Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

Véget éri a moszkvai nemzetközi tanácskozás Kedden délben a nagy Kreml palota G-yörgy-termében 300 küldött ajkáról csen­dült fel a nemzetközi munkásosztály himnusza, az Internacionálé. Ezzel az ak­tussal zárult a világ kommunista- és munkáspártjainak tanácskozása, amely jú­nius 5-e óta ülésezett a szovjet fővárosban. A záróülésen elnöklő Rodney Arismendi, az uruguay-i testvérpárt küldöttségé­nek vezetője ismertette a tanácskozás titkárságának az antiimperialista világkong­resszus összehívására vonatkozó javaslatát, amelyet a részvevő küldöttségek egy­hangúlag elfogadtak. Az erre vonatkozó határozat hangsúlyozza, hogy az antiim­perialista világkongresszus lesz hivatott előmozdítani a jelen tanácskozás céljai között szereplő imperialistaellenes akcióegység gyakorlati megvalósítását. Az elő­készítés munkájának egyeztetésére 13 tagú előkészítő bizottság alakul, amely ja­vaslatot tesz majd az antiimperialista világkongresszus politikai platformjára, a részvevők összetételére. A világkongresszuson mindazok az antiimperialista erők részt vehetnek, amelyek készek közreműködni az imperialistaellenes harcban. A bizottság sorozatos konzultációkat folytat nemcsak a moszkvai tanácskozás rész­vevőivel, hanem azokkal a testvérpártokkal is, amelyek távolmaradtak ettől a tanácskozástól, de helyeslik az antiimperialista világkongresszus gondolatát. Az előkészítő bizottsághoz kell eljuttatni a kongresszus előkészítésével és lebonyolítá­sával kapcsolatos javaslatokat Közlemény a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásáról 1969. június 5-től 17-ig Moszkvában sor került 75 kommunista- és munkáspárt nemzetközi tanácskozására. A részvevők megítélése szerint a tanácskozás nagy horderejű esemény az imperializmus el­leni harc kibontakoztatásában az egész világ legszélesebb néptömegei antiimperialista akcióegységének elérésében: értékelésük szerint a tanácskozás fontos szakasz a kommunista mozgalom összeforrottságának megszilárdításában a marxizmus—leniniz- mus, a proletár internacionalizmus elvei alapján. A tanácskozáson a következő kommu­nista és munkáspártok küldöttségei vettek részt (a felsorolás orosz abc szerint): Ausztráliai Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Algériai Szocialista Él­csapat Párt, Argentínai Kommunista Part, Belga Kommunista Párt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, Bolgár Kommu­nista Párt, Bolíviai Kommunista Part, Brazil Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Venezuelai Kommunista Párt, Haiti Kommunisták Egyesült Pártja, Gua- yanai Népi Haladó Párt, Guadelupei Kom­munista Párt, Guatemalái Munkapárt, Né­metország Kommunista Pártja, Német Szocialista Egységpárt, Hondurasi Kom­munista Párt, Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Dominikai Kom­munista Párt, Izraeli Kommunista Párt, Indiai Kommunista Párt, Jordániái Kom­munista Párt, Iraki Kommunista Párt, Iráni Néppárt, Észak-Irország Kommunis­ta Pártja, ír Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, Kanadai Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Kolumbiai Kommunista Párt, eostaricai Népi Él­csapat Párt, Lesotoi Kommunista Párt, Libanoni Kommunista Párt, Luxemburgi Kommunista Párt, Marokkói Felszabadu­lás és Szocializmus Pártja, Martiniquei Kommunista Párt, Mexikói Kommunista Párt, Mongol Népi Forradalmi Párt, Ni­gériai Marxisták—leninisták, Nicaraguái Szocialista Párt, Norvég Kommunista Párt, Kelet-Pakisztáni Kommunista Párt, Pa­namai Néppárt, Paraguayi Kommunista Párt, Perui Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kommu­nista Párt, Puerto-Ricol Kommunista Párt, Réunioni Kommunista Párt, Román Kom­munista Párt, Salvadort Kommunista Párt, San Marinoi Kommunista Párt, Szíriái Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, az Egyesült Államok Kom­munista Pártja, Szudáni Kommunista Párt, Tunéziai Kommunista Párt, Török Kommunista Párt, Uruguayi Kom­munista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Ceyloni Kom­munista Párt, Csehszlovák Kommunista Párt, Chilei Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Ecuadori Kommunista Párt, Dél-Afrikai Kommunista Párt, két illega­litásban működő párt, amelyek nevét biz­tonsági okokból nem közölték. A tanácskozáson megfigyelőként részt vett és kifejtette álláspontját a Kubai Kommunista Párt és a Svéd Baloldali Kommunista Párt küldöttsége. A tanácskozás elfogadta a következő című fő dokumentumot: „Az imperializmus elleni harc felada­tai a jelenlegi szakaszban és a kom­munista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők akcióegysége”. Állást foglalva a kommunista és munkás­pártok, az összes antiimperalista erők ak­cióegységének megerősítése mellett, az Ausztráliai Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt, a San Marinói Kom­munista Párt és a Réunioni Kommunista Párt a dokumentumnak csak azzal a ré­szével fejezte ki teljes egyetértését, amely az imperializmus elleni harc közös prog­ramját fogalmazza meg. A Dominikai Kom­munista Párt küldöttsége pedig nem tá­mogatta a fő dokumentumot A tanácskozás részvevői megvitatták a Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának megünneplésével kapcso­latos kérdést és forró lelkesedéssel jóvá­hagyták a „Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100 évfordulójáról” című felhívást A tanácskozás „Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak!” > felhívással fordult a világ népeihez. A tanácskozás forrón üdvözölte a Dél-Viet- nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának megalakulását A tanács­kozás „Felhívás a béke védelmére” című felhívást bocsátott ki. A tanácskozás nyilatkozatot fogadott el az arab népek­nek az izraeli agresszió elleni igazságos harca támogatására és szolidaritási nyi­latkozatot azokkal a kommunistákkal és demokratákkal, akiket kegyetlen üldözés­nek vetnek alá, és akik nehéz körülmé­nyek között folytatják önfeláldozó harcu­kat a nemzetközi imperializmus által tá­mogatott reakciós, diktatórikus rendszerek ellen. A tanácskozás a nyiltság és testvéri szo­lidaritás légkörében és széleskörű nyil­vánosság mellett folyt le. Az összes pártok egyenjogúságának elvét és a munka kol­lektív módszerét mind az előkészítés idő­szakában, mind a tanácskozás során szi­gorúan betartották. A tanácskozás részvevői kifejezték a kommunista és munkáspártok közötti kap­csolatok további fejlesztésére irányuló készségüket. Megerősítették a kétoldalú és regionális találkozók, valamint a kommunista és munkáspártok szükség sezrinti nemzetközi tanácskozásai megtartásának célszerűségét, hogy kollektiven megvitassák és kidolgoz­zák az időszerű politikai és elméleti kér­déseket, az imperializmus ellen, a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a szocializmus diadaláért folyó harc prob­lémáit. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy a tanácskozás anyagait elküldik azoknak a kommunista és munkáspártoknak is, ame­lyek nem vettek részt annak munkájában. A tanácskozás résztvevői szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a tanácsko­zás eredményei megfelelnek minden kom­munista párt és az egész nemzetközi kom­munista mozgalom érdekeinek. Elviség és az egységre való őszinte törekvés jellemezte a dokumentumok előkészítését A hétfő délutáni ülésen a ■tanácskozás szerkesztő bízott - . ságiénak kép v i sei ebében fel­szólalt Borisz Ponamarjov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára. Közölte, hogy a szerkesztő bizottság tevékeny­ségében a jelenlegi tanácsko. zás célkitűzésedből és a rá háruló feladatokból indult ki. és figyelembe vette a tanács­kozás plenáris ülésein lezaj­lott viták menetét, irányát és tartalmát. A szerkesztő bizottság ko­runk marxista—leninista elemzését szem előtt tartva arra törekedett, hogy olyan értékeléseket és megfogalma­zásokat találjon, amelyek tükrözik a testvérpártok kö­zös álláspontját, figyelembe veszik a konkrét nemzetközi helyzetet és ugyanakkor a kommunista mozgalom egyes osztagai által folytatott harc feltételeit. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a delegációk által előterjesztett javaslatok megvitatása ered­ményeként magas fokú egyet­értésre jutottunk — jelen­tette ki. A szerkesztő bizottság po­litikailag fontosnak tartotta, hogy a tanácskozás elé elő­ször a 2. „Függetlenséget, szabadságot és békét Viet­namnak” című dokumentu­mot terjessze. Ez a doku­mentum az itt képviselt kom­munista- és munkáspártok teljes egységét fejezte ki az imperializmus elleni harc je­lenlegi szakaszának legfon­tosabb kérdésében. A szer­kesztő bizottság hasonló egy­öntetűséggel terjeszti a ta­nácskozás elé a „Felhívás a béke védelmére’’ című ter­vezetet. A szerkesztő bizottság munkájának középpontjában a tanácskozás fő dokumentu­ma állt. A bizottság rendel­kezésére álló tervezet a test­vérpártok nagy és hosszas kollektív munkájának az eredménye. A tervezet feletti munka kollektív, széleskö­rűen demokratikus