Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-17 / 137. szám

1969. június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kecskeméttől Kalocsáig Szomszédolás Bács-Kiskun megyében Azért rándultunk át egy napra a szomszédba, Bács- Kiskun megyébe, hogy olyan tapasztalatokra tegyünk szert, amelyek nálunk is hasznosíthatók. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Sári Mihály osztályvezető és Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese aranyhomoki expedíciójának ez volt a célja. Az újságíró az útinaplót vezette. A népfront és a lakásügy Kecskemét. A tanács szék­házénak előcsarnoka. A szo­kásos eligazító tábla itt sem hiányzott. Ki mikor tartja a fogadóóráját, egy-egy osztály hol, melyik szobában... Vé­gigolvastuk. Először Soós István felfedezéséről. Az ő figyelmét nem kerülte el. Mi? „Hazafias Népfront la­kásépítési akció irodája I. emelet 3.” Máris megvolt az okunk a kíváncsiságra. Fehér Sándor, vb elnökhe­lyettes készséggel szolgált felvilágosítással. A városban és a megyében egyaránt már hosszú ideje foglalkozik a Hazafias Népfront lakószö­vetkezetek szervezésével. Kecskeméten a lakásépítési akció iroda intézi az ügye­ket, tárgyal a kivitelezőkkel, szerződést köt velük. Ebben az ötéves tervben ötszáz családot segít otthonhoz. Eb­ből kétszáz lakásba már be­költöztek. A félkész házak utcája És hogy miért a népfront városi titkársága vállalko­zott erre a nemes feladatra? Mert a félkész házak töme­ges építését másképp nem lehetett volna megoldani. Magánosokkal a vállalatok szóba sem állnak, másfelől egész sor jogi akadály nehe­zíti az ilyen ügyek lebonyo­lítását. A lakásépítési iroda az akció sikerének fedezete. Az olcsón, magánerőből építkez­ni akarók képviselője. A do­log lényege a következő. Az építési vállalkozó félkészen adja át a házakat. A szak­ipari munkákat — még a válaszfalazást is — a tulaj­donosok végzik el. Természetesen ellátogat­tunk a „félkész házak utcá­jába”. Ott ismerkedtünk meg Katona Tiborral, az első tömb volt elnökével. — Mi egyszobás lakást épí­tettünk. Az induláskor 20 ez­ret fizettünk be és 65 ezer forint kölcsönt kaptunk az OTP-től. Az egész család összefogott értünk. Akadt a rokonok között villanyszere­lő, vizes mester, én parket­táztam, segítettem a vako­lásban. Így hozza össze min­denki. A szomszédban a vál­lalat is besegített. Eljöttek hozzájuk a munkástársak, dolgozott náluk a szocialista brigád. — Ki fizeti az anyagot, a munkabért? — Az benne van a költ­ségvetésben. Az OTP-vel kell elszámolni. A rokon. a ba­rát nem kér fizetséget. És ez már megtakarítás. A házak emeletesek. Ta­lálomra benéztünk az egyik­be. Idős bácsi meszelgetett éppen. — A vejemnek dolgozga­tok. Az ő apjáék sem res­tek. A lányomék 500 forint albérletet fizettek havonta. A kölcsön törlesztésére a fele is elég Okosan tették, hogy belekezdtek az építke­zésbe. Fehér Sándor vb elnök- helyettes elmondta, olcsób­ban állapították meg a te­lekárakat (közmíjvesítve ölenként 240 forintért adták) az utakat, a közvilágítást, csatornát is megépítették a lakótelepnek. Kedvet csinál­tak az embereknek a fél­kész-házhoz. Gond is jár ve­le, hiszen a járulékos béru- házásokra hivatalosan nincs anyagi fedezetük. A tanács úgy teremti elő a pénzt, aho­gyan tudja. De előteremti. A megyei építőipari válla­lat örömest szerződött. A blokk üzemének így már a teljes kapacitását ki tudja használni, másfelől a félkész házak gyártása roppant ter­melékeny. Harmadsoron így az egyszobás lakás ára csak­nem 70 ezer forinttal ala­csonyabb, mint az állami be­ruházásnál. A „kétszobások” útját már megnyitották. Gombamódra szaporodnak a félkész házak Kecskeméten. A Hazafias Népfront a szervezéssel po­litikai munkát végez. A la­kás, politika. Ha jól meg­gondoljuk. vállalataink anyagi támogatásával (a fejlesztési alapból) még na­gyobb vonzereje lenne a fél­kész akciónak. Igen. Nálunk, Szolnok megyében. Hobby-kertek kétezerért Régóta — talán hat—hét évvel ezelőtt — esett szó először szűkebb hazánkban a munkáskertekről. Az okos gondolat valahogy csak nem fogamzott meg. Bezzeg Kecskeméten! A város alatt nyolcszáz család jutott hobby-földhöz. Kétszáz kinyihez, kétezer fo­rintért. A spekulációnak ele­jét véve a tanács úgy ren­delkezett, hogy a kertek öt évig nem idegeníthetők el. A kertek mellett elhaladván seregnyi embert láttunk. Ku­tat fúrtak, fákat ültettek, sövényt telepítettek. Egész­ség őrző, dolgos pihenéssel töltötték szabadidejüket, és hasznosan. Nyolcszáz család a kis földjén termeli meg magának a zöldfélét, gyü­mölcsöt. S tán még a piacra Is jut a feleslegből. A városi tanács 1,6 millió forintot szedett be a telkek eladásából. A tervek és a lehetőségek szerint szaporí­tani akarják a hobby-földek számát. De jól teszik! Amatőrökből ügyes vállalkozók A kecskeméti filmstúdiót, tíz évvel ezelőtt amatőrök alapították. Mostanára a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának felügye­lete alá tartozó vállalattá nőtte ki magát. A tanács évi 180 ezer fo­rintot ad a stúdiónak, amiért 120 percnyi műsort kap cse­rébe. A filmesek híradókat készítenek a megye életéről. Alkotásaikat a községi mo­zikban rendszeresen vetítik. Rövidesen a városi filmszín­házakat is felszerelik kes- kenyfilmgéppel, így azokban is láthatja majd a stúdió műsorát a közönség. Mint a szerkesztőtől meg­tudtuk, 1968-tól a filmstúdió már vállalatszerűén műkö­dött. Többszázezer forint ár­bevétele volt. Reklámfilme­ket készítettek, bérmunká­ban színesfilm laborálással foglalkoztak. Az idénre fél­milliós bevételt terveztek, de ezt az összeget majdnem fél­év alatt elérték. A stúdióra bízták többek között a deb­receni virágkarnevál meg­örökítését és emellett még számos vállalattal kötöttek szállítási szerződést. A rek­lámprodukciókért percenként ötezer forintot kérnek, a fe­lét, mint a nagyok. Hatan dolgoznak a „válla­latinál. A nyereséget a technikai apparátus korsze­rűsítésére költik. Megkérdez­tük, vállalnak-e még mun­kát? — Bárkinek, bármikor, bármit — ez cégünk üzleti elve — válaszolt a szer­kesztő. (Folytatjuk) Fábián Péter MEDNYÁNSZKY EMLÉKKIÁLLÍTÁS Vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Aradi Nóra kan­didátus, egyetemi docens nyi­totta meg a Damjanich Mú­zeumban a Medríyánszky László műveiből rendezett ki­állítást. Az alföldi festészet egyik legnagyobb mesteré­nek emlékkiállítása, egyben kitűnő emlékeztető is a mú­zeum általános érvényű nép­művelői, vagyha úgy tet­szik közönség nevelői felada­tára. hivatására is. Különösen itt, Szolnokon van nagy szükség a múzeum ilyen irányú tevékenységére, ahol a történelmi hagyomá­nyokon épülő mai képzőmű­vészet elengedhetetlen lét­feltétele az értő, és e művé­szet új