Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-04 / 126. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. Jöntos 4. Macbeth „A Macbelhet. ezt a félig legendába, félig történelmi színbe öltöztetett modern lélektani drámát igyekeztünk minden rossz ,,aktualizálás”, behelyettesítés nélkül, a rádió mai hangján megszólaltatni.” Ezek a szavak — Gáti József rendező szavai — még a bemutató előtt hangzottak el. Shakespeare egyik legmerészebb ívű, szigorú logikájú művét sokan és sok műfajban fel-, át- és megdolgozták. Játszották jelzett díszlettel és díszlettelen. modern kosztümben és ki tudja még hogy. Mert Shakespeare — a név — garancia, azt hitték. Gáti József a külsőségek helyett belülről, önmagából játszatja a darabot, attól modern* hogy érezni lehet a visszafogott játék mögött a szellem erejét. Nem törekszik hangi raffinériákra, ritmust tördelő bontásokra, összességében, komplexitásában mégis tad újat adni Szerencsés választásra vall Kállai Ferenc és Macbeth találkozása. Kállai úgy bánik a hangjával. úgy tud kifejezni ki nem mondható, visszafojtott indulatokat, hogy meg kell éreznünk a határozott, előretörő hős mögött az e m- bert bizonytalanságával kis félelmeivel együtt. Ilosvay Katalin Lady Macbeth szerepében végzetes logikájú alakot formáz. Ez a nő hideg, körmönfont... és kicsit egysíkú. A shakespearei figura összetettebb, bonyolultabb jellem formálására is lehetőséget adna, kicsit több törődéssel* nagyobb gondú alakítással, A hangeffektusok hangnlat- keltőbbek, hatásukban egyen, értékűek, sőt néha többet adnak, mint az (egy esetleges megoldásként szóbajöhe- tő) összekötőzene. Gáti versszeretele. szöveggel szembeni igényessége az egész előadáson keresztül érződik, nyoma sincs a rádiójátéknál gyakori — talán a felolvasásból adódó — pongyolaságnak, felületes szövegkezelésnek. Méregxsák kapitány Mindenek fölött és előtt Mádi Szabó Gáborról kell írni. Ez a játék az ő monológja. Egy színész — megáldva a játszani tudás mellett a játszani mérés tehetségével is — ellenállhatatlanul zúdítja önmagából jókedvét, bővérű humorát. A nagyhangú, állandóan zsör- tölődő-morgolódó tengeri medve kapitányt hamar megkedveli, megszereti a hallgató, hiszen hatalmas dörgő indulatával saját emberségét. meleg szívét takargatja szégyenlősen. Egy személyre exponált, okosan egyszerűsített Fakan Balázs átdolgozása és a rendezés — elsősorban a címszereplő Mádi Szabó Gábor választásán keresztül — a rövidre szabott rádiójátékban is teljeset produkál. — trömböczky — At iFlKiPERNfölE I-U ELŐTT A labdarúgás kapcsán Három alkalommal is láthattunk közvetítést labdarúgó mérkőzésről, idegenből kétszer, hazai pályáról egy alkalommal. Közöttük akadt színvonalas, vérbeli kupadöntő és számunkra keserves izgalmakat hozó, meleg mérkőzés. A néző hálás lehet, hogy látta őket. De mi szükség volt arra, hogy a Telesport vasárnap is műsorába iktasson tessék-lássék alapon egy olyan mérkőzés közvetítését, amely a héten látottak után semmiféle új izgalmakat nem kínált a nézőnek. Mert az aligha* lehet műsorpolitikai szempont, hogy nézzük meg azt is, hogyan rúgják a labdát az alsóbb osztályban. Ha nincs vérbeli sportesemény, kár erőltetni a közvetítést. De ha már egy gyengébb mérkőzéssel kell beérnünk, legalább a riporter legyen osztályon felüli. S még véletlenül se csússzon ki az ajkán olyan magyartalanság, amit egy jobb középiskolás tanulótól sem tűrünk meg. Egyik végletből a másikba ? A hétvége műsoráról .van szó, amelyből jószerivel kimaradt ugyan a szórakoztatónak kikiáltott bűnügy, de helyét két olyan intellektuálisan súlyos mű bemutatása vette át — mindkettő fő műsoridőben —, amelynek megemésztése talán sokaknak nehézséget jelentett. — Dürrenmatt történelmi per- sziflázsa, A nagy Romulus egymagában elég lett volna a hétvégére; az avantgarde írónak számító Marguerite Duras művének televíziós bemutatója már kissé terhessé válhatott az átlagnéző számára. Félreértés ne essék, nem arról van szó, mintha a kérdéses drámák irodalmi rangjához és mondandójuk értékéhez kétség férne. Csupán arról, hogy ilyen műsor- szerkezetben, ugyanazon hétvégén mind a kettő, nem szegi-e nézőkedvét éppen azoknak, akiket a televízió is szeretne végérvényesen megnyerni igényes televíziós programjainak. Csak sajnálni lehet, ha valakinek türelméből már nem futotta a vasárnap esti tévéjátékra, a Naphosszat a fákon-ra. Mert, ha a kisregény, amelyből a tévéjáték alapjául szolgáló színdarab készült,, nem is a legérettebb és legkiforrot- tabb műve a film forgatókönyveiről is jól ismert Du- rasnak (ő írta a Szerelmem, Hirosima és az Ilyen hosszú távoliét után című filmek dialógusait) az anyai szeretet konfliktusairól szóló mű mégis figyelmet érdemel. A televízió figyelmét ezen túl még egyéb okból is magára vonhatta: előnyös szerkezeti adottságaival — csak két színhely, mindössze huszonnégy óra alatt, néhány szereplővel — már-már klasz- szikusan képernyőre illő tömörség, s középpontban egy nagy szerep lehetőségével. Várkonyi Zoltán rendezte képernyőre, s egy kicsit a kívülálló keménységével közvetítette anya és fia szinte halálos viaskodását a sze- retetben. A 75 évesen Párizsba érkezett anya utolsó, reménytelenül végződött próbáját láttuk; léhaságra termett fiát akarta kimenteni az örökös semmittevésből s visszanyerni az élet számára. Próbálkozása nyomán végül is a tehetetlen anyai szeretet drámája bontakozik ki. Hiába minden; fiára áldozhatja akár egész vagyonát, mindePAPIRJPARI VALLALAT SZOLNOKI PAPÍRGYÁRA a beinduló új papírfeldolgozó üzemébe 3 hónapos betanulási idővel, női dolgozókat alkalmaz Házastársak részére az azonos, vagy eltérő műszakban való foglalkoztatást biztosítjuk. — Szolnokiak és érettségivel rendelkezők előnyben. Jelentkezés: Szolnoki Papírgyár Szolnok, Vöroehad- sereg n. 8—12. szám. nét, akkor sem tudja megmenteni. Az anya számára nem marad más, csak a reménytelenség; még jobban rászakad a magány. Hogy mégsem sajnáljuk, hogy nem támad bennünk a részvét érzése onnan van, hogy a kapzsi, zsugori asszony csillapíthatatlan éhsége— amelyet a tévéjáték erősen hangsúlyoz is — útjába áll rokonszenvünknek. Sulyok Mária színészi egyéniségének is része van benne, hogy a reménytelenül vergődő anya drámája inkább fanyar, mintsem édes ízt hagy a néző szájában. Egyébként az anya szerepében kitűnően látta el testére szabott feladatát. Partnerei hasondóan. Röviden A televízió pedagógusnapi köszöntője egybeesett az Iskolatelevízió ötéves fennállásának nyilvános megünneplésével. Ekkor hirdették ki annak az országos pályázatnak az eredményét is, amelyet éppen az Iskolatelevízió írt ki pedagógusok számára. Örömünkre Szolnok megyei nevelő is szerepelt a nyertesek sorában: Száz Kázmér, a törökszentmiklósi gimnázium igazgatója az idegen nyelvi adások elmezésével foglalkozó tanulmányával második díjat nyert Lóié Jánosnak hívják, — Jászkiséren lakik. Dolgos, jókedvű ember — mindenki azt tartja róla munkahelyén. Mégis van, ami Lóié Jánost bántja, s ezt kutatta az a riportfilm, amelyet Müller Magda készített elő és Pauló Lajos rendezett. A jól sikerült portré olyan problémákra hívta fel a figyelmet, amelyek megoldása nemcsak Jászkiséren és nemcsak Lóié Jánoséknál gond. A moszkvai tanácskozás elé II. Az ellenség természetrajza a A kommunisták, az ösz- szes haladó erők arra készülnek, hogy minden lehetőség maximális kihasználásával szélesebb körű támadást intézzenek az imperializmus, a reakció és a háború erői ellen. E támadás stratégiájának és taktikájának kidolgozásakor feltétlenül számításba keli venni az ellenség helyzetét, erőállapotát, jellegzetességeit, vagyis jól kell ismerni a szembenálló felet. Nem meglepő tehát, hogy az utóbbi időben számos testvérpárt mélyrehatóan elemezte a tőkés világ mai helyzetét. Az elemzések lényegükben egybehangzók, érdemes kiemelni a legfontosabb megállapításokat: Az imperializmus, mint világrendszer, nem lett erősebb, de fokozódott a fő imperialista nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok agresszivitása. Ezt bizonyítják a többi között: Vietnam, a NATO aktivizálása, a latinamerikai beavatkozások, a közel-keleti válságpolitika stb. A testvérpártok nem tévesztik szem elől a nyugatnémet imperializmust sem, amely kiépíti háborús gépezetét, atomfegyverek birtoklására tör, harcol a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló minden törekvés ellen. Nagy-Britannia uralkodó imperialista körei a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseiben az Egyesült Államok alárendelt partnerei. — Erősödik a japán imperializmus, fokozza terjeszkedését Ázsiában, s enged a veszélyes militarista tendenciáknak. A francia imperializmus igyekszik megtartani és erősíteni a világgazdaságban és a világpolitikában elfoglalt pozícióit. Fokozódik az olasz monopoltőke expanziója is. Ez tehát a válasz arra a kérdésre, kikről van szó tulajdonképpen. Ezután logikusan következik a kérdés: mit akarnak az imperialisták? Az elemzések általában megegyeznek abban, hogy az imperialisták agresszív politikájukkal gyengíteni akarják a szocializmus világrendszerét, elnyomni a népek nemzeti felszabadító mozgalmát, akadályozni a tőkés országok dolgozóinak harcát, feltartóztatni a kapitalizmus hanyatlásának folyamatát. S hogyan akarnak célt elérni? A tapasztalatok szerint az imperializmus stratégiájának éle mindenekelőtt a szocialista országok ellen irányul. Ezt a stratégiát azonban kettős taktikával próbálják sikerre vinni. Egyrészt a nyílt háborúig fajuló, durva önkénnyel, erőszakkal, a nemzetközi jogot sárba taposó fegyveres akciókkal. Példa erre a vietnami és a közel- keleti agresszió, a KNDK-tés Kubát fenyegető provokációk sorozata. Ahol ez a taktika nem alkalmazható, ott békésnek álcázott, hosszútávú taktikával, az államközi kapcsolatokat kihasználó behatolással, ideológiai diverzió- val, egyszóval a fellazítással kísérletezik, de az erőszakról itt sem mondott le, csak fegyvertárában hátrább helyezte. A fellazítás különféle jelenségeivel az európai szocialista országok — mert ők állnak e taktika célpontjában — naponta találkoznak. A másik harci terep maga a kapitalista világ, amelyben a nyílt erőszak, a rendőri üldözés, a munkásellenes törvények, a szociális demagógia és sok egyéb módszer jelzi az imperialista manőverezést. Az imperializmus mindent megragad — a bur- zsoá reformizmustól az opportunista áramlatokig —, hogy belülről bomlassza az osztályharcos erőket. Makacsul védelmezi a gyarmati rendszer végvárait; — Minthogy ebben egyre kevesebb sikert arat, neokolonia- lista politikával igyekszik fékezni az újonnan felszabadult népek előrehaladását, politikai, gazdasági és katonai nyomást gyakorol rájuk. A „hogyan”-hoz tartoznak még az agresszív paktumok, a puccsok, az idegen területen lévő támaszpontok, amelyek segítségével az imperializmus fenntartja a feszültséget a világ számos körzetében. Az elemzések a továbbiakban logikusan arra térnek ki: milyen az ellenség belső helyzete? Általában úgy értékelik, hogy fokozódik a gazdasági fejlődés egyenlőtlensége a különböző imperialista hatalmak között és az egész tőkés világban. Éleződik a harc a befolyási övezetekért, a felvevő piacokért^ a nyersanyagforrásokért. Az ellentétek és ellentmondások nemcsak gazdasági síkon jelentkeznek: lazulnak az agresszív tömbök Nyugat-Euró- pában és Ázsiában. A megfigyelők hangsúlyozzák az imperializmus néhány új vonását: mindenekelőtt az állammonopolista jelleg erősödését, a tőkekivitel új formáit. A testvérpártok nagy nyomatékkai hívják fel a figyelmet az osztályharc éleződésére a tőkés világban, mint az imperialistaellenes harc fontos tényezőjére. Számos kapitalista országban társadalmipolitikai válságok robbannak ki, amelyek kapcsán mind többen ismerik fel a mélyreható és döntő változások szükségességét. Az értékelésekben lehull a lepel azokról a burzsoá próbálkozásokról, amelyekkel a kizsákmányoló osztály különféle koncepciók — „népi kapitalizmus”, „jóléti állam” stb. — segítségével akarják tompítani az osztályharc élét Az imperializmus — minden belső és külső problémája, történelmi kilátástalan, sága ellenére — számottevő és veszélyes ellenfél. S ha a haladás és a béke erői nem fognak össze, hogy végetves- senek az imperialista háborúknak, akkor az még nagyobb szenvedéseket zúdít az emberiségre, — így foglalhatnék össze a véleményeket. Vajon vissza tudja-e mindez fordítani a világ fejlődését? A felelet egyértelmű: nem! S az indoklás: egyre nagyobb az ellentmondás az imperializmus „erőpolitikája’* és reális lehetőségei között. Az emberiség fejlődésének fő irányát a szocializmus, a nemzetközi munkásosztály forradalmi erői határozzák meg. Pálos Tamás (Folytatjuk) I t IDŐJÁRÁS ES EGESZSEG „Eső lesz!”, mondja a nagymama térdét nyomogatva — és mérget vehetünk rá, hogy a jóslat beválik, pontosabban, mint a meteorológiai intézet sok prognózisa. — Mi a magyarázata az ilyen „jóstehetség” gyakoriságának? Csak babona a reumások „időérzése”, vagy a jelenségnek tudományos magyarázata is van? A meteorológia és az orvostudomány újabb eredményei tették lehetővé ennek a misztikusnak tűnő képességnek a megfejtését. Kiderült, hogy az időjárás megváltozásának előre megérzése nem valami titokzatos, jövőbelátó képesség, hanem a helyi légköri helyzet olyan tulajdonságainak megérzése, mely az időjárás érzésszervekkel észlelhető durvább változásait megelőzik. A meteoropathológia, az időjárás kiváltotta betegségekkel foglalkozó tudományágazat tulajdonképpen akkor vált tudománnyá, amikor statisztikailag jól feldolgozható betegségi adatokat sikerült összehasonlítani légkörünk egy-egy szintén jól mérhető fizikai tulajdonságával. Az Ilyen adatokat nem a mozgásszervi betegségek szolgáltatták, hanem olyan rohamokban jelentkező belgyógyászati