Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

4 dfiyöij'PÍXTisr xnraurx ci nBru/ir tort. jqrmis zn. A Takitól az Imperiálig Lótenyésztési kiállítás a Múzeumban Budapesten, a Vajdahu- nyad várban a Mezőgazda- sági Múzeumban megnyílt a Lótenyésztési kiállítás. Miként az egész természet­világnak, így a ló törzsfej­lődésének is izgalmas törté­nete van. A kiállítás felada­tául tűzte ki, hogy ezt a históriát egészen napáinkig bemutatja a látogatóknak. Már rögtön az első vitrinben meghökkentő kép tárul a lá­togató szeme elé. Aki nem szakember, tán sohasem hal­lott róla, hogy a mai sudár termetű, hosszú lábú, karcsú nyakú lovak őse alig érte el egy kis kutya nagyságát. A törzsfejlődés folyamán ala­kult ki az erősebb testű, de a mainál még mindig sok­kal kisebb Taki néven ismert „lovacska”. A Taki későbbi őseit viszont már szolgálatá­ba állította az ember és bi­zony már hátára került a nyereg. Ezt bizonyítják a ré­gészeti leletek. a felszínre került avarkori lócsontvázak. Egy teljesen ép példány most a múzeumba költözött, hogy mindenki személyesen is meggyőződhessen róla. És nőtt a ló jelentősége. Az ember vadászni kezdett de egy—kétszáz lépésnél a leg­kiválóbb íjak sem vittek. Tehát szinte magától értető­dően kutatták azt a módot, miként érhetik utol a roha­nó állatot. A futásra nevelt es kényszerített lovak egyre inkább fejlődtek, magasod­tak, s lassanként kialakult az ősmagyarok, bár a mainál még mindig kisebb, de már gyorsfutásra alkalmas lovas. És aki lekicsinyli a lovak teljesítőképességét, annak ér­demes elgondolkodni azon, hogy elődeink, míg a Kárpát medencéig jutottak, több tíz­ezer kilométert tettek meg lóháton, nyeregben ülve. És a vadászat után lassan­ként eljutunk a maihoz ha­sonló szerepkörhöz. A mező- gazdaságban nélkülözhetetlen munkaeszközzé váltak, szin­te minden igavonó munkát lovak végeztek, és még a bá­nyákban is dolgoztak. A ló egyre inkább nélkü­lözhetetlen társává vált az embernek. De nem volt mindegy, mint ahogy ma sem mindegy, hogy milyen teljesítőképességűek ezek a lovak. Rájöttek, hogy neme­sítéssel, tehát a legjobb egye- dek szaporításával javítani lehet a lóállományt. Előtér­be lépett a tenyésztés, kez­detben még csak magánerő­ből. de az 1600-as években, már állami méneseket szer­veztek. Egymás után alakul­tak a bábolnai, lipicai, mező­hegyest, ke szthely-fenékpusz­tai ménesek. Kevés ember van, s nem kell hozzá lótenyésztőnek lenni — ki ne hallott volna KincsenuröL, minden idők leghíresebb csodakancájáról, „aki”-ről már szinte személy­ként beszélnek. A keszthely- fenékpusztai ménes szülötte. Anyja. Watemymph, apja a kisbéri telivér, Cambuscan. Kincsem a kiállítás főat- rakciója. Teljes életnagyság­ban eredeti csontváza külön kis szeparéban kapott helyet. Hitelességét még az is fo­kozza. hogy a rendezőség nem kis fáradsággal megsze­rezte és a közönség rendel­kezésére bocsátotta egykori zabos és ivó csészéjét. De kicsinyített szobraikkal meg­jelentek a kiállításon a ké-* sőbbi kor ismert lovai, a kocsilóból lett csodaugró Aranyos, s a közelmúlt ló­büszkesége, Imperial. Persze Kincsem-en azóta sem tu­dott túltenni egyikük sem, hiszen 54 versenyen indult, s ötvennégyszer győzött. A lótenyésztés fejlődéséhez hozzátartozik a kocsik, sze­kerek, szerszámok és nyergek változása is. A fejlődést itt is figyelemmel kísérheti a közönség a kiállításon. A lósport is egyre népsze­rűbb lesz. Már nemcsak szó­rakozás, hanem egyik legfon­tosabb tenyészpróba is. A nagyteljesítményű, 'maximá­lisan igénybe vett versenyló utódai megfelelő' tenyésztés­technológia mellett kiváló gazdasági lovak lehetnek. Mi sem bizonyítja jobban a ló reneszánszát, hogy egy­re növekvő az érdeklődés a lótenyésztés iránt. Emelkedik lóexportunk. Európa sok or­szága, nemes lóutódok vá­sárlására, Magyarországot előkelő helyre sorolja. Ezért nyílt meg éppen ezekben a napokban a lótenyésztési ki­állítás. (R. I.) Országfásífó fiatalok ,Az erdő nemcsak esztéti­kusán szép látvány. Az erdő: életszükséglet. Egy terület erdősítésének jelentőségét, egy rövid újságcikkben nem is lehet kifejteni. Annyit azonban mindannyian tu­dunk, hogy a fák lombkoro­nája biztosítja a szükséges tiszta oxigént, a talaj bioló­giai egyensúlyának fennma­radását. De még az időjárás­ra js befolyásoló hatása van. Nem beszélve a fa ipari nyersanyag szerepéről. S Magyarország — különö­sen az alföldi területeken — szegény erdőségekben. Tehát: kell az erdő. Az ember év­századokig irtotta az erdőt és gyakorta nem gondosko­dott az utáspótlásról. Fogy­tak a fásított területek, a meglevők elöregedtek, vá­rosrészek, vagy új városok nőttek ki a földből sokszor az erdők rovására. Fát, fát, fát! A kiáltást elsők között a KISZ értette meg. Azonnal jelentkezett a feladat egy ré­szének megoldására. Fiatal erdőségek kellenek? Ki lenne illetékesebb, mint éppen a fiatalok. A KISZ Központi Bizottsága ezért első kong­resszusán vállalta, hogy egyik főszereplője lesz a nagy országfásító program végrehajtásának az azóta már bevált és népszerű mó­don: védnökséget vállalt fö­lötte. Néhány év alatt több tíz­ezer hektár területen több mint 60 millió facsemetét és suhángot ültettek el. A védnökségi programon belül a KISZ-szervezetek versenyeket indítottak az if­júsági munkacsapatok között és ezt évről évre figyelem­mel kísérik. A versenyben első helye­zést elért KISZ megyei bi­zottság elnyeri a KISZ KB és a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Er­dészeti Hivatalának vándor­zászlaját, oklevelét és em­lékplakettjét. A fásítási mun­kában kiemelkedő eredményt elért megyei bizottságokat ezen kívül külön pénzjuta­lomban is részesítik. (a> Mm ár ébren volt, amikor az autó l\j_ megállt az ablak alatt; minden reggel ébren volt, amikor az au­tó elment az iskola előtt, noha már esz­tendők óta nem állt meg. S ma reggel ismét megállt, hallotta, amint kinyílt az ajtaja, lépések közeledtek az ablak jelé és a következő pillanatban valami berepült a nyitott ablakon a szobába. Aztán kisvártatva ismét fölbúgott a motor, az autó elviharzott, csak egy kis szürke porfelhő jelezte, hogy merre. A sertésólak irányába. Tehát ő volt! Egy csokor vörösrózsa feküdt a szoba padlóján, friss még, rajta volt a reggeli harmat, a hosszú szárak egy vastag kartonpapirral voltak becsavarva, s egy selyemszalaggal átkötve. Primitiv lé­lek romantikus megnyilvánulása, gon­dolta a tanítónő, s attól félt, hogy vala­ki meglátta, és akkor jaj, mit fognak szólni a pusztabeliek. Hány éve is már ? Nem emlékszik pontosan, olyan ré­gen volt, amikor ez a pusztai kanász megkérte a kezét. Sertésgondozónak mondják mostanában. Igen, nem átal- lotta megkérni a kezét! Volt bátorsága odaállni eléje, és azt mondta: legyen a felesége. És fölsorolta, hogy mi minde­ne van: itt ez az autó, háza a faluban, most meg azon mesterkedik, hogy egy olyan fajtiszta pulikutya-farmot létesít­sen, amilyen kettő sincs az országban. Éva csak dadogni tudott ekkora me­részség hallattán: ha akármennyire is csak egy pusztai tanítónő ő, s ha nincs is rá reménye, hogy valamikor innen el­mehessen, akkor is egy tanítónő, több itt valamennyinél. Tapintatosan, ne­hogy megsértse ezt a vakmerő fiatal­embert. mert ezek a primitív lelkek mind olyan sértődősek és még valami szörnyűségre vetemedik, tudtára adta: fidáig rendben van, hogy a pusztai bál­ban fölkérte táncolni, de gondolja csak el, mi lenne, ha ők ketten összeháza­sodnának? Soha nem lenne egy közös témájuk, nem tudnának egymással mi­ről beszélgetni, mert hiszen, szóval hát, a szellemi különbség, az iskola... nem lenne boldog a házasságuk. S arra gon­dolt: hogyan magyarázná meg a kollé­gáknak. ha rászánná magát erre a lé­pésre? Eljátszott a gondolattal: talán Túli József: ,, f Érettségi bizonyítvány rózsával kizárnák maguk közül. soha többé egyetlen meghívást sem kapna tőlük. Reménykedések között múltak fölötte az évek, hogy majd csak jön valaki is: egy-két találkozás után odábbállt az orvos, nem jött többé a főagronómus, elfogadta egy kolléga közeledését, de az is elmaradt és mást vett felségül; futó kalandjai voltak, ha beutazott a város­ba. Aztán belépett a harmincadik élet­évébe, s a kegyetlen-magányos éjsza­kákon arra gondolt, hogy róla már mindenki megfeledkezett, sorra-rendre megnősültek, kikben egykor reményke­dett. Egy-egy futó kalandra talán még jó lenne nekik, de csak már megalázó titkolódzások árán, valahol a csorda- kútnál. vagy a halastó körül... Tavalytól már tyúkokat is tart. Ja­nuárban disznót vágott, s a falubeli kollégák reggelig maradtak a disznó­torban, s amit nem ettek meg, toros­kosár címén elvitték magukkal; nem győzték dicsérni, milyen kitűnő házi­asszony lett belőle, ő meg boldog volt. s a kollégák azóta féléje sem néztek. De ha néha összetalálkoztak emlékeztek a jó pusztai disznótorra, mondván, hogy jövőre, ugye, megint lesz? S hogy egy esztendőben egyszer megint boldog legyen, ismét vásárolt egy kis malacot és már hízásra fogta... És visszaköszönt a kanásznak, aki. ha autóval elment mellette, mindig üdvö­zölte, de mindig valamilyen gúnyos mosoly kíséretében és soha még csak meg sem állt, pedig néha már arra vá­gyott Éva: álljon meg, kérdezze meg tőle, hogy" van. legalább csak ennyit; de ennyi sem történt. Bizonyára meg­sértődött. Hallott róla másoktól. Soha nem érdeklődött senkitől, mégis beszél­tek: létesített valami pulikutya-farmot, messziről is eljönnk hozzá kutya-köly- köket vásárolni; hetenként több alka­lommal el-eltűnik a faluból, biztosan van valakije a városban, ahhoz megy autóval, sőt némelykor már tudni vél­ték, hogy valami nagy tisztséget viselő nőnek udvarol, meg hogy olyan szép háza van. tele rózsával az udvar, kettőt se lehet ilyet találni a faluban, talán még a városban se. Garázs is van a ház alatt. És mennyi pénzt kap azokért a goboncos kutya kölykökért... És lám, annyi esztendő után meg­állt az autó az iskola előtt és egy cso­kor vörösrózsa berepült hozzá az abla­kon. Remegő kézzel bontotta le róla a kemény kartonpapírt és nem kapott levegőt: a kemény kartonlap egy érett­ségi bizonyítvány volt. Azt bizonyította, hogy Kondor Gábor jeles eredménnyel érettségi vizsgát tett a K.-i mezőgazda- sági technikumban. Ennyi, semmi több. Állattenyésztési tudományos kongresszus Havannában — G. Zafesxov tudósítása alapján A Kubai Állattenyésztési Tndományos Kutató-Intézet Havannában állattenyésztési tudományos konferenciát tar­tott. hazai és külföldi kül­döttek részvételével. A ku­bai és külföldi tudósok 70- nél több előadást tartottak a kongresszuson. A záróülésen nagy beszé­det mondott Fidel Castro miniszterelnök, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Hangsúlyozta, hogy az állat- tenyésztés fejlesztésének fő célja — a lakosság ellátása élelmiszerekkel, elsősorban tejjel és hússal. Kubában az­előtt elég nagy szarvasmarha állomány volt, igen alacsony termelékenységű. A forrada­lomnak ezért tudományos alapra kellett helyezni az ál­lattenyésztést. A Kubai Állattenyésztési Tudományos Kutatóintézet néhány év alatt jelentős si­kereket ért el. Eredménye­sen halad előre a helyi vi­szonyokhoz alkalmazkodó, ma­gas termelékenységű, új faj­ták kitenyésztése. Folyamat­ban van a takarmányozás leghatékonyabb rendszerének kidolgozása. Egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a koncentrált takarmányokat, s felhasználják a cukoripar melléktermékeit. Fidel Castro miniszterel­nök hangsúlyozta, hogy az ál­lattenyésztés tudományos megszervezése biztosítani fog­ja Kubában az élelmiszer­probléma megoldását. Építkezés Kubában a Szovjetunió részvételével Kubában az utolsó 10 év folyamán a Szovjetunió rész­vételével 162 ipari (elsősor­ban energiaipari, vas- és színesfém-kohászatiy cukory és halipari) létesítmény épí­tése indult meg, vagy már be is fejeződött. Ezek között a legnagyobbak közé tartozik a 200 mega­wattos Maximo Gomez erő­mű, amelyet szovjet szakem­berek terveztek és szovjet berendezéssel szereltek fel (már a negyedik, azaz utol­só turbináját is üzembe he­lyezték), és a Santiago de Cuba-i erőmű, ahonnan ma­gasfeszültség ű áramvezeték visz egészen Nuevitasig. Szovjet közreműködéssel korszerűsítették és bővítették a kubai kohászatot. Ennek eredményeként az acélterme­lés megháromszorozódott, a hengerelt áruk termelése pe­dig megkétszereződött. Santa Clara-ban felépült az első kubaj gépgyár, amely szovjét berendezéssel működik. A Szovjetunió egy komplett autójavító-üzemet is szállí­tott, amely évente 6000 kocsi géneráljavítását végzi el. A kubai gazdaság számára nagy jelentősége van a Havanna közelében szovjet közremű­ködéssel épült halász-kikötő­nek, amely 130 halászhajót fogadhat. Kuba fő gazdasági ága, a cukoripar, hosszúlejáratú hi­telre 114 üzemének korszerű­sítéséhez kapott szovjet be­rendezést. Évi 70 000 négy­zetméter lakótér építésére méretezett házgyárat is szál­lított a Szovjetunió. Ezzel jelentős segítséget nyújtott a lakáshelyzet megjavításához; A kubai lakásépítési terv 1970-től évente 100 ezer la­kás építését irányozza elő. A varsói Zeran személy­autógyárban készülő Polski Fiat-ok, amelyekből a teljes kapacitás beindulásakor éven­te több mint 120 ezer darab készül majd, hétről-hétre lengyelebbé válnak. Egy évvel ezelőtt, amikor a Polski Fiat első példányai elkészültek, gyakorlatilag teljesen Olaszországból szállí­tott alkatrészekből szerelték őket össze. Jelenleg már az alkatrészek több mint 40 százaléka lengyel gyártmány. Egy év alatt ugyanis tíz lengyel gyár kezdte meg a Polski Fiit alkatrészeinek gyártását, összesen 14 720 fé­le alkatrészt gyártanak. A brodnicai járműalkat­részgyárban készülnek pél­dául licenc alapján a légszű­rők és hangtpmpítók. Lódz- ban gyártják az üzemanyag­szivattyúkat és porlasztókat, Swiebodziceban a félalkatré­szeket. A poznani kerékpár­gyár a kormánymű alkatré­szeit szállítja a varsói Zeran gépkocsigyárba. 1969. első felének végére már a Polski Fiat alkatré­szeinek (értékben számolva) 55—60 százaléka hazai gyá­rakból kerül ki, az év végé­re pedig az alkatrészek há­romnegyed része. Az alkatrészek további 5 százaléka kooperációs import­ból származik. Nem érde­mes ugyanis minden alkat­rész gyártását Lengyelország­ban megkezdeni. Egy részü­ket például Jugoszláviából importáljuk. A Polski Fiat fejlődését figyelemmel kísérő autós szakemberek bizonyos vál­tozásokat vehetnek észre a Fiat—125 modellhez képest. A Polski Fiat-ot rendszere­sen korszerűsítik és javítják használati értékét. Aki a Polski Fiat-ot erősebb mo­torral szeretné megvásárolni, megfelelő felülfizetés ellené­ben már most 1500 köbcen­tis motorral kaphatja (a standard kocsi motorja 1300 köbcentiméteres); A Polski Fiatnak nemcsak a neve lengyel Csehszlovákia számokban A cseh országrészek és Szlovákia között az ipar A és B csoportjának termelése tekintetében bizonyos fokú kiegyenlítődés megy végbe. Szlovákiában az A csoport termelésének hányada az 1948. évi 40,8 százalékról 1967-ben 58,7 százalékra nőtt. (A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ugyanakkor 60,6 százalékot tett ki.) ☆ Az államnak eladott piaci termék volumene egy hek­tár mezőgazdasági földterü­letre számítva a cseh or­szágrészben 1967-ben 50 százalékkal volt nagyobb, mint Szlovákiában. A sze­mélyi natural-fogyasztás há­nyada a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban ugyan­akkor 9—10 százalékok Szlo­vákiában viszont 16—17 szá­zalékot tett ki. 4 világ legnagyobb visiéromuvei Energia Ereje milliárd (MgW-ban) (kWó­____________ , ' ban) . Kr asznojarszk (SZU) épülőben 5080 20,9 Bratszkaja (SZU) működik 4500 22,5 Volzsszkaja (SZU) működik 2300 10,9 Kujbisev .(SZU) működik 2300 10,9 Vaskapu (Jugoszlávia) épülőben 2050 11,3 Asszuán (EAK) épülőben 2136 9,0 Niagara (USA) működik 1950 — St. Lawrence (USA) működik 1880 — Dnyeper (SZU) működik 650 3,64 mm ................

Next

/
Thumbnails
Contents