Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

% 1969. Június 28. SZOLNOK MEGYEI NFELAP g Kunhegyesen, a Vízgépészeti Vállalat I. számú gyáregy­ségében CSK 800-as szivattyúkat gyártanak. Képünkön: szerelik a szivattyú motorját A jásztelki aranyplakettesek Irányítás, ellenőrzés a kereskedelemben Súlycsonkítások, árdrágítások tanácsi vizsgálata Az új gazdaságirányítási rendszerben a megyei taná­csok kereskedelmi osztályai nagyobb hatáskört kaptak a kereskedelem irányításában, szervezésében, és ellenőrzé­sében. A MÉSZÖV irányító Jobb áru, több visszaélés — Hatékonyabbá válik-e a kereskedelem munkája az új rendszerben? — kérdeztük Márk Istvánt, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetőjét. — A vállalati önállósággal egyeztetve, operatív utasítá­sok nélkül irányítunk. (Két­ségtelen, hogy számunkra nagyobb áttekintést és egy­ben nagyobb felelősséget je­lent az ágazati hatáskör A megye sajátosságait értékelő kereskedelempolitikai irány­elveket hirdettünk meg, a kereskedelmi szervekkel szo­rosabb kapcsolatot terem­tettünk. Együttműködésünk már 1968-ban eredményeket hozott. A kitűzött négymil- liárd árbevételi tervet hét tized százalékkal teljesítettük túl a megye kereskedelmi szervei. Sokkal fontosabb­nak tartjuk azonban, hogy a kereskedelem vezetői el­sődleges feladatuknak tekin­tették a lakosság jobb el­látását — Az ellenőrzések is ezt bi­zonyítják? — Az áruellátás mennyi­ségi vonatkozásában igen. — Még a sokat bírált húsellá­tás is javult. 1968-ban a köz­ponti árualapból forgalom­Az árdrágítás régi és új eszközei — Milyen áruféleségeknél alkalmazták helytelenül az árakat, és melyek voltak az árdrágítás eszközei? — A vendéglátóiparban az italokkal és süteményekkel, a bolti kereskedelemben, a tejtermékektől, kimért fű­szeráruktól és csokoládéféle­170 film, 31 kiállítás, 100 féle szolgáltatás szerepének megszűntével az AFÉSZ-ekre, tehát tulajdon­képpen a megye egész keres­kedelmi és vendéglátóipari tevékenységére kiterjed ez a hatáskör. ba hozott tőkehús 27 száza­lékkal volt több az előző évinél. — összetétele is job­ban megfelelt a lakosság igényeinek, több sertés és kevesebb marhahúst hoztak forgalomba, a fagyasztott tő­kehús aránya pedig csök­kent. Sajnos az egyes kereske­delmi és vendéglátóipari egységek minőségi munká­jában az előző éveknél ked­vezőtlenebb tapasztalataink vannak. Vizsgálataink, pró­bavásárlásaink alkalmával az eddigieknél több súly­csonkítással, helytelen áral­kalmazással találkoztunk. A vendéglátóipar 24 egy­ségében tartott vizsgálat al­kalmával 30 százaléknál, vagyis hét egységnél a süte­mény és italkiszolgálásban 10 százalékosnál nagyobb mérvű súlycsonkítást ész­leltünk. Az Állami Kerekedelmi Felügyelőséggel együtt — a megye 75 kereskedelmi egy­ségében végzett próbavásár­lások eredménye is rossz. Harmincnyolc boltban volt a szabályosnál magasabb, 11- ben pedig alacsonyabb áral­kalmazás. — Figyelmeztető, hogy ennek 50 százaléka szö­vetkezeti boltban történt Bégektől kezdve, a tüzelő- és építőanyagokon keresztül, a bútoripari termékekig majd minden áruféleséggel mani­puláltak. Az eszközök között a le­járt szavatossági időn túli árusítást, lejárt hitelesítésű mérlegek használatát más Sors­kérdésekről, felületesen A szolnoki járműjavító üzem szakszervezeti bi­zottsága június 24-én, ked­den, a nők helyzetéről tár­gyalt. Miért vártunk e hí- recskével több