Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
1969. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hobbyja a vetélkedés Már nincs lámpaláza Rigó Andrásnak — Sietve érkezik a megbeszélt találkahelyre, arca ismerős — a televízióból. Ma este ismét találkozunk a képernyőn Rigó Andrással, a televízió „Idegenvezető kerestetik” versenyének jászárokszállási résztvevőjével. Rövidesen fény derül a sietség okára. — Külföldi vendéget kell keresnem, ez az újabb versenyfeladat. — Vastag noteszt vesz elő, tele címekkel, nevekkel, az eddigi zsákmány — mondja. Majd így folytatja: — Kicsit nehéz helyzetben vagyok. A feladat szerint valamelyik egzotikus ország fiatalját kell meghívnom a televízióba. Beletúr sörte hajába, még jelen pillanatban nem tudom, honnan kerítek egy ilyen külföldit, de szerencse fel! Érettségi után, felvételi előtt Hobbym a vetélkedés és a nyelvészet, most mindkét kedvtelésemnek hódolhatok a kamerák előtt. Már egyszer indultam versenyen, az országos középiskolások versenyén. Magyar nyelvből a minisztériumi döntőig jutottam. Most ezen a versenyen a megyei döntőn még nem gondoltam, hogy idáig elérek. Kicsit össze is jött a sok feladat, nemrég érettségiztem jeíes eredménnyel, két hét múlva felvételizek a bölcsész karon angol—német szakra. Már nincs lámpalázam, az első kamerapróbán még rettegtem, hogy keresztül esem valamilyen ' kábelen, vagy beakad a kabátom. De aztán minden rendben lezajlott, akik figyelték az adást, azok tudják, mit jelent, hogy még 43 „fejem” van, ez nem fodrászműhely. A szabályok szerint minden versenyző képletesen ötven turistából álló csoportot kap, ha rossz a válasz, akkor kiválik a csoportból néhány ember, aki jelenleg a versenyben az első, most 45 „fejjel” rendelkezik. Eddig is nehéz feladatokat kaptunk, pl. az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda egyik dolgozójával, Kálmán Ildikóval együtt, este fél 9-kor kellett egy karika- túristát megtalálnom. Telefonok, rohanás taxival, végül Mészáros András, a Nép- szabadság rajzolója vállalkozott a feladatra. A mai viszontlátásra Most talán kicsit nagyobb bennem a „drukk”, de nagyobb a felelősség is. Pillanatnyilag a második forduló előtt a végeredményt megjósolni, hálátlan feladat. Lehet, hogy eddigi helyezésemen rontok, de arra gondolok. nem nyolc közül az utolsó, hanem ezer közül a nyolcadik lehetek. Sürget az idő. Rigó Andrást várják az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda márványtermében megbeszélésre. Így búcsúzunk, viszonttá- tásra a tv képernyője előtt! Kékesi György Úttörőházak nyári programja A legdúsabb programot a szolnoki „Tisza Antal-' úttörőház biztosítja a nyári szünetben. A korábbi évektől eltérően a program ösz- szeállítóinak az volt a céljuk, hogy kivigyék a gyermekeket a szabadba, és lehetőleg ott adjanak nekik elfoglaltságot. Rossz idő esetére egy úgynevezett „B” programot dolgoztak ki. A tervet füzet alakban megjelentették és eljuttatták valamennyi szolnoki iskolába. Az „A” program a tisza- figeti strandon zajlik. Mutatóba néhány érdekesebb foglalkozás; „Idegenvezetés Szolnokon” címmel vetélkedő, „Kié a város legszebb babája?” — babaszépségverseny — „Én is szabályosan akarok közlekedni’' — KRESZ vetélkedő, „A nyár slágere” címmel a legújabb táncdallemezek meghallgatása, vezetőképzés, sportfoglalkozások. , Rossz idő esetén a „B” program áll az úttörők és a kisdobosok rendelkezésére az úttörőházban és a MÁV kul- túrotthonban. Ebben többek között filmvetítések, társasjátékok, szakköri foglalkozások, író—olvasó találkozók szerepelnek. A megye többi úttörőházában is készítettek nyári programokat, ha a lehetőség miatt nem is olyan gazdagokat, mint Szolnokon. Karcagon most folyik az úttörőház felújítása ez akadályozza a tervezést. Ezen a nyáron szegényesebb lesz a program a megszokottnál. Megszervezik azért a filmbarátok