Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-19 / 139. szám

1969. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hobbyja a vetélkedés Már nincs lámpaláza Rigó Andrásnak — Sietve érkezik a megbe­szélt találkahelyre, arca is­merős — a televízióból. Ma este ismét találkozunk a képernyőn Rigó Andrással, a televízió „Idegenvezető ke­restetik” versenyének jász­árokszállási résztvevőjével. Rövidesen fény derül a siet­ség okára. — Külföldi vendéget kell keresnem, ez az újabb ver­senyfeladat. — Vastag no­teszt vesz elő, tele címekkel, nevekkel, az eddigi zsák­mány — mondja. Majd így folytatja: — Kicsit nehéz helyzetben vagyok. A feladat szerint valamelyik egzotikus ország fiatalját kell meghív­nom a televízióba. Beletúr sörte hajába, még jelen pilla­natban nem tudom, honnan kerítek egy ilyen külföldit, de szerencse fel! Érettségi után, felvételi előtt Hobbym a vetélkedés és a nyelvészet, most mindkét kedvtelésemnek hódolhatok a kamerák előtt. Már egy­szer indultam versenyen, az országos középiskolások ver­senyén. Magyar nyelvből a minisztériumi döntőig jutot­tam. Most ezen a versenyen a megyei döntőn még nem gondoltam, hogy idáig elérek. Kicsit össze is jött a sok feladat, nemrég érettségiz­tem jeíes eredménnyel, két hét múlva felvételizek a bölcsész karon angol—német szakra. Már nincs lámpalázam, az első kamerapróbán még ret­tegtem, hogy keresztül esem valamilyen ' kábelen, vagy beakad a kabátom. De aztán minden rendben lezajlott, akik figyelték az adást, azok tudják, mit jelent, hogy még 43 „fejem” van, ez nem fod­rászműhely. A szabályok sze­rint minden versenyző kép­letesen ötven turistából álló csoportot kap, ha rossz a válasz, akkor kiválik a cso­portból néhány ember, aki jelenleg a versenyben az el­ső, most 45 „fejjel” rendel­kezik. Eddig is nehéz feladatokat kaptunk, pl. az Expressz If­júsági és Diák Utazási Iro­da egyik dolgozójával, Kál­mán Ildikóval együtt, este fél 9-kor kellett egy karika- túristát megtalálnom. Tele­fonok, rohanás taxival, vé­gül Mészáros András, a Nép- szabadság rajzolója vállalko­zott a feladatra. A mai viszontlátásra Most talán kicsit nagyobb bennem a „drukk”, de na­gyobb a felelősség is. Pilla­natnyilag a második fordu­ló előtt a végeredményt meg­jósolni, hálátlan feladat. Le­het, hogy eddigi helyezése­men rontok, de arra gondo­lok. nem nyolc közül az utolsó, hanem ezer közül a nyolcadik lehetek. Sürget az idő. Rigó Andrást várják az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda márványter­mében megbeszélésre. Így búcsúzunk, viszonttá- tásra a tv képernyője előtt! Kékesi György Úttörőházak nyári programja A legdúsabb programot a szolnoki „Tisza Antal-' út­törőház biztosítja a nyári szünetben. A korábbi évek­től eltérően a program ösz- szeállítóinak az volt a cél­juk, hogy kivigyék a gyer­mekeket a szabadba, és le­hetőleg ott adjanak nekik el­foglaltságot. Rossz idő ese­tére egy úgynevezett „B” programot dolgoztak ki. A tervet füzet alakban megje­lentették és eljuttatták vala­mennyi szolnoki iskolába. Az „A” program a tisza- figeti strandon zajlik. Mu­tatóba néhány érdekesebb foglalkozás; „Idegenvezetés Szolnokon” címmel vetél­kedő, „Kié a város legszebb babája?” — babaszépségver­seny — „Én is szabályosan akarok közlekedni’' — KRESZ vetélkedő, „A nyár slágere” címmel a legújabb táncdallemezek meghallgatá­sa, vezetőképzés, sportfog­lalkozások. , Rossz idő esetén a „B” program áll az úttörők és a kisdobosok rendelkezésére az úttörőházban és a MÁV kul- túrotthonban. Ebben többek között filmvetítések, társas­játékok, szakköri foglalkozá­sok, író—olvasó találkozók szerepelnek. A megye többi úttörőhá­zában is készítettek nyári programokat, ha a lehetőség miatt nem is olyan gazda­gokat, mint Szolnokon. Karcagon most folyik az úttörőház felújítása ez aka­dályozza a tervezést. Ezen a nyáron szegényesebb lesz a program a megszokottnál. Megszervezik azért a film­barátok körét, ahol heten­ként nézhetnek filmeket a jelentkezők. Ha beválik a kezdeményezés, akkor szak­körként a tanévben is foly­tatják. Pedagógusok felügyelete mellett idénymunkát szer­veznek a gyerekeknek a he­lyi tsz-ekben, kedden és pénteken pedig kedvezmé­nyes belépést biztosítanak nekik a városi strandra. Az úttörőház csak szep­temberben nyílik meg, addig legfeljebb néhány termet tudnak használni. Az őszi megnyitás egyben névválto­zással is jár, József Attila helyett egy karcagi interna­cionalista, Fodor József ne­vét veszi fel az úttörőház, s egyúttal a névadó emlékét megörökítő márványtáblát is leleplezik. Jászberényben szintén építkezés akadályozza a munkát. A nyári hónapok­ban egy kétszáz személyes nagytermet építenek. Tiszafüreden ugyan nincs űttörőház, de a nyári fog­lalkozások megszervezésében több várost is megelőznek. Jobban széthúzódik az idény Több a családos beutaló A lányok már elutaztak Ilyenkor nyáridőben min­dig nagy az érdeklődés az üdülési lehetőségek iránt. — Amióta a főszezonban egy­másutáni években nem egy­formán kedvezményes min­denkinek az üdülés, azóta jobban kihasználjuk az elő- és utó-szezon lehetőségeit is. Évről évre többen mellet­nek így megyénkből a szak- szervezetek révén üdülni. Idén a tavalyinál csaknem kétszázzal többet, összesen négyezeregyszázharminchat kedvezményes felnőttjegyet adtak ki. , Jó az arány abban is, hogy például az 1965. évi 256-tal szemben, idén csaknem két- szerannyi, összesen 458 lesz a családos beutalókkal üdü­lők száma. Az igények en­nek arányában, vagy még ennél is fokozottabban nö­vekednek, ezért a SZOT a családos üdültetési lehetősé­geket igyekszik bővíteni. A szanatóriumi beutaló je­gyek is nagyon keresettek a megyében. Ebből azonban az idén sem kapunk többet, mint tavaly. Nem növeked­tek a külföldi csereüdülési lehetőségek sem. Bővült viszont a hajón töl­tött pihenés lehetősége. Az idén több mint ötven fő nyaralhat hajón. A kényel­mes és nagyon jó ellátással biztosított üdülést, azonban egyelőre kevesen veszik igénybe, ez a forma nem elég közismert még nálunk. Turistaként viszont idén a tavalyinál mintegy negy­vennel többen juthatnak el megyénkből Bécsbe és az Al- dunára is hasonlóan jóval több jelentkezés elfogadnak. Jelentős a szakszervezeti gyermeküdültetési lehető­ség növektdésére is. — Iskolai időszakban a gyógy- üdültetések száma — nagyjából azonos a régivel, a szünidőben pedig a tava­lyinál idén jóval több isko­láskorú gyereket küldhetnek el az ország legszebb tájaira, Kőszegre, Parádsasvárra, Ba- latonboglárra, Szántódra és Balatonzamárdiba. Az első, százhúsztagú leánycsoport pár nappal ezelőtt már meg­érkezett Kőszegre. B. & Nagy sikert aratott a járva- öntöző lTudósítónktól) Rét- és legelőgazdálkodási be­mutatót rendeztek kedden Kar­cagon, melyet a rendező szervek nevében dr. Kurucz Gyula kan­didátus, a kísérleti intézet igaz­gatója nyitott meg. Bevezetőjé­ben hangsúlyozta: az európai államok mezőgazdasági fejlődé­sére jellemző, hogy élelmiszer­ből önellátókká váltak, sőt né­hány cikket exportálnak is. Ha­zánk hagyományos/ export struk­túráját fokozatosan meg kell változtatni, hogy versenyképesek maradjunk. Ez jelentős mérték­ben függ a termékelőállítás költ­ségétől. A marhahús iránt a vi­lágpiacon tartós az igény. S az export csak akkor válik jöve­delmezővé, ha sikerül megoldani a folyamatos takarmány ellátást, a gazdaságos termelést. Vizsgálatok szerint a tömegta­karmányt fogyasztó állatállo­mány Szolnok megyében csak 70 százalékát kapja meg a szüksé­ges takarmánymennyiségnek. E>e ehhez is viszonylag nagy szán­tó- és legelőterületet köt le az állatállomány. Ahhoz, hogy a szarvasmarha tartásunk gazda­ságos legyen, reális árak mellett is fejleszteni kell a takarmány- termesztés módszereit. v Ezt a célt szolgálta a karcagi bemutató. Erre a helyi Béke Tsz és a közlegelő területén került sor. A nagy zöldtömeget adó lódi-here és réti per je keverék 70—80 centiméter vastag gyepta­karót képezett, ahol korábban csak május végéig talált élésé- get a birka. A hozamfokozás egyik legje­lentősebb kérdése az egyenletes vízmennyiséggel időben történő öntözés éá tápanyag utánpót­lás. A bemutatón látottak alap­ján azt a kérdést nagyüzemi módon megoldja a Csontos—Ná- násA féle találmány a karcagi önjáró öntöző, ami az országban itt került elsőnek bemutatásra. Ä szellemes technikai megol­dás a víz nyomását alakítja át mozgási energiává és az öntöző­csövekre szerelt kerekek, vala­mint a szeleppel vezérelt tartá­lyok segítségével a szükséges vízmennyiség kiöntözése után tovább gördül. A bemutatón éot került még ősgyep felülvetések és legelő hasznosítási módszerek bemuta­tására. Kitüntették a legjobb szövetkezeti könyv- terjesztőket Az idei könyvheti „csúcsfor­galom” lezajlása után a műve­lődésügyi miniszter a szövetke­zeti könyvterjesztésben s a könyvpropaganda terén végzett népművelő munka elismeréseként Benkovits Antalnak, kiskunha­lasi, Praznóczy Istvánnak, a szarvasi fmsz-könyvesbolt veze­tőjének „Szocialista kultúráért” jelvényt, Kopa Eszternek, a nagykőrösi fmsz-könyvesbolt ve­zetőjének miniszteri dicsérő oto- levelet adományozott. A Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és a SZÖVOSZ a falusi könyvterjesz­tés és könyvpropaganda terén végzett több éves népművelő munkáért könyvbizományosok­nak adományozott dicsérő ok­levelet. Megyénkből ßgitinger Józsefné, jászberényi és Sörés Sándomé, mezőtúri könyvbizo­mányosok kaptak ilyen okle­velet. A pedellus portréja Kefehaja már erősen szür­kül. Arcán megsokasodtak a ráncok. Betöltötte az ötven- kilencediket. Augusztusban nyugdíjba megy. Szabó Gáspár a karcagi Gábor Áron gimnáziumban dolgozik. Huszonkilenc éve hivatalsegéd. A pedagógus­napon megkapta a „Kiváló dolgozó” kitüntetést. — Itt dolgozom 1940 óta. Csak a háború miatt voltam oda. Bent is laktam az isko­lában 1941-től 1959-ig. Volt egy kis házam, akkorra rendbetettem, ha nyugdíjba megyek, legyen hol laknom. — Hogyan került az isko­lához? — Kövezősegéd voltam, ál­landóan vándoroltunk, jár­tuk az országot. Sok helyen csak három-négy napig dol­goztunk, be se jelentettek az OTI-nál. A nyugdíj miatt most utánanéztek, de össze­sen csak pár hónapot lehe­tett igazolni abból az időből. — Ezért hagyta ott? — Nem, 1931-től majdnem minden évben behívtak ka­tonának néhánu hónapra. A kövezés mellett nem járt fi­zetés a családnak a katonás­kodásom idejére. Olyan ál­lásra volt szükségem, ahol kapom a fizetést akkor is, ha bevonulok. így lettem hivatalsegéd. Ezt a munkát azóta se hagytam ott, csak amikor a háborúban voltam. A francia fogságból 1946 de­cemberében jöttem meg. Hívtak vissza kövezőnek. A kereset magasabb lett volna, mint itt, de a vándorélet töb­be is kerül. Nem volt ked­vem csavarogni, nem akar­tam újra vállalni a rendszer­telen életet. Azóta is örülök hogy maradtam. Hozzánőt­tem a gimnáziumhoz, őriz­tem akkor is, amikor ez ne­hezebb volt. Az ellenforrada­lom idején sokszor egész éj­jel ébren kellett lennem, nehogy kárt tegyenek az is­kolában. — Meg volt elégedve a munkával? — Meg. Az ember ellátja, ami kell, takarítást, bevásár­lást, meg egyéb megbízatáso­kat, például a postázást. Té­len nehezebb. Olyankor a fű­tés miatt több a munka. Né­hány éve javasoltam, hogy rakasson az iskola cserép­kályhákat. Meg is lett, azóta jobb, egyenletesebb a fűtés. De vagyunk rá többen, meg­oszlik a dolog. — Nem sajnálja itt hagy­ni az iskolát? — De sajnálom. Mégis el­megyek, pedig mondták, hogy még maradhatok. Ha jól emlékszem, öt igazgató volt az iskolában azalatt, amíg én itt voltam, de soha egyikkel se volt bajom, ne­kik se énvelem. Jóban vol­tam a tanárokkal, szerettem a diákokat is. — Odahaza majd eldolgoz­gatok még. Van családom, lányom, unokáim. Nem le­szek egyedül. Megszólal a csengő az ajtó előtt. Nemis csengő, egy ki­sebbfajta falu templomában elkelne harangnak. A folyo­só megtelik diákokkal. A hivatalsegédnek dolga van, indulnia kell. Elbúcsúzunk. Katonásan, egyenes tartással jár. A diákok tisztelettel utat adnak neki. B. A. A munkásosztály utánpótlásáért A szakmunkáért* iránti kereslet az utóbbi években növekvő. Különösen vidéken. Az ismert demográ­fiai hullám természetes eredményeként mind több gyermek igyekszik ipari vagy kereskedelmi, továbbá mező- gazdasági pályára. A szakmunkásképzés költ­ségeit döntően az állam vise­li. Minden egyéb kiadástól eltekintve például ebben az ötéves tervben fél milliárd forintot fordít a népgazdaság új intézetek építésére, a tan­termek számának gyarapí­tására. Ennyi pénzt erre a célra még egyetlen tervcik­lusban sem biztosított a kor­mányzat. De ez is kevésnek bizo­nyult. Ma már ott tartunk, hogy a korábban felmért beruházási igények — mint azt Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára a munkaügyi miniszternek el­mondta — „égető szükséglet­té” váltak. Ilyen méretűek a gondok Kunszentmártonban, Török- szentmiklóson, Mezőtúron, de mindenekelőtt Szolnokon A megyeszékhelyen előrelátha­tólag 1970-ben kezdik meg az új szakmunkásképző intézet építését, aminek költségelő­irányzata 30—35 millió fo­rint. Igienám! De kellene há­romszáz személyes kollégium is ahhoz, hogy a mostani problémákat (például az emeltszintű képzés kiszélesí­tése; nem szólva arról, hogy a szolnoki iskola tanulóinak 70 százaléka bejáró) végle­gesen megoldottnak tekint­hessük. A tárca anyagi lehetőségei korlátozottak, így aligha re­mélhető, hogy kizárólag „az államkasszából”' fedezik a kollégium építésének kiadá­sait; Márpedig a kollégium­ra nagy szükség van. Mit lehet tenni? Ezen a kérdésen azoknak a vállalati kollektíváknak kellene elgondolkodniuk, amelyek számára az új szak- munkís generációt képzik. Mondjuk ki kereken: pénz­ről, anyagi hozzájárulásról van szó. Arról, hogy melyik vállalat mennyi pénzt tud, s hajlandó befektetni a jövő alapjaiba. Itt-ott a vezetők felismer­ték, az eddiginél hagyobb áldozatot kell hozni a vál­lalatnak a szakmunkáskép­zésért, a szakmunkásképzés feltételeinek megjavításáért. Az állami építőipari vállalat csaknem kétmillió forintot költött tanműhelyre, a jár­műjavító szintén jelentős összeget fordít hasonló célra, Az ÉPSZER kollégiumot tart fenn, főfoglalkozású pedagó­gust is alkalmazott. A szol­noki városi tanács milliókat ajánlott fel az új intézetre. Kunszentmártonban sem fu­karkodnak az anyagi támo­gatással. Ezek az esetek arra utal­nak, a vállalatoknak a szak­munkásképzéshez való viszo­nya megérett „ reformra, s hogy e viszony átalakulása elkezdődött. Nemcsak gazdasági, nrrun- kaerőgazdálkodási meggondo­lásokból sürgetjük az új szemlélet megszületését, erő­södését és általánossá válá­sát Tömören szólva mindez vállalati érdek is, amit nem nehéz belátni. Meggyőződésünk hogy az üzemeknek morális kötelességük megóvni a be­járó gyerekek egészségét is. Hisz ki vitatná, hogy a ren­geteg utazás, várakozás, a meghajszoltság károsan hat a serdülőkorúakra? Másfelöl a szocialista vállalatoknak kötelességük anyagilag is résztvenni a szakmunkáskép­zés feltételeinek jobbításá­ban. Fábián Péter Betonozás vibrátor-sorra! A modem technika sokféle módon állítja szolgálatá­ba a vibrációs hatást. Ezek közül a szapora rezgésekkel való betontömörítés több évtizedes múltra tekint vissza. Általában egyfejes „szondákat” szoktak lesüllyeszteni a képlékeny betonmasszába a cement — kavics — víz ke­verék tökéletes „összeházasítása” érdekében. Nagyobb létesítmények betonozásánál, a munkatermelékenység fo­kozása céljából vibrátor-sorokat állítanak munkába, mint az a képen is látható. A toktoguli vízierőmű völgyzáró­gátjának építésénél a talajgyalut kettős céllal használják: a négy vibrációs fej a beton belső egyneműsítését végzi, a mögöttük haladó széles lánctalpak pedig a felület tö­mörítéséről gondoskodnak. Hirdessen a Néplapban

Next

/
Thumbnails
Contents