napot? — Gondoljunk, indoklásként néhány sort érdemes idéz- , ni a tanácskozásra készí­tett jelentésből: „Reméljük, hogy... az üzemünkben dolgozó női munkaerők évszámai sza- öporodnak, és a törzsgárda szempontjából értékelve a v férfiaknak, hanem azokkal egyenértékű ' társak, ame­lyek alapján nincsenek rá­kényszerítve a szükségálla­potnak megfelelő házasság- kötésre, hanem a szabadon választott párválasztások szerinti házasságok a jel­lemzők. Talán legjobban bizonyítja az az adat, ame­lyet a felszabadulás előt­ti férjhezmenési életkort vizsgálva, amikor az átla­gos férjhezmenési életkor 16—18 év között változott, összehasonlítva a jelenlegi 20—22, sőt ennél maga­sabb házasságkötési élet­kort. Ezek az adatok hűen tükrözik, hogy pártunk és kormányunk női dolgozók­kal kapcsolatos határoza­taik érvényre jutottak.” A fentiekhez hasonló mondatokat szépszámmal citálhatnánk.- A higgadt, tárgyilagos mérlegelés ér­dekében vártunk a tanács­kozáson történtek közreadá­sával, bírálatával. őszintén szólva ilyen ala­csony színvonalú, az ügy fontosságát lefokozó, tény- szerűtlen, általánosságokkal takaródzó jelentést nem «jfvastunk még. (A vitában felszólalók egy része ha- sonmód vélekedett.) Két asszony ült közöt­tük. Az egyik a jegyző­könyvet vezette. A másik csupán azt kérte, a kar­bantartási osztályon is építsenek női WC-t Muk­kot sem szólt többet. Nem láttuk ott a tárgyalóasztal­nál az üzemi nőbizottság titkárát, a KISZ képvise­lőjét sem. Sőt, a jelentés készítői is a hiányzók lis­táján szerepeltek, kivéve a személyzeti és munkaügyi osztály vezetőjét, aki — nem tudni mi okból — a napirend előadója volt. Csaknem háromszáz nő helyzetét és jövőjét lett volna hivatott megvizsgálni a szakszervezeti bizottság Komolyan, felelősségtelje­sen. Ehelyett egy órányi felületes „eszmecserével” intézték el a nők sorskér­déseit. Nem gondolhat mást az újságíró, hiszen arról hallott e tanácskozáson, hogy az írásos anyag pon­tatlan, nem konkrét —, hogy „többet ki lehetett volna hozni a témából”. Kétségbeejtően konzerva­tív, hamis nézetek terjeng­tek az ülésen. Például: „A nők munkához való viszo­nya biológiai adottságaik­ból fakad ,..” Nem foly­tatjuk. Végül legnagyobb meg­lepetésünkre a tanácskozás vezetője összefoglalójában a jelentés „hasznosságáról”, a vita „eredményességéről” beszélt Számos határozat is szü­letett. Vajon, azok milye­nek :. i ? F. P. A kis községekben ha egy- egy feladat megoldásában harminc—negyven önkéntes segítő közreműködik, az már igen jelentős erő. Kü­lönösen akkor, ha erre a szer­vezett kis csapatra bármikor számítani lehet. Jásztelken a nőtanács vezetőit, aktivis­táit sorolják a legaktívab­ban dolgozó társadalmi munkások közé. A községi tanács vb elnöke elmondta, hogy az asszonyok évek óta minden munkából részt kér­nek. Közreműködnek a tár­sadalmi, politikai akciók szervezésében és a község fejlődését, szépítését szolgá­ló feladatokban. Néhány asszonnyal számvetést csi­náltunk a közösség javára végzett munkáikról. — Nem mondhatunk nagy dolgokat, s nem is igen szá­molgattuk, hogy ez, vagy az mennyibe kerülne, ha fizet­ni kellene a munkáért. Csak azt tartjuk, ha hívnak ben­nünket, menjünk, segítsünk. Ma már szinte természetes, hogy a társadalmi ünnepsé­gek — névadók, KISZ eskü­vők — szervezésébe bekap­csolódunk, a nőtanács kép­viseletében részt is veszünk az ilyen rendezvényeken. Más szervekkel is szoros a kapcsolatunk. Említhetem a tisztasági mozgalmat, amely­nek ugyan a Vöröskereszt a gazdája, azonban mi is szó­szólói vagyunk. A kisgyűlé- sek megtartásában is segí­tünk, szervezzük a résztve­vőket — mondta Kisbakonyi Józsefné, a községi nőtanács titkára. — Minden évben a mi gondunk a parkosítás is. Pontosabban a virágpalánták kiültetése, az ágyak szegély­köveinek, a padok cement­tartóinak bemeszelése — folytatta a megkezdett té­mát Tuza Istvánná. — Szí­vesen dolgozunk azért is, hogy szebbek legyenek köz­ségünkben az üzletek. Ott voltunk a 38. számú élelmi­szerbolt berendezésénél, ta­karításánál, a többi üzlet csinosításánál. — Tavaly bővült az álta­lános iskola négy tanterem­mel. A festés után megtisztí­tottuk az ablakokat, kitaka­rítottuk a tantermeket — szőtte tovább a beszéd fona­lát Fülöp. Jánosné. — Most jut eszembe, hogy a véradók között is az asz- szonyok vannak többségben. Én magam már hatszor ad­tam vért, s nemrég egy meg­ható levelet kaptam a megyei kórházból, amelyben megír­ták, hogy emberéletet men­tettek a véremmel — így Kisbakonyiné. Melegszívűek. segítőkészek a jásztelki asszonyok. Min­denkor készek önzetlenül dolgozni a közösségért. Ha mindegyikük nevét nem is sorolhatom fel, hadd említ­sem Kiss Istvánnét, Dalocsa Mártonnét, Szilágyi Katalint, akiket szintén jogosan illet elismerés. A huszonöt—har­minc asszony több éves jó munkáját, hasznos tevékeny­ségét ismerte el a megyei ta­nács azzal, hogy a közel­múltban a községi nőtanács­nak aranyplakettet adomá­nyozott. —. N. K. — Több mint 100 féle szol­gáltatással segíti a szakembe­rek és n lakosság építő és építőanyagipari információ- ellátását az Építésügyi Tájé­koztatási Központ A hazai építésügyi ágazat műszaki fejlesztéséhez évente mint­egy 25 ezer ötletet adnak a szakmai folyóiratok cikkei­ből, a dokumentációkból és tudományos dolgozatokból készített tartalmi kivonatok közreadásával. Ezt az infor­mációs adatrengeteget pedig csaknem kétszeresére bővíti az » külföldi értesülés-hal­maz; amelyet 57 országnak mintegy 200 intézményétől kapnak cse­rébe a magyar anyagért. Ezenkívül az utóbbi időben 350 szakmai tanulmányút tapaszltalatairól összeállított jelentésről küldtek másolatot az érdekelt szakembereknek árukra vonatkozó egységárak alkalmazását találtuk a leg­gyakoribbnak. Oj és nagyon gyakran használt lehetőséget adott az árdrágítók kezébe az új mechanizmus árváltozásainak késői alkalmazása. Csak egy példa: a kerékpárkivilágítási felszerelések ára 152 forint­ról, 116 forintra csökkent, en­nek ellenére a tószegi, az abádszalóki, a tiszajenői és a jászárokszállásd ÁFÉSZ- boltokban még hónapokig a 152 forintos árat alkalmaz­ták. Nem használták egyes bútoripari termékek csök­kent árait a törökszentmikló- si_ és szolnoki bútorboltok, a tűzifa és brikett árváltozá­sait pedig egész sor vidéki telephelyen figyelmen kívül hagyták. Laza a belső ellenőrzés — Milyen büntető szank­ciókat alkalmaztak? — A fogyasztók megkárosí­tása miatt huszonhét sze­mély ellen indított eljárást a kereskedelmi felügyelőség. Huszonnégyen összesen 8370 forint pénzbírságot fizettek, ketten írásbeli figyelmezetést kaptak, egy személy ellen pedig vállalati fegyelmi el­járást indítottak. A visszaélések megnöve­kedett száma azonban túl­mutat az egyes személyek felelősségén. Véleményünk szerint a vállalatok belső el­lenőrzésének lazaságára utal. Okát a vállalati munkaerők helytelen csoportosításában látjuk. A fő feladatnak tar­tott árubeszerzési és árkiala­kítási munkákba sok helyen vonják be az ellenőröket. Így az ellenőrzés hatékony­sága csökken, ez pedig több visszaélésre ad alkalmat. Szigorúbb ellenőrzésre van szükség. A vállalátok, de el­sősorban a lakosság érdeké­ben mi éhnek a megvalósítá­sát tartjuk a pillatnatnyilag legfontosabb feladatunknak. P. J. és 25 nyelvből fordították le magyarra a fontos külföldi műszaki és tudományos eredményekről írt beszámo­lókat. A hazai műszaki szakem­berek és munkások tovább­képzését segíti a vállalat sa­ját filmstúdiója, amely ta­valy 49 szakfilmet forgatott és 29-et fejezett be. így a külföldi cserefilmekkel együtt majdnem 170 féle filmbe­számolót, ismertetőt köl­csönöznek vetítésre az ága­zat vállalatainak, s egy év alatt több mint egy millió néző tanult, ezekből a filmekből. Az ágazati válla­latok eredményes gazdálko­dásához nyújt segítséget a tájékoztatási központ szá­mos újabb rendszeres kiad­ványa, mint az Építőipari Vállakózások Lapja, az Or­szágos Újítási Értesítő és a Városgazdálkodási Tájé­koztató. Ezenkívül a vállala­tok megbízásából egy év alatt 1825 különféle kiadványt nyomtattak ki több mint 12 millió példányban. A lakosság építésügyi in­formálásán túlmenően kü­lönösen sok segítséget nyúl- tanak az olcsó típustervi műszaki dokumentációk ter­jesztésével. összesen 102 féle hétvégi ház, nyaraló, családi és társasház típustervéről. Tavaly 36 358 teljes mű­szaki dokumentációt vásá­roltak olcsón az építtetők. Az énítő és építőanyagipar legújabb eredményeit is­mertetik kannásokkal is. Az idén már tíz kiállítást ren­dezlek és további 21 bemu­tató megnyitására kerül sor az év második felében. Hogy mik vaunak,..?! Olvasom a újságban az egyik cikk vas­tagbetűs címét: ^iVerm terem babér a be­törőknek!" Kicsit lejjebb, ugyanazon az oldalon egy másik cikk: „Feltörték a lakásokat, min­dent elvittek, ami csak kezük ügyébe akadt." De a „meg nem termett” babérokhoz biztosain hozzá sem nyúltak... Nagymarosi László kollegám panaszko­dott a tegnapi Reggeli Krónikában, hogy még mindig milyen drága Pesten a paradi­csom, 24—26 forint kilója. Tegnap én harmincnégyért vettem a egyik szolnoki zöldségesnél és igen elége­dett voltam. „Na. lám, mégiscsak olcsó már a paradicsom, nem ötvennégy forint” Minden relatív. Kezdetben csak vájtfülű közönségről és kritikusokról olvashattunk. Nemrégen vi­szont — egy filmkritikában —- márt vájt- szemű értőkről írtak. Hogy lesz egy kritikus vájtszemű? On­nan tudom levezetni a fogalmat, hogy manapság igen ádáz, késhegyig menő vita folyik a kritikusok között. A holló a hol­lónak nem vájja ki a szemét, — de kriti­kus a kritikusét igen. így van hát — biztos — vájtszemű kri­tikusunk is. ☆ Megcsodáltam az egyik jászsági fmsz bolt igen szép kirakatát. Jóforméjú, hosz_ szunyáké palackok sorakoztak az üveg mögött. Megszámoltam, 11 fajta bort kí­náltak eladásra a derék kereskedők. Volt ott domoszlói muskotály, kékfrankos, min­den. Ez igen... De jaj... a palackok mögött, csendben a háttérben, szürke eminenciásként egy sokatmondó plakát húzódott meg: „Az al­kohol méreg! Egy cseppet sem igyál!” Ezek után haragosaim figyelmébe ajánl­hatom ha el akarnak pusztítani, egykét pohár domoszlói muskotály nevű méreg­gel kövessék el zord tettüket. <— pl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents