Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969, június 19. fi FELHÍVÁS Hódít a kávé — Vendéglátók vándorlása — A szakmai képzésért A kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácszása felhívással fordult minden kommunistához, min- nkihez, aki a társadalom szocialista átalakításáért har- l, a béke és a haladás minden hívéhez, hogy méltókép- n emlékezzenek meg a nagy Lenin születésének 100. . fordulójáról. A nemzetközi tanácskozás június 17-i záróülésén jyhangúlag elfogadott felhívás a következőképpen szól: „Most, hogy közeledik Le- n születésének 100. évfor- .ílója, a kommunista- és unkáspártok tanácskozása rradalmi korszakunk hal- atatlan lángelméje felé irá- yítja gondolatait. Lenin neve a nagy októ- eri forradalom győzelmé- ek, a világ szociális arcula- it gyökeresen megváltoztató atalmas forradalmi történé- ek jelképévé vált. E forradalmi változások a szocia- izmus és a kommunizmus elé fordították az emberiéget. Lenin kiemelkedő gondolkodó volt, aki minden vo- íalon továbbfejlesztette azt i tudományt, amelyet Marx is Engels alapított meg: a dialektikus materializmust, a oolitikai gazdaságtant, a szocialista forradalomnak és a kommunista társadalom építésének elméletét. Lenin hozta létre a bolsevik pártot, amely az első újtípusú proletár párt volt, Lenin vezette a világ első győzelmes szocialista forradalmát, megteremtette a történelem első proletár államát, a szovjet szocialista demokráciát. Lenin törhetetlenül harcolt az imperializmus és a reakció ellen, védelmezne a dolgozók valamennyi osztagának akcióegységét a közös osztályellenség elleni harcban ; következetes internacionalista volt, a népek egyenjogúságának, békéjének és barátságának bajnoka, izzó haraggal ítélte el a faji megkülönböztetés és a sovinizmus minden megnyilvánulását; minden elnyomott nép barátja volt; megmutatta, hogyan kell győzelmesen harcolni a gyarmati rendszer ellen, a népek függetlenségéért és szabadságáért, önrendelkezési jogáért. Lenin, a nemzetközi munkásosztály elismert vezetője, a proletáriátusban látta azt a vezető erőt, amely meg tudja valósítani a kapitalizmus megdöntésének és a társadalom szocialista átalakításának világtörténelmi küldetését; Kidolgozta a munkásosztály és a parasztság szövetségéről szóló tanítást. A munkásmozgalom egységét védelmezve, kérlelhetetlen volt az opportunizmus minden formájával szemben. A leninizmus hatására a munkásosztály, a nép, a szocializmus ügye iránt fenntartás nélkül áldozatkész kommunisták nemzedékei nőttek fel. Lenin élete és tevékenysége, kiváló tulajdonságai, amelyek mint forradalmárt, elvtársat, embert jellemezték, örökké lelkesítő példaként állnak világszerte a forradalmi harcosok milliói előtt. A leinizmus zászlaja alatt a forradalmi mozgalom az országok többségében új színvonalra emelkedett, megalakultak és megizmosodtak a kommunista pártok, a nemzetközi kommunista mozgalom korunk világát átfogó, legbefolyásosabb politikai erejévé vált. A világszocializmus, a munkás- és a nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatai igazolták a marxista —leninista tanítás nemzetközi jelentőségét. A szocialista forradalom győzelme az országok egy csoportjában, a szocialista világrendszer létrejötte, a munkásmozgalomnak a tőkés országokban elért vívmányai, a volt gyarmati és félgyarmati népek megjelenése az önálló társadálmi— politikai tevékenység színterén, az imperialistaellenes harc sohasem látott fellendülése bizonyítja a korunk alapvető szükségleteit kifejezésre juttató leninizmus történelmi igazságát. Ma teljes joggal mondjuk Lenin tanításáról ugyanazokat a szavakat, amelyekkel ő a marxizmust jellemezte: ez a tanítás mindenható, mert igaz. A marxista-leninista elmélet, s ennek alkotó szellemű alkalmazása a konkrét viszonyok között, lehetővé teszi a tudományos válasz kidolgozását azokra a kérdésekre, amelyek a világot átfogó forradalmi mozgalom minden csapata előtt felmerülnek, bárhol is tevékenykedjenek. A marxizmus—leninizmus- hoz, e nagy internacionalista tanításhoz való hűség a kommunista mozgalom további sikereinek biztosítéka. A kommunisták abban látják feladatukat, hogy a harcban bármely ellenféllel szemben szilárdan megvédjék a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség fórra dalmi elveit, következetesen átvigyék a valóságba ezeket az elveket, állandóan fej lesszék, s az osztályharc, a szocialista építés legújabb tapasztalatai alapján gazdagítsák a marxista—leninista elméletet. A kommunisták mindig hűségesek lesznek a leninizmus alkotó szelleméhez. A közelgő Lenin-jubileum világra szóló jelentőségű történelmi évforduló. A kommunista és munkáspártok forradalmi tevékenységük aktivizálásával köszöntik az évfordulót és emlékezetessé teszik azzal, hogy fokozzák politikai és ideológiai munkájukat a tömegek között, bővítik és erősítik soraikat minden erejüket latba vetik, hogy mozgósítsák a dolgozók forradalmi energiáját az imperializmus ellen, a szocializmus ragyogó eszményeiért vívott harcra. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának résztvevői felhívással fordulnak minden kommunistához. mindenkihez, aki a társadalom szocialista átalakításáért harcol, a haladás és a béke minden hívéhez, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a nagy Lenin születésének 100. évfordulójáról. Tanulmányozzátok Lenin műveit! Megtaláljátok bennük az ihlet kimeríthetetlen forrását a reakció és az elnyomás ellen, a szocializmusért és a békéért folytatott harchoz. Lenin műveinek megismerése segítséget nyújt a fiatal nemzedéknek, hogy jobban lássa korunk forradalmi távlatait. Ismertessék széles körben a leninizmus vívmányait, a szocialista országok, a kommunista pártok, a forradalmi erők sikereit! I Világ dolgozói, népei1. A lenini eszmények diadala érdekében felhívunk benneteket, vegyetek részt tevékenyen a munkásosztály nagy és nemes harcában, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért! Emeljük magasabbra a leninizmus zászlaját a világ forradalmi megújhodásáért vívott harcban! Éljen a leninizmus!*1 A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a megye vendéglátó iparának helyzetét vitatta meg, azt, hogyan elégíti ki a lakosság igényeit. A végrehajtó bizottság megállapítása szerint a vendéglátási forgalom fejlődése általában kisebb, mint a bolti élelmiszereké. Ezt mutatja az is, hogy tavaly az élelmiszerboltokban 13 százalékkal emelkedett a forgalom, a vendéglátásban pedig csaknem 5 százalékkal. Megyénkben 1965-ben 580 vendéglátóipari egység volt, s ennek 40 százaléka állami, 60 százaléka pedig szövetkezeti iráyítású. Tavaly az üzletek száma 618 volt és ebből 61 százalék volt szövetkezeti irányítású. Az állami vendéglátóipari vállalatok kapacitását jelenleg jobban hasznosítják, mint a szövetkezeteiekét. A vizsgálatok igazolták azt is, hogy a szövetkezeti vendéglátásban az italforgalom a nagyobb. Az ételforgalom részesedése egyelőre mindösz- sze 36 százalék, Több melegétel fogy A szövetkezeti vendéglátásban az ételek forgalma — főleg az előfizetéses — erőteljesebben fejlődik a megyei átlagnál. Nőtt a szövetkezeti vendéglátás szerepe a cukrászati termékek értékesítésében is. A városokban a melegételek fogyasztása általában emelkedett, a járásokban viszont csökkent. Ugyancsak visszaesett az ételforgalom Szolnokon, a jászberényi, valamint a tiszafüredi járásban. Kávéból 1961-hez viszonyítva 35 százalékkal többet fogyasztunk. Növekedett az italforgalom is, a járásokban 30, a városokban 26 százalékkal. Különösen sok ital fogy az eszpresszókban, cukrászdákban. Amíg négy évvel ezelőtt ezek az üzletek az italforgalomnak 6 százakét bonyolították le, tavaly már 10 százalékát. Több a kisegítő szálláshely A megyében 13 szálló működik, 138 szobával és 261 ággyal. Ez kevés és a minőség is sok helyen kifogásolható. Tavaly a vendégnapok száma megközelítette a kettőszázezret, ebből viszont a szállók részesedése nem érte el a 40 százalékot. A nagyobb arányt a kisegítő szálláshelyek érték el. A tavalyi vendégnapok száma csaknem nyolcvanezerrel haladta meg a négy évvel ezelőttit. Így tehát a szálláshely igény azóta 70 százalékkal fejlődött, a kapacitás viszont nem bővült. A fogadóképesség javítása különösen Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron, Tiszafüreden és Cserkeszől- lőn indokolt. Jól járnak-e a fogyasztók? Az áruszolgáltatás mennyisége és minősége szempontjából arra kell választ adnunk, — állapította meg a végrehajtó bizottság, — hogy a fogyasztók megkapják-e a kifizetett összeg ellenértékét. Az ellenőrzések többsége azt bizonyítja, hogy általában jó az adagolás, megfelelő a termékek minősége is. Elég gyakran előfordul azonban a súlycsonkítás, az elszámoltnál olcsóbb anyag felhasználása. Ezt támasztották alá a szakmában végzett ellenőrzések is. Tavaly az üzletek 30 százalékában tártak fel az ellenőrző szervek tíz százaléknál nagyobb mérvű súlycsonkítást ételek, cukrászati termékek, kávé és fagylalt adagoknál. Ne csak a bemutatókra A végrehajtó bizottság megállapította azt is, hogy bár az árukínálat, a bemutatás jelentősen javult, a megked- veltetett termékeket a fogyasztók nem mindig tudják megvenni, a változatosság nem egyenletes, nem állandó. A kulturált üzleti körülmények mellett, szakképzett, udvarias alkalmazottakat sem mindenhol találhatunk. A szakmában aránylag nagy a munkaerővándorlás is. A tanácsi vállalatoknál tavaly 39 százalék volt a kilépők aránya és gyakori volt az alkalmazottak ellen folytatott fegyelmi eljárás, különösen a vásárlók megkárosítása miatt. Ez szintén kihatott a vállalatok létszámának alakulására. A végrehajtó bizottság a vendéglátó üzemek munkájának elismerése, további ösztönzése mellett több fontos intézkedést sürgetett, mivel a vendéglátóipari tevékenységet alapvető szolgáltatásnak tekinti. Javításáért többek között kötelezte erre illetékes osztáyait olyan tervek, javaslatok kidolgozására, amelyben megteremtik a kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzés feltételeit. KUTATÓ TELEP Az ország jelenlegi legnagyobb tudományos beruházásának színhelyén, a Magyar Tudományos Akadémia Újszegeden épülő biológiai kutató telepén szerdán építési bemutatót tartottak abból az alkalomból, hogy a nagy munka „félidejéhez” érkezett. A bemutatón részt- vett a Mugyar Tudományos Akadémia, a Szegedi Orvos- tudományi-, „ József Attila Tudományegyetem, s a Délalföldi Mezőgazdasági Kutatóintézet számos vezetője és kutatója. Straub F. Bruno akadémikus, az MTA alelnöke tartott tájékoztatót a kutató telep céljairól, feladatairól. Elmondotta többek között, hogy a negyedmilliárd forintos beruházással készülő telep a magyar biológiai kutatás centruma lesz. A hétemeletesre tervezett központi épületben — amelynek most a negyedik szintjét építik — négy intézet kap helyet. A már tető alá került műhelycsarnokban készítik majd a kutatásokhoz szükséges speciális műszereket, készülékeket. Később kezdik meg az izotóplaboratóriumok tornya, a kísérlti üvegházak, valamint a nemzetközi kongresszusok rendezésére is alkalmas előadóterem építését. A félezer tudományos és más dolgozót foglalkoztató telep 1971-ben kezdi meg működé, sét. Az Akadémia, valamint a két szegedi egyetem vezetői szerdán megállapodást kötöttek a kutató telep és a szegedi tudományos intézmények együttműködéséről. A. f, Mat ve jen ILJICS AJÁNDÉKA Az Oktyabrszkaja vasútvonal Resetnyikovo állomása 100 kilométernyire fekszik Moszkvától. Az állomástól öt kilométernyire, fenyők és nyírfák között állt a zavido- voi erdészet rozoga erdészháza. „Fekete postakocsiállomás” volt a neve. Apám itt volt erdész, családunk hosz- 6zú éveken át itt élt. De főképpen azért emlékezetes számomra ez az erdészház, mert tizenkétéves fiúcskaként itt találkoztam kétszer is Leninnel. 1920. május 10-én délután kint üldögéltünk apámmal a tornácon, amikor az úton négy vadász közeledett. Közülük hármat nem egyszer láttunk már erre vadászni, moszkvai állami hivatalok felelős munkatársai voltak, a negyediket nem ismertük. Zömök, vöröses szakállú, közepes termetű férfi volt. Nem sietett, mozdulatai valahogy mégis gyorsak voltak.- Hosszú kabát volt rajta, a fején hátra- tólt sapka, a lábán egyszerű csizma. — A beszélgetésre anyám is kijött, köszönt, s mosolyogva kérdezte; — Ma még egy bácsikát is hoztak magukkal? — Amint látja, nem akartam lemaradni a fiataloktól. — Ám ez a bácsika elevenebb, mint mi, fiatalok, — tréfálkozott az egyik vadász. Anyám leültette a vendégeket. — Hát, te tanulsz? — fordult hozzám váratlanul az ismeretlen vadász. — Nem bácsi, nem tanulok. Apám beteg, helyette kell dolgoznom — feleltem bátortalanul. Szamovár került az asztalra. A tea mellé anyám tojást és forralt tejet adott. Kenyerünk nem volt, cukorról meg akkoriban szó se lehetett. — Nem tudom mással megkínálni magukat — mondta bocsánatkérően anyám. — Ugyan! Nálunk, Moszkvában tojásnak, és ilyen finom tejnek még a színét se látjuk, — szólt az ismeretlen vadász. Az asztal sarkánál ült, nem volt hajlandó az asztalfőre ülni. Tea után a vadászuk felkerekedtek. Engem bíztak meg az Síi ismerős kísérésével. Fogtam én is régi, agyondrótozott puskámat, s mindenben igyekeztem utánozni a felnőtteket. A vendég elvette a fegyveremet, gondosan megvizsgálta, aztán kijelentette: — Ez nem fegyver, lövés közben felrobbanhat! — Dehogy robban, bácsi. Már sóikat lőttem vele, — erősködtem, de ő nem engedte magammal vinni a puskát; A vadászhely közel volt. Mindenki elfoglalta a helyét. Rövidesen meghallottuk a szalonkák kurrogását. — Vonulnak már, nézze csak! — suttogam, a vendégnek, de ő nem emelte fel a fegyverét, csak mosolyogva nézte a madarakat. — Ej, hát hogy lehetett ezt elszalasztani? — bosszankodtam — Miért nem lő, bácsi? Már a negyedik szalonkát szalasztotta el. — Mit gondolsz, Ljosa, — mondta barátságosan a moszkvai — feltétlenül lőni kell? .. s — De hát akkor miért jött ki ide? — Nagyvárosban lakom, nem látom a természetet* nem érzek jó fenyőillatot, ám a természet nélkül meglenni nem lehet. Ezért jöttem ide pihenni. Hamarosan ránkszakadt az éjszaka, és hazamentünk. Újból teáztunk, s apám az asztalnál megkérdezte a vendéget: — Mondja, legyen szíves, hogyan hívják önt? — Vlagyimir Iljics a nevem, — válaszolta egyszerűen a vendég Nem tudom, megsejtette-e apám, kivel beszél, de a nehézségekre, az élelmiszer- hiányra, s a saját betegségéra fordította a szót. — Hát bizony beletelik vagy másfél év, amíg mindenünk lesz! — mondta Vlagyimir Iljics, és rögtön így folytatta: — Ilja Pavlovics, jöjjön a városba lakni. Moszkvában tapasztalt orvosok vannak, meggyógyítják magát. Anyám nem volt hajlandó Moszkvába költözni. A megszokás hatalma meggátolta a családot abban, hogy a számára a leghelyesebb utat válassza. — Ahogy gondolják — zárta le az ügyet Vlagyimir Iljics. — Hanem Ilja Pavlovics. elhatároztam, hogy megajándékozom a fiát. Úgy látom, szenvedélye a vadászat. Fegyver nélkül pedig a vadász olyan, mint az ács fejsze nélkül. Magunkkal visszük holnap Moszkvába, s választunk neki egy igazi fegyvert. Remélem, nem ellenzi? Apám természetesen beleegyezett. A beszélgetés elhúzódott, a vendégeknek pihenniük kellett. Nem akartak a házban aludni, a pajtát választották, ahol a tavalyi szénát tartottuk. Vlagyimir Iljics a párnát és a takarót sem fogadta el. — Ez a Vlagyimir Iljics nem Lenin? — kérdezte apám suttogva az egyik vadászt, amikor kifelé indultak a házból. — De igen — mondta a kérdezett. Anyám megnézte, hogyan helyezkedtek el a vendégek, és segíteni akart nekik. — Vlagyimir Iljics, miért nem fogadja el az ágyat? — Jó itt. Marja néni, hamarosan elalszom, — hallatt- szott a sötétből Iljics hangja. Nehezen aludtam el. Hol annak örültem, hogy Moszkvába megyek, hol apámat sajnáltam, hol elfogott a türelmetlenség hogy minál előbb elmesélhessem pajtásaimnak, amit Leninről megtudtam. Mire anyám reggel felkeltett, már mindenki talpon volt. Lenin ismét engem vett maga mellé a vadászathoz, de éppen úgy nem lőtt. mint tegnap. A vonathoz anyámmal mentünk a vendégekkel. A közeli falvak parasztjai már meghallották, hogy itt jár Lenin és az állomáson tekintélyes tömeg gyűlt össze. Moszkvában gépkocsik vártak ránk, engem egy nyaralóba vittek, ahol két napot töltöttem. A fegyvervásárlásra Lenin is eljött. Nekem egy nikkelezett vadászfegyver tetszett meg legjobban. — Ha tetszik, fogjad — mondta meleg hangon Iljics. Külön embert küldtek értem, aki hazakísért, s akire rábízták a fegyver őrzését. Amikor megérkeztünk Reset- nyikovóba. sokan megcsodálták a fegyveremet. — Maga Lenin ajándékozta! — mondogatták. Mindenki irigyelt, nekem meg lángolt az arcom az örömtől és az izgatottságtól. Lenin ezután is többször eljött hozzánk vadászni. Apám rövidesen meghalt. Amikor Lenin hírét vette, utasította az erdészetet, hogy gosdoskodják a családunkról. Ellátogatott hozzánk az erdőfelügyelő és azt mondta: — Egy jó ember jóvoltából a lakás a maguké marad, te pedig, Alekszej apád helyére állsz...