betegségek, melyek halálos szövődményt, vagy legalább is sürgős kórházba szállítást vontak maguk után. Az agyvérzések és szív- thrombozisok számának halmozódása már jól összehasonlítható volt az időjárási tényezők változásaival. Az időjárás összetett folyamat, mely a levegő nyomásának, hőmérsékletének, páratartalmának, mozgásának és elektromosságának változása útján fejt ki élettani hatást a szervezetre a sok közül vajon melyik legfontosabb az ember szempontjából? Régebben a légnyomás jelentőségét becsülték a legtöbbre. Ezért nevezték néhány évtizeddel ezelőtt a reumásokat élő barométernek. Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy az „időérzés” a légnyomás változásán alapszik, azonban az alaposabb vizsgálatok kiderítették, hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Nyilvánvalóvá vált, hogy az időjárás változásaival kapcsolatos nyomásingadozások sokkal kisebb mértékűek, semhogy azoknak — élettani tudásunk szerint — bármily hatásuk lehetne. A lift, a sikló, a hegyipálya vagy a repülőgép használatakor fellépő légnyomásváltozás sokkal nagyobb és gyorsabb mint az, amelyet időváltozáskor átélünk, és mégsem okoz „időérzés”-hez hasonló jelenségeket. Ha nem a légnyomás, akkor vajon a klíma melyik alkotó része a valóságos kórokozó tényező? A vizsgálatok kiderítették, hogy az ember; szervezetre a különböző fizikai, főleg elektromos tulajdonságokkal bíró levegőtestnek határfelületei, az úgynevezett „frontok” gyakorolnak élettani hatást. A tapasztalat szerint a sima izmok görcsös összehúzódásán alapuló fájdalmak főleg a meleg, vagy másnéven a felsiklási frontok hatására keletkeznek. A reumások is ilyenkor képesek az időváltozást előre jelezni. A hideg vagy másnéven, betörés; front kiváltotta idegfájdalmak rendszerint utólag, az időváltozást követően jelentkeznek. A frontátvonulások nem okozói a betegségeknek, hanem csak fokozzák és gyorsítják az egyes kóros folyamatokat, a fájdalmakat. Bizonyos egyének frontátvonulás idején fáradtságot, levertséget, ingerlékenységet éreznek A meleg front általában kedvezőtlenebb hatású, mint a hideg. Az úgynevezett főhn-napo- kon (meleg front ideién) a szellemi frisseség, felfogó képesség is csökken. A rádióbemondó nyelvbotlást követ el és az iskolában a jó tanulók is rosszul felelnek — A szülés megindulását a szülési fájások erősödését a hideg front támogatja, a meleg front pedig gyengíti a . szülési tevékenységet, és a szülést megnyújtja. Az időjárási és évszakos változások valamelyest a terhesség időtartamát is befolyásolják. Az „időérzésre” vonatkozó észleléseket sokszor nehéz a helybeli metorológiai állomás adataival megmagyarázni, mert bizonyos esetekben az időjárás és az emberi szervezet közötti kapcsolatot csak a nagy légtömegek mozgásának megfigyelése teszi érthetővé. Mi a gyakorlati jelentősége a fentiekben vázolt tudományos eredményeknek? Mit használhatunk fel belőlük egészségünk védelmében? A hideg szél és csapadék ellen lakásunk fűtésével és helyes öltözködéssel védekezhetünk, a frontátvonulás és a napfoltok hatásával szemben azonban mindezek nem óvnak meg bennünket. A vizsgálatok szerint az atmoszferikus tényezők az idegrendszer közvetítésével hatnak az emberi szervezetre. Kézenfekvő az a gondolat, hogy az idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek előzetes adagolásával megelőzhetnénk a frontátvonulás és napfolttevékenység által kiváltott kóros tüneteket. Dr. Sándor Kóbor*