törekvéseire is érzé­kenyen reagáló közönség megteremtése. A szolnoki kö­zönség fogékonyságáról, kép­zőművészet iránti érzékéről a művésztelep több mint hatvanéves múltja és biztató jelene már önmagában is pozitívan vall. Ez természe­tesen nem azt jelenti, hogy már nincs mit tenni a képző- művészeti közízlés csiszolásá­ban, fejlesztésében, sőt az újabb és újabb hívek tobor­zásában. Egy új, friss szem­léletű fogékony közönségré­teg megjelenésével is számol­ni kell, amelyik igényli, hogy érdeklődését felkeltsék és he­lyes irányba tereljék. Ez a közönségréteg a felnőtté érő fiatalokból s az ifjúságnak abból a korosztályából tevő­dik össze, amelyik még az iskolapadokban tanul. Ezek­nek a fiataloknak már az öt—tíz évvel ezelőtti művé­szet is csupán hagyományt jelent, fontos tehát, művelő­désünk szempontjából is, hogy megismertessék őket a magyar képzőművészet múlt­jával, azokkal a művészek­kel, akikre a ma dolgozó művész is mint példamutató elődökre tekinthet vissza. A Damjanich Múzeum érezve ezt a hivatását, céltudato­san és átgondolt módon so­rozatosan megrendezi egy- egy nagy művész gyűjtemé­nyes kiállítását, elsősorban olyanokat válogatva össze, akiknek kapcsolatuk, megter­mékenyítő hatásuk a szolno­ki művészetben is kimutat­ható. így került sor évek­kel ezelőtt például Aba No- vák Vilmos, vagy Fényes Adolf művészetének bemuta­tására. E SÓT folytatásaként rendezték meg most Med- nyánszky László emlékkiállí­tását. Mednyánszky ugyan­úgy beletartozik a modem magyar képzőművészet előz­Vasárnapi határjárás Rekordtermést ígérnek a szépen gondozott növények Á szorosabb, mondhatnánk testvéri kapcsolat két évvel ezelőtt kezdődött a jásztelki Tolbuchin és az alattyáni Üj Élet Tsz között. 1966 végén ugyanis az akkori alattyáni vezetők a csőd szélére taszí­tották az egyébként jó adott­ságú szövetkezetét, a párt- szervezet javaslatára a Tol­buchin Tsz vezetőségét kér­ték fel a gazdaság vezetésé­re, így lett Lázár József el­nök. Jánosi Menyhért főköny­velő Alattyánban is. Szabó Pétert, a Tolbuchin üzem­egységvezetőjét pedig elnök- helyettesé választották. Az új vezetőség hozzáér­tése és a tagság szorgalma szinte csodákat művelt Alaty tyánban. A szövetkezet meg­erősödött. a tagok jövedelme ugrásszerűen emelkedett. — Tartalékokat képeztek, most már rövid lejáratú hitel nél­kül gazdálkodnak. Ez év ele­jén a jásztelkiek megváltak az Üj Élet Tsz-től. A tagok nehezen engedték el őket, hálásak voltak a segítségért Am belátták, hogy a jász­telkiek hosszú ideig nem ve­zethetnek két szövetkezetét, ezt fizikailag sem bírnák. Alattyánban Szabó Pétert választatták elnökké. A kapcsolat azonban nem szakadt meg a két tsz között, a jásztelkiek most is sűrűn átjárnak Alattyánba. Hasznos tanácsokkal segítik szomszé­daikat. így került sor vasár­nap délelőtt a közös határ­járásra is. A két tsz vezetősége, el­lenőrző bizottsága, szakveze­tői. az alattyáni tsz székha­zában gyülekeztek. Szabó Pé­ter üdvözlő szavai után Lá­zár József szólí a két veze­tőség tagjaihoz. — Igén jók a terméskilá­tások mindkét gazdaságban. A szorgalom meghozta gyü­mölcsét, persze az eső is so­kat segített. A két község határában 100—120 millimé­ter csapadék volt. szombat délután és vasárnap reggel is kiadós eső hullott. Most megnézzük egymás határát. Földjeink tiszták, gyommen­tesek, nincs egyeletlen cukor­répa. kukorica. Az eső nyo­mán 3—4 mázsával több lesz a búza. árpa. A kapások ed­dig rekordtermést ígérnek. Igaz még sokat kint „hál­nak’’ a mezőn. Szívből örü­lünk neki, hogy Alattyánban is példásan szervezték meg a a munkát. Ezután Kovács Béla. a tsz területi szövetség munkatár­sa tolmácsolta a szövetség elnökségének üdvözletét. Az alattyáni Üj Élet Tsz tavalyi kiváló eredményei alapján elnyerte a megyei szervek vörög vándorzásztóját. A tsz- ek közötti megyei verseny­ben negyedik helyezést ért eL Ennek jutalmául átadta a megyei tanács vb és a tsz szövetség elismerő oklevelét és az emlék piaicet tét Szabó Péter elnöknek. A két tsz vezetősége, szak­embered ezután traiktorvon- tatású pótkocsikra szálltak, s határszemlére indultak. A határjárást nagyon megne­hezítette, lerövidítette a ten­gelyig érő sár. Mit láttunk a két 'határ- ban? Szépen gondozott gyom­mentes növényeket Ügy hír­lik a tagok is alaposan ké­szülteik erre. Többen hajnal­ban keltek, s indulták ka­pálni. hogy szégyent ne hoz­zanak a gazdaságukra. Az alattyániak 16—18, a jász­telkiek 18—2o mázsás búza­termést várnak. Nagyon szép, már bimbózik a Tolbuchin napraforgója — Erre jegyezi, te meg Szabó Péter: — A miénk már virágzik — egy hónappal előbb, mint a korábbi években. A cukorrépák levelei már összeborultaik, a kukorica na­gyon szép. Mindenki elisme­réssel szólt a jásztelkiek ku­koricájáról. A martonvásáxi kutatóintézettel kooperálva 24 fajtával (egy-egy holdon) kísérleteznek. A vontató utasai moso­lyogtak az egyéni parasztok parcellái láttán. Élesen el­válnak a Tolbuchinétól. Rit­ka. csenevész a kukoricájuk, kalászosuk. Mellette a közös őszi árpája rekord termést ígér. Jánosi Menyhért fő­könyvelőtől megtudtuk: — Tavaly tíz egyéni pa­raszt szakított régi életmód­jával, s belépett hozzánk a közösbe. Ezek itt öten-hatan még küszködnek. A barátkozás a volt nyári- szállási tanyai iskolánál fe­hér asztal mellett folytató­dott. Mindenki megtalálta a saját beszélgető partnerét. Építésvezetők, agronómusok, brigádvezetők kertészek cse­rélték ki tapasztalataikat. — Ezen a napon még szorosabb­ra fűződött a két szomszédos gazdaság kapcsolata. — m. 1. —i Megnyíltak az építőtáborok Vasárnap nyitották meg kapuikat a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáborok, s ezzel megkezdődött a kéthetes nyá­ri társadalmi munkára vál­lalkozó fiatalok 12. táboro­zási évadja. Az idén 36 köz­ponti és 5 egyetemi tábort rendeztek be. Vasárnap ün­nepélyesen fogadták a me­gyei, helyi KISZ vezetők, táboirparancsnokok, gazdasá­gi vezetők a 12. évad első kéthetes turnusának fiatal­jait. Felvonták az építőtábo­rok zászlaját, amelyek be­vonásáig, augusztus 23-ig 5 turnusban több mint 30 000 fiatal vesz részt a nyári építőmiunkában. Ezüst kincset találtak Két hódmezővásárhelyi la­kos a város határában ku­koricakapálás közben ezüst kincsre bukkant. Az első ér­mék megtalálása után ku­tatni kezdtek a környéken és összesen 350 Rákóczi-kora- beli ezüstpénzt gyűjtöttek össze, a mintegy 2,5 kilo­gramm súlyú ezüsfckmcs nagy része I. Lipót 15 krajcárosa. Akad azonban közte tallér, féltallér, 1705-ben Körmöc­bányán veretett ezüstforin­tos. sőt XIV. Lajos francia király képével díszített érme is. A kutatók szerint az ezüstpénzeket valószínűleg a Rákóczi szabadságharc ide­jén cserépedényben rejtette el tulajdonosa. menyeibe, mint