Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-03 / 125. szám
1969- Június 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A küszöbön kívül és belül A sikerek biztosítéka ülést tartott hétfőn a KISZÖV megyei vezetősége. A tanácskozás alkalmával tizenegy városi és huszonhárom községi szövetkezetben tartott vizsgálat alapján megvitatták, hogy a szövetkezetek mennyire éltek az önállóság lehetőségével. Megállapították, hogy többségük megfelelően. Elsősorban ott. ahol a pártszervezetek és a szövetkezetek vezetősége között jó az együttműködés. „Hétezer kilométer alkohol nélkül" Hattagú csehszlovák újságíródelegáció járja be ezekben a hetekben Európa tíz országát. Elsőnek hozzánk érkeztek meg, s innen indultak tovább hétfőn délután, hogy fölkeressék Romániát, Bulgáriát, Jugoszláviát, Olaszországot, Svájcot, Franciaországot, Belgiumot, Nyugat- Németországot és végül az NDK-n keresztül érkezzenek haza. Elindulásukat megelőzően hétfőn délelőtt a Magyar Sajtó Házában ismertették a „Hétezer kilométer alkohol nélkül’’ jelszóval szervezett európai expedíciójuk célját. Elmondották, hogy június 20 és július 13 között Pilzenben nemzetközi gasztronómiai kiállítás lesz, amelyen az alkoholmentes italok népszerűségét szeretnék fokozni. Az újságíró expedíció • meglátogatott országokban kapcsolatba lép az alkohol- mentes italokat gyártó üzemekkel, az érdekelt kutatókkal és más szakemberekkel, s igyekszik elősegíteni, hogy a nemzetközi kiállításon valóban a legjobb alkoholmentes italok kerüljenek a látogatók elé. i i I j ; Balogh Dezső ott ül az udvaron kapát élesít. kaszát kapál. — A szövetkezetbe? — Napszámba. Mikor hova kellek. A tsz-be eltapostak engem. Mikor megalakult két ökröt meg 13 hold földet vittem be. Most mi lesz én- velem? Ezt meg sem gondoltam volna. Majd megsegít a jóisten. Balogh Dezső hatvanhat éves parasztember. Tíz esztendeje, hogy belépett Négy napot dolgozott aztán felé se ment a közösnek. Törölték. Most februárban beadta a belépési kérelmét A közgyűlés elutasította. Varga Ferencné aszott kicsi asszony. Éppen hatvan éves. Sorolja az uradalmakat, ahol summáskodott. Mikor az uradalmak megszűntele, attól kezdve napszámba, alkalmi munkába járt Varga néni. A férje meghalt, a lánya meghalt, a fia vette magához. A fia tizenegyedma- gára keres. — Egy tál étel nekem is jut. Azt mondta a fiam, én se halok meg attól, amit ők megesznek. Jó asszony a menyem is, de beteges, nem tud dolgozni. Aztán tessék mondani az a kis rossz fizetés, amit a vasútnál kap a fiam ennyifelé? Nyolc gyerek. All az eresz alatt, nézi a szegényes környezetet. — Semmim sincs, úgy tartanak a fiamék. Arra gondoltam, ha belépnék a tsz- be azzal a kis háztáji földdel segítenék rajtuk. Varga Ferenenét is elutasította a közgyűlés. Urbán Józsefet is. — öreg vagyok, nem kellettem. Hatvanegy éves. Székfűt szedett éppen Kórson, azt adta el a gvógynövény-felvá- sárlónak. Kubikolt azután kap nyugdíjat. Van egy másodikos gimnazista lánya, bizony a nyugdíjból keserves. Arra gondolt, a háztáji föld sokat segítene. Lengyel Ilona naponta kérdezgeti édesanyját, mikor mennek fényképészhez, hogy kiválthassa a személyazonosságit. Most tölti be a 16. esztendőt. Az ő ügye még nem került közgyűlés elé, de már értesítették, a vezetőség nem javasolja. — És most mi lesz? Édesanvja válaszol: — Bárdos Vendel bátyám a brigádvezető hívta a dohányosokhoz. örültünk. Akkor már csak tag legyen, kell a háztáji is. Fogalmam sincs hogy miért nem vették fel. A nyáron már csak ott dolgozik, amit keres, azt kifizetik neki. Jövőre meg majd lesz valahogy. Sok emberhez be lehetne kopogtatni Tiszafüreden, akik kirekedtek a szövetkezetből. Csak a Szabad Föld Tsz csak februárban hat kérelmet utasított el. Azóta is hármat. De jönnének többen is. Vesznek is fel. A februári közgyűlésen, negyvenöt taggal gyarapodtak. Azt m‘ondja Oláh Lajos az elnök. — Aki becsületes, szorgalmas, tud dolgozni, az jöhet. Még vagy negyven embert fogadunk. Aztán nincs tovább. Utána csak abban a sorrendben a tagok gyerekeit, ahogy az öregek mennek nyugdíjba. Paragh László főkönyvelő még hozzáteszi. — És szakképzett fiatalokat. Akik a mezőgazdálkodás valamelyik ágazatát elsajátították. Itt van a párttikár. Nagy Imréné is. Sajnálják, megértik ők a magatehetetlen öregeket ,de ne akkor jelentkezzen már a szövetkezetbe valaki, mikor senkije, semmije, s már dolgozni se tud. Elutasítanak persze fiatalabbakat is. — Itt ismerik egymást az emberek. Van, hogy a szomszédja kér szót: nem ajánlja, mert kötekedő, iszákos, munkakerülő. Az idén réti emberek, tősgyökeres parasztok is kivül maradtak. Az elnök szerint: — Akiket felveszünk, azért felelősséget vállalunk. Felelősek vagyunk értük, hogy legyen munkájuk, hogy meg tudják keresni a kenyerüket. Most ott tartunk, csúcsmunkák idején még többen keltenénk, de máskor már elegen vagyunk. Az itteni kosárfonó szövetkezettel például megállapodtunk, hogy a mi tagjaink bedolgoznak nekik, amikor itt nincs munkai A főkönyvelő: — Télen vagy húsz asz- szonyt már nem tudunk foglalkoztatni. A férfiakat még igen. Van erdőnk, télen ott a munka. Építkezünk, télen az anyagot szállítjuk. Ismét az elnök: — És rövidítjük a munkaidőt. Eddig a gépműhelyben például 12 óra hosszát dolgoztak. Az idén már 8 órát. Negyvenhárom traktorunkra. két gépkocsinkra bevezettük a két műszakot. Oda is kellett ember. Az egyik istállónkban áttértünk a gépi fejésre. A felszabaduló fejőkből megszerveztük a váltást, ök akkor dolgoznak, amikor a többiek pihennek. De két embert még így is át kellett irányítani a növénytermesztésbe. De ott is van határ. Tavalyi 30 hold dohányunkat 50 holdra emeltük. Ezzel ismét sok embernek adtunk munkát. Csak Vizsgázik a Sex - Sál - Link Tojástermelés szériában — 250 tyúk ntán 20 ezer forint jövedelem Eddig alig ismert tojóhibrid, a francia származású Sex-Sal-Link kezd meghonosodni megyénkben. Legfőbb előnye a magas termelékenység, garantált tojáshozama tyúkonként 240—250 egy év alatt. (A parlagi magyar fajta csak felényit tojja.) A szülőpárokat az Urai-Űjfalui Állami Gazdaság hozta be Nyugatról és szaporítja azokat. Az fmsz-ek érdeme, hogy a szakcsoportok útján terjesztik e kiváló fajtát megyénkben. Tavaly októberben a fegy- verneki fmsz. a helyi szakcsoport tagjainak hozatott a tojó hibridekből. A tíz hetes jószágokat — viszonylag magas áron — darabonként 40 forintért értékesítették. A szövetkezet megelőlegezte a hibridek árát. Varga Istvánná kétszázötvenet hozatott. Akkor 10 ezer forintot kellett fizetni értük, de megérte. A Dózsa György úti kis kertesház udvarán építették fel a baromfiszállást, s önetetővel, önitatóval. kifutóval látták el. A vörös tollazatú fajta otthonosan érzi itt magát. Mindössze hat hullott el az állományból. Vargáék pontos kimutatást vezetnék a hozamok alakulásáról, a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség felkérésére. Varga bácsi sorolja a nyilvántartás adatait: — Naponta 228—235 tojást szedünk össze. Az állomány 90 százaléka naponta tojik. Egy tojás átlagos súlya 60 gramm, s előállításához 141 dkg takarmány kell. Egy tyúk eltartási költsége tehát 80 forint évente (kb 120 tojás ára). A gazdaságosához nem fér kétség, hisz a költségeket leszámítva az állomány 20 ezer forint jövedelmet hoz. Vargáné az fmsz baromfi- felvásárlója, a férj beteges, leszázalékolták. A mellékjövedelem tehát jól jön a családban. — Azelőtt is voltak tojó- hibrideinki először Shaver, majd a G—33-as fajta. De ez jobban bevált, s ha kiöregszik az állomány, újra ezt holtunk helyette. A Sex-Sál-Link azonban csak néhány községben és kevés termelőnél van még a megyében. Jó lenne, ha gyorsabban terjedne, mert megoldaná a tojásellátást. Ezen a tapasztalatcserék és a propaganda is segíthetne. . «— m. L —* hát ez nem pusztán elhatározás dolga. A húsz hold dohánynak most pajtákat kell építeni, arra pénz ketl. Még azt is mondják; közepesen gazdálkodó szövetkezet az övék, de már tavaly 80 forint volt a napi kereset. Vonzó. Nekik elsősorban azt a félezer embert és azoknak a családját kell nézni, akik már itt vannak, ök a bentlévőkért felelősek, nem a kívülállókért, bár azokért is megtesznek, amit lehet Borzák Lajos Kavabata J aszún ári t SIMAMURA Mivel nagyon hozzáértően tudott csevegni a táncról, könnyen megnyerte a női szíveket, s így végül ezek az ismeretei gyakorlati hasznot hoztak neki. De talán az is lehetséges, hogy neki — teljesen tudattalanul — a nők ugyanazt jelentették, mint az európai tánc. Így aztán most, amikor látta, hogy frivol szavai meg- sebzik a lányt — a lányt, aki itt marad, ö pedig holnap, holnapután továbbutazik, hirtelen bűntudatot érzett. Igen, félrevezeti ezt a lányt. — Ha minden annyiban marad, ahogy volt, akkor legközelebb magammal hozom a családomat is, és akkor jó barátok maradhatunk. — Igen, ezt most már megértettem... Finom mosollyal, torrtpa hangon mondta ezt a lány. Volt most benne valami az igazi gésák derűjéből. — Most nagyon örülök. Az ttyen tiszta és nyílt kapcsolatok tartanak a legtovább. — Jól van. És most hívj nekem egy gésát! — Most? — Igen. — ön meglep. Hát hogyan akar vele világos nappal szórakozni? — Éjjel ki vagyok téve a veszélynek, hogy értéktelen hitványságot kapok! — Ügy látszik, nem tartja sokra a mi fürdőhelyünket! Ha egy kicsit alaposabban megnézné a falut, jobban megismerné! Így beszélt, nagyon komolyan, kesernyésen. Újból megismételte, hogy ebben a faluban nincsenek olyan nők. És amikor Simamura még mindig kételkedett, elfordult tőle. Azután mégis megenyhült. A gésa, mondta, szabadon dönt, mit tesz, mit nem tesz. Ha éjszakára a vendégnél marad, anélkül, hogy előbb szólna erről a gésaházban, akkor maga viseli a felelősséget mindenért, ami történik. A ház már nem törődik vele. Ha azonban előzőleg értesíti a házat, és az megadta az engedélyt, akkor attól kezdve minden felelősség a gazdáé, ö vállalja a következményeket. Ez pedig, magyaréba Simamurának, lényeges különbség. — Miért, mit jelent itt a felelősség? — Nos, megtörténhetik, hogy a gésa teherbe esik vagy beteg lesz. Simamurának mosolyognia kellett saját együgyű kérdésén, de azután a feleleten mosolygott. De hát ki tudja, mondta magában, ebben az isten háta mögötti hegyi faluban talán csakugyan ilyen Egy lépés előre A művelődésügy távlati tervei Jászberényben — Nem szabad légvárakat építeni. Az ismertetett tervek megvalósítása is hosszú időt igényel, eltarthat a következő ötéves terv végéig vagy még tovább. Kluka István, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondta ezt a tanácsülésen felszólaló tanácstagoknak, akik közül né- hányan kevesellték a tervben szereplő új létesítményeket, a fejlesztés ütemét. Józan mértéktartás. a realitások szem előtt tartása jellemzi a művelődésügyi távlati tervet, amelyet május 30-án tárgyalt meg és fogadott el a városi tanács. Jelentkeznek a sok évszázados múltja ellenére is kamaszkorát élő város növekedési gondjai. Kevesebb a gyermek, mégsincs elég hely A legutolsó felmérés adatai szerint a városban 440 óvodai hely és 1100 óvodáskorú gyermek van. Az óvodák kihasználtsága körülbelül 140 százalékos, és még így is sok kérelmet kell visszautasítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy hiába van most kevesebb gyermek, mint korábban, az óvoda irántti igény növekedett. Az ipar mind több nődolgozót alkalmaz, s ezzel egyenes arányban növekszik az óvodás gyerekek száma, a következő 4—5 évben 330 óvodai helyet kellene biztosítani a városban, hogy a várható igényeket kielégítsék. Ennek csak körülbelül háromnegyed részét ígéri a terv a jelenlegi és a következő ötéves terv időszakában. Ezzel ha enyhülnek is, de nem oldódnak meg a gondok. A fejlesztés meggyorsítása a tervezetthez képest nem történhet úgy, amint néhányan, főleg nők felvetették, hogy a művelődésügy más területéről vonjanak el anyagi erőket az óvoda-gondok megszüntetésére. Viszont felmerül a gondolat, ha az óvodaépítés jó az üzemeknek, mert lehetővé teszi a nők fokozottabb mértékű munkába állását, járuL janak akkor hozzá jobban a városi óvodák építéséhez. A délutáni tanítás hatásfoka 40—50 százalék 1964 óta állandóan és fokozatosan csökken az általános iskolás gyermekek száma, de a tantermek kihasználtsági foka még így is 175 százalékos. Ez azt jelenti, hogy még mindig délelőtt-délután folyik a tanítás a tantermek legnagyobb részében. Pedig a pedagógusok szerint a délutáni tanítás értéke sokszor a felét sem éri el a délelőttinek. A távlati terv azt a célt tűzi ki, hogy át kell térni a csak délelőtti tanításra. Ehhez azonban, a létszám várható további csökkentése mellett is körülbelül 40 tanteremre volna szükség. A körzetek átrendezésével, új iskola építésével a meglévők bővítésével és felújításával ez a szám elérhető a következő ötéves terv végére. A város iparosítási programjának megvalósítása során az óvodai elhelyezéshez hasonlóan növekszik az általános iskolai napközi otthonok iránti igény is. Ennek kielégítése, az iskolai férőhelyek számának növelésétől függ Kívánatos lenne a szociális juttatás e formáját legalább a tanulók 40 százalékára kiterjeszteni. Kertészeti szakközépiskola nyílik Ez év szeptemberében a korábbi terveknek megfelelően megkezdődik a tanítás az erősáramú szakközépiskolában, körülbelül két és fél milliós beruházás eredményeképpen. A következő lépés egy kertészeti szakközépiskola szervezése, amellyel főleg az érettségizett lányok elhelyezkedési gondjain akarnak enyhíteni. Új művelődési házra van szükség A népművelési munka hatékonyságát a rendkívül rossz feltételek gátolják. Négy, egymástól távol eső, egyenként sem túlságosan megfelelő épületben nem lehet színvonalas munkát végezni. A megoldás csak egy új művelődési ház felépítésével biztosítható. Ehhez körülbelül 15 millió forintra volna szükség. Föltétlenül helyes lenne, ha az építkezés költségeinek egy részét a járási tanács vállalná, mivel az új létesítmény a jövőben módszertani központként az egész járás számára hasznos munkát végezhetne B. A. gondtalan gyermetegséggel intézik a dolgokat. Minthogy ráérős, semmittevő élete folyamán teljesen önkéntelenül kifejlesztette magában a „mimikri” képességét, utazásai közben is megvolt ez a finom érzéke valamely hely atmoszférája iránt. Ezért, amikor lejött a hegyekből, ennek a fürdőhelynek minden szolidsága mellett érzett itt valami derűs-megnyugtatót. A falu, biztosították a szállóban, egyike Hóország azon helyeinek, ahol a lehető legkellemesebben lehet élni. Még nemrégiben, amikor a vasutat idevezették, elsősorban a környék lakossága használta gyógyfürdőjét. Azoknak a házaknak ajtaján, amelyekben gésák éltek, általában fakult függöny lógott annak jeléül, hogy mögötte étterem vagy siruko-konyha található. Persze, ha valaki alaposabban szemügyre vette az öregségtől megbámult, koromtól megfeketedett tolóablakot, elfogta a kétség, hogy eayáltalán beteszi-e oda vendég a lábát. Némelyik olyan házban is, amelyben zöldségfélét vagy édességet árusítottak. tartottak éppen egv- egy gésát; amellett a gazda dolgozott a földjén. Ami pedig ezt a kis amatőr gésát illeti, aki ott ült Simamuránál, a gésák nyilván azért nem kifogásolták, ha kisegít az ünnepélyeken, mert a sa- minzentanárnőnél lakott. — És hány gésa van itt? — Hány? Tizenkettő vagy talán tizenhárom. — És igazában melyiket ajánlanád nekem? Simamura fölállt, és ■ megnyomta a csengőt. — Én most elmegyek, rendben van? — Most semmi esetre sem mehetsz el! — Ez az egész nem tetszik nekem! És mintha valamilyen megaláztatást akarna elhárítani, így folytatta a lány: — Megyek! Már minden rendben van. Nem gondolok semmi rosszat. És vissza is jövök majd. Amikor azonban a szobalány belépett, újra leült, mintha nem történt volna semmi. A szobalány többször is megkérdezte tőle, melyik gésát hívja hát, de ő nem mondott nevet. * Részlet a Nobel-díjas japán szerzőnek a könyvhétre megjelenő Hóország című regényéből.