körét, ahol hetenként nézhetnek filmeket a jelentkezők. Ha beválik a kezdeményezés, akkor szakkörként a tanévben is folytatják. Pedagógusok felügyelete mellett idénymunkát szerveznek a gyerekeknek a helyi tsz-ekben, kedden és pénteken pedig kedvezményes belépést biztosítanak nekik a városi strandra. Az úttörőház csak szeptemberben nyílik meg, addig legfeljebb néhány termet tudnak használni. Az őszi megnyitás egyben névváltozással is jár, József Attila helyett egy karcagi internacionalista, Fodor József nevét veszi fel az úttörőház, s egyúttal a névadó emlékét megörökítő márványtáblát is leleplezik. Jászberényben szintén építkezés akadályozza a munkát. A nyári hónapokban egy kétszáz személyes nagytermet építenek. Tiszafüreden ugyan nincs űttörőház, de a nyári foglalkozások megszervezésében több várost is megelőznek. Jobban széthúzódik az idény Több a családos beutaló A lányok már elutaztak Ilyenkor nyáridőben mindig nagy az érdeklődés az üdülési lehetőségek iránt. — Amióta a főszezonban egymásutáni években nem egyformán kedvezményes mindenkinek az üdülés, azóta jobban kihasználjuk az elő- és utó-szezon lehetőségeit is. Évről évre többen melletnek így megyénkből a szak- szervezetek révén üdülni. Idén a tavalyinál csaknem kétszázzal többet, összesen négyezeregyszázharminchat kedvezményes felnőttjegyet adtak ki. , Jó az arány abban is, hogy például az 1965. évi 256-tal szemben, idén csaknem két- szerannyi, összesen 458 lesz a családos beutalókkal üdülők száma. Az igények ennek arányában, vagy még ennél is fokozottabban növekednek, ezért a SZOT a családos üdültetési lehetőségeket igyekszik bővíteni. A szanatóriumi beutaló jegyek is nagyon keresettek a megyében. Ebből azonban az idén sem kapunk többet, mint tavaly. Nem növekedtek a külföldi csereüdülési lehetőségek sem. Bővült viszont a hajón töltött pihenés lehetősége. Az idén több mint ötven fő nyaralhat hajón. A kényelmes és nagyon jó ellátással biztosított üdülést, azonban egyelőre kevesen veszik igénybe, ez a forma nem elég közismert még nálunk. Turistaként viszont idén a tavalyinál mintegy negyvennel többen juthatnak el megyénkből Bécsbe és az Al- dunára is hasonlóan jóval több jelentkezés elfogadnak. Jelentős a szakszervezeti gyermeküdültetési lehetőség növektdésére is. — Iskolai időszakban a gyógy- üdültetések száma — nagyjából azonos a régivel, a szünidőben pedig a tavalyinál idén jóval több iskoláskorú gyereket küldhetnek el az ország legszebb tájaira, Kőszegre, Parádsasvárra, Ba- latonboglárra, Szántódra és Balatonzamárdiba. Az első, százhúsztagú leánycsoport pár nappal ezelőtt már megérkezett Kőszegre. B. & Nagy sikert aratott a járva- öntöző lTudósítónktól) Rét- és legelőgazdálkodási bemutatót rendeztek kedden Karcagon, melyet a rendező szervek nevében dr. Kurucz Gyula kandidátus, a kísérleti intézet igazgatója nyitott meg. Bevezetőjében hangsúlyozta: az európai államok mezőgazdasági fejlődésére jellemző, hogy élelmiszerből önellátókká váltak, sőt néhány cikket exportálnak is. Hazánk hagyományos/ export struktúráját fokozatosan meg kell változtatni, hogy versenyképesek maradjunk. Ez jelentős mértékben függ a termékelőállítás költségétől. A marhahús iránt a világpiacon tartós az igény. S az export csak akkor válik jövedelmezővé, ha sikerül megoldani a folyamatos takarmány ellátást, a gazdaságos termelést. Vizsgálatok szerint a tömegtakarmányt fogyasztó állatállomány Szolnok megyében csak 70 százalékát kapja meg a szükséges takarmánymennyiségnek. E>e ehhez is viszonylag nagy szántó- és legelőterületet köt le az állatállomány. Ahhoz, hogy a szarvasmarha tartásunk gazdaságos legyen, reális árak mellett is fejleszteni kell a takarmány- termesztés módszereit. v Ezt a célt szolgálta a karcagi bemutató. Erre a helyi Béke Tsz és a közlegelő területén került sor. A nagy zöldtömeget adó lódi-here és réti per je keverék 70—80 centiméter vastag gyeptakarót képezett, ahol korábban csak május végéig talált élésé- get a birka. A hozamfokozás egyik legjelentősebb kérdése az egyenletes vízmennyiséggel időben történő öntözés éá tápanyag utánpótlás. A bemutatón látottak alapján azt a kérdést nagyüzemi módon megoldja a Csontos—Ná- násA féle találmány a karcagi önjáró öntöző, ami az országban itt került elsőnek bemutatásra. Ä szellemes technikai megoldás a víz nyomását alakítja át mozgási energiává és az öntözőcsövekre szerelt kerekek, valamint a szeleppel vezérelt tartályok segítségével a szükséges vízmennyiség kiöntözése után tovább gördül. A bemutatón éot került még ősgyep felülvetések és legelő hasznosítási módszerek bemutatására. Kitüntették a legjobb szövetkezeti könyv- terjesztőket Az idei könyvheti „csúcsforgalom” lezajlása után a művelődésügyi miniszter a szövetkezeti könyvterjesztésben s a könyvpropaganda terén végzett népművelő munka elismeréseként Benkovits Antalnak, kiskunhalasi, Praznóczy Istvánnak, a szarvasi fmsz-könyvesbolt vezetőjének „Szocialista kultúráért” jelvényt, Kopa Eszternek, a nagykőrösi fmsz-könyvesbolt vezetőjének miniszteri dicsérő oto- levelet adományozott. A Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és a SZÖVOSZ a falusi könyvterjesztés és könyvpropaganda terén végzett több éves népművelő munkáért könyvbizományosoknak adományozott dicsérő oklevelet. Megyénkből ßgitinger Józsefné, jászberényi és Sörés Sándomé, mezőtúri könyvbizományosok kaptak ilyen oklevelet. A pedellus portréja Kefehaja már erősen szürkül. Arcán megsokasodtak a ráncok. Betöltötte az ötven- kilencediket. Augusztusban nyugdíjba megy. Szabó Gáspár a karcagi Gábor Áron gimnáziumban dolgozik. Huszonkilenc éve hivatalsegéd. A pedagógusnapon megkapta a „Kiváló dolgozó” kitüntetést. — Itt dolgozom 1940 óta. Csak a háború miatt voltam oda. Bent is laktam az iskolában 1941-től 1959-ig. Volt egy kis házam, akkorra rendbetettem, ha nyugdíjba megyek, legyen hol laknom. — Hogyan került az iskolához? — Kövezősegéd voltam, állandóan vándoroltunk, jártuk az országot. Sok helyen csak három-négy napig dolgoztunk, be se jelentettek az OTI-nál. A nyugdíj miatt most utánanéztek, de összesen csak pár hónapot lehetett igazolni abból az időből. — Ezért hagyta ott? — Nem, 1931-től majdnem minden évben behívtak katonának néhánu hónapra. A kövezés mellett nem járt fizetés a családnak a katonáskodásom idejére. Olyan állásra volt szükségem, ahol kapom a fizetést akkor is, ha bevonulok. így lettem hivatalsegéd. Ezt a munkát azóta se hagytam ott, csak amikor a háborúban voltam. A francia fogságból 1946 decemberében jöttem meg. Hívtak vissza kövezőnek. A kereset magasabb lett volna, mint itt, de a vándorélet többe is kerül. Nem volt kedvem csavarogni, nem akartam újra vállalni a rendszertelen életet. Azóta is örülök hogy maradtam. Hozzánőttem a gimnáziumhoz, őriztem akkor is, amikor ez nehezebb volt. Az ellenforradalom idején sokszor egész éjjel ébren kellett lennem, nehogy kárt tegyenek az iskolában. — Meg volt elégedve a munkával? — Meg. Az ember ellátja, ami kell, takarítást, bevásárlást, meg egyéb megbízatásokat, például a postázást. Télen nehezebb. Olyankor a fűtés miatt több a munka. Néhány éve javasoltam, hogy rakasson az iskola cserépkályhákat. Meg is lett, azóta jobb, egyenletesebb a fűtés. De vagyunk rá többen, megoszlik a dolog. — Nem sajnálja itt hagyni az iskolát? — De sajnálom. Mégis elmegyek, pedig mondták, hogy még maradhatok. Ha jól emlékszem, öt igazgató volt az iskolában azalatt, amíg én itt voltam, de soha egyikkel se volt bajom, nekik se énvelem. Jóban voltam a tanárokkal, szerettem a diákokat is. — Odahaza majd eldolgozgatok még. Van családom, lányom, unokáim. Nem leszek egyedül. Megszólal a csengő az ajtó előtt. Nemis csengő, egy kisebbfajta falu templomában elkelne