — siker — újabb tanulságok... Mezőtúron a városi párt- bizottság propaganda és művelődési, valamint a városi tanács vb művelődés- ügyi osztálya két éve a politikai oktatás és a világnézeti kérdések propagandájának új útjait is kezdte kutatni. Szergej Dovlatov: Győztesek A Téli Stadion birkózó termében négy fényszóró köteg világítja meg a küzdőteret. A ponyvaszőnyegen a kötöttfogású birkózás finalistái toporognak. A közzéppontban álló asztal mögött magasodik a verseny főbírája, Lev Epifánov. A mérkőzésvezetó fogta a mikrofont, s közölte: — A kék sarokban — Arkagyij Düszin, a vörösben — Nyikolaj Gar- buzenko. A küzdők kezet ráztak, majd tologatni kezdték egymást. Mindegyikük felül volt már a száz kilogrammon, mindkettő elmúlt már 30 éves, mindkettő nehezen mozgott, s a birkózást már régen szükségtelen kínnak érezték. Az edzők azonban mindig bebeszélték nekik, hogy a parancsnak pedig engedelmeskedni kell... A birkózók lenyomták egymás vállát, csapkodták egymás nyakát, nyögtek és hasukat behúzva pihentek. — A versenyzőket megintem pasz- szív játékért — hallattszott a vezetőbíró hangja. Qjjsain és Garbuzenko azonban kevés figyelmet fordított e megjegyzésre, s még tapintatosabban simogatták egymást. — A kék nem kezdeményez! — kiabáltak a nézők. — A vörös sem! De Düszln és Garbuzenko mégcsak feléjük sem néztek. Utálták a birkózást, a nézőket pedig megvetették. Hirtelen azonban történt valami. Olyan érzés volt, mintha a pályaudvaron megállt volna az óra. A nézők és a szorítósegédek idegesen tekintget- tek. Düszin és Garbuzenko egymásra könyökölve mervedtek meg. Lev Epifánov, a főbíró. hangosan horkolt, s fejét a bírói iratkötegre hajtotta. Húsz perc telt eL Senki sem merte zavarni a főbírót. A szorítósegédek és az oldalbírók elmentek a büfébe sörözni. A nézők is elfoglalták magukat; zoknit stoppoltak, félhangosan turista indulókat dünnyögtek, aztán lassanként elszéledtek. — Ideje befejezni, öreg — szólt Garbuzenko partnerének. — Már rég ideje. — Tudod, miről álmodozom én. Arkagyij? Arról, hogy szerzek egy jó he- verőt, s egész nap azon hentergek. — Ilyen csak a mesében van, — mondta Düszin — A mesét is szeretem — szólt Garbuzenko. — Eh. Kolja! — dörmögte bánatosan Düszin és sóhajtott egy nagyot. Ettől a zajtól felérzett Lev Epifánov. — Kj győzött? — kérdezte bágyadtan. — Nem mindegy? — szólt Garbuzenko. Aztán leült a szőnyeg sarkára és rágyújtott. — Csak ez hiányzott — nyugtalankodott Epifánov —, most mit mondok a sajtónak? — Arkaska győzött — mondta Garbuzenko —, ő a szebb, őt fotózzák le. — Na, te is szimpatikus vagy — szólt Arkagyij —, szép, napbarnított — Különben te vagy a bíró, te dönts — nógatta Garbuzenko a főbíró felé fordulva. — Miféle bíró, legyintett Epifánov. — Az isten látta ezt a meccset gyerekek. — Van egy ötletem! — kiáltotta Düszin. Kért Epifánovtól egy ötko- pejkást, s feldobta a levegőbe. — Fej — szólt Nyikolaj Garbuzenko. — írás — mondta Arkagyij Düszin megfontoltan. A pénz a szőnyegre esett — Győz Arkagyij Düszin! — hirdette ki Lev Epifánov, a főbíró. Mindhárman — kart karba öltve — elhagyták a termet. Egy perc múlva a sarok mögül előkanyarodott a villamos. A cimborák felnyomakodtak a kocsiba. Három fiatalember — diákfélék — udvariasan átadta nekik a helvét.., Molnár Sándor foidílása Abból a meggondolásból indultak ki, hogy Mezőtúron, ahol technikum, kórház, igazságügyi intézmények, két nagy középiskola működik, s így viszonylag nagy számú, kvalifikált és speciális érdeklődésű értelmiség él, — sajátos témakört tárgyaló oktatást is meg kellene honosítani. Különösen azok számára, akik az esti egyetemet vagy annak szakosított tagozatát már elvégezték, vagy pedig akik rendszeres, heti előadások hallgatásával és foglalkozásokon való részvétellel járó oktatásba nem tudnak egyelőre bekapcsolódni. A tavalyi kísérletek után bátorítóan hatott ebben az esztendőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Titkárságának február 26-i határozata is. amely ösztönözte a városi, járási bizottságok ilyen kezdeményezéseit s az oktatást irányító szerveket a „jó tapasztalatok” általánosítására. így az 1968/69-es oktatási évben hat előadásból álló elméleti konferenciát szerveztek az alábbi kérdésekről: ..A társadalmi élet jelenségeinek determináltsága” — „Pszichikum és intuíció” — «Az egzisztencializmus egyén-felfogása” — „Az elidegenedés kérdése a Dolgári és a marxista filozófiában” — „A társadalom és a vallás”. valamint „A nemzetközi helyzet Időszerű kérdései”. A hat előadásból álló sorozatot végig nagy érdeklődés kísérte az idén is. öt alkalommal százon felül volt az érdeklődők száma, egykét alkalommal százhúszan is megjelentek az előadásokat meghallgatni. A sikerek után mégis felmerült; jövőre ugyanígy folytassák-e ezt az előadássorozatot. „Jó lenne ezekről a kérdésekről most már beszélgetni, vitatkozni. ott honosán, fesztelenül” — fogalmazta meg több hallgató. Javasolták néhánvan, jövőre szakmai érdeklődés szerint kellene két-három előadásból álló kisebb sorozatokat szervezni, ahol kevésszámú hallgatóság venne részt egy-egy előadáson. s azt vita, eszmecsere követné. ígv nem csunán „nsf? befogadó” tömeg, hanem aktív. vélem én vét. gondtait. feltevéseit is közlő, kisszámú hallgatósága lenne ennek a több helyen párhuzamosan folyó konferenciáknak. Műsoron szerepelnének az egyik helyen jogfilozófiai kérdések, a másik helyen a mai természettudományok filozófiai problémái, a harmadik helyen művelődésszociológiai és művelődéspolitikai kérdések. Az idei tapasztalatok elemzése és az elhangzott javaslatok mérlegelése alapján döntenek majd a szervezők az idei sikeres kezdeményezés után — hogyan tovább? (CS)
