Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i 1969. Június 17. Gyártják Szolnokon a, Quick- co lát Üj üdítőital gyártását kezdték meg tegnap délután a Szolnok megyei Szesz- Üdítőital és Műjéggyártó Vállalat Mártírok útjai telepén. Ez a közkedvelt Coca-colá- hoz hasonló, koffein tartalmú üdítőital, reméljük hamar meghódítja Szolnok szomjazó közönségét. A kereskedelem egyelőre elég óvatosan igényelt. Első alkalommal mintegy 20 ezer üveggel töltenek, de ahogyan a fogyasztók igénylik — s amennyiben a kereskedelem az árusítás feltételeit — elsősorban a hűtést — biztot- sitani tudja bármilyen meny- nyiségben tudnak új meny- nyiséget adni. Az ízléses csomagolásban forgalomba kerülő Quick- cola ital ára, azonos lesz a szénsavas málnaszörp árával. Lovaspoló a A hortobágyi lovasnapokon — június 21-én és 22-én felújítják hazánkban a lo- vaspolót. A lovaspoló felújítására a hortobágyiak vállalkoztak, akik most angol lovas-edzőtől tanulják a jáRába—MAN Diesel motoigyái Ma ünnepélyes avatás Az országutakon már közlekedik olyan autóbusz, amelyiknek hűtőtárcsán a Rába- MAN jelzés látható. A Rába- MAN jelzést látva felelevenedik a majdnem 70 éves győri Magyar Vagon- és Gépgyár egy részének története. 1902-ben a világon az elsők között vállalkozott a győri gyár a közúti motoros jármű készítésére. A gyártás először a Daimler, majd a Praha licenc alapján történt. A harmincas évek elejétől már Rába jelzéssel gördültek ki az autóbuszok és a teherautók a Magyar Vagon- és Gépgyár kapuján A második világháború megzavarta a Magyar Vagon- és Gépgyár termelését. Hortobágyon tékot. A napokban érkezett Hortobágyra Hugh Dsawasi angol edző Walterfordból, aki felkészíti a csapatot a nyugatnémet lovaspoló együttes elleni mérkőzésre. Az autóüzemi csarnok is a légitámadások áldozatává vált. A legértékesebb berendezéseit a német megszállók elhurcolták. Az újjáépítést gyors ütemben elvégezve, a termelés csakhamar elérte és túl is haladta az 1945. előtti legmagasabb szintet. Az ötvenes évek elején a Magyar Vagon- és Gépgyárnak autóbusz-, illetve teherautógyártással foglalkozó üzemegysége felsőbb hatósági határozat értelmében beszüntette munkáját. A gépek és berendezések jelentős részét az akkor szervezett csepeli (szigetszentmiklósi) autógyárba szállították. Nagy a kereslet Az elmúlt évek tapasztalatai arra figyelmeztettek, hogy a belföldi és külföldi közlekedési, szállítási vállalatok olyan buszok és teherautók iránt érdeklődnek, amelyek 200 lóerős, korszerű Diesel-motorral működnek. Hazánk legnagyobb külföldi vásárlója a Szovjetunió. 8000 olyan autóbuszra nyújtotta be az igényét, amely korszerű, nagy teljesítményű Diesel-motorral működik. A Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Egyiptom, Lengyelország és számos más ország mutat érdeklődést a nagyobb teljesítményű motorral rendelkező Ikarusz busz iránt A magyarországi korszerű Diesel-motorgyártásról meg is született a határozat. A kormány 1966. év folyamán úgy döntött, hogy a közúti járműgyártás több milliárdos programjának legjelentősebb részét a hazai motorgyártás szülővárosában, Győrött valósítják meg. A másodjk világháború után újjáépített — és az ötvenes évektől különböző gépi berendezések készítésére használt — egykori autógyárat ésszerű szervezéssel felszabadították. A 24000 négyzetméteres acélszerkezetű csarnokot rövid idő alatt a szükségnek megfelelően korszerűsítették. Megkezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség konferenciája Nemzetközi kooperáció Hétfőn a Royal Szálló különtermében megkezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség konferenciája. A tanácskozáson tizenegy ország szakemberei vesznek részt, s jelen vannak az Egészség- ügyi Világszervezet képviselői is. Dr. Antoni Ferenc, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség titkára az MTI munkatársának elmondotta: az öt napos konferencia fő témája, hogy a nukleáris technikát milyen módon lehet felhasználni az élő és szintetikus szövetek sterilizálá- sására, ami egyik feltétele a szövetek, a szervek átültetésének. Az élő szövetek sterilizálására más mód nincs, mint a nukleáris besugárzás, mível a szövetek a magas hőmérsékletet nem bírják. A világ különböző országaiban már jelentős eredményeket értek el, például a csont és az idegen szövetek sugárzással történő sterilizálásában. V. Agronyenko, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség másik titkára az előbbi nyilatkozathoz hozzáfűzte, hogy a budapesti tanácskozás az első olyan nemzetközi értekezlet, ahol a sugársterilizáció kérdését sokoldalúan megvitatják. A tanácskozás részvevőit dr. Straub F. Brúnó akadémikus és I. Zedginidze, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója üdvözölte. Ezután megkezdődött a tudományos értekezlet. A modem motorgyártás gyors megvalósítását szolgálta az a szerződés, amelyet a Magyar Vagon- és Gépgyár a párizsi Renault céggel, illetve a nürnbergi MAN-nal kötött. A szerződés értelmében a Magyar Vagon- és Gépgyár licenc alapján a közismert MAN Diesel-motort készíti. A gyártó berendezések tervezését és a gépek nagyobbik részét is a Renault cég szállította, illetve szállítja. A szóbanforgó szerződés megkötését gondos előkészületek előzték meg. Számos ajánlatot értékelt a Magyar Vagon- és Gépgyár, összesen 9 különböző típusú motoron végeztek üzemi próbát. Egyebek között az angol Layland, az olasz Fiat, az osztrák Sauer motorjait is kipróbálták. Alapos műszaki elemzés alakította ki azt a döntést, hogy a MAN-motor gyártási licencét vásárolják meg. Az új üzemben évente 13 000 Diesel-motort gyártanak. A motor kétféle változatban készül. 50—50 százalékban fekvő (192 LE), illét- ve álló (200 LE) típusú. Természetesen a 13 000 motor elkészítésével egyidőben körülbelül 20 százalék tartalékalkatrész is készül, összesen tehát 15 000 lesz a motorgyár kapacitása. Világszínvonalon Mit is tartalmaz a MAN- nal, illetve a Renault céggel megkötött szerződés? A MAN-cég a szerződésben vállalja, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár a fekvő és álló típusú motort világszínvonalon előállíthassa. A MAN-cég műszaki fejlesztési szolgáltatást is biztosít. A konstrukció, a technológia, a gyártás, az üzem- szervezés állandóan fejlődik. A fejlődés egyik fontos mozzanata az, hogy a 192, illetve 200 LE motor teljesítménye 230 lóerőre növelhető. E fejlesztési tevékenység a nürnbergi MAN-gyárban már folyamatban van. A szerződés értelmében a 230 lóerős motor konstrukcióját a győri gyár is megkapja. A motor műszaki fejlesztése olyan módon valósul meg, hogy az nem teszi szükségessé a gyártó-sorok, illetve a gépi berendezések változtatását. A párizsi Renault vállalta az üzem tervezését, a gépek elkészítését, a gyártás tökéletes megvalósításának garanciáját. A Renault által készített tervezési és kivitelezési dokumentáció egyebek között magában foglalja a műveletterveket, a normaidőket, az anyagnormákat és a gyártás legkülönbözőbb folyamatában végrehajtandó ellenőrzési utasításokat. A próbaüzem sikeres volt Megérkeztek az utolsó gyártó berendezések is. A Renault 1969. második negyedében átadta mind a 16 gépsort, amelyek folyamatosan növekvő termelékenységgel készítik a 192 és 200 lóerős MAN-motorokat. 1968-ban a gépek szerelése közben, részben a nürnbergi alkatrészekből már 550 motor elkészült. 1969-ben 3000- et, 1970-ben 7000-et, s 1971- ben pedig teljes kapacitással 13 ezer motor és 20 százalék pótalkatrész készül a Magyar Vagon- és Gépgyár új, korszerű üzemében. A közúti járműfejlesztési program egyik legjelentősebb eseményéhez érkeztünk. Lányai Sándor Anglia és a NA TO-fegyverkezés TV agy-Britanniai stratégiai ’ kutatási intézetének folyóiratában most jelent meg Healey hadügyminiszter cikke. Terjedelmes művét annak a gondolatnak szentelte, hogyan kell — véleménye szerint — a Nyugatnak „megfékeznie” a Szovjetuniót. Healey ismét előrángatja e célból a régi szólamot az úgynevezett „Keleti fenyegetésről” és egyebek között a nukleáris fegyver alkalmazása mellett kardoskodik. A brit hadügyminiszter elmélkedésének egyik legveszélyesebb tétele — Bonn atomfegyverbirtoklási igényének támogatása — az NSZK ugyanis „nukleáris egyenjogúságot” követel a NATO-n belül. A rajnai militaristák nyelvén „a nukleáris egyenjogúság” azt jelenti, hogy Nyugat-Európában rendelkezési jogot akarnak szerezni a NATO nukleáris erői felett. Healey és nyugatnémet kollégája, Schröder hadügyminiszter meghirdette azt a doktrínát, hogy „konfliktus esetén bármely pillanatban” be kell vetni a nukleáris fegyvert. A Stuttgarter Zeitung című újság szerint a doktrínát magában foglaló dokumentumot május végén megvitatta a NATO nukleáris tervező bizott- sáea. Healey írásában határozottan állást foglal amellett, hogy a NATO-tagországok „vállaljanak nagyobb terheket a közös katonai erőfeszítésekből”, majd büszkén kijelenti, hogy „Anglia kész minden erővel támogatni ezt a törekvést”. Anglia területén 120 ezer embert magában foglaló egységeket és csapatokat tartanak állandó harci készenlétben a rajnai brit hadsereg erősítéseként. A Nyugatnémetországban lévő angol csapatok fenntartása egyébként évente 100 millió fontsterlingjébe kerül a brit adófizetőknek. A brit hadügyiminszter cikkében külön fejezetet szentel a haditengerészeti flotta megerősítésének. Kifejti: „Különleges intézkedéseket vettünk fontolóra a Földközi-tengeri erőink fejlesztésére”. — Nyilvánvaló, hogy a hadügyminiszter sürgetéseire döntött úgy a brit kormány, hogy továbbra is a Földközi-tengeren tartja azt a két fregattot, amelyet korábban át akart irányítani az Atlanti-óceánra. 1970-ben két irányítható rakétákkal felszerelt torpedóromboló csatlakozik majd hozzájuk. Londonnak az a terve, hogy további két repülőgépanya- hajót, két helikopter-anya- hajDt. szállító és deszanthajókat irányít állandó tartózkodásra a Földközi-tenger vizeire. Az angol hadügyminiszter harcias szenvedélye nem véletlen. A munkáspárti kormány tíz hónapja lázas intézkedéseket tesz az agresz- szív NATO-tömb megerősítéséért. Teljes szolidaritást vállalt az NSZK katonai politikájával, amely az európai helyzet kiélezését szolgálja. A NATO tavaly novemberi brüsszeli rendkívüli tanácsülésén éppen London képviselői követelték leghatározottabban a fegyverkezési verseny folytatását. ök kezdeményezték azokat a NATO katonai—politikai intézkedéseket, amelyek a szocialista országok ellen irányultak és azt fejtegették, hogy Anglia 1969. évi katonai kiadásai rekord- magasságra, két és negyed milliárd fontsterlingre emelkednek. A Sun című angol újság értesülése szerint, amellett a következő évtizedben több mint egy milliárd fontért akarnak fegyvereket vásárolni az Egyesült Államoktól. Ezek a növekvő katonai kiadások tovább rontják az ország pénzügyi helyzetét, hiszen Nagy-Bri- tannia már eddig is 3 és fél milliárd fonttal tartozik a nemzetközi bankoknak. (APN) Mindannyiunk közös ellenséget a zaj tartós elveszítésének veszélyét idézhetik elő. SzakemKorunlkban. amelyet méltán neveznek a gépek. a technika korának, szinte nincs a lakosságnak olyan rétege, amely ne lenne kitéve mesterséges zajok hallásának. A zaj ma mór ■mindenütt jelen van és igen gyorsan válik zavaró, terhelő. agresszív jelenséggé, Ha az egyik ember fej beveri a másikat, ez büntetendő cselekménynek számít. A zajártalmaik ugyanakkor — amelyek különféle pszichikai és biológiai zavarokat okozhatnak az emberi szervezetben — még mindig nem kaptak olyan hangsúlyt, mint amit megérdemelnének. Több mint 250 évvel ezelőtt „De Morbis Artifi- oum” című művében Ra- mazzini már megjósolta, hogy a tartós zajártalmak süketséges idézhetnek elő. — A legújabb femérések a különböző iparágakban azt mutatják. hogy egy zajos műhelyben dolgozók ösz- szessége többé-kevésibé teljesen elveszítheti hallását. A „zajos” foglalkozások ingerlékennyé teszik, túlságosan megterhelik az embereket és ezáltal a munkaképesség csökkenését idézik elő. A zaj elváltozásokat idézhet elő az idegrendszerben, s ideges eredetű fáradtságot, depressziós hangulatot. neurózist okozhat. )A vegetetív idegrendszerre káros hatást gyakorolva, a zaj szinte minden szervet megtámadhat, különösen az emésztő szerveket. Előidézője lehet például a szívinfarktusnak is. A hang intenzitása a rezgések számától függ és ezt decibelekben (dB) fejezzük lei. Egy 5 decibel erősségű hang még gyenge az emberi fül számára, de a 100 decibeles zaj már igen kellemetlen. Általános az a vélemény. hogy a 85 decibelnél erősebb zajok a hallás berek úgy vélik, megfelelő védő-berendezések nélkül sohasem volna szabad az emberi szervezetet 135 de- cibelnyi, vagy ennél erősebb zajnak kitenni. Az emberi kömyezietben előforduló legáltalánosabb zajok erősségét, decibelekben kifejezve a következők: suttogó emberi hang 10 dB falj óra ketyegése 1 m távolságból 30 dB társalgás 60 dB az utca szokásos zaja 40—70 dB sportkocsi 89—95 dB versenyautó 85—95 dB különböző présgépek 95—105 dB körfűrészek 100—110 dB fúvógépek 118 dB hangtompító nélküli motorkerékpár 120 dB szegecselőgép 130 dB Egyes országokban rendelet szabja meg. hogy a napi 8 órán át zajban dolgozó munkások legfeljebb 75—85 decibelnyi zajhatásnak lehetnek kitéve. A Szovjetunióban például egy 1960. évi rendelet kötelezi a tervező- irodákat és építkezési vál. lalatokat, hogy csak olyan anyagokat tervezzenek, illetve használjanak fed, amelyek megfelenek a kívánt normának. vagyis csökkentik a z^ít az üzemekben. Tervbevették hangszigetelt fülkék és hangelnyelő anyagok alkalmazását. továbbá a rendszeres időközönkénti ellenőrzést és orvosi vizsgálatot. Ausztriában a különösen zajos gépeket gondosan hangszigetelni kell. Finnországban csökkentik a rendkívül zajos munkahelyeken dolgozók munkaidejét. vagy gyakori rövid pihenőket iktatnak közbe. Ausztráliában, Dániában és Norvégiában külön bizottságok foglalkoznak a zajártalom okozta problé* mákkal. A tudomány kétezerben A Szovjet Tudományos Akadémia Nauka kiadójának gondozásában a közeljövőben ezen a címen jelenik meg Borisz Kuznyecov professzor könyve. A mű utolsó fejezete, amely „Az atomkorszak utáni civilizáció” címet viseli, prognózis^) ad arról, milyen fejlettségi szintet ér el a tudomány és a technika 2000- ben. Kuznyecov professzor úgy véli, hogy az atomfizikát három-négy évtized múlva felváltja a szubatomfizika, vagyis az elemi részecskék fizikája. Nincs kizárva, hogy ezen a területen központi szerepet fognak betölteni a részecskék annihilációjának a „részecske-antirészecske” pár átalakulása kisugárzási folyamatai. Ha sikerülne az antiré- szecskéket a részecskéktől különválasztva elszigetelni, s átalakulásukat kisugárzássá bizonyos időre megakadályozni. akkor olyan akkumulátort kapnánk, amely egy grammnyi anyagban rendkívül nagy energiát halmozna fel — mondja Kuznyecov professzor. Az ilyen szuperbefogadó képességű akkumulátorok felhasználásának két módja gyökeresen befolyásolná a civilizáció fejlődését. Ezeket felhasználhatnák például az űrhajókban. Ez lehetővé tenné, hogy egyes űrhajók olyan igen nagy obszervatóriumokká és laboratóriumokká váljanak. amelyeknek az anni- hilációs rakéták nagyobb sebességet adnak, az antianyag- készletek pedig lehetővé teszik a naprendszer perifériáinak elérését. sőt talán határainak túllépését is. Az elemi részecsk-' fizikája hasznosításának másik útja az energia felhalmozása. Olyan igen kis méretű készülékek m egkonst.ruál ása lenne, amelyekben az anni- hiláció energiája elektromos, hő, mechanikai vagy vegyi energiává alakulna át Az orvostudomány és a fiziológiai kutatások szempontjából igen hatékony lesz olyan akkumulátorok bekapcsolása az élő szervezetekbe, amelyek évtizedekig működnek és az elektromos- hő és mechanikai effektusok összehangolt rendszerét teremtik meg a szervezetben (műszív, műtüdö. stb.) Valószínű, hogy a lézerek, a sugárterápia és a sugárgenetika, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a fundamentális tudománnyal, jelentős eredményeket hoznak az orvostudomány területén. Az emberiség remélheti, hogy megszabadul a ráktói. A rákgyógyítás igen hatékony módszereinek felfedezése valószínűleg a sugárterápiához fűződik, s a rák megszűnése talán azoknak az általánosabb kutatásoknak lesz az eredménye, amelyek feltárják a szervezetben a szövettani folyamatokat irányító egész mechanizmust. Ezeknek a folyamatoknak a szabályozása ki fogja küszöbölni a rosszindulatú képződmények fatálisán ellenőrizhetetlen fejlődését. A tudomány által az emberi életre gyakorolt hatás biológiai oldaláról a társadalmi problémára áttérve a tudós a következőket írja: — Marx az emberiséget a szocializmushoz elvezető objektív tendenciákat a termelőerők fejlődésével kapcsolta össze. Lenin az osztálynélküli társadalom gazdasági és szociális prognózisának tudomá. nyos-technikai alapját; a villamosításban látta. A nem klasszikus tudomány gyakorlati megtestesülésének prognózisa ezeknek az eszméknek az útját járja. Az atomkorszak tudományos-technikai tendenciáinak elemzése azt mutatja hogy a nem klasszikus tudomány kibontakozásához a társadalom szociális szerkezetének átalakítása szükséges.
