Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

1969. május 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 IV. Szolnoki Kulturális Hetek Fegyverben a proletár hatalomért — Tudományos ütés Szolnokon — A Szolnoki Kulturális He­tek keretében tegnap tudo­mányos ülést tartott Szolno­kon a Magyar Történelmi Társulat és a TIT Országos történelmi választmánya. A tudományos ülést Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke nyitotta meg. Elmon­dotta, hogy az 1919-es forra­dalmi hagyományok ápolá­sáért Szolnok igyekszik mi­nél többet tenni, hiszen az 50 évvel ezelőtti események­ből is számottevően kivette részét. Az 1919-es Szolnok példája a most élő generá­cióknak is szól, — emlékez­zünk, hogy erőt merítsünk internacionalista harcunk hoz, szocialista hazánk építésének felelősségteljes munkájához. Ezekkel a főbb gondolatokkal ajánlotta be Fodor Mihály elvtárs a tu­dományos ülést a hallgató­ságnak. A szimpózion megnyitó előadását dr. Liptai Ervin kandidátus, a Hadtörténeti Intézet igazgatója tartotta, a Magyar Tanácsköztársaság honvédő harcai címmel. Ele­mezte azt a helyzetet, amely­ben a magyar proletáriátus- nak fegyvert kellett fogni a néphatalom védelmére, fel­tárt néhány eddig ismeretlen katona-