Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
4 dfiyöij'PÍXTisr xnraurx ci nBru/ir tort. jqrmis zn. A Takitól az Imperiálig Lótenyésztési kiállítás a Múzeumban Budapesten, a Vajdahu- nyad várban a Mezőgazda- sági Múzeumban megnyílt a Lótenyésztési kiállítás. Miként az egész természetvilágnak, így a ló törzsfejlődésének is izgalmas története van. A kiállítás feladatául tűzte ki, hogy ezt a históriát egészen napáinkig bemutatja a látogatóknak. Már rögtön az első vitrinben meghökkentő kép tárul a látogató szeme elé. Aki nem szakember, tán sohasem hallott róla, hogy a mai sudár termetű, hosszú lábú, karcsú nyakú lovak őse alig érte el egy kis kutya nagyságát. A törzsfejlődés folyamán alakult ki az erősebb testű, de a mainál még mindig sokkal kisebb Taki néven ismert „lovacska”. A Taki későbbi őseit viszont már szolgálatába állította az ember és bizony már hátára került a nyereg. Ezt bizonyítják a régészeti leletek. a felszínre került avarkori lócsontvázak. Egy teljesen ép példány most a múzeumba költözött, hogy mindenki személyesen is meggyőződhessen róla. És nőtt a ló jelentősége. Az ember vadászni kezdett de egy—kétszáz lépésnél a legkiválóbb íjak sem vittek. Tehát szinte magától értetődően kutatták azt a módot, miként érhetik utol a rohanó állatot. A futásra nevelt es kényszerített lovak egyre inkább fejlődtek, magasodtak, s lassanként kialakult az ősmagyarok, bár a mainál még mindig kisebb, de már gyorsfutásra alkalmas lovas. És aki lekicsinyli a lovak teljesítőképességét, annak érdemes elgondolkodni azon, hogy elődeink, míg a Kárpát medencéig jutottak, több tízezer kilométert tettek meg lóháton, nyeregben ülve. És a vadászat után lassanként eljutunk a maihoz hasonló szerepkörhöz. A mező- gazdaságban nélkülözhetetlen munkaeszközzé váltak, szinte minden igavonó munkát lovak végeztek, és még a bányákban is dolgoztak. A ló egyre inkább nélkülözhetetlen társává vált az embernek. De nem volt mindegy, mint ahogy ma sem mindegy, hogy milyen teljesítőképességűek ezek a lovak. Rájöttek, hogy nemesítéssel, tehát a legjobb egye- dek szaporításával javítani lehet a lóállományt. Előtérbe lépett a tenyésztés, kezdetben még csak magánerőből. de az 1600-as években, már állami méneseket szerveztek. Egymás után alakultak a bábolnai, lipicai, mezőhegyest, ke szthely-fenékpusztai ménesek. Kevés ember van, s nem kell hozzá lótenyésztőnek lenni — ki ne hallott volna KincsenuröL, minden idők leghíresebb csodakancájáról, „aki”-ről már szinte személyként beszélnek. A keszthely- fenékpusztai ménes szülötte. Anyja. Watemymph, apja a kisbéri telivér, Cambuscan. Kincsem a kiállítás főat- rakciója. Teljes életnagyságban eredeti csontváza külön kis szeparéban kapott helyet. Hitelességét még az is fokozza. hogy a rendezőség nem kis fáradsággal megszerezte és a közönség rendelkezésére bocsátotta egykori zabos és ivó csészéjét. De kicsinyített szobraikkal megjelentek a kiállításon a ké-* sőbbi kor ismert lovai, a kocsilóból lett csodaugró Aranyos, s a közelmúlt lóbüszkesége, Imperial. Persze Kincsem-en azóta sem tudott túltenni egyikük sem, hiszen 54 versenyen indult, s ötvennégyszer győzött. A lótenyésztés fejlődéséhez hozzátartozik a kocsik, szekerek, szerszámok és nyergek változása is. A fejlődést itt is figyelemmel kísérheti a közönség a kiállításon. A lósport is egyre népszerűbb lesz. Már nemcsak szórakozás, hanem egyik legfontosabb tenyészpróba is. A nagyteljesítményű, 'maximálisan igénybe vett versenyló utódai megfelelő' tenyésztéstechnológia mellett kiváló gazdasági lovak lehetnek. Mi sem bizonyítja jobban a ló reneszánszát, hogy egyre növekvő az érdeklődés a lótenyésztés iránt. Emelkedik lóexportunk. Európa sok országa, nemes lóutódok vásárlására, Magyarországot előkelő helyre sorolja. Ezért nyílt meg éppen ezekben a napokban a lótenyésztési kiállítás. (R. I.) Országfásífó fiatalok ,Az erdő nemcsak esztétikusán szép látvány. Az erdő: életszükséglet. Egy terület erdősítésének jelentőségét, egy rövid újságcikkben nem is lehet kifejteni. Annyit azonban mindannyian tudunk, hogy a fák lombkoronája biztosítja a szükséges tiszta oxigént, a talaj biológiai egyensúlyának fennmaradását. De még az időjárásra js befolyásoló hatása van. Nem beszélve a fa ipari nyersanyag szerepéről. S Magyarország — különösen az alföldi területeken — szegény erdőségekben. Tehát: kell az erdő. Az ember évszázadokig irtotta az erdőt és gyakorta nem gondoskodott az utáspótlásról. Fogytak a fásított területek, a meglevők elöregedtek, városrészek, vagy új városok nőttek ki a földből sokszor az erdők rovására. Fát, fát, fát! A kiáltást elsők között a KISZ értette meg. Azonnal jelentkezett a feladat egy részének megoldására. Fiatal erdőségek kellenek? Ki lenne illetékesebb, mint éppen a fiatalok. A KISZ Központi Bizottsága ezért első kongresszusán vállalta, hogy egyik főszereplője lesz a nagy országfásító program végrehajtásának az azóta már bevált és népszerű módon: védnökséget vállalt fölötte. Néhány év alatt több tízezer hektár területen több mint 60 millió facsemetét és suhángot ültettek el. A védnökségi programon belül a KISZ-szervezetek versenyeket indítottak az ifjúsági munkacsapatok között és ezt évről évre figyelemmel kísérik. A versenyben első helyezést elért KISZ megyei bizottság elnyeri a KISZ KB és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalának vándorzászlaját, oklevelét és emlékplakettjét. A fásítási munkában kiemelkedő eredményt elért megyei bizottságokat ezen kívül külön pénzjutalomban is részesítik. (a> Mm ár ébren volt, amikor az autó l\j_ megállt az ablak alatt; minden reggel ébren volt, amikor az autó elment az iskola előtt, noha már esztendők óta nem állt meg. S ma reggel ismét megállt, hallotta, amint kinyílt az ajtaja, lépések közeledtek az ablak jelé és a következő pillanatban valami berepült a nyitott ablakon a szobába. Aztán kisvártatva ismét fölbúgott a motor, az autó elviharzott, csak egy kis szürke porfelhő jelezte, hogy merre. A sertésólak irányába. Tehát ő volt! Egy csokor vörösrózsa feküdt a szoba padlóján, friss még, rajta volt a reggeli harmat, a hosszú szárak egy vastag kartonpapirral voltak becsavarva, s egy selyemszalaggal átkötve. Primitiv lélek romantikus megnyilvánulása, gondolta a tanítónő, s attól félt, hogy valaki meglátta, és akkor jaj, mit fognak szólni a pusztabeliek. Hány éve is már ? Nem emlékszik pontosan, olyan régen volt, amikor ez a pusztai kanász megkérte a kezét. Sertésgondozónak mondják mostanában. Igen, nem átal- lotta megkérni a kezét! Volt bátorsága odaállni eléje, és azt mondta: legyen a felesége. És fölsorolta, hogy mi mindene van: itt ez az autó, háza a faluban, most meg azon mesterkedik, hogy egy olyan fajtiszta pulikutya-farmot létesítsen, amilyen kettő sincs az országban. Éva csak dadogni tudott ekkora merészség hallattán: ha akármennyire is csak egy pusztai tanítónő ő, s ha nincs is rá reménye, hogy valamikor innen elmehessen, akkor is egy tanítónő, több itt valamennyinél. Tapintatosan, nehogy megsértse ezt a vakmerő fiatalembert. mert ezek a primitív lelkek mind olyan sértődősek és még valami szörnyűségre vetemedik, tudtára adta: fidáig rendben van, hogy a pusztai bálban fölkérte táncolni, de gondolja csak el, mi lenne, ha ők ketten összeházasodnának? Soha nem lenne egy közös témájuk, nem tudnának egymással miről beszélgetni, mert hiszen, szóval hát, a szellemi különbség, az iskola... nem lenne boldog a házasságuk. S arra gondolt: hogyan magyarázná meg a kollégáknak. ha rászánná magát erre a lépésre? Eljátszott a gondolattal: talán Túli József: ,, f Érettségi bizonyítvány rózsával kizárnák maguk közül. soha többé egyetlen meghívást sem kapna tőlük. Reménykedések között múltak fölötte az évek, hogy majd csak jön valaki is: egy-két találkozás után odábbállt az orvos, nem jött többé a főagronómus, elfogadta egy kolléga közeledését, de az is elmaradt és mást vett felségül; futó kalandjai voltak, ha beutazott a városba. Aztán belépett a harmincadik életévébe, s a kegyetlen-magányos éjszakákon arra gondolt, hogy róla már mindenki megfeledkezett, sorra-rendre megnősültek, kikben egykor reménykedett. Egy-egy futó kalandra talán még jó lenne nekik, de csak már megalázó titkolódzások árán, valahol a csorda- kútnál. vagy a halastó körül... Tavalytól már tyúkokat is tart. Januárban disznót vágott, s a falubeli kollégák reggelig maradtak a disznótorban, s amit nem ettek meg, toroskosár címén elvitték magukkal; nem győzték dicsérni, milyen kitűnő háziasszony lett belőle, ő meg boldog volt. s a kollégák azóta féléje sem néztek. De ha néha összetalálkoztak emlékeztek a jó pusztai disznótorra, mondván, hogy jövőre, ugye, megint lesz? S hogy egy esztendőben egyszer megint boldog legyen, ismét vásárolt egy kis malacot és már hízásra fogta... És visszaköszönt a kanásznak, aki. ha autóval elment mellette, mindig üdvözölte, de mindig valamilyen gúnyos mosoly kíséretében és soha még csak meg sem állt, pedig néha már arra vágyott Éva: álljon meg, kérdezze meg tőle, hogy" van. legalább csak ennyit; de ennyi sem történt. Bizonyára megsértődött. Hallott róla másoktól. Soha nem érdeklődött senkitől, mégis beszéltek: létesített valami pulikutya-farmot, messziről is eljönnk hozzá kutya-köly- köket vásárolni; hetenként több alkalommal el-eltűnik a faluból, biztosan van valakije a városban, ahhoz megy autóval, sőt némelykor már tudni vélték, hogy valami nagy tisztséget viselő nőnek udvarol, meg hogy olyan szép háza van. tele rózsával az udvar, kettőt se lehet ilyet találni a faluban, talán még a városban se. Garázs is van a ház alatt. És mennyi pénzt kap azokért a goboncos kutya kölykökért... És lám, annyi esztendő után megállt az autó az iskola előtt és egy csokor vörösrózsa berepült hozzá az ablakon. Remegő kézzel bontotta le róla a kemény kartonpapírt és nem kapott levegőt: a kemény kartonlap egy érettségi bizonyítvány volt. Azt bizonyította, hogy Kondor Gábor jeles eredménnyel érettségi vizsgát tett a K.-i mezőgazda- sági technikumban. Ennyi, semmi több. Állattenyésztési tudományos kongresszus Havannában — G. Zafesxov tudósítása alapján A Kubai Állattenyésztési Tndományos Kutató-Intézet Havannában állattenyésztési tudományos konferenciát tartott. hazai és külföldi küldöttek részvételével. A kubai és külföldi tudósok 70- nél több előadást tartottak a kongresszuson. A záróülésen nagy beszédet mondott Fidel Castro miniszterelnök, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Hangsúlyozta, hogy az állat- tenyésztés fejlesztésének fő célja — a lakosság ellátása élelmiszerekkel, elsősorban tejjel és hússal. Kubában azelőtt elég nagy szarvasmarha állomány volt, igen alacsony termelékenységű. A forradalomnak ezért tudományos alapra kellett helyezni az állattenyésztést. A Kubai Állattenyésztési Tudományos Kutatóintézet néhány év alatt jelentős sikereket ért el. Eredményesen halad előre a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, magas termelékenységű, új fajták kitenyésztése. Folyamatban van a takarmányozás leghatékonyabb rendszerének kidolgozása. Egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a koncentrált takarmányokat, s felhasználják a cukoripar melléktermékeit. Fidel Castro miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés tudományos megszervezése biztosítani fogja Kubában az élelmiszerprobléma megoldását. Építkezés Kubában a Szovjetunió részvételével Kubában az utolsó 10 év folyamán a Szovjetunió részvételével 162 ipari (elsősorban energiaipari, vas- és színesfém-kohászatiy cukory és halipari) létesítmény építése indult meg, vagy már be is fejeződött. Ezek között a legnagyobbak közé tartozik a 200 megawattos Maximo Gomez erőmű, amelyet szovjet szakemberek terveztek és szovjet berendezéssel szereltek fel (már a negyedik, azaz utolsó turbináját is üzembe helyezték), és a Santiago de Cuba-i erőmű, ahonnan magasfeszültség ű áramvezeték visz egészen Nuevitasig. Szovjet közreműködéssel korszerűsítették és bővítették a kubai kohászatot. Ennek eredményeként az acéltermelés megháromszorozódott, a hengerelt áruk termelése pedig megkétszereződött. Santa Clara-ban felépült az első kubaj gépgyár, amely szovjét berendezéssel működik. A Szovjetunió egy komplett autójavító-üzemet is szállított, amely évente 6000 kocsi géneráljavítását végzi el. A kubai gazdaság számára nagy jelentősége van a Havanna közelében szovjet közreműködéssel épült halász-kikötőnek, amely 130 halászhajót fogadhat. Kuba fő gazdasági ága, a cukoripar, hosszúlejáratú hitelre 114 üzemének korszerűsítéséhez kapott szovjet berendezést. Évi 70 000 négyzetméter lakótér építésére méretezett házgyárat is szállított a Szovjetunió. Ezzel jelentős segítséget nyújtott a lakáshelyzet megjavításához; A kubai lakásépítési terv 1970-től évente 100 ezer lakás építését irányozza elő. A varsói Zeran személyautógyárban készülő Polski Fiat-ok, amelyekből a teljes kapacitás beindulásakor évente több mint 120 ezer darab készül majd, hétről-hétre lengyelebbé válnak. Egy évvel ezelőtt, amikor a Polski Fiat első példányai elkészültek, gyakorlatilag teljesen Olaszországból szállított alkatrészekből szerelték őket össze. Jelenleg már az alkatrészek több mint 40 százaléka lengyel gyártmány. Egy év alatt ugyanis tíz lengyel gyár kezdte meg a Polski Fiit alkatrészeinek gyártását, összesen 14 720 féle alkatrészt gyártanak. A brodnicai járműalkatrészgyárban készülnek például licenc alapján a légszűrők és hangtpmpítók. Lódz- ban gyártják az üzemanyagszivattyúkat és porlasztókat, Swiebodziceban a félalkatrészeket. A poznani kerékpárgyár a kormánymű alkatrészeit szállítja a varsói Zeran gépkocsigyárba. 1969. első felének végére már a Polski Fiat alkatrészeinek (értékben számolva) 55—60 százaléka hazai gyárakból kerül ki, az év végére pedig az alkatrészek háromnegyed része. Az alkatrészek további 5 százaléka kooperációs importból származik. Nem érdemes ugyanis minden alkatrész gyártását Lengyelországban megkezdeni. Egy részüket például Jugoszláviából importáljuk. A Polski Fiat fejlődését figyelemmel kísérő autós szakemberek bizonyos változásokat vehetnek észre a Fiat—125 modellhez képest. A Polski Fiat-ot rendszeresen korszerűsítik és javítják használati értékét. Aki a Polski Fiat-ot erősebb motorral szeretné megvásárolni, megfelelő felülfizetés ellenében már most 1500 köbcentis motorral kaphatja (a standard kocsi motorja 1300 köbcentiméteres); A Polski Fiatnak nemcsak a neve lengyel Csehszlovákia számokban A cseh országrészek és Szlovákia között az ipar A és B csoportjának termelése tekintetében bizonyos fokú kiegyenlítődés megy végbe. Szlovákiában az A csoport termelésének hányada az 1948. évi 40,8 százalékról 1967-ben 58,7 százalékra nőtt. (A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ugyanakkor 60,6 százalékot tett ki.) ☆ Az államnak eladott piaci termék volumene egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva a cseh országrészben 1967-ben 50 százalékkal volt nagyobb, mint Szlovákiában. A személyi natural-fogyasztás hányada a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ugyanakkor 9—10 százalékok Szlovákiában viszont 16—17 százalékot tett ki. 4 világ legnagyobb visiéromuvei Energia Ereje milliárd (MgW-ban) (kWó____________ , ' ban) . Kr asznojarszk (SZU) épülőben 5080 20,9 Bratszkaja (SZU) működik 4500 22,5 Volzsszkaja (SZU) működik 2300 10,9 Kujbisev .(SZU) működik 2300 10,9 Vaskapu (Jugoszlávia) épülőben 2050 11,3 Asszuán (EAK) épülőben 2136 9,0 Niagara (USA) működik 1950 — St. Lawrence (USA) működik 1880 — Dnyeper (SZU) működik 650 3,64 mm ................