harangnak. A folyosó megtelik diákokkal. A hivatalsegédnek dolga van, indulnia kell. Elbúcsúzunk. Katonásan, egyenes tartással jár. A diákok tisztelettel utat adnak neki. B. A. A munkásosztály utánpótlásáért A szakmunkáért* iránti kereslet az utóbbi években növekvő. Különösen vidéken. Az ismert demográfiai hullám természetes eredményeként mind több gyermek igyekszik ipari vagy kereskedelmi, továbbá mező- gazdasági pályára. A szakmunkásképzés költségeit döntően az állam viseli. Minden egyéb kiadástól eltekintve például ebben az ötéves tervben fél milliárd forintot fordít a népgazdaság új intézetek építésére, a tantermek számának gyarapítására. Ennyi pénzt erre a célra még egyetlen tervciklusban sem biztosított a kormányzat. De ez is kevésnek bizonyult. Ma már ott tartunk, hogy a korábban felmért beruházási igények — mint azt Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára a munkaügyi miniszternek elmondta — „égető szükségletté” váltak. Ilyen méretűek a gondok Kunszentmártonban, Török- szentmiklóson, Mezőtúron, de mindenekelőtt Szolnokon A megyeszékhelyen előreláthatólag 1970-ben kezdik meg az új szakmunkásképző intézet építését, aminek költségelőirányzata 30—35 millió forint. Igienám! De kellene háromszáz személyes kollégium is ahhoz, hogy a mostani problémákat (például az emeltszintű képzés kiszélesítése; nem szólva arról, hogy a szolnoki iskola tanulóinak 70 százaléka bejáró) véglegesen megoldottnak tekinthessük. A tárca anyagi lehetőségei korlátozottak, így aligha remélhető, hogy kizárólag „az államkasszából”' fedezik a kollégium építésének kiadásait; Márpedig a kollégiumra nagy szükség van. Mit lehet tenni? Ezen a kérdésen azoknak a vállalati kollektíváknak kellene elgondolkodniuk, amelyek számára az új szak- munkís generációt képzik. Mondjuk ki kereken: pénzről, anyagi hozzájárulásról van szó. Arról, hogy melyik vállalat mennyi pénzt tud, s hajlandó befektetni a jövő alapjaiba. Itt-ott a vezetők felismerték, az eddiginél hagyobb áldozatot kell hozni a vállalatnak a szakmunkásképzésért, a szakmunkásképzés feltételeinek megjavításáért. Az állami építőipari vállalat csaknem kétmillió forintot költött tanműhelyre, a járműjavító szintén jelentős összeget fordít hasonló célra, Az ÉPSZER kollégiumot tart fenn, főfoglalkozású pedagógust is alkalmazott. A szolnoki városi tanács milliókat ajánlott fel az új intézetre. Kunszentmártonban sem fukarkodnak az anyagi támogatással. Ezek az esetek arra utalnak, a vállalatoknak a szakmunkásképzéshez való viszonya megérett „ reformra, s hogy e viszony átalakulása elkezdődött. Nemcsak gazdasági, nrrun- kaerőgazdálkodási meggondolásokból sürgetjük az új szemlélet megszületését, erősödését és általánossá válását Tömören szólva mindez vállalati érdek is, amit nem nehéz belátni. Meggyőződésünk hogy az üzemeknek morális kötelességük megóvni a bejáró gyerekek egészségét is. Hisz ki vitatná, hogy a rengeteg utazás, várakozás, a meghajszoltság károsan hat a serdülőkorúakra? Másfelöl a szocialista vállalatoknak kötelességük anyagilag is résztvenni a szakmunkásképzés feltételeinek jobbításában. Fábián Péter Betonozás vibrátor-sorra! A modem technika sokféle módon állítja szolgálatába a vibrációs hatást. Ezek közül a szapora rezgésekkel való betontömörítés több évtizedes múltra tekint vissza. Általában egyfejes „szondákat” szoktak lesüllyeszteni a képlékeny betonmasszába a cement — kavics — víz keverék tökéletes „összeházasítása” érdekében. Nagyobb létesítmények betonozásánál, a munkatermelékenység fokozása céljából vibrátor-sorokat állítanak munkába, mint az a képen is látható. A toktoguli vízierőmű völgyzárógátjának építésénél a talajgyalut kettős céllal használják: a négy vibrációs fej a beton belső egyneműsítését végzi, a mögöttük haladó széles lánctalpak pedig a felület tömörítéséről gondoskodnak. Hirdessen a Néplapban