például a művészi eszközök tekinteté­ben nála sokkal modernebb­nek tűnő Csontváry vagy Eg- ry József. És hogy a művé­szet megértése mennyire nem a stílusoktól, de még nem is a műveltségi foktól függ, an­nak érzékeltetésére engedjék meg, hogy elmondjak egy személyes élményemet. Né­hány évvel ezelőtt egy bala­toni hajókiránduláson vettem részt. A társaság összetétele mondhatnám nagyon szélső­séges volt. orvos, pedagó­gus, munkás a magyar ten­ger partján üdülő tsz-tag, egyaránt megtalálható volt a kiránduló hajó fedélzetén. A kirándulás egyik nevezetes programja a tihanyi múze­um meglátogatása volt, ahol Egry József kiállítását lát­hatták akkoriban a Tihany­ba látogató turisták. Siófokra visszafelé a társaság élmé­nyeiről beszélgetett a hajó fedélzetén, és sokan közülük Egry József művészetét ^bí­rálták”. Érthetetlen, sőt ér­telmetlen volt néhányuk szá­mára ez a művészet, nem tudták hova tegyék. A hajó korlátjánál egy idős paraszt bácsi állt, a vizet nézte, ta­lán életében most látta elő­ször a Balatont. A vitát hall­gatva egyszercsak megszólalt: Hát nem látják, olyan mint ez itt. — Intett fejével a ba­latoni naplementére, bölcsen summázva egyben Egry mű­vészetének lényégét, s egy­szersmind azt is, hogy meg­értette ezt a művészetet. A képzőművészet be­fogadásához ugyanolyan jó­szándék, a mű iránti alázat kell, mint amennyi hittel és alázattal a művész megal­kotta művét. — Talán ez le­hetne e történet rövid tanul­sága. — És Mednyánszky modernsége éppen ebben, a művészi hitben és elhitető erőben rejlik, nem pedig esetlegesnek tűnő formai ki­vételes festői érzékenysége, komponáló készsége, ha­nem mondandójával, művé­szetének tárgyával való tel­jes és feltétel nélküli azonu- lása emelte. Az a nagyfokú szociális igazságérzet, amely- lyel a születése szerint ki­váltságos, Mednyánszky báró közösséget vállal a szegé­nyek, az elesettek, a szen­vedők életével, sorsával. Nem akarom most tudo­mányos pontossággal, az ap­ró részletek körültekintő elemzésével értékelni Med­nyánszky életművét — ezt nálam hivatottabbak megtet­ték már. Művészetének mo- nográfikus feldolgozása és ér­tékelése nem is lehet egy újságcikk feladata. Egy pub­licisztikai megemlékezés szempontjából sokkal lénye­gesebbnek tartom, hogy mű­veit ilyen, valóban tiszteletet érdemlő, gazdag válogatás­ban ismerheti meg most a szolnoki közönség is. A vá­logatás a kiállítás rendezőjé­nek, a múzeum művészet- történész munkatársának, Egri Máriának érdeme. Kü­lön örömünkre szolgálhat, hogy a bemutatott anyag te­kintélyes, művészi értékben nagyon jelentős része a szol­noki múzeum tulajdona. De hisz illő is, hogy Szolnok város múzeuma Mednyánszky képeket őrizzen falai között, hiszen a szolnoki művészte­lep születésében Mednyánsz- kynak is része volt, egyike volt azoknak a képzőművé­szeknek, akik a múlt század végén aláírták a művésztelep létesítését kérő petíciót. Mednyánszky több alkalom­mal járt Szolnokon, sőt dol­gozott is a környéken. A ki­állításon most Szolnokon született néhány grafikáját is láthatjuk. A múzeum birto­kában levő műveken kívül a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében őrzött híres Mednvánszky képek és egy jelentős magánvgyűjtemény,' Pásztor Lajos hagyatékának anvaga teszi téliesebbé a művész bemutetását. Rideg Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents