Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

1969. Június 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Látogatás a szomszédban Rangot ad as igényesség Első követelmény: a minőség Pudding-ssilvától a sakusskáig Üvegek, dobozok tízezrei­ből tormáit hegyek, pirami­sok. A feliratok soknyelvű kavalkádja. Cirillbetűk, ja­pán írásjelek, angol, svéd, arab szövegek, címkékről mo­solygó őszibarack, kéklő szil­va, vérpiros paradicsom. Nagyüzem a készáru raktár­ban, s nagyüzem magában a Nagykőrösi Konzervgyárban is. Holott csak most, június első napjaiban — a borsó­val — kezdődik a szezon. Ám a konzervipar már régen nem az, ami volt. Nem idénymunka A gyár tíz esz­tendeje szezon után mindösz- sze nyolcszáz embernek tu­dott munkát adni. Ma egész évben három és íél ezer em­bert foglalkoztat. 1969-ben kilencezer vagon árut ter­melnek. A most folyó re­konstrukció végeztével, 1971- ben, tizenegyezer vagon lesz az évi termelés. Magyarázat: a makacsság Húsz alkalommal nyerték el az élüzem címet, hatszor kapták meg — legutóbb most áprilisban — a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, harmadik éve birtokosai a szocialista munka vállalata címnek... Mi a tartós sikerek magya­rázata? — A makacsság — feleli Kovács Sándor igaz­gató. Hogyan? — Az a ma­kacsság, mely a gyárvezetés­től az üzemvezetésig min­denkit jellemez. Senki nem hajlandó engedményekre, sérthetetlen elv, hogy csak kifogástalan áru juthat ki a gyárkapun. Elv? Gyakorlat is? 1967­ben érkezett az utolsó minő­ségi kifogás. A három hónap szavatossági idejű citromször­pöt kifogásolta az egyik vi­déki bolt. Tizenöt hónap el­teltével... Azóta sem bel-, sem külföldről nem érkezett a minőségre vonatkozó rek­lamáció. A makacsság való­ban tény. Az előfeldolgozó megtagadja a gyenge alap­anyag átvételét. Ám ugyan­ezt teszi a feldolgozó üzem, ha az előkészítő szeretne gyengébb minőséget rásózni! Nincs pardon — ezt hang­súlyozza Antal László terme­lési igazgatóhelyettes. Papí­rokat mutat, termelési és mi­nőségi grafikonokat — a vo­nalak fedik egymást, meny- nyiség és minőség csatájában nincs vesztes —, fogyasztói véleményeket, árubemutató­kon végzett közvélemény ku­tatások írásban rögzített eredményeit Valamit még hozzátesz. A gyárban vala­mennyi vezető állású ember béren kívül jövedelmének döntő részét a minőség után kapja— Savanyító üzemből — kombinát Nagykőrös évi kilencezer Vagonos termelésének 70—75 százaléka exportra kerül. Harminchat országba expor­tálnak, legrégibb partnerük: Anglia. A gyár, mint csepp a tengert, az gész konzerv­ipart is tükrözi Hiszen ez az iparág, amely kilencven százalékban hazai nyers­anyagokat dolgoz fel, s ugyanakkor termelésének hatvan százalékát exportálja. (Ez a háború előtti teljes ter­melés tizenkétszerese!) öt világrész ötven országába jutnak el a magyar konzer- vek. Pudding-szilva Angliá­ba, zakuszíka a Szovjetunió­ba, hámozott sárgabarack, s hámozatlan, mert az egyik ország így, a másik úgy kí­vánja, csemege uborka, eg­res, meggy, összesen ötven fajta áru szerepel a gyár, s majd’ száz az iparág export­listáján. A körösi gyár, mely egy apró savanyító telepből nőtt ki — hiszen 1950-ben az egész magyar konzervipar 2500 vagon árut termelt csu­pán — az önmagával, mun­kájával szemben támasztott igényességgel szerzett rangot termékeinek. A termelőszö­vetkezetekkel kötött