Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
1969. május 10. SZOLNOK MEOVLI NÉPLAP ü Csaknem százezer pecsenyeliba kooperációban 4 tűrkevei Búsakalász Tsz vállalkozása A szakembereket is meghökkenti a számadat: csaknem százezer liba kerül ki egy gazdaságból. Pedig eny- nyit nevelnek a túrkevei Búzakalász Tsz-ben. A vállalkozás újszerű: a Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat és a szövetkezet között jött létre. A megállapodást február végén írták alá. s március 18-án már meg is érkezett az első kisliba szállítmány Túrkevére. Mit tartalmaz a szerződés? A két fél megállapodott abban, hogy ez év szeptember közepéig 92 ezer libát szállítanak. illetve nevelnek fel. A költségek és a jövedelem 50—50 százalékos arányban megoszlanak. A tsz két régi épületet alakított át és korszerűsített a jószágok fogadására, önetetőkkel, itatókkal, szellőző berendezéssel és olajfűtéssel látták el. Ezekben 2x16 ezer kislibát tarthatnak. Az átalakítás költsége 800 ezer forint. Az összeg 10 százalékát a vállalat fedezte, s az éves amortizációs költség felét is megtéríti. „Egyedül nem mertük volna* Tavaly is neveltek libát a Búzakalász Tsz-ben. Meglehetősen magas, 20 százalékos elhullással. A 92 ezer naposliba 2,5 millió forint, a félnevelés után 6,5—7 millió forint termelési értéket képvisel. Óriási összeg. — Egyedül nem vállalhattunk volna ilyen kockázatot — mondja Abonyi Lajos tsz- élnök. — Az idén ötször tanácskoztunk erről a tagsággal és kértük ki véleményüket. A termelés biztonsága érdekében a tsz szérumot is termeltet Csupán erre 50 000 forintot költött de megérte. A baromfiólakban ragyogó a tisztaság. Három hetes korukig vannak itt a pihés jószágok. Utána újból meszelnek. fertőtlenítenek. Ezért minimális — 5—6 százalékos az elhullás. A 32 ezer libára hat asszony ügyel, éj jel-nappal, Váltják egymást. Fazekas Sándomé gondozó mondja: — A premizálással együtt 2200—2500 forintot keresünk. Szép összeg, de megdolgozunk érte, mert naponta 12 órát töltünk itt. Minden hetedik napunk szabad. Fehérlik a Bérettyó-partjt Az elnökkel és Gyarmati Gyuláné brigádvezetővel járunk a Berettyó partján. A fiatal asszony a „liba agro- nómus”. Férjével együtt a karcagi felsőfokú technikumban végeztek s mindketten az állattenyésztésben dolgoznak; Az elnök mondja róla: — Katika hajnalban és késő este is kint jár a libáknál. Szívügye a jószág. A libák háromhetes koruktól a szabadban a Berettyó partján nevelkednek. Ideális hely az erdő övezete folyópart. Tízezrével vannak itt az apró és a után szállításra váró pecsenyelibák. A kicsikre Farkas Mihály* né vigyáz. A fára akasztva táskarádió szólt. Az erdőben olaj lámpák. Az asszonyok éjjel is vigyáznak. — Nem félnek? — Azt éppen nem mondhatjuk. de megszoktuk. A parti etetőkből granulált tápot esznek a libák, tetszésük szerinti mennyiségben. Kissé távolabb az erdőben „öregebb” libák tanyáznak. Fehérlik tőlük a Part és a folyó. Már meghaladták az 50 napos kort. s szállításra várnak, öt kilósak; is akadnak közöttük. Pecsenyeliba Nyugatra Látogatásunkkor Nagy József a BOV törökszentmiklósi gyáregységének termeltetési osztályvezetője is a tsz- ben tartózkodott. A szállítás időpontját beszélte meg a szövetkezetiekkel. Nagy József véleménye ez volt: — A libák nagyon szépek, 55 napra négy kilós átlagsú- lyúak lesznek. Egy kiló húst 2,24 kilogramm tápból állítanak elő. Kiváló eredmény. Ennyi idő alatt csak 1—1,40 kiló csirke, vagy 2,30—2,40 kilónyi pecsenyekacsa állítható elő. — A pecsenyeliba keresett cikk a nyugati tőkés piacon. A húsért, tolláért is értékes valutát kapunk. A keltető vállalat és a szövetkezet társulása tehát — az eddigi tapasztalatok szerint — beválik. Az együttműködés megfelelő. Ha év végén is az lesz, a szerződést tíz évre meghosszabbítják. Követendő példa; I Máthé László Lapok a panaszkönyvből Boltnézőben Törokszentmihlóson A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áprilisban ellenőrizte törökszentmiklósi boltjainak panaszkönyvi bejegyzéseit Ebben az évben, összesen három panaszos levél érkezett a városból. Kettő ezek közül az áruellátást sérelmezi. Egyik a friss kenyeret hiányolja a 376. sz. önkiszolgáló boltba. A kiskereskedelmi vállalat a sütőiparhoz továbbította a kérést Másik a 333. sz. bolt gépgyári büféjéből hiányolja a kolbászt A vállalat áruforgalmi osztálya intézkedett Egy dicséret, ami panasz A harmadik panaszkönyvi bejegyzés — a 335. sz. boltban 1969 januárjában íródott — tulajdonképpen dicséret. így hangzik: „Végre többszöri panaszunk eredményes lett, alkalmas vezetőt jelöltek ki. így hosszú idő után ismét a bolt vásárlói lettünk.** — Leváltották a bolt régi vezetőjét7 — kérdeztem Módos Zoltánt, a kiskereskedelmi vállalat ellenőrzési csoportjának vezetőjét. — Sok panasz volt ellene? — Sajnos, igen, az elmúlt években is, most is — kaptuk a választ — Az említett dicséret azonban nem új, csak a helyettesítő boltvezetőnek szélt Polgár László ugyanis, aki 1963 óta vezeti ezt a boltot, januárban szabadságát töltötte, majd beteg volt A hosszú távoliét miatt sokan azt hitték, hogy leváltottuk. — Ha tudnak róla, hogy a vásárlók elégedetlenek Polgár Lászlóval, miért nem intézkedtek? — Két-három panaszosle- rél még nem elég ok egy régi boltvezető ’ leváltására. Többször kapott már ellenőri figyelmeztetést 1968 márciusában — szintén a magatartására vonatkozó panaszos levél miatt — türelmi időt adtunk Polgár Lászlónak. Sajnos úgy látszik, nem hajlandó megváltozni. Intézkedni fogunk. kereseti lehetőséget remélve — maga ment el a boltból. Most Dögéi László a boltvezető, szeretik őt és elégedettek. Jó érzésekkel jöttem el Törökszentmiklósiéi, mert úgy tűnt, hogy van valami jó értelemben vett családiasság egy-egy bolt vevői és eladói között. Minden boltnak kialakult vevőköre van. Az eladó a személyes ismerősnek kijáró udvariassággal szolgálja ki vásárlóit, ők pedig hálából dicsérik a boltot, szóban és panaszkönyvben. A kivételek erősítik ezt a nagyon jó szabályt. P. J. PARTISKOLASOK Hosszú keskeny teremben barna asztalok sorakoznak. Füzet, ceruza, töltőtoll. Az előrehajló fejek itt-ott már őszes árnyalatúak, s a hallgatók többsége nem igen férne közönséges iskolapadokba. Az ablakok tárva-nyitva, szél mozgatja a félig lehúzott rollóvásznakat Az előadó hangja tisztán hangzik. Titkárok, funkcionáriusok. Az öthónapos pártiskola résztvevői, a megye csaknem minden részéből összese- reglett felnőtt hallgatóság. Rózsa Ferenc a tiszaszent- imrei Középtiszai Állami Gazdaság párttitkára. Az iskolán csoportbizalmi. Huszonegy éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, 1950 óta párttag. Ezerkilencszázotven- háromban pártiskolán volt „Mondtam is magamban, nem kell ez már nekem, meg vagyok én nélküle, de azért csak eljöttem. Ma már talán elzavarni sem lehetne az iskola befejezése előtt. Rengeteg új dolgot, jó dolgot tanulunk. Nagyszerűek az előadások. de legtöbbet az osztályfoglalkozás, a konzultáció ér, amikor mindent a legapróbb részletig megbeszélünk.” Halkan beszél. lassan, megfontoltan formálja a szavakat. Tanyán lakik kint Tiszaszentimrén... Szabó József Öcsödről jött Szolnokra. Az Építő és Vegyes Ktsz műszaki vezetője, párttitkára és alapító tagja. „Otthon nagyon sok a munka, nincs elég ideje az embernek a tanulásra. Ezért nem sikerült a gimnáziumot sem befejeznem. Most azután itt a lehetőség, pótolni lehet a mulasztásokat. Megnyugtató érzés itt lenni, s megkapni az elméleti alapot ahhoz a munkához, amelyet már évek óta végzek. Mindez külön öröm ilyen kollektívában. Komoly, megfontolt, segítőkész társak, s ha azokat az esti vitákat hallaná... Nagyon jól érzem itt magam.” Akaratlanul is a faliújság egyik kézírásos vezércikke jut eszembe: ..januárban szorongva jöttünk, most mindannyian felszabadultan, örömmel, de fokozott felelősségérzettel tanulunk.” Az írás mellett ünnepélyes hangú felhívás a kövérek—soványak „válogatott” labdarúgó-mérkőzés résztvevőihez, melynek értelmében a soványak kötelesek ebédjegyeiket az ellenfélnek beszolgáltatni. Az iskola szoros közösség, hiszen öt hónap nagy idő. A napok múltával oldódik a kezdeti feszültség, eddig ismeretlen emberek kerülnek egymáshoz közel. A gond, az öröm közös. Minden előadás, minden beszélgetés az ő munkájukat segíti. Maguknak dolgoznak, egymásért, ugyanazért az ügyért L. Nagy Lőrinc önkormányzati tag Karcagi, a Lenin Tsz-ben dolgozik, 1952 óta párttag s 8 éve párttitkár is. „Nem elég ma már a politikai szilárdság, tudás is kell hozzá” — mondja. Három fia van az egyik most érettségizik. — „Nem maradhatok el tőle, mert mt lesz akkor, ha egyszer nem tudok felelni a kérdéseire. Vagy azoknak az embereknek, akik megbíztak bennem. Szükség van a tanulásra, régóta várom már a lehetőséget. Most az előadások a konzultációk eredményeképpen egyre biztosabb leszek, ez sokat segít majd a munkában.” Az udvar egyetlen zsivaly- gás. A zöldkoronájú fák alatt jókedvű, kipirult férfiarcok. Röplabda, asztalitenisz. Távolabb kézilabdapálya. Hirtelen diadalujjongós, valaki nagyot tarolt a mad- zagos kuglival... Hérész Dezső Az egységes élelmiszer- gazdaság a BNV-n A mezőgazdaság termékeit feldolgozó élelmiszeripar fontosságához mérten jelenik meg az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az egységes élelmiszergazdaság 1120 négyzetméteres — 270 négyzetméterrel bővült — pavilonjában 1200 fele terméket állít ki. áttekinthető képet adva élelmiszeriparunk gazdag választékáról. Az állami élelmiszeripar 14 ágazatával, országos nagyvállalatával együtt állít ki az állami gazdaságok kereskedelmi irodája, a termelőszövetkezetek áruértékesítését szervező iroda, és — az idén először — az élelmiszeripari tervező vállalat Az élelmiszer pavilonban kap helyet az élelmiszeripari gépgyártás is. Az élelmiszeripari gépgyár és szerelő vállalat — az ÉLTERV- val együtt többek között 300 négyzetméteres, válogató gép-sorral, teljes berendezéssel ellátott, exportra is alkalmas gyümölcstárolót mutat be. Az egységes élelmiszergazdaság termék-bemutatója — amelynek mottója: „Újdonság, — bőség — minőség’’ a BNV céljának megfelelően az érdekelt külkereskedelmi vállalatok szolgálatában áll; Törökszentmiklóson érdeklődtem, hogy mi a lakosság véleménye a többi boltról. — Hol szeret vásárolni? — kérdeztem több járó-kelőtől, főleg asszonyoktól. Sok címet kaptam. Kis és nagy boltokét. A törökszentmiklósiak dicsérték a legtöbb üzletet. Feltűnő volt, hogy nem boltszámokkal. hanem a boltvezetők nevével jelölték meg kedves vásárlóhelyüket. így figyeltem fel egy névre, amit egy másikkal együtt emlegettek. A tóparti kis boltot nagyon szeretem, amióta Dögéi László van ott. Mert Angyal Andrással sok baj volt. — Angyal nem jól számolt. — Veszekedős volt. Két név együtt — Azért a vevőkben is volt hiba. Kosaras rendszer van ott, kicsi a bolt, tülekednek, veszekednek. — Most meg még feljebb kerültek Angyalék. A férfi a nagy ÁFÉSZ áruházban, az asszony meg a kisebbikben, amelyik a Strand vendéglő mellett van. De mindezt csak szóban hallottam. Egyetlen panaszkönyvi beírás sem tanúskodik Angyal András volt boltvezető rossz működéséről. Pedig a vállalati központban tudtak a panaszokról. De ha két-három beírás sem elég, mit tehettek volna a „néma” panaszkönyvvel? Angyal András — jobb Hogyan oltják el a becsei „földgáz-vulkáni" ? Belgrad Továbbra sem csökken az immár több mint három hete szünet nélkül dühöngő becsei „földgáz-vulkán” ereje. A több mint 150 méter átmérőjű kráterből változatlanul naponta mintegy 1— lYj millió tonna gáz távozik, s a gázkoncentrálódás az elmúlt napokban olyan méretű volt, hogy a kitörés elfojtására folyó előkészületeket is kénytelenek voltak egy időre megszakítani. A földből kitóduló gázt négy sugárhajtású repülőgépmotorral próbálják szétoszlatni, erre már eddig több mint 137 ezer kiló, igen értékes üzemanyagot használtak fel. A jugoszláviai földgázkitörés elfojtására a Dovellessc Lumberger francia cég vállalkozott kéthónapos határidővel. A határidő betartása azonban máris bizonytalan. A becsei munkálatok minden részvevőjét, aki „ gázveszélyes zónában dolgozik, be kellett biztosítani baleset és halál esetére. A gázkitörés elfojtását előkészítő tanácskozásokon — mint ismeretes — magyar szakemberek is részt vettek, s a Naftagas jugoszláv vállalat kikérte szovjet szaktanácsadók véleményét i& A honismereti társadalmi bizottság ülése A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő honismereti társadalmi bizottság pénteken délelőtt ülést tartott. Bevezetőként Selmeczi László muzeológus, a bizottság titkára ismertette a munkatervből adódó feladatokat, majd Borbély Eszter, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára a társaság munkatervének azon részéről számolt be, amely jellegénél fogva szorosan kapcsolódik a honismereti társadalmi bizottság feladatköréhez. Ezután Pápay Mihály, a népfront megyei bizottságának munkatársa hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezendő megyei rádiós vetélkedő előkészületeiről szólt. Ä vetélkedő 1969. november 1 és 1970. április 5 közölt kerül lebonyolításra. A résztvevő csapatok megyénk járásai és városai közül kerülnek ki, — számszerint tizenketten lesznek. A három fordulóból álló verseny minden állomásáról a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója helyszíni közvetítést ad. A vetélkedő témája: a megye, a város, a járás felszabadulásának története, az elmúlt 25 év eseményei, valamint a jövő feladatai. Étkeztetés, üdültetés, könyvtár A HEB felmérése a dolgozók szociális, kulturális helyzetéről A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szociális és kulturális önálló osztálya a minisztériumi és a tanácsi iparvállalatoknál, kisipari szövetkezetekben dolgozók véleménye alapján országos felmérést készít. A kérdésekre adott válaszokból azt akarják megállapítani, hogy az új gazdasági mechanizmus első évében a vállalatok, szövetkezetek hogyan használták fel a kulturális és jóléti célokat szolgáló összegeket. Vizsgálják a béren kívüli juttatások csökkenését, illetve növekedését előidéző okokat. Megnézik, hogy egy-egy településen belül a tömegkulturális és gyermekintézmények fenntartásában és fejlesztésében kifejezésre jutóttak-e a központi elképzelések. Szolnok megyében április 30-tól—május 14-ig mintegy 40 vállalatnál, illetve szövetkezetben végeznek felmérést. s az eredményeket júniusban összesítik, értékelik. A vizsgálatban részt vesz a 8 területi bizottság, körülbelül százhúsz NEB aktívája. Külön kérdőíven rögzítik a munkások és az alkalmazottak, illetve a gazdasági, műszaki, szakszervezeti vezetők véleményét. A beosztottak válaszát feldolgozó kérdőívek 67 százalékát a minisztériumi iparban. 14 százalékát a tanácsi vállalatoknál, 19 százalékát a ktsz-eknél véletlenszerűen kiválasztott dolgozókkal kell kitöltetni, a vizsgálatra kijelölt egység összlétszámút elosztják a rendelkezésre bo- csájtott kérdőivel; számával. ' s n kapott eredmény megadja, hogy a vállalati bérlistán. sorrendben hányadik embert kell megkérdezni. Mind a beosztottak, mind a vezetők esetében a névtelenséget biztosítják. Ma este 18 órakor a Székely Mihály napok keretében a Palotásy János kórus ünnepi hangversenyt tart Jászberényben a Lehel klubban. A kórus dirigense Bak* ki József, a zeneművészeti főiskola tanára. A hangversenyen közreműködik Molnár Tibor csellista, a zeneművészeti főiskola hallgatója.
