Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
1969. június 19. SZOLNOK MEOYEl NÉPLAP A kommunista és munkáspáttok nemzetközi tanácskozásának 1969. június 17-én Moszkvában elfogadott fő dokumentuma (Tolytat&s a 4. oldalról) és aktívan vállaljon szolidaritást azokkal a népekkel és országokkal, ame- t lyek a2 imperializmus ag- resszív merényleteinek célpontjai — A Német Demokratikus Köztársasággal. a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és az egész koreai néppel A tanácskozás síkra száll amellett, hogy a Kínai Népköztársaság kapja meg törvényes jogait az ENSZ-ben és adják vissza neki Tajvan szigetét, amelyet ez idő szerint az Egyesült Államok fegyveres erői tartanak megszállva. A Kubai Köztársaság védelmét továbbra is kötelességüknek tartják La- tin-Amerika, az egész világ kommunistái és minden más forradalmi és imperialista- ellenes erő. Mi, kommunisták egységes akciókra hívunk fel mindenkit az imperialista agresszió minden cselekedete ellen, az imperializmus által kirobbantott helyi háború ellen és az intervenció más formáinak alkalmazása ellen a világ bármely térségében. Az imperializmus és az izraeli vezető körök folytatódó agresszív politikája láttán kijelentjük, hogy szolidárisak vagyunk az arab népekkel, amelyek az izraeli hódítók által efoglalt területek visszaadását követelik. E területek visszaadása halaszthatatlan és elengedhetetlen feltétele a béke létrejöttének és a közel-kelets helyzet politikai rendezésének a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának maradéktalan végrehajtása alapján. A kommunisták megerősítik szolidaritásukat fe függetlenségért és a nemzeti szuverenitásért, az imperialista körök, a monopóliumok mindenfajta gazdasági és politikái hegemóniájának lezárásáért, az imperialista hatalmak által rájuk kényszerített katonai szövetségek és tömbök rendszeréből való kilépésért, — a földrészeiken folytatott fegyverkezési verseny fokozásának imperialista tendenciái; a feszültség gócainak fenntartása és újabb gócck létrehozása ellen, a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért és minden nép szabad fejlődését előmozdító kapcsalatok megteremtéséért küzdő ázsiai, afrikai és latinamerikai népek harcával. Maradéktalanul meg keli szabadítani földgolyónkat a gyarmatosítás szégyenétől, meg kell semmisíteni a gyarmatosítás utolsó gócait, nem szabad megengedni a kolonializmus feléledését új, álcázott formákban, Ez korunk parancsa. Az összes jóakaratú embert, a demokrácia minden hívét felhívjuk arra, hogy közösen iparkodjon megszüntetni a gyarmatosítás maradványait és harcolni a neokolonializmus ellen. Határozott nemzetközi intézkedéseket követelünk Angola, Mocambique, Portugal-Guinea, Zimbabwe, Namibia és Dél-Afrika hazafiainak és a világ minden elnyomott népének támogatására. A kommunista- és munkáspártok ráirányítják a közvélemény figyelmét a jelenkor egyik legnagyobb problémájára, amelynek megoldásáért energikusan harcolnak. Fel kell számolni számos ország és egész kontinensek elmaradottságát, — amely a hosszú gyarmati és imperialista uralom következménye. Ezeknek az országoknak az alapvető feladata a jelen időszakban a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés, amely csak az imperializmustól való tényleges függetlenség kivívásának keretei között és mélyreható demokratikus és forradalmi átalakulások eredményeképpen valósulhat meg. E feladat megoldása érdekében feltétlenül mozgóstani és egyesíteni kell mindegyül ország haladó erőit, s fejleszteniük kell ezeknek az országoknak a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, mind egymással, mind pedig a szocialista or- -szágokkal. Az a véleményünk, hogy feltétlenül erősíteni kell a harcot a fasiszta veszély ellen és kíméletlenül viszszavágásban kel! részesíteni a fasiszta jellegű kirohanásokat. A fasizmus fokozza aktivitását, amikor az imperializmus válsága súlyosbodik, s a reakció fokozottan igyekszik a durva elnyomás módszereit alkalmazni a demokratikus és forradalmi erők- kél