szerző­dések alapvető pontja az áru minősége. A konzervgyár ki­váló vetőmaggal, szaktanács- adással, az öntözés, a kemi- zálás, gépi betakarítás meg­szervezésének támogatásával már a földeken megveti alapját terméked jó minősé­gének. A nemzetközi, de a hazai piacon is a mérce egyre magasabb — mondja az igazgató. — Talán mond valamit arról, álljuk-e a sa­rat, hogy tavaly tizenhét százalékkal növekedett a nyugati országokba exportált áru mennyisége, s hogy bel­földről legtöbb termékünk­nél a legyárthatónak más­fél—kétszerese a kereslet Naponta másfél« százezer palack A forgalom igazolja te­hát: kifizetődő „befektetés” a jó minőség. A forgalom mellett a gyár nyeresége is ezt tanúsítja, s ezzel arány­ban persze a gyár dolgozói­nak nyereségrészesedése is-.. Ezért, hogy üzemről üzemre járva, mindenütt a kínos pe­dantéria, a patika-tisztaság a 1 szembetűnő. Pedig a léüzem- bed például naponta 130— 150 ezer palackot töltenek meg, narancsital, jaffa, őszi­baracklé, szederlé, kökény­ital ömlik a dundi vagy karcsú üvegekbe. Az ország' legnagyobb kon­zervgyára, a többi testvér­üzemmel összefogva termé­szetesen, nagy szerepet ját­szik abban, hogy az iparág fejlődési üteme 1966—1970 között a kétszerese az egész élelmiszeripar termelése nö­vekedésének. Ugyancsak fon­tos szerepe van abban, hogy 1965—1975 között, tehát tíz esztendő alatt a belföldi konzervfogyasztás több, mint hatvan százalékkal növeked­jék, s hogy a konzervipar 1975-ben, a negyedik ötéves terv végén, több mint tízmil- liárd forint értékű terméket állítson elő. Mészáros Ottó Több mint félezer új munkás A KISZÖV megyei veze­tőségének felmérése szerint jelenleg a megye huszon­nyolc kisipari termelőszö­vetkezetében van lehetőség jelentős számú új munkaerő foglalkoztatására. Kilenc szö­vetkezetben beruházások nél­kül is megvalósítható 5U0 ember üzemi foglalkoztatása és legalább százharminc embernek biztosíth ttnak be­dolgozási lehetőséget Tanácskozás as oktatás- nevelésről Kedden délelőtt az általá­nos iskolai vezető szakfel­ügyelők részvételével orszá­gos tanácskozássorozat kez­dődött a Művelődésügyi Mi­nisztériumban. A megbeszé­léseken összegezik a külön­böző tantárgyak oktatásával, a tanulmányi eredményekkel, az oktatás-neveiés módszerei­vel kapcsolatban a tanévben szerzett tapasztalatokat Egy­idejűleg megtárgyalják az 1969—70-es iskolaév legfon­tosabb tennivalóit. A meg­beszéléseken összegezett ta­pasztalatokat a Művelődés- ügyi Minisztérium országo­san közzéteszi. Az új irányí­tási rendszer szellemének, alapelveinek megfelelően — ezúttal először — á községi tanácsok is megkapják a mi­nisztériumtól az irányelve- ket. Hasonlóképpen eljut a minisztérium útmutatója a járási művelődési osztályok vezetőihez is. Jubileumi esztendőben Nagy verseny a Nagykunságban Egymillió forint a szövetkezeti tagok jutalmazására Verseny a szövetkezetek között, verseny a szövetke­zetekben, a brigádok között, a brigádokban. Hatvanegy termelőszövetkezet gazdálko­dik a nagykunsági tsz szövet­ség körzetében. A szövetség versenybizottságának minap tartott ülésén az tűnt ki: élő munkaverseny van a kö­zös gazdaságokban. Tavaly a szövetkezetek or­szágos versenyébe 48 gazda­ság nevezett be e tájról. A szövetségben az első helyet, gazdálkodásával a török­szentmiklósi Aranykalász Tsz szerezte meg. Második a kar­cagi Lenin, harmadik a kar­cagi Dimitrov Tsz lett. őket illeti a 15, 10 és 5 ezer fo­rintos jutalom. Oklevéllel ismerték el az abidszalóki Lenin, a karcagi Május 1.. a tiszaőrsi Búzakalász, a íegy- verneki Aranykalász közös gazdaságok múlt évi mun­káját. A szövetkezeteken belül legalább olyan a munkaver­seny, mint a gazdaságok kö­zött. A nagykunsági tsz-ek- ben 124 szocialista brigád nyerte el. vagy tartotta meg szocialista címét 1968-ban el­ért munkájával. Egyéni- és kollektív versenyekben az ottani szövetkezetek négy­ezer kétszáz tagja vett részt, s teljesítményüket egymillió hetvenezer formt jutalom kiosztásával méltányolták. Mind ennek is köszönhető, hogy ebben az esztendőben is tovább tart a vetélkedő kedv. A szövetkezetek országos versenyébe 43 tsz nevezett be innen, s 158 brigád in­dult újra a szocialista cím elnyeréséért. A szocialista címért küzdő brigádokban kétezerkétszáz ember verse­nyez. Közülük több mint hat- százan fiatalok, s majd négy­százan asszonyok, lányok. A vetélkedő brigádokból har­minc női és tizenkét ifjúsági szocialista brigád van. H MŰSZERES VIZSQALAT Tirpák Tihamér még né­hány éve a Tücsök és Bo­gár Kiszerelő Vállalat (TÜBOKl) főmérnöke volt, de csapnivalóan dolgozott. Tudatlanságával kilógott a TÜBOKl műszaki kollektívá­jából, amely egészében véve értette a dolgát. Az illeté­kesek döntöttek: leváltják Tirpákot és olyan posztra he­lyezik át, ahol tudatlansága nem fog feltűnést kelteni, így került az egyik ingatlan- kezelóség műszaki hibafel­mérő csoportjának élére. Tirpák elfoglalta új őr­helyét. Hetekig serényen tanulmányozta a csoport munkamechanizmusát. Végül összehívta munkatársait: — A bérlők rengeteget pa­naszkodnak csoportunkra. Nem értenek egyet megálla­pításainkkal. És miért? Mert a hibafelméréseknél önök eddig szubjektív megérzése­ikre támaszkodtak. Ennek vége. Modernizáljuk a mun­kát: majd a műszerek be­szélnek. Még annyi hibát sem fogunk elismerni, mint ed­dig. elvégre amúgysem lehet több a hiba, mint amennyi­nek a kijavítására keretünk van, de meglátják: a lakók, akik önöknek nem hittek, majd hisznek a műszerek­nek. Itt van dr. Virgula be­jelentése. Azt mondja: a la­kás helyiségeinek mé­retéhez képest kicsik a fűtőtestek, továbbá az ajtók és az ablakok meg­vetemedtek s a réseken át besüvölt a szél, végül a szo­ba fala erősen nedves, önök persze kimennének ehhez a doktorhoz, és megpróbálnák lebeszélni öt a hibákról. Per­sze hogy ő nem hinne önök­nek. Be majd hisz a műsze­reknek! Reggel együtt szálr lünk ki dr. Virgulához. A következő műszereket hozzák ki magukkal: egy collstokot, egy kézi számológépet, egy gyertyát, egy asztali ventil­látort, meg egy krumplinyo­mót. Megértve? Másnap reggel a hibafel­mérési csoport megszállta dr. Virgula otthonát. Tirpák munkához látott. — Tehát hideg a lakás, doktor úr. Nézzük csak. Ez­zel a collstokkal megmérjük a szoba szélességét, ez öt méter, most a hosszát, ez hat méter. És most jön a számológép: csivirem, csa­varom, tessék, éppen 30 négyzetméter. Nem én mon­dom, doktor úr, hanem a műszer! Megint a collstok: a szoba magassága 3 méter. A gép szépen kiszámítja a he­lyiség térfogatát: tessék, 90 légköbméter. A falvastagság következik, így ni. Most az ablakok műtere... Ez is meg­van. legvégül a radiátor bor­dáinak számlálása: tizenöt borda. Egy kis csendet kérek. Tirpák percekig tekerget­te a számológép fonantyúját. vénül örömmel közölte a doktorral: — Minden a legnagyobb rendben. Itt senki sem fáz­hat. itt állandó 21 foknak kell lennie. Mi következik, doktor űr? Ó igen. az ajtó repedései. Tehát itt befúj a szél. Na maid a műszerek. Kérem az asztali ventillá­tort. Látja, doktorkám? Ide tartom a repedéshez. Nos, a lapátok meg se moccannak. De ellenőrizzük még a mű­szert is: gyújtsuk csak meg ezt a gyertyát. Ha itt huzat van, elfújja a lángot. Elfúj­ta? Nem fújta el. A műsze­res vizsgálat eredménye: ne­gatív, hehehe. És még mi is van: ja persze, a nedves fa­lak. Ez volna az? Jó. Kérek egy kalapácsot. Most szépen kitörök egy darabot ebből az úgynevezett nedves falból, így ni. Szabad a krumpli- nyomót? A faldarabkát be­helyezem a nyomókészülék­be, így ni. Tessék doktor úr. jó erősen nyomja össze. Ha ugyanis nedves a fal, akkor most itt, alul csurogni kell a víznek. Még erősebben tes­sék! Csurog vagy nem csu­rog? Nem csurog. Tehát a műszeres vizsgálat eredmé­nye ismét negatív. Remé­lem, doktor úr, elégedett s nem gyanúsíthat bennünket felszínességgel. A műszer csalhatatlan, csak az ember tévedhet. Kartársak, mehe­tünk. Horváth József A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága 1968. június 25-i határozata — a közelgő hármas forra­dalmi évfordulónak, a pol­gári demokratikus forrada­lom, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalaku­lásának és a Tanácsköztár­saság kikiáltásának megün­neplésére vonatkozóan fel­adatként jelölte meg: „Az ötven esztendővel ezelőtt le­zajlott forradalmi események nemzeti történelmünk ki­emelkedő állomásai. Ezért tekintjük a közelgő évfor­dulókat népünk ünnepének. Sikeres politikai és szerve­zeti lebonyolításuk érdeké­ben a pártszervezetek a ren­dezvényeket. megemlékezése­ket használják fel forradal­mi hagyományaink méltó ápolására, szocialista tartal­mának elmélyítésére, ifjti Sá­gunk nevelésére, a nemzeti egység erősítésére.” Az ünnepek végeztével tar+sunk most rövid szám­vetést, hogyan sikerült" me- gvénkhen e feladatokat meg­oldani? 0 városi és járási, valamint a tiszafüredi járási rendezvé­nyek. Többségében megfelelő tar­talmi színvonal jellemezte az évfordulókra emlékező diák­napokat, a különböző művé­szeti szemlék sorozatait, az úttörők kulturális szemléit és a helytörténeti kutató mun­kát, vetélkedőket Nagy tömegekhez juttatta el a történelmi eseményekre emlékező szavát a Hazafias Népfront is. A magyarorszá­gi polgári demokratikus for­radalom emlékünnepségein például — amelyet a népi­front szervei rendeztek — 30 ezer hallgató vett részt Szolnokon, az MSZMP me­gyei bizottságának székházé­ban — az ünnepségek soro­zatának keretében — került felállításra Szabó László szobrászművésznek Lenin szobor-portréja. Tiszafüreden és Fegyverneken építészeti megoldású emlékműveket avattunk. A párt- és tömegszervezeti oktatás keretében 50 ezer hallgató előtt ismertették propagandisták a nagy na­pok történelmi jelentőségét. A társadalomtudományi is­meretterjesztésben pedig 22 ezer résztvevő előtt 370 elő­adás keretében. Mindez nagy mértékben növelte a lakos­ság széles körének tudomá­nyos ismereteit. A jubileumi évfordulók so­rán gazdagodott helvtörté- neti irodalmunk. Az „Értünk éltek” életrajzi lexikon 2 ezer 500, a „Tiszta szívvel, proletár öntudattal” vissza­emlékezés gvűjtemény 3 ezer, a Szolnoki Munkás egykori példányainak a lu-foto és xerox fénymásolatai 300. a TIT kiadásában közreadott megyei eseménynaptár 500 példányban jelent meg. De figyelemre méltó kiadványok láttak napvilágot Jászbe­rényben, a Jászsági Néolan egvkori számainak fénymá­solatai, Tóth Jánosnak Jász­ság forradalmi eseményeit ismertető kötete, valamint Törökszop tmiklóson másfél ezer példányban Kerek Bé- la munkája, a „Tetteink fé­nyesen ragyognak”. Kiad­vány készült Kisújszállá­son is. A Damjanich Múzeumban rendezett emlékkiállítást 15 ezer látogató tekintette meg. író—olvasó találkozók során megyénkbe látogatott Várnai Zseni, Fodor József, Tatai Sándor. Értékes kezdeményezésnek tekinthetjük „Az utolsó híd­fő” című film elkészülését, a helytörténeti pályázatok so­rán díjat nyert munkák meg­jelentetését. (E munkák kö­zül Bencze László visszaem­lékezéseit lapunk hasábjain adtuk közre.) A megye kommunista pe­dagógusainak aktíva ülésén a szocialista hazafiságra s a proletár internacionalizmusra nevelés elméleti és gyakorla­ti kérdéseiről tanácskoztak pártaktivista pedagógusaink. Lényegében e kérdések meg­vitatásának jegyében ülése­zett a Szolnoki Kulturális Heteknek keretében az az ülésszak is, amely a Szolnoki Pedagógiai Napok elnevezés­sel elsőízben zajlott a megye székhelyén. Ennek tanulsá­gai nyomán elhatározás szü­letett, évenként megrende­zésre kerülnek majd ezután e tanácskozások. Az Ifjúság körében a For­radalmi Ifjúsági Napok a kü­lönböző KISZ-rendezvények és az úttörők évfordulóink­kal kapcsolatos akciói moz­gatták meg a fiatalok széles rétegeit. Különösen figye­lemre méltó tömeghatást tudtak biztosítani a Szolnok Természetesen ünnep volt pártszerveinken és szerveze­teinken belül is a hármas évforduló. A Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 50. évforduló­ján ünnepi taggyűlések s ün­nepi pártbizottsági ülések voltak. A megyei pártbizott­ság jubileumi ülésén megje­lentek a párt- éá a munkás- mozgalom idős harcosai is. A veteránok közül — az év­forduló során — huszonki­lenc elvtársat Munka Ér­demrenddel, kétszázhuszonki- lenc elvtársat pedig Ta­nácsköztársaság Emlékérem­mel tüntetett ki a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A városi, járási párt- bizottságok ünnepségein ok­leveleket nyújtottak át a párt idős harcosainak. A párt rendezvényei ugyanakkor az ifjúsági moz­galom számára is esemény­számba menőek voltak. KISZ-es fiatalok és úttörők a megyében mindenütt köszön­tötték az ünnepi üléseket. Felkeresték a taggyűléseket, még a legtávolabbi tanyai területeken is köszöntötték az úttörők a pártszervezete­ket. A megyei pártbizottság Oktatási Igazgatósága és a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola közösen ren­dezett tudományos üléssza­kon áldozott a nagy napok, a Magyar Tanácsköztársaság emlékének. iá A hármas történelmi év­forduló a forradalmi ünne­peink megülése során — ma már mérlegét is vonhatjuk — erősödött a párt tömege­ket mozgósító és a tömegek figyelmét a történelem nagy tanulságaira felhívó szava és befolyása. A felismerése tö­megméretekben annak; „az­zal, hogy a magyar munkás- osztály már 50 évvel ezelőtt a szocializmus útját válasz­totta, egyben a nemzeti jövő építésének legszélesebb tár­sadalmi bázisát is megterem­tette. Ezért a munkában a munkások és parasztok mel­lett részt vállaltak a kispol­gárság és az értelmiség leg­jobbal is." (CS) I

Next

/
Thumbnails
Contents