Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAÍ 1969. június 19. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának 1969. június 17-én Moszkvában elfogadott fő dokumentuma (Folytatás a 3. oldalról} konfliktus egyfelől a munkásosztály, a parasztság és ínás demokratikus erők, közöttük a kispolgárság hazafias érzelmű rétegei, másfelől az imperializmus, a belső reakciós erők és a nemzeti burzsoázia azon elemei között, amelyek egyre inkább hajlamosak megalkudni az imperializmussal. Számos fiatal államban megnövekedett a munkásosztály társadalmi szerepe és politikai aktivitása. Növekszik &z ázsiai és afrikai országok fiatal proletariátusa, vala- ínint a szocialista országok és a kapitalista országok munkásosztálya között fennálló internacionalista kapcsolatok jelentősége. Nagy forradalmi lehetőségei vannak a dolgozó parasztságnak, A dolgozó parasztság aktívan vesz részt az imperializmus ellen, a népek nemzeti felszabadításáért, a fiatal államok függetlenségének megszilárdításáért vívott harcban. A kommunisták fokozzák a paraszttömegek körében végzett tevékenységüket, és beviszik a proletár ideológiát e tömegek közé. Ázsia és Afrika független államainak többségében a politikai függetlenség, a szu- verénitás megszilárdításának és védelmének feladatai mellett a társadalmi fejlődés egyik központi problémája lett a gazdasági elmaradottság leküzdése a saját ipart is magában foglaló független nemzetgazdaság létrehozása, és a nép életszínvonalának emelése. Ennek a problémának a megoldása feltételezi a mélyreható társadalmi-gazdasági átalakulásokat, demokratikus agrárreformok végrehajtását a dolgozó parasztság érdekében és részvételével, továbbá az idejét múlt feudális és pre-feudá- lis viszonyok megsemmisítését, a külföldi monopóliumok túlsúlyának megszüntetését, a társadalmi és politikai élet, valamint az állam- apparátus radikális demokratizálását, a nemzeti kultúra újjászületését és haladó hagyományok fejlesztését, a forradalmi pártok megerősítését és ilyen pártok létrehozását ott, ahol eddig még nem léteztek. A szóbanforgó országok társadalmi, fejlődésének időszerű problémái körül jelenleg nemcsak az illető államok népei és a neokolonialisták között folyik éles harc. Ezek egyúttal belső társadalmi összeütkö- féseket is váltanak ki. Ázsia és Afrika független államai számára nagy jelentősége van a szocialista országokkal való baráti viszony és hatékony együttműködés megteremtésének. Korunk forradalmi feltételeinek hatására sajátos formái jöttek létre a felszabadult országok haladó társadalmi fejlődésének, mégnövekedett a forradalmi-demokratikus erők szerepe. — Néhány fiatal állam nem — kapitalista útra lépett — olyan útra, amely biztosítja a gyarmati múlttól örökölt elmaradottság felszámolásának lehetőségét és a szocialista fejlődésre való áttérés feltételeinek megteremtését. A szocialista orientáció utat tör magának ezekben az országokban, leküzdi 3 nagy nehézségeket és kiállja a megpróbáltatásokat. Ezek az államok elszánt harcot folytatnak az imperializmus és a neokolonializmus ellen. Azok az országok viszont, amelyek kapitalista útra léptek, nem voltak képesek arra, hogy akár egyet is megoldjanak alapvető problémáik közük A belső reakció ezekben az országokban a nép növekvő elégedetlenségébe ütközve, az imperalízmus támogatásával indít támadást a de- ■. mokratíkus szabadságjogok ellen, sok esetben pedig kegyetlenül elnyomja a tömegek demokratikus ás hazafias mozgalmát. Konfliktusokat szít a nemzetiségi, etnikai, vallási, törzs; és nyelvi csoportok között, . s ílymódon az ezen országok által kivívott függetlenséget is veszélyezteti. Kiváltképpen ellenséges az imperializmus a haladó rendszerű országokkal szemben. Az-imperialisták igyekeznek letéríteni ezeket az országokat a maguk választotta útról, szétzülleszteni politikai pártjaikat, saját befolyásuk alá rendelni felvilágosító és kulturális intézményeiket, tömegtájékoztatási eszközeiket, megszervezik ott ellenforradalmi ügynökhálózatukat és támogatják az államapparátus és a fegyveres erők reakciós elemeit. Az antikom- munista előítéleteket arra próbálják felhasználni, hogy viszályt keltsenek a hazafiak között. A nemzeti fejlődés és a társadalmi haladás feladatainak megoldása, a neokolo- nialista mesterkedések hatékony visszautasításának útja a néptömegek mozgósításában, a proletáriátus, a parasztság szerepének fokozásában a dolgozó ifjúság, a diákság, az értelmiség, a városi középrétegek, a hadseregbeli demokratikus körök, valamennyi hazafias haladó erő tömörítésében rejlik. ^ A kommunista és munkáspártok eme erők tömörítése mellett szállnak síkra. A kommunisták népeik szabadságát, nemzeti függetlenségét és szocialista jövőjét védelmezik, ők a tudományos szocializmus eszméinek hordozói, a nemzeti felszabadító mozgalom élharcosai Ennek a mozgalomnak az érdekei, a közelmúltban felszabadult országik népei társadalmi fejlődésének érdekei megkövetelik a kommunista pártok és a többi haladó és hazafias erő szoros együttműködését. A kommunizmussal szembeni ellenségesség, a kommunisták üldözése árt a népek nemzeti és társadalmi fel- szabadulásáért vívott harcnak. Latin-Amerika országainak többsége a múlt század elején kivívta az állami függetlenségét. Egészüket tekintve, a kapitalista fejlődés meglehetősen hosszú útját járták be, s kialakult, harcban növekszik és erősödik a nagy létszámú városi és falusi proletáriátus; gyakorlatilag valamennyi országban működik kommunista párt. Latin-Amerika népei a közös elnyomó és kizsákmányoló — az amerikai imperializmus — ellen harcolnak, amely az egész kontinenst függő helyzetbé kényszerítette, stratégiai hátországának tekintve a2t, E népek közül egyesek még a gyarmati uralom ellen harcolnak, A valódi nemzeti szuverenitásért és a gazdasági függetlenségért folytatott harc összefonódik a kapitalista kizsákmányolás és mindenekelőtt a külföldi és helyi monopóliumok és oligarchák ellen vívott éles osztályhareeal. Sok országban fennmaradtak a feudális maradványok és földnélküli parasztok nagy tömegei élnek. Folyik a harc a demokratikus követelésekért és a zsarnoki diktatúrák ellen, amelyek rendkívül negatív tényezőként jelentkeznek a kontinens történelmi fejlődésében. A kubai forradalom átszakította Latin-Amerikában az imperialista elnyomás láncát, s az amerikai kontinens első szocialista államának megalakulására vezetett. Ez történelmi fordulat volt, s a forradalmi mozgalom új korszakát nyitotta meg. A világnak ebben a térségében harcos, demokratikus és imperialistaellenes mozgalmak, forradalmi folyamatok bontakoznak ki, amelyek utat nyitnak a szocializmus felé, A proletáriátus, a kommunista és munkáspártok egyre fontosabb szerepet játszanak Latin-Amerika imperialista- ellenes mozgalmában. E mozgalom történelmi előnye és továbbfejlődésének garanciája a munkásosztály léte és tevékenysége. A széles tömegek különböző formákban harcolnak gazdasági és politikai követeléseik kielégítéséért, forradalmi céljaik megvalósításáért. Az imperializmus és a belső reakció agresszivitása ellen fellépő népi mozgalom előrehalad Latin-Amerikában. Néhány országban felhasználja a fegyveres utat. A harcban fokozódik ' a munkásosztály harcképessége, a parasztság öntudatra ébred, felkelnek a falusi tömegek. Ilyen módon létrejönnek a munkás-paraszt szövetség alapjai. A proletáriátussal szövetségben lépnek fel a széles népi tömegek, a diákok^ a haladó értelmiség, a városi lakosság középrétegeinek nagy létszámú csoportjai. Egyre nagyobb erő a közös fellépés és a reakciós rendszerekkel szembenálló imperialistaellenes egység. A kizsákmányolás a széles tömegek nyomora és az imperialista iga ellen vívott harc fellendülése arra vezet, hogy a haladó törekvések a progresszív egyházi körökben is visszhangra találnak. Néhány ország fegyveres erőinek kötelékébe hazafias és demokratikus irányzatok fejlődnek ki. Az antiimjserialista harc perspektívái szempontjából elsőrendűen fontos a szocialista rendszer, s a munkás és a nemzeti felszabadító mozgalmunk szövetségének megerősödése. A jelenkori társadalmipolitikai világhelyzet lehetővé teszi, hogy az imperializmus elleni harcot új szintre emeljék. Az imperializmussal szemben, fokozva a támadást ellene, döntő fölénybe , kerülhetünk, vereséget mérhetünk agressziós és háborús politikájára. Ez sürgősen konkrét és gyakorlati intézkedéseket és akciókat követel meg valamennyi kontinensen, hogy világos perspektívát mutassunk a demokratikus és haladó erőknek, mindazoknak, akik érdekeltek az emberiség nyugtalanító nagy problémáinak, a béke és a biztonság problémáinak megoldásában. Az értekezleten képviselt kommunista és munkáspártok történelmi felelősségük tudatában egységes akciókra szólítják fel a világ összes kommunistáját, az Imperializmus minden ellenségét, mindazokat, akik készek harcolni a békéért, a szabadságért és haladásért. Az akciőégység elsőrendű célja — a hősies vietnami nép sokoldalú t á m o g a t á s a. Az értekezlet felhív mindenkit, akinek drága a béke és a nemzeti függetlenség ügye, fokozza harcát azért, hogy az. amerikai imperializmust kényszerítsék a vietnami intervenciós csapatok kivonására,. az ország belügyei- be való beavatkozás megszüntetésére és a vietnámi nép ama jogának tiszteletben tartására, hogy maga oldja meg saját problémáit. A vietnami hazafiak végső győzelme alapvetően fontos a diktatúra és az önkény imperialista politikája ellen harcoló népek helyzetének megerősítése szempontjából, Ahhoz, hogy ezt a győzelmet közelebb hozzuk, szükség van a szocialista rendszer valamennyi államának összehangolt lépéseire, valamennyi kommunista és munkáspárt, valamennyi haladó párt és demokratikus tömegszervezet, valamint az összes szabadságszerető és békeszerető erő közös erőfeszítésére. Az értekezlet üdvözli a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának létrehozását, mint a vietnami nép hősi felszabadító harcának fontos szakaszát. Az értekezlet harcot hirdet a párizsi tárgyalások sikeréért, amely teljes mértékben lehetséges a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front által javasolt tíz pont alapján. Az imperiaüstaeüenes erők akcióegységének alapvető láncszeme marad az a harc, amelyet a háborús veszély, a népeket továbbra is tömegpusztítással fenyegető termonukleáris világháború veszélye ellen, a világbékéért vívnak, A szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, valamennyi békeszerető állam, társadalmi szervezet és tömegmozgalom egyesült erőfeszítéseivel elejét lehet venni a világháborúnak. A béke védelmének elengedhetetlen feltétele a harc azért, hogy rákényszerítsék az imperialistákra a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését, ami megköveteli minden — kis vagy nagy — állam szuverenitása, egyenjogúsága, területi sérthetetlensége elveinek tiszteletben tartását, a más államok belügyeibe való be nem avatkozást, minden nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy szabadon válassza meg saját társadalmi-gazdasági és politikai rendszerét, valamint a megoldatlan nemzetközi kérdések politikai úton, tárgyaÁ kommunisták kötelességüknek tekintik, hogy harcoljanak az imperialista köröknek „ nemzetközi feszült, ség fokozására irányuló politikája ellen, ezen körök mindazon kísérletei ellen, hogy visszatérjenek a hidegháborús időkhöz. A kommunisták a feszültség enyhülése mellett vannak, ami egyike a népek legsürgetőbb és legidőszerűbb követelésed, nek. A béke megőrzése szempontjából a leghalasztha- tatlanabb feladat, hogy elejét vegyék az atomfegyver elterjedésének. Hatályba léptessék az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szier- sződést. E szerződés ratifikálása mellett síkraszállva a kommunista pártok e szerződést azon intézkedések egyik láncszemének tekintik amelyek rendeltetése a nukleáris leszerelés létrehozása, az atomfegyver-készletek megsemmisítése. Ugyaínakkor törekedni kell arra. hogy törvényen kívül helyezzék a nukleáris fegyvert, eltiltsák gyártását és mindennemű nukeláris fegyverkísérletet, A nemzetközi légkör megjavítása és az államok közötti bizalom erősítése szempontjából nagy gyakorlati jelentősége lenne atomfegyver., mentes övezetek létrehozásának a világ különböző részein. A fő erőfeszítéseknek a nukleáris fegyver eltiltására kell irányulniuk. Az atomenergiát kizárólag békés célokra kell felhasználni. Fokozni kell a harcot a bakteriológiai és végyi fegyver hatékony eltiltásáért; e fegyvert az amerikai haderők nagymértékben alkalmazták Vietnamban. A népek alapvető érdekei megkövetelik az imperializmus elleni harc fokozását minden formában, kiváltkóp. pen az Egyesült Államok és más imperialista államok hadiipari komplexuma ellen. Felhívunk minden békeszerető erőt, folytassanak harcot a háborús költségvetések gyökeres megnyirbálásáért, a hatékony nemzetközi ellenőrzés alatt történő általános és teljes leszerelésért abból a célból, hogy azokat az eszközöket amelyeket jelenleg a fegyverkezési verseny emészt fel, a. dolgozók életének megjavítására, az egészségügyi és a közoktatás fejlesztésére. a fejlődő országoknak nyújtandó segítségre fordítsák lások útján történő megoldását. A békés egymás mellett élés politikája elősegíti a fejlődő országok gazdasági és társadalmi problémáinak pozitív megoldását. A békés egymás mellett élés politikája nincsen ellentétben az elnyomott népek azon jogával, hogy a felszabadulásukért vívott harcban azt az utat válasszák, amelyet szükségesnek tartanak — akár a fegyveres, akár a fegyver nélküli harc útját — és semmilyen mértékben sem jelenti a rekaciós rendszerek támogatását. Hasonlóképpen kétségtelen, hogy minden népnek vitathatatlan joga van a fegyveres védelemre áz imperialista ag- resszorok merényleteivel szemben és más népek részéről jövő támogatásra ebben az igazságos ügyben. Ez a népek közös imperialista- ellenes harcának szerves része. A békés egymás mellett élés politikája megakadályozza az imperializmus azon kísérletéit, hogy belső ellentmondásait a nemzetközi feszültség fokozásának és a háborús veszély tűzfészkei felszításának útján küzdje le Ez a politika nem jelenti sem a társadalmi és politikai status quo fenntartását, HL Á békeharcban az általános jellegű feladatok mellett vannak sajátosabb vagy regionálisiabb jellegű, igen fontos feladatok, amelyek a biztonság fenntartását érintik az egyes kontinenseken és földrajzi övezetekben. — Ezeknek az egymással szorosan összefüggő kérdéseknek a megoldása megfelel valamennyi kommunista, valamennyi imperialistaellenes erő, a világ minden népe érdekeinek és törekvéseinek. Az egyetemes béke érdekei megkövetelik a katonai tömbök felszámolását. A kommunista- és munkáspártok úgy vélték és úgy vélik, hoigy a! katonai tömböknek az imperialista erők által ki- kényszerített létezése és a mág államok területén lévő katonai támaszpontok akadályt jelentenek az államok közötti együttműködés útjában. A biztonságot ténylegesen az szavatolná és minden egyes európai állam haladásának az lenne a feltétele, ha olyan hatékony európai biztonsági rendszer jönne létre, amely a kontinens mindem államainak egyenjogú kapcsolatain és kölcsönös megbecsülésén, valamennyi európai nemzet egyesített erőfeszítésein alapulna. A szocialista országok ebbő! kiindulva már állást foglaltak a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatása mellett Az értekezlet erélyesen elítéli az imperialista hatalmaknak — mindenekelőtt az. Egyesült Államoknak, az NSZK-nak és Nagy-Britan- niának — arra irányuló provokációs kísérleteit. hogy még inkább aktivizálják a NATO tevékenységét. Éppen a NATO feloszlatása lenne döntő lépés, azon az úton, amely ' elvezet valamennyi tömb. minden idegen területen lévő külföldi katonai támaszpont megszűnéséhez, a megbízható kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez. A népek, a béke érdekeivel összhangban, azt követelik az imperialista államoktól. hogy vessenek véget atomfegyvert hordozó bombázógépeik külföldi területek fölött végrehajtott repüléseinek, tiltsák meg az atomfegyverrel felszerelt hadihajók és tengeralattjárók befutását külföldi kikötőkbe, mondjanak le minden erőszakos akcióról és az erő alkalmazásával való fenyegetőzésről; Az európai népék gondjaiban és Vágyaiban elsőrendű helyet foglal el a kontinens tartós biztonsága megteremtésének problémája. A Varsói Szerződés tagállamainak 1966-ban Bukarestben és sem az ideológiai harc gyers gítését. E politika elősegíti az osztályharc kifejlődését az imperializmus ellen nemzeti és világméretekben A kapitalista országokban a dolgozók és kommunista pártjaik elidegeníthetetlen, vitathatatlan joga és kötelessége a határozott osztályharc a monopóliumoknak és hatalmuknak felszámolásáért a valóban demokratikus rendszer megszilárdításáért, a szocialista hatalom létrehozásáért, bármilyen út vezessen i$ e cél eléréséhez a világ kommunistái szolidárisak e jogos harcokkal. Az imperializmus elleni tömegakciók a békés egymás mellett élés politikája megvalósításának feltételei közé tartoznak. Ez a politika a háborús úszítók, a reakciósok, a monopolista fegyvergyárosok ellen irányul, S megfelel az elnyomás és kizsákmányolás valamennyi formája ellen vívott forradalmi harc közös érdekeinek; elősegíti valamennyi nép barátságának erősödését a gyümölcsöző gazdasági, műszaki-tudományos és egyéb együttműködés kifejlődését a különböző társadalmi rendszerű országok között, a társadalmi haladás érdekében. 1969-ben Budapesten, megtartott tanácskozása. valamint az 1967-ben megrendezett Karlovy-Vary-i értekezlet felvázolta azoknak az akcióknak és intézkedéseknek a konkrét programját, amelyeknek célja az európai biztonsági rendszer megteremtése. Küzdeni kell az Európában fennálló határok, köztük az Odera—Neisse-határ és az NDK és az NSZK között húzódó határ megmásíthatat- lanságáért, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismeréséért, annak megakadályozásáért; hogy Nyugat-Németország bármilyen formában atomfegyverhez jussom, küzdeni kell azért, hogy az NSZK lemondjon egész Németország egyedüli képviseletére támasztott igényéről, Nyugat. Berlinnek különleges politikai egységként való elismeréséért, a müncheni diktátum kezdettől való érvénytelenségének elismeréséért, valamennyi neonáci szervezet betiltásáért. Az európai béke és biztonság megköveteli a nyugat- németországi revansista erők megfékezését, az európai népek azon" oszthatatlan jogának biztosítását, hogy saját kontinensükön amerikai beavatkozás nélkül ők legye, nek az urak, az európai államok kölcsönösen előnyög gazdasági és tudományos- műszaki együttműködését, a feszültség tényleges enyhülésén, ég kölcsönös bizalmon alapuló államközi kapcsolatok megteremtését. Feltétel nélkül tiszteletben kell tartani a semleges államok sérthetetlenségének elvét. Ezek az államok igán nagy mértékben járulhatnak hozzá a békés egymás mellett élés politikájához, ha kihasználnák minden lehetőségét, hogy a feszültség csők. kentése és a béke széliemében járjanak el. A fent vázolt irányban nagyfokú aktivitásra 'van, szükség. Az európai biztonság problémáját kezdeményező módön konkrét gyakorlati intézkedésekre törekedve kell megközelíteni; A legfontosabb békekezde- ményezés az európai népek széleskörű kongresszusának megtartása. Ez előkészítené és megkönnyítené az államok össz-éurópai értekezletének összehívását. A tanácskozás felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy lankadatlanul (Folytatás az 5. oldalaf.)