szemben. Görögországban az újfasizmus megkaparintotta a hatalmat. Spanyolországban az „ultrák” megkísérlik a visszatérését az elnyomás fasiszta módszereihez és nagyszabású erőfeszítéseket tesznek a hatalmas tömegmozgalom megállítása érdekében. Portugáliában a fasizmus, amely a növekvő népi mozgalom nyomása alatt válságos helyzetbe jutott, terrorista politikájának tényleges folytatását liberális demagógiával igyekszik leplezni. Nyugat-Német- országban az újfasiszták nyíltan kijelentették, hogy igényt tartanak a hatalomra. Aktivizálódnak az újfasiszta erők más országokban is. A neo- fasizmus összefonódik a reakciós államcsínyeket szervező imperialista hírszerző szervek tevékenységével. A fasizmus e megnyilatkozásai a néptömegek növekvő ellenállásába ütköznek. Ez ellenállás sikeréhez feltétlenül szükség van minden antifasiszta erő egységes fellépésére. Nemzetközi támogatásban keli részesíteniük ezt az ellenállást a kommunista- és munkáspártoknak, s minden ország demokratikus és haladó mozgalmának. A fasiszta rendszerek ellen folytatott harc lényeges része az imperializmus ellen, a. demokratikus szabadságjogokért indított akcióknak. Minden demokratának és a szabadság minden hívének — tekintet nélkül politikai felfogására, világnézetére, vagyx vallásos meggyőződésére —■, közös feladata, hogy reális támogatást nyújtson a reakciós és a fasiszta gócok, például a spanyol és a portugál kormányzat, a görög ezredesek reakciós juntája, a latin-amerikai katonai-oligarchikus klikkek és minden, az amerikai imperializmus szolgálatába szegődött zsarnoki rendszer ellen harcoló haladó nemzeti erőknek. Mi, kommunisták újra felszólítjuk a világ minden becsületes emberét, hogy egyesült erővel harcoljon a fajüldözés, embergyűlölő ideo- lőgiája és gyakorlata ellen. A legszélesebbkörű tiltakozó mozgalom kibontakoztatása érdekében felszólítunk mindenkit, hogy tiltakozzék a jelenkor legszégyemteljesebb jelensége, az Egyesült Államok 25 milliós néger lakosságának barbár üldözése, a dél-afrikai és rhodesiai fajüldöző terror, a megszállt területek és Izrael arab lakosságának üldözése, a faji és nemzetiségi megkülönböztetés, a cionizmus és az antiszemitizmus ellen, Mindezeket a jelenségeket a reakciós kapitalista erők szítják és használják fel a tömegek politikai megtévesztése céljából. Az imperializmus a fajgyűlöletet a néoek egységének megbontása és saját uralmának konzerválása érdekében használja fel. A széles néptömegek elutasítják a fajüldö- zést és bevonhatók az ellene folytatott aktív harcba. Eközben megérthetik, hogy a rasz- szizmus kiirtása szoros kapcsolatban áll az általános an- tíimperialista harccal és az imoerializmus ideológiai bástyái ellen folytatott küzdelemmel. Az alapvető emberi szabadságjogok eltíprására törekvő imr>erializmus ellen folytatott harc érdekei lankadatlan harcot követelnek a szólás, a sajtó, a gyülekezési, a tüntetési, és a szervezkedési szabadságjogok védelme, illetve kivívása érdekében, minden állampolgár egyenjogúságáért, és a társadalmi élet minden oldalának demokratizálásáért Szilárdan szembe kell szállni a reakció minden olyan kísérletével, amely — egyebek között népellenes törvények segítségével — meg akarja semmisíteni az osztályharcokban kivívott demokratikus jogokat és szabadságokat. Rendszeresen fel kell lépni mind belföldön, mind nemzetközi téren a halálveszélybe került hazafiak és demokraták megmentéséért, a kommunistákkal és más hazafiakkal szemben alkalmazott bírói önkény ellen; harcolni kell a börtönökben sínylődő hazafiak és demokraták kiszabadításáért és védelmezni kell a politikai menedékjogot Mi, kommunisták ellenezzük a népek és a nemzeti kisebbségek elnyomásának minden formáját, állást foglalunk amellett, hogy minden nemzet és nemzetiség fejlessze saját kultúráját és nyelvét; szilárdan védelmezzük minden nép önrendelkezési jogát. Nekünk kommunistáknak meggyőződésünk, hogy nem lehet véget vetni az imperialista agresszió politikájának, nem lehet mindörökre felszámolni a gyarmatosítást és a neokolonializmust, nem A tanácskozás résztvevői a kommunista és munkáspártok fokozottan akarnak hozzájárulni a népek előtt felmerülő problémák megoldásához, ennek legfontosabb feltétele magának a kommunista mozgalomnak a jer lenlegi követelményeknek megfelelő magasabbfokú egysége. Ez határozott és állandó erőfeszítéseket kíván minden párttól. A kommunista és munkáspártok tömörítése minden imperialistaellenes erő egyesítésének legfontosabb tényezője. A tanácskozás részvevői megerősítik azt a' közös álláspontjukat, hogy a testvér- pártok kölcsönviszonyainak alapját a proletárinternacionalizmus, a szolidaritás, és a kölcsönös támogatás elvei az önállóság és egyenjogúság tiszteletbentartásának, valamint az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak az elvei alkotják. Ezeknek az elveknek a szigorú betartása elengedhetetlen feltétele a testvérpártok között az elvtársi együttműködés fejlesztésének, s a kommunista mozgalomban az egység megerősítésének. A testvérpártok együttműködésének természetes formái a kétoldalú tanácskozások, a regionális találkozók, a kommunista mozgalomban elfogadott elvek alapján lebonyolódó nemzetközi tanácskozások. Ezek az evek és formák minden lehetőséget megteremtenek ahhoz, hogy a kommunista- és munkáspártok egyesítsék erőfeszítéseiket a közös célokért, a forradalmi világmqz- galom növekvő sokrétűségének helyzetében a közös célokért vívott harcban. Jelenleg, amikor a nemzetközi kommunista mozgalomnak nincs vezető központja, különösen megnő a kommunisták akcióinak önkéntes egybehangolása az előttük álló feladatok sikeres megoldása érdekében. A kommunista és munkáspártok akcióegysége elő fogja mozdítani a kommunista mozgalomnak a marxizmus— leninizmus elvei alapján megvalósuló összefogását. A jelenkor forradalmi és általános demokratikus mozgalmai előtt álló gyakorlati feladatok megoldását célzó szolidaritási akciók előmozdítják a kommunista mozgalom különböző osztagai között az elengedhetetlen tapasztalat- cserét — Hozzájárulnak a marxi—lenini elmélet gazdagodásához és alkotó feilesz- téséhez, az aktuális politikai kérdésekben elfoglalt internacionalista, forradalmi álláspontok megerősítéséhez. A tanácskozás résztvevői kijélentík: hogy pártjaik ellehet kiirtani a fasizmus és a faji elnyomás gyökereit, ha nem harcolunk a monopol tőke hatalma ellen és az olyan demokratikus követelésekért, amelyeknek megvalósítása egészében meggyengíti az imperializmus hadállásait és alapjaiban rendíti meg annak uralmát. Ezáltal kedvező feltételek teremtődnek meg a munkásmozgalom vé°ső cél iáinak eléréséhez. A jelenlegi helyzet megköveteli a szocialista országok népei, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom minden osztaga között az antiimperialista harci szolidaritás megerősítését. A kommunisták rendkívül aktuális feladatnak tekintik az imperializmus bűnös politikájának leleplezését és a közvélemény éberségének fokozását az imperializmus agresszív szándékaival és terveivel szemben. A tanácskozás résztvevői felszólítják a munkásokat, a parasztokat, az alkalmazottakat, az ifjúságot, a diákságot, az értelmiséget és a nőket képviselő szervezeteket, a különböző politikai felfogású filozófiai és vallási meggyőződésű társadalmi rétegeket és csoportokat, a kapitalista országok reálisan IV. tökélten minden lehetőt meg akarnak tenni a dolgozó tömegek és a társadalmi haladás érdekében, azért, hogy közelebb hozzák a nemzetközi tőke teljes legyőzését. Az imperializmus ellen folytatott és az általános demokratikus követelések elfogadását célzó közös akciókat a szocialista forradalomért és kizsákmányolás rendszerének felszámolásáért vívott harc egy-egy részének és szakaszénak tekintik. A tanácskozás résztvevőinek meggyőződésük, hogy minden kommunista párt politikájának hatékonysága a saját országában elért sikereitől és a többi testvérpárt eredményeitől, együttműködésük mértékétől függ. Mindenegyes kommunista párt felelős tevékenységéért saját munkásosztálya és népe előtt és egyidejűleg a nemzetközi munkásosztály