Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 21. A dolgozók iskolái Francia gyárosok küldöttsége Brazíliában Szeged „a napfény városa” _ hirdetik az idegenforgal­mi prospektusok. „Napfény­ország ez a város” — mond­ta valaki. A meteorológusok is ezt állítják. Évente kétezernél több a napsütéses órák szá­ma. Amióta e déli vidékek­ről utat tört egykoron a vi­lágpiacra a szegedi paprika, a szatymazi őszibarack, a homokon termett szőlő, va­lójában e napfényből is „ex­portálunk” olyan vidékekre, ahol csaknem fele ennyi fényt hint egy esztendőn át a napsütés. A napfény — és a szorgos munka városa Szeged. Mik- száith tárcáiban, novelláiban —. amikor szegedi hírlapíró­ként indult pályáján az ide­került palóc, — fel- s fel­tűnik a szorgoskodó szegedi iparos. A felsővárosi hajó­építő, a papucsos. a bicskás és a fésűs. E mesteremberek híresek voltak az ország pia­cain. És szorgoskodó Alsóvá­ros csendes paprika-kertész népe. Azután sorra épültek a város nagyüzemei is; a szalámi-, a kender- s a sze­gedi ruhagyár. Kulturális tradícióiban is gazdag ez a hely. Tömör­kény itt élt. meg Móra Fe­renc. itt sétált a Tisza part­ján Juhász Gyula, járt az egyetemre József Attila.) — Most nevét viseli az az in­tézmény, ahol közölték köl­tőnkkel; „botránkoztató’’ ver. seket ír.) A szegedi fiatalok „Aki a visegrád—esztergo­mi úton halad vagy gőzha­jón menvén, a Dömössel szemközt lévő hegyre felnéz, lehetetlen, hogy a sűrűség között, a Szt. Mihály hegy közepe táján tátongó szikla­üreget észre ne vegye” — irta 1868-ban régészetünk atyja, Römer Flóris. Adatait majdnem száz évvel utóbb elevenítette fel Csemegi Jó­zsef. nemrégiben elhunyt je­les építészettörténészünk. — Csemegi. Rámer nyomán megállapította, hogy mind a zebegényi határhoz tartozó szentmihályhegyi, mind Pe­dig a tihanyi Oroszkő hegyi barlangok valaha remeték lakásai voltak. (A tihanyia­kat, amelyeket a Duna-ka- nyariakkal együtt, szinte minden kiránduló ismer, egy 1740—50 körül bennük la­kott „hajadon aggastyánról”, Keszi Ferne tihanyi zsellér­nek aggszűz leányáról ne­vezték ..Leánvlakásnak”. vagy „Keszi lukának” is. A kutatók azt is megállapítot­ták, hogy a szentmihályhegyi barlangok kialakítói a XI. században az I- Endre király I által alapított visegrádi apát­ságnak görög szertartású, va­lószínűleg Kijevbő 1 ide tele­pített Szent Vazul rendi bazilita __ szerzetesek vol­ta k. Pártfogójuk a kijevi heregasszony. Anasztázia I. Endre orosz felesége lehetett. De I. Endre királyunk ala­pította a tihanyi apátságot is s ugyanitt is temetkezett. Tihanyban, a bencés apát­ságon kívül, már a XII. szá­zadban megemlékeznek egy Oroszíkőn lévő apátságról ill. remeteségről; ennek telephe­lye volt a máig látható ti­hanyi barlangrendszer. A ti­hanyi barlangokat Philipp Klüver német tudós (1580— 1623) még látta s feljegyezte, hogy 1600 körül épségben megvoltak cellái. kamrái, konyhája, kápolnája, aszta­lokkal és ágyakkal ellátott lakótermei, amelyeket „akku­rátusán vágtak bele a kőbe”. kollégiuma, Balázs Béla, Károlyi, a festő, mind meg­annyi emlék, tradíció... Es a szabadtéri játékok! Olyannyira hozzátartozik ez is a város életéhez, mint is­kolaidőben az egyetem s a tanárképző főiskola nyüzsgő sokasága, a fiatalok. Mint az évenkénti kétezer óra nap­fény ... — A Szegedi Szabadtéri Játékok Európa egyik leg­nagyobb szabadtéri színháza — mondta Horváth Mihály, a színház fiatal igazgatóhe­lyettese. — A nézőtéren hét és félezer ember foglal he­lyet egy-egy teltház alkal­mával. Ez már önmagában is jelzi, mi is e játékoknak a sajátos profilja. Az az arcu­lata. mely e színházra oly­annyira jellemző. Igazi nép­színházát akarunk teremteni. Színvonalas, igényes nép­színházát. Ez az, amire vál­lalkoztunk, ez a mi dolgunk, mint a költő mondja s ez „nem is kevés...” — Hogyan sikerült eddig ezt a sajátos • művészeti és népművelési, önként vállalt hivatást teljesíteni? Tíz esztendő alatt 164 elő­adás, közel 90o ezer néző. Ha ehhez hozzászámítom, hogy az idelátogatóknak legalább 70—75 százaléka nem rend­szeres színházbaj ár ó. akkor a lakosság széles rétegeinek színházlátogatóvá nevelésé­ben. az érdeklődés felkelté­sében is, úgy érzem, sokat tettünk... Athén Bogjati kerületé­ben van egy börtöntábor; kétszáznál több fegyőr őrzi itt a katonai junta bíróságai által legsúlyosabb börtön­büntetésre ítélt foglyokat. Néhány napja az újra meg­erősített őrség szigorú pa­rancsot kapott: az eddiginél is nagyobb körültekintéssel kell őriznie a június első napjaiban megszökött, majd négy napi távoliét után bör­tönébe újra visszahurcolt Alekszandrosz Panagulisz egykori hadnagyot. Panagu- liszt a múlt év novemberé­ben egy Papadopulosz mi­niszterelnök elleni — egyéb­ként sikertelen — bombame­rénylet és „rendszerellenes összeesküvés” vádjával halál­ra ítélték, majd a nemzet­közi közvélemény nyomására eltekintettek az ítélet végre­hajtásától. A Panagulisz-ügy körül kérdőjelek egész sora magasodik fel: a görög el­lenállási mozgalom és az emigrációban élő hazafiak egyöntetúleg azt állítják, hogy a szökést a junta ren­dezte meg; egy Morakisz ne­vű fegyőr-altiszt segítségével beugrasztották a fiatal tisz­tet, mégpedig azért, hogy a* szökés ürügyén újabb letar­tóztatás-sorozatot rendelhes­senek el. Panagulisz úgynevezett szökésének időpontjában már jónéhány nyugalmazott kato­natisztet tartóztattak le az­zal a váddal, hogy aktív tiszteket próbáltak beszer­vezni egy kormányellenes mozgalomba. A nyugalma­zott tisztek jórészt fiatalem­berek; akkor bocsátották el őket a szolgálatból, amikor a puccs útján uralomra került katonai junta kénytelen volt felismerni, hogy a tisztikar­ban rendkívül erőteljes mo- narchista mozgalom szervez­kedik és egyre nő a jelenleg Olaszországban, száműzetés­ben élő Konstantin király hí­veinek tábora. (Természete­sen a monarchists tisztekről. — Ilyen sok valóban az al­kalmi” színházlátogató itt? — Igen. Ez is e szabadtéri játékok arculatához, hogy úgy mondjam, sajátos színé­hez tartozik. Ennek is van sajátos hagyománya. A ter­melőszövetkezetek például el­viszik kirándulni a tagságot vagy a tagok egy-egy cso­portját. Ez tradíció, szokássá vált. A népművelők pedig azon vannak, hogy TIT— IBUSZ országjárás keretében rendezzék e kirándulásokat, 'ügy válhat csak kulturális élménnyé, eseménnyé... — Vagy jöjjenek el — például — a szabadtéri játékokra. Ez kirándulás is és színház is... A fényeffektusok, a monu­mentális méretek megragad, jak azokat is, kik e nagy szabadtéri játékszín nézői... Valójában mi a tájelőadá­soknak. színháztársaink táj- centrumain zajló színelőadá­soknak is közönséget neve­lünk. Sokezer nézőben kelt­jük fel egy újszerű élmény iránt az érdeklődést és az igényt. — Az idei műsor...? Van valami változás? — Minden a tervek szerint halad, folynak az előkészü­letek. Kodály Háry János daljátéka. Asszafjev balettje, a BahcEiszeráji szökőkút, Bizet Carmen-je, Az ember tragédiája és a Magyar Ál­lami Népi Együttes ősbemu­tatója. a Jeles napok... Sze­ged várja a vendégeket. (Cs) szervezkedésükről semmikép­pen sem mondhatjuk el, hogy ez a társaság és szerve­zet a demokrácia helyreállí­tásáért küzd; az emigráns demokraták egyik kiemelke­dő vezetője Andreasz Pa­pandreu világosan elhatárol­ta magát a kdrálypárti cso­portosulásoktól.) Az athéni terror egyre több jogtipró ítéletben mu­tatkozik meg — nem is szól­va arról, hogy a nemzetközi közvélemény a sajtóból és egyes emberbaráti szerveze­tek jelentéseiből arról is tud, hogy részben Athén-kömyé- ki átmenő táborokban, rész­ben a görög szigetvilágban, elhagyatott, sziklás, napéget­te partokon berendezett koncentrációs táborokban mindenféle törvényes alap, eljárás, ítélet nélkül legalább tízezer görög hazafi sínylő­dik. Tavasszal az egész vi­lágközvélemény mély felhá­borodással fogadta Grigorisz Farakosz a Görög Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja és tizenöt más görög hazafi tárgyalásáról szóló híreket; Farakoszt a katonai bíróság életfogytigla­ni börtönre ítélte. Május de­rekán ugyanaz a katonai bí­róság „rendszerellenes ösz- szeesküvők” újabb csoportjá­ra mondott ki életfogytiglani és 5—12 éves börtönbünteté­seket. Az egyik angol lapnak az athéni sajtó kurta hír­adásaiból összeállított statisz­tikája szerint május második és harmadik hetében csak a nyilvánosságra hozott ítéle­ték mérlege ez: „ötven ha­zafi hatszázéves börtönbün­tetése. ..” A teljes képhez tartozik, hogy a legtöbb bí­rósági tárgyalásról tilos tu­dósítást adni. Van persze abban valami meghökkentő, hogy amikor a nyugati sajtó egyes kom­mentátorai megbízható ada­tok sorával alátámasztva bé­lyegzik meg a puccsal ura­lomra jutott katonai dikta­A dolgozó^ iskoláiban be­fejezéshez közeledik a jelent­kezés első szakasza, amely június végén zárul: augusz­tus második felében ismét jelentkezhetnek a tovább ta­nulni szándékozó felnőttek. A beiratkozások augusztus utolsó hetében kezdődnek és szeptember közepéig (tarta­nak. A dolgozók továbbtanulá­sát az állam különböző ked­vezményekkel segíti. Az ál­talános iskola esti és leve­lező tagozatán tanulóknak évenként három munkanap, a gimnázium esti tagozatán ugyancsak három munkanap, a gimnázium levelező tago­zatán pedig tanévenként hat munkanap tanulmányi sza­badság jár. A tanulmányi szabadság időtartaméra a dolgozókat átlagkereset-térí­tés illeti meg. Az említett oktatási intézményekben to­vábbtanulókat egyéb szabad­idő kedvezmény nem illeti meg. A szakközépiskolák és kö­zépfokú technikumok esti tagozatán tanévenként hat munkanap, ugyanezen intéz­ményeik levelező tagozatán tanévenként 15 munkanap a tanulmányi szabadság. Ezek­ben a középfokú oktatási intézményekben sem jár a dolgozóknak a kötelező fog­lalkozásokon való részvétel, hez szabad idő. sem pedig az érettségi vagy képesítő vizsga előtt külön tanulmá­nyi szabadság. A kedvezmé­nyek csak a felsőfokú okta­tási intézményekben tovább­tanuló dolgozókat illetik meg. túra terrorját. Görögország bőségesen kap támogatást a nyugati világtól. London nemrég például bejelentette: az angol kormány úgy dön­tött, hogy Görögország há­rom hadihajót kap Angliától és az angol állami elektro­mosipari vállalat nukleáris erőművet szállít Athénnak... 1968-ban Athén több mint százhúszmillió dollár, vi­szonylag kis kamatterhű köl­csönt kapott az NSZK-tól, az Egyesült Államoktól és Ang­liától. S amikor Patakosz belügyminiszter („a fekete ez­redesek” csoportjának egyik főnöke, Papadopulosz jobb­keze, a terror mechanizmu­sának irányítója) Washing­tonban járt, a sajtó nem minden alap nélkül állapít­hatta meg, hogy Nixon is, hadügyminisztere és külügy­minisztere is „meleg barát­sággal” nyilatkoztak az ame­rikai—görög viszonyról. A terror éppúgy minden­napos ma Görögországban, mmt a gazdasági bomlás; még a kozmetikázott statisz­tika is csak az ipari kapaci­tás mintegy 70 százalékos kihasználásáról ír és bár a munkanélküliség számadatait elhallgatják, azt nyilvános­ságra kellett hozni, hogy 1968 végéig újabb ötvenezer ember vándorolt ki munkát keresve Nyugat-Európába és a tengerentúlra. Az athéni urak jól tud­ják; a nyugati sajtó álszent kirohanásai a terrorperek és a diktatúra könyörtelensége ellen egyáltalán nem komo­lyak. A NATO kelet-földközi tengeri szárnya számára Gö­rögország szerepe nélkülöz­hetetlen; így hát a haragos szavak mögött Athén maxi­mális támogatást, pénzt és fegyvert kap bírálóitól. G. M. A brazil hatóságok kéré­sére a francia gyárosok a külkereskedelem országos tanácsával együtt gazdasági és ipari missziót szándékoz­nak küldeni októberben Bra­zíliába. A misszió feladata megvizsgálni a francia kül­kereskedelmi hálózat hely­zetét, így a közhasználatú cikkeket és az ipari beren­dezéseket, amelyeket külö­nösen erősen érintett az a tény, hogy hosszú időre meg­szakították a francia fizető- eszközök Brazíliába jutta­tását. A küldöttség élére Bucha- let tábornokot jelölték ki, Nyugat-Németország két hatalmas vegyipari csoport­ja, a Badische Anilin (BASF) és a Farbwerke Hoechst ab­ban reménykedik, hogy tár­sulása a két osztrák állami vállalattal megfelelő közös alapot teremt ahhoz, hogy eredményesebben elhelyezze műanyagát a kelet-európai országokban és a szabadke­reskedelmi övezetben. E stratégia úttörője, a BASF, határozott előnyhöz jutott, minthogy ausztriai leányvállalata, — a Danubia Olefinwerke R. T., amelyet az Osztrák Nitrogén Művek­kel (österreichische Stick­stoffwerke) együtt alapított — októberben beindítja üze­mét. Ennek termelése kezdet­ben évi 66 000 tonna polieti­lén lesz, ami a jelenlegi világ­kapacitás 1.5 százalékának felel meg. Felépítése 70 mil­lió márkás beruházást igé­nyelt. Az alapanyag, az eti­lén, az österreirhische Mi­neralverwaltung nevű állami vállalat schwechati finomí­tójából érkezik, amely most emeli évi 4 millió tonnás tel­jesítőképességét 6 millióra. A Danubia Olefinwerke számára etilént gyártó gőz- krakkoló-berendezés ugyan­csak az ö. M. V. tulajdona: teljesítőképessége 140 000 ton­Amennyiben a Francia Bank május 14-i mérlegében szereplő számoknak hihe­tünk, Franciaországot külö­nösen súlyos devizaveszteség érte a május 7—14-i héten: összege meghaladta az egy- milliárd frankot. A „köve­tel” rovatban a látra szóló külföldi diszponibilitás 740 millió frankkal csökkent, Olaszország fizetési mér­lege még erősebben (363.04 millió dollárral) romlott márciusban, mint február­ban) 168.96 millió dollár). Az 1968 márciusi deficit 113.76 millió dollár volt. A romlás fő okát a 295.52 millió dollárnyi tőkekivitel­ben keil keresni. A passzíva már márciusban 601.92 mil­lió volt, míg az aktíva mind­össze 306.4 millió dollárt tett ki. A folyó műveletek (áru, aki a Schneider és Creusot konszern igazgatója, s a francia—brazíliai vegyes bi­zottság elnöke. A misszió ok­tóber első felében tartózko­dik Brazíliában és a követ­kező területeket igyekszik megvizsgálni: a kis- és kö­zepes vegyipari vállalatok­nak szállítandó berendezé­seket, a textilipar nyersanya­gait, a közmunkák területét, a cukorgyártást, a mezőgaz­daságot, a bányászatot, a vas­utakat, a kórházakat, a ki­kötőberendezéseket, a vegy­ipari termékeket és a külön­böző fogyasztási cikkeket. na évente, ami a jelenlegi szükséglet kétszerese. A Da­nubia Olefinwerke termelé­sének kétharmadát exportra szánják; a gyár ugyan át­venné a többi etilént is, de már igen előre jutottak azok a tárgyalások, amelyek sze­rint a Farbwerke Hoechst társulna az 0. M. V.-gal, csekély nyomású polietilén­üzem építésének céljára, — amelynek pontosan erre az etilénre volna szüksége. De tisztázni kellene, hogy megvalósítható-e ez a terv, tekintve, hogy Ausztria át akarja alakítani egész petro- kémiai struktúráját Ugyanis egyáltalán nem látszik logi­kusnak, hogy két állami tár­saság, — amelyek közül az egyik alaptermékeket gyárt a másik pedig ezeket feldol­gozza műtrágyává és mű­anyaggá, — egymástól füg­getlenül dolgozzék; Bécsben ezért most éppen azon gondolkodnak: nem volna-e okosabb, ha a két vállalat fuzionálna? Egyesü­lésük aligha lehet komoly akadálya annak, hogy az osztrák vállalat egyidejűleg társuljon a Hoechst céggel és a BASF-fel. Hasonló ese­tek szép számmal akadnak külföldön is, így Franciaor­szágban is. tehát május 14-én 13 320 mil­lió frank volt. — Viszont a „tartozik” rovatban a kül­földi bankok, intézmények és személyek számlája 278 millió frankkal növekedett. A devizakiözönlés tehát 1018 millió frank volt, ami körül­belül 204 millió dollárnak felel meg. szállítási díjak, turizmus, a külföldön dolgozó vendég- munkások jövedelme, stb.) első negyedévi mérlegében az aktívum 389.6 millió dol­lár volt (a tavalyi első ne­gyed 263.68 milliójával szem­ben), de ezzel szembenáll a tőkekiözönéls 752.64 millió dolláros deficitje. (A hiány tehát kétszerakkora, mint a tavalyi első negyed deficitje volt: 377.44 millió dollár}) Hajdani barlanglaká­sok Börtönök és fegyverek Görögországban Nemzetközi érdeklődés a japán részvények iránt ­A tokiói tőzsde történeté­ben először fordult elő, hogy a japán részvények külföldi vásárlása egy hónap alatt meghaladta a 100 millió dollárt. A Japán Bank ápri­lisi statisztikájából kiderül, hogy a külföldi beruházók­nak áprilisra kiadott enge­délyek túlmentek a százmil­lión, ami világosan bizonyít­ja, hogy a japán tőzsde fon­tos vonzási pólussá vált a nemzetközi beruházók szá­mára; Nyugatnémet behatolás az osztrák petrokémiába Az erős tőke-kiáramlás folytán romlott Olaszország fizetési mérlege Ismét több mint egymilliárd a Francia Bank devizavesztesége wpam „Maradandó élményt nyújtó, színvonalas népszínházát akarunk..." Beszélgetés Horváth Mihállyal, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettesével

Next

/
Thumbnails
Contents