Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 14. Öi vilá ~ rész nőküldöiieinek tanácskozása „Közös vágyunk, hogy a béke tartós legyen, s hogy érezhesse azt a földkerekség valamennyi országa.. Egyesüljünk, hogy mozgósíthassunk minden erőt a háborús veszély ellen, hogy biztosíthassuk a tartós békét az egész világon. Ha akarjuk, diadalmaskodik az élet!” — Tapsvihar köszöntötte Eugé- nie Cotton asszonyt, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség azóta elhunyt elnökét, amikor 1963 júniusában a Nők Világkongresszusának záróközleményét Moszkvában felolvasta a fényárban úszó kongresszusi palotában. A felhívásból idézett mondatok ma is időszerűek és hozzátehetjük: ma még szorosabb összetartást, több erőfeszítést parancsol a béke védelme, mint öt esztendővel ezelőtt. Ezért találkoznak ismét az öt világrész nőküldöttei Helsinkiben ma, június 14-én. Nemcsak a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tagországainak képviselői jönnek el a találkozóra, hanem ott lesznek a legkülönfélébb felfogású, világnézetű nők, nőszervezetek tagjai, akik korunk legfontosabb tennivalóiban, a béke védelmének ügyében egyetértenek, és megvitatják a ma asszonyának sok más problémáit is. A kongresszus programja híven tükrözi a női egyenjogúságért folytatott harc célját, ezért az ott megvitatandó témákat így foglalta össze: „A nő szerepe a mai világban”. Az átfogó probléma ismertetője Cécile Hugel lesz, a Nemzetközi Demokratikus Nőstó vétség főtitkára. Fontos napirendi pontja lesz a kongresszusnak „A nő a családban” című téma, — melyet Elsie Leyden ausztráliai küldött tár a kongresz- szus elé. Nagy érdeklődéssel várjuk az „Évszázad asszonyának”, Valentyina Nyiko- lajeva Tyersekovának „A nő a munkában” című referátumát. Végül a kongresszus részvevői jelentőségéhez mérten megvitatják majd Marta Lopez Portillo de Tamayo asszonynak, a Mexikói Nőszövetség elnökének „A nő a közéletben” című előadását. Helsinkiben négy napig tart a Nők Világkongresszusa, s az utolsó napon a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megválasztja új vezetőségét. Az előzetes információk szerint több mint száz ország nőmozgalma küldötteinek részvételére számítanak. Hazánk tíztagú delegációval képviselteti magát a kong- i esszuson. N. I. HÁROM CSEPP RÓZSAOLAJ IV. A törökszentmiklósi Alkotmány Termelőszövetkezet vezetősége a kulturális alapból évenként 180 ezer forintot költ arra, hogy jól dolgozó tagjait utaztassa, nyaraltassa. Tavaly Lengyelországban jártak, azelőtt Csehszlovákiában, még korábban a Szovjetunióban. Bana Mihály állattenyésztőnek például ez volt a kilencedik külföldi útja. S minden úton gazdagabbak lettek jónéhány tapasztalattal. Az idén Bulgáriába jöttek — az IBUSZ-szal kötött megállapodás alapján. Tóth Lászlótól, a szolnoki IBUSZ iroda vezetőjétől tudom; egyik legjobb ügyfelük ez a szövetkezet. Augusztusban például 65 tagot visznek 5 napos balatoni túrára. S a szövetkezet vezetői is úgy nyilatkoztak: nagyon elégedettek az IBUSZ szolgáltatásaival. Az embereket — főként a fiatalokat — egy- egy ilyen közös kirándulással még inkább a szövetkezethez kötik. A jól gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik az Alkotmány, amely nemcsak abban mutatkozik meg, hogy jól keresnek a tagok. Abban is, hogy gondolnak arra, ne csak a munka, hanem a pihenés, szórakozás is jusson az ott dolgozó embernek. Sok gazdaság követhetné példájukat. Számtalan élményünk volt Bulgáriában. Egyik reggel nagy nevetésre ébredtünk: dr. Riegler Kálmán, Győri Miklós meg a többiek a teraszon mesélték éjszakai kalandjukat. Sétáltak a hegyen, zeneszóra lettek figyelmesek. Egy cigánytáborba jutottak. Közelében egy csacsi volt kikötve. „No — gondolták — megordíttatjuk ezt a szamarat, megcsavarjuk a fülét”. Csakhogy nem volt füle a szamárnak, valamikor levághatták a csacsi eme ékességét. Másnap többen útra keltünk: kerestük a fületlen szamarat. Aztán kiderült, hogy a csacsi reklám, a cigánytábor egy nagyszerű mulató. ahol szép fekete szemű lányok szolgálják fel az áni- zsos pálinkát, a pezsgőt, van sztriptíz és hangulatos zene. Ezután már igazán kedvünk kerekedett, hogy közelebbről is megismerjük az éjszakai Aranyhomokot. Üldögéltünk a Vörös Rák teraszán, az öreg Tölgy vendéglőben. S most hadd mondjam el: nagyon tetszett ahogyan a tengerparton — ahol egyébként bőven van növény — bánnak az öreg fákkal. Nem vágják ki ezeket. Körülépítik, s a vendéglők egyik ékessége a hatalmas nagy fa. S ami szintén figyelemre méltó: az egész Arany- homokon majd minden szálloda szomszédságában, parányi kis kerthelyiség van. Néhány asztallal, ahol reggelizhet, vacsorázhat a vendég, elüldögélhet egy pohár jégbehűtött ital mellett. Mindenütt van ugyanis hideg narancslé, sör az arra szomjazónak. Voltak kedvenceink is! A nagyfűlű, szürke csacsik, amelyek csengővel a nyakukban. kis kocsit húztak, abban szállították a vendégeket hegyre föl, hegyről le. Véget értek a tengerparti szép napok: a várnai repülőtéren felbőgtek az utas- szállító gép motorjai. Gábor bácsi ekkor három csepp rózsaolajat simított arcunkra: búcsúzzunk a rózsa illatával a rózsák hazájától. Igaz, most még kevés rózsa virított, megkésett náluk az idei tavasz. Ám szegfűt és sokféle fát, bokrot csodálhattunk. És bőrünkön már magunkkal hozhattuk a tengerparti nyár ígéretét, fényét, szívünkben a bolgár emberek kedvességét, vendéglátó szívélyességét. Vége. Varga Viktória A műanyagpálma, a nádkunyhó tengerparti díszlet Pekingi riasztóSövések A föld rádiókul tárnokát bocsát ki A Föld a Jupiter bolygóéhoz hasonló rádióhullámokat bocsát ki. Ezt a felfedezést tette egy kis amerikai űrszonda, az Explorer 38 amely több száz méter hosz- szú antennájával kis frekvenciájú rádióhullámokat fogott fel. Ezek a rádióhullámok hasonlóak azokhoz a dekaméteres (10 m-es nagyságrendű) hullámokhoz, amelyeket két amerikai a Jupiter bolygó tanulmányozása közben mutatott ki 1955-ben. A felfogott jelek közötti hasonlóság arra enged következtetni, hogy a két bolygó rádiósugárzásának forrásául azonos mechanizmus szolgál. A Jupiter kétféle rádióhullámot sugároz ki: egy eléggé rövid (deciméteres) és egy hosszabb (dekaméteres) hullámot. A deciméteres hullámok kisugárzását szinkrot- ron mechanizmusnak tulajdonítják, azaz a Jupiter mágneses erővonalai körüli rendkívül gyors elektron körmozgásnak. Ami a dekaméteres hullámok eredetét illeti, ez egyelőre rejtély. Mivel ezek a rádióhullámok igen erősek, úgy hiszik, hogy a Jupiter igen erős mágneses mezejével lehetnek összefüggésben. Különben a Jupiter mágneses mezeje a Földnél százszorta erősebb azonos magasságokban. A Jupiteren a dekaméteres hullámok forrása korlátozott kiterjedésű: a bolygó átmérőjének mindössze körülbelül egyhuszadára terjed ki. Ügy rémlik, hasonló lehet ez a Föld esetében is. A szakemberek lokalizálták az Explorer 38 által a déli pólus közelében felfogott rádióhullámok forrását, tehát abban a térségben, ahol a mágneses viharok igen gyakoriak, s ahol a földi mágneses erővonalak hirtelen szétágazása következtében a Nap-részecskék szabadon elérhetik bolygónkat. Amíg Moszkvában a kommunisták nemzetközi értekezlete nyugodt légkörben munkálkodik, a reakció elleni harc stratégiájának kidolgozásán, Peking utcáin még éjfélkor sem csitulnak el a riasztólövések. Így például, vasárnap éjjel, miután a kínai népet a Mao-féle sajtó- orgánumok vezércikkének felolvasásával a rádióban tömörülésre szólították a „KKP IX. kongresszusának zászlaja alatt”, riasztólövésekkel és dobpergéssel verték fel a főváros lakosait álmaiból. Ki ellen? Maga a tény, hogy L. Brezsnyev- nek az SZKP küldöttsége vezetőjének a tanácskozáson tartott beszéde után a katonák utcára vezényelték az álmatlan gyerekeket is, önmagáért beszél. A szerkesztőségi cikkek ismét a „nagy háborúra”, a „hagyományos és atomháborúra” való felkészülésről beszélnek, a vidéki rádióállomások pedig továbbra is harsogják a „felkészülés a háborúra és éhségre” jelszót. Miért kell Pekingnek Moszkva határozott hangjára a lakosságnak ijesztgetésével válaszolnia? Az egyik magyarázat kézenfekvő: a „kulturális forradalom” még nyitott sebeinek, az egység hiányának és az országon belüli még fennálló éles konfliktusok következtében a pekingi vezetőség legjobban attól fél, hogy a józan ész áttöri a kínai falat. Feltehető, hogy a „nagy kormányos” rádiója és Ling Piao, a katonák vezére kénytelen háborúval ijesztgetni, hogy támogatásra találjon, amely- lyel, nyilvánvalóan, nincs minden rendben. Ha Peking már régen katona-várossá alakult, akkor az általános mozgósítás az ország többi részében a legjobb mód arra, hogy Kínát egy hatalmas kaszárnyává változtassák. Akkor azután nem kell Mao- nak. a „nagy kormányosnak” nyugtalankodnia a tömegek feletti ellenőrzés miatt, a tömegeknek pedig, akik kincstári kosztot kannak, az élelmezés miatt Az Egyesült Arab Köztársaság egyezménye a Szovjetunióval ásványolaj kutatásra Az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió Kairóban szerződést írtak alá, ásványolaj kutatás tárgyában. Az Egyesült Arab Köztársaság részéről a szerződést Aziz Sidky, ipar-, ásványolaj- és bányászati miniszter, szovjet részről Szem jón Skat_ csov, a Szovjetunió gazdasági (kapcsolatok állandó bizottságának elnöke írta alá. A két ország közötti együttműködés célja az egyiptomi ásványolajkincsek feltárásának fejlesztése. A Szovjetunió adja a szakértőket. Az aláírási ünnepség befe- jeztekor, amely az iparügyi minisztériumban volt, Aziz Sidky és Skatcskov megelégedésüket fejezték ki a két ország közötti kooperáció fejlődéséről minden területen. Hangsúlyozták, hogy ez az egyezmény hozzájárul „e kooperáció folyamatosságának megerősítéséhez”. A Szovjetunió a világ legnagyobb cementgyártója 1968-ban 90 millió tonna cementtermelésével a Szovjetunió több mint negyedével megahaladta az USA termelését. A Szovjetunió építőanyagipari minisztere közölte, hogy 1970-ben át kell lépni a 100 millió tonnát. Az 1968-ban a Szovjetunió által termelt 6,5 millió tonna azbesztcement a világ össztermelésének felét jelentette. A Szovjetunió építőanyagipara összesen 4500 üzemet foglal magában, kereken 2 millió alkalmazottal. . Az első román Renaultok A román országutakon már futnak az első Dácia—1100 típusú autók. Ezeket a francia Renault-cég alkatrészeiből Pitestiben szerelik össze, a kibocsátás már a tervezett idő előtt hat hónappal megkezdődött. A kocsiknak Renault—8-típusú, ötüléses karosszériájuk van, motorjuk 1100 köbcentiméteres és 46 lóerős. Műúton óránként 135 kilométeres sebességet érnek el. A kibocsátást évi 50 000 darabra tervezik. Az együttműködés húsz esztendeje A KGST tagországok tengeri szállítása, amely 1958- ban a világon a 11. helyen állt. 1965-re a 6. helyre került fel; A kereskedelmi flotta rakodóképessége, amely az együttműködés első évében 2 millió tonna volt. 1965 végén 12 millió tonnára emelkedett. A KGST tagországok flottájának átlagos évi növekedési üteme az 1959— 1966 években 15,1 százalék volt. A növekedési ütem több mint kétszeresen túlszárnyalta a világflotta növekedésének ütemét, gyorsabb volt a tagországok külkereskedelmi forgalma növekedésének üteménél (ami átlagban évi 10 százalék volt) és felülmúlta a tagországok 1961—1966. évi tengeri export-import szállításainak növekedő»! ütemét, amely ebben az időszakban átlagban évi 14 százalékot ért el. A KGST tagországok tengeri flottájának mennyiségi növekedésével egyidejűleg minőségi változások is történtek. Közéjük tartozik a hajók rakodóképességének és gyorsaságának növelése, a specializálás, a hajókon végzett termelési műveletek automatizálásának bevezetése. Megnövekedett a Diesel-hajtóművekkel és gőzturbinás berendezésekkel ellátott nagy vízkiszorítású hajók hányada, valamint a specializálj hajók — az ércet, fát. szenet. tömegcikkeket szállító hajók, valamint a gyorsjáratú tartályhajók — száma. A KGST tagországok flottájában nagyobb lett azoknak a hajóknak a hányada, amelyek tíz évnél „fiatalabbak”. Azokban a KGST tagországokban, amelyeknek kijárásuk van a tengerre, átépítették a régi kikötőket és nagy új kikötőket építettek (Rostock az NDK-ban, Ilji- csevszk a Szovjetunióban), megnövelték rakodófrontjukat, raktáraik befogadó képességét. A kikötőket jobban ellátták a rakodómunkálatok gépesítéséhez szükséges eszközökkel. A KGST tagországok anyagi-technikai bázisának fejlődésével lényegesen megnövekedtek a saját hajókkal lebonyolított száll!tások. E szállítások mérete az 1950. évi 27 milliárd tonna-mérföldről 1967-ben 380 milliárd tanna-mérfö 1 dre növekedett. Hat év alatt (1961 és 1967 között) Bulgária hatszorosára. Lengyelország ötszörösére. az NDK csaknem 10-sze- resére növelte a külföldi rakományok saját hajókon való szállítását. 1967-ben minden hatodik tonna rakományt a KGST tagországok hajóin szállítottak. A KGST tagországok 20 éves együttműködése a tengeri szállításban jelentős mértékben elősegítette a tengeri országok tengeri flottájának, kikötőinek és hajójavító bázisainak fejlődését, tengeri flottájuk leghatékonyabb felhasználási formáinak megszervezését és pozícióik megszilárdítását a világ hajófuvarozási- és árupiacain. Gyorsul a városiasodás Lengyelországban A legutóbbi időszakban, különösen az ötvenes években Lengyelországban rendkívüli módon felgyorsult a városiasodás üteme. A városok lakossága 1948-tól körülbelül 8 millió fővel emelkedett és meghaladta a 16 milliót, vagyis csaknem kétszeresére nőtt. A városi és a falusi lakosok száma 1966-ban ki egyenlítődött. A Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország városi lakossága ez év közepén már 16 millió 218 ezer főt számlált és naponta 640 fővel emelkedik. A statisztikai adatok szerint gyorsabb ütemben fejlődnek a 10 000—100 000 lakosú kis- és közepes városok. A nagy városi központok lassú fejlődése az állam politikáját tükrözi, amely korlátozza a lakosság beáramlását ezekbe a központokba. A lengyel pártkongresszuson elhangzott felszólalásokból is kitűnik, hogy a kis központok fejlesztésére célszerű növelni a beruházásokat. Hirdessen a NÉPLAP-ban MiSM ^ Jnáw&Wc ....