előtt is. A kommunista- és munkáspártok nemzeti és nemzetközi felelőssége elválaszthatatlan egymástól, A marxisták—leninisták egyszerre hazafiak és internacionalisták, elvetik mind a nacionalista szűkkeblűséget, mind a nemzeti érdekek tagadását vagy lebecsülését, mind a hegemonista törekvéseket. A kommunista pártok a munkásosztály és valamennyi dolgozó pártja, s egyúttal a tényleges nemzeti érdekek zászlóvivői is, szemben az ezen érdekeket eláruló reakciós osztályokkal. Egy kommunista párt, amely a kapitalizmus körülményei között harcol, azzal járul hozzá a legnagyobb mértékben a szocializmus és a proletár internacionalizmus ügyéhez, ha tevékenysége révén a munkásosztály és szövetségesei kivívják a hatalmat. A kommunista- és munkáspártok rendkívül változatos, sajátos körülmények között fejtik ki tevékenységüket Ez megköveteli, hogy ennek megfelelően közelítsék meg a ■ konkrét feladatok megoldását. Mindenegyes párt a marxizmus—leninizmus a-lapelveitől vezérelve, saját konkrét nemzeti körülményeit számba véve, teljesen önállóan dogozza ki saját politikáját, határozza meg a harc irányát, formáit és módszereit, választja a körülményektől függően a szocializmusra való áttérés békés vagy nem békés útját, valamint a szocializmus építésének formáit és módszereit országában Ugyanakkor a kommunista pártok tevékenység! körülményeinek sokfélesége, a gyakorlati feladatok más-más megközelítése. sőt az egyes kérdésekben mutatkozó Aézeleltérégondolkozó, politikusait az összes demokratikus pártot, haladó nemzeti és nemzetközi társadalmi szervezetet, — hogy a kommunista pártokkal együtt tegyenek erőfeszítéseket egységes antiimperialista harci akciók ■ végrehajtására a feszültség felszámolása és a béke védelme érdekében. Mindenkit meghívunk, hogy vegyen részt egy olyan konstruktív és széleskörű eszmecserében, amely az imperialistaellenes harc kérdéseinek legszélesebb körét érinti. A kommunisták a haladó, hazafias és békeszerető erőkkel közösen végrehajtandó egység nemzeti, regionális és nemzetközi akciók legdemokratikusabb előkészítésének és lebonyolításának hívei. Minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy nagyobb egyetértésre jussanak a sok különféle imperialistaellenes áramlattal és mozgalommal, figyelembe véve e mozgalmak sajátszerűségét és tiszteletben tartva önállóságukat. Az önkéntes alapon és közös megegyezéssel kiválasztott együttműködési formák lehetővé teszik azt, hogy az imperializmus ellen folytatott harc olyan új szintre emelkedjen, amely megfelel a jelenlegi helyzet követelményeinek sAk nem gátolhatják a testvérpártok összeegyeztetett fellépését a nemzetközi porondon, különösen nem az imperialistaellenes harc alapvető problémáit illetően. Minél erősebb és összefor- rottabb egy kommunista párt, annál jobban tudja betölteni szerepét mind az országon belül, mind a nemzetközi kommunista mozgalomban. A kommunisták tudatában vannak annak, hogy mozgalmunk az óriási történelmi eredmények mellett, fejlődése során az utóbbi években súlyos nehézségekkel találta magát szemben. Meg vannak azonban győződve arról, hogy a nehézségek megoldódnak. Ez a meggyőződés azon a tényen alapul, hogy a nemzetközi munkásosztály távlati céljai és érdekei közösek, minden kommunista párt a felmerült problémák olyan megoldására törekszik, amely megfelel mind a nemzeti, mind a nemzetközi érdekeknek, a kommunisták forradalmi küldetésének. — Azon alapul, hogy a kommunisták nemzetközi összefogásra törekednek. A kommunista- és munkáspártok néhány nézetkülönbség ellenére kijelentik, hogy eltökélt szándékuk egységes frontban harcolni az imperializmus ellen. Egyes ellentétek vélemény- csere során simulnak el vagy pedig úgy szűnnek meg. hogy az események fejlődése lényegileg tisztázza a vitás kérdéseket. Más ellentétek huzamosabb ideig fennállhatnak. A tanácskozás meggyőződése, hogy a vitás problémákat meg lehet és meg is kell helyesen oldani a kommunista pártok különböző formájú együttműködésének szilárdításával, a pártközi kapcsolatok bővítésével, a tapasztalatok kölcsönös tanulmányozásával, az elvtársi vitákkal és konzultációkkal, valamint a nemzetközi szintéren végrehajtott egységes akciókkal. Minden párt internacionalista kötelessége, hogy sokoldalúan előmozdítsa a kapcsolatok javulását és a kölcsönös bizalom fejlődését valamennyi párt között, újabb erőfeszítéseket tegyen annak érdekébe, hogy szilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom egysége. A konkrét tevékenység kollektív elemzése előmozdítja az egység megszilárdulását Az együttes antiimperialista fellépés irányvonala megköveteli a marxista—leninista pártok eszmei és politikai szerepének fokozását a világ forradalmi folyamatában. A kommunisták a forradalmi, a felszabadító és a demokratikus mozgalmak élvonalában haladva, a jövőben is kérlelhetetlen harcot folytatnak a burzsoá ideológia ellen, feltárják a dolgozók előtt harcuk valódi értelmét és a győzelem elérésének feltételeit. az imperializmus elleni harc eredményessége és az ügy győzelemre juttatása érdekében propagálni fogják a munkásmozgalomban, a széles néptömegek körében, s közte az ifjúság körében is a tudományos szocializmus eszméit, következetesen védelmezni fogják elveiket, törekedni fognak a marxizmus —leninizmus diadalra juttatására. a konkrét helyzetnek megfelelően harcolni fognak az elmélet és ? politika jobboldali és baloldali opportunista eltorzítása ellen, a revizionizmus, a dögmatiz- mus, valamint a balos szektás kalandorság ellen. Ezek az elhajlások rendszerint lebecsülik azoknak a reális erőknek a jelentőségét, amelyeket be lehet és be is kell vonni a harcba. A marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus iránti hűség, saját népük érdekeinek, a szocializmus közös ügyének önzetlen és odaadó szolgálata elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kommunista és munkáspártok egységes akciói eredményesek legyenek és helyes Irányban hassanak, hogy biztos legyen sikerük kitűzött történelmi céljaik elérésében. A kommunista mozgalom a modern társalalom elválaszthatatlan része és legaktívabb ereje. Ezért a kommunista és munkáspártok törvényen kívül helyezése merénylet a demokratikus jogok és a népek létérdekei ellen. A tanácskozás résztvevői kivétel nélkül támogatják a világ valamennyi kommunista pártját, amelyek azért harcolnak, hogy legálisan vehessenek részt országaik politikai életében. Haragosan megbélyegezzük a véres megtorlásokat és a terrort, amelyeknek ezer és ezer kommunista, s más demokrata és forradalmár vált áldozatává Indonéziában, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Bolíviában, Brazíliában, Kolumbiában, Mexikóban, Venezuelában, Panamában, Pa- raguayban, Guatemalában, Dél-Afrikában, Thaiföldön, Haitiban, Malaysiában, Iránban, a Fülöp-szigeteken és néhány más országban. Szolidaritásunkról biztosítjuk közös harcunk fegyvertársait, akik a fasiszta és diktatórikus rendszerek, a tőkés országok börtöneiben sínylődnek, és harcolunk kiszabadításukért. A mostani értekezlet résztvevői úgy tekintik, mint fontos szakaszt a kommunista világmozgalom egybe- forrasztásának útján. Ügy vélik, hogy a testvéri kap csőlátókat, az együttműködést kivétel nélkül minden kommunista és munkáspárt között, nem gátolhatja az, hogy egyes kommunista pártok nem vettek részt a tanácskozáson. Az értekezlet résztvevői kifejezik elhatározásukat, hogy együttesen lépnek fel az imperializmus ellen, a nemzetközi munkás- mozgalom közös céljaiért vívott harcban azokkal a kommunista és munkáspártokkal is, amelyek a jelenlegi tanácskozáson nem képviseltették magukat. Az imperializmus ellen vívott harc hosszú, kemény és nehéz küzdelem. Elkerülhetetlenül éles osztályharcok állnak előttünk. Erősíteni kell a támadást az imperializmus és a belső reakció állásai ellen, A forradalmi és a haladó erők győzelme elkerülhetetlen, A szocialista országok népei, proletárok, tőkés országok demokratikus erői, felszabadult és elnyomott népek — fogjatok össze a közös harcban, az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért.