módsze­rének és a testvérpártok ak­tív közreműködésének kö­szönhető. hogy a tervezetben már az előkészítő szakaszban figyelembe vették a közös nézeteknek megfelelő véle­ményeket és kívánságokat. A dokumentum előkészítésének jelentős sajátossága volt az, hogy a tervezetet idejekorán szétküldték a központi bi­zottságoknak és véleménye­zésüket figyelembe vették az előkészítő bizottság májusi ülésén. Ezért a szerkesztő bi­zottság munkája során semmi­lyen mértékben sem érintették sem a tervezet felépítését, sem fő tételeit. A dokumen­tumban eszközölt változtatá­sok és kiegészítések csupán egyes, a mégoly fontos, kér­dések konkretizálását és pontosabbá tételét érintették. A szerkesztő bizottsághoz 24 párttól több mint 70 mó­dosítás érkezett a tervezettel kapcsolatban. A bizottság ebből teljes egészében, vagy részben harmincat fogadott el. Valamennyi javasolt mó­dosítást • a leggondosabban megvitatták. Egyes pontok felett polémia keletkezett, de a szerkesztő bizottság min­dent megtett, hogy egyetér­tésre jusson és elvi alapon megtalálja a megoldást Több módosítást nem támogattak és a szerkesztő bizottság érintetlenül hagyta a korábbi szöveget A továbbiakban Borisz Po- nomarjov beszámolt arról, hogy a szerkesztő bizottság megvizsgálta és egyliangúlag elfogadta a „Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. év­fordulójáról’’ szóló felhívás tervezetét. Magának az ilyen dokumentum elfogadásának a ténye nagy elvi jelentősé­gű. Ezáltal hangsúlyozódik, hogy a tanácskozáson részt vett és ezt a dokumentumot edfogadó pártokat tevékeny­ségükben Marx—Lenin nagy tanítása vezérelte és fogja vezérelni és ez a tanítás min­dig ig a nemzetközi kommu­nista mozgalom zászlaja lesz. Borisz Ponomarjov beszá­molt arról is, hogy a szer­kesztő bizottság megvitatta azokat a tanácskozás során előterjesztett javaslatokat, hogy kollektíván dolgozzák ki és vitassák meg a jövőben az aktuális elméleti problé­mákat. Borisz Ponomarjov hang­súlyozta. hogy a szerkesztő bizottság munkája és a ta­nácskozás dokumentumainak előkészítésében kifejtett egész tevékenysége a tárgyilagos, baráti együttműködés légkö­rében folyt le, az elviség és a kommunista- és munkás­pártok egységének megszilár. dítására való őszinte törek­vés jellemezte. Az üléseken a kommunistákra jellemző eJvtarsiasság és az igazi in­ternacionalizmus szelleme uralkodott Befejezésül Ponomarjov a szerkesztő bizottság nevében elfogadásra a tanácskozás elé terjesztette a „Felhívás a béke védelmére” című ter­vezetet. a tanácskozás fő do­kumentumát és a Lenin cen­tenáriummal kapcsolatos fel­hívást. Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők akcióegysége A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának 1969. június 17-én Moszkvában elfogadott fő dokumentuma T. A kommunista és munkás­pártok képviselőinek moszk­vai tanácskozása a világ fej­lődésének felelősségteljes időszakában zajlott le. A vi­lágban hatalmas forradalmi folyamatok bontakoznak ki. Az Imperializmus elleni harcban egyesül korunk há­rom hatalmas ereje: a szo­cialista világrendszer, a nem­zetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító moz­galom. A jelenlegi szakasz­ra jellemző, hogy egyre na­gyobbak a lehetőségek a forradalmi és haladó erők újabb előrenyomulásához. — Ezzel egyidőben azonban nö­vekednek azok a veszélyek is, amelyeket az imperializ­mus és agresszív politikája okoz. Az imperializmus, amelynek általános válsága tovább mélyül, továbbra is elnyom sok népet, s tovább­ra is a béke és a társadal­mi haladás ügyét fenyegető szüntelen veszély forrása. A kialakult helyzet meg­követeli a kommunistáit és az összes antiimperialis­ta erők akcióegységét an­nak érdekében, hogy mind újabb lehetőségek maxi­mális kihasználásával szé­lesebb körű támadást bon­takoztassanak ki az im­perializmus ellen, a reakció és a háború erői ellen. i A tanácskozás megvitatta az imperializmus elleni harc időszerű feladatait és a kom­munisták, az összes antiim­!Folytatás a 2. oldalon) x.v evf. is«, sz. istiül. junu> is., s/vrdj. II Mill I MIM I IUI ...........................................■■■............................................................................ ...........................— „■■ .I.I.I.I. „■■l ■ ................................................................................................................. ...............................nil ...........................................■■■ jU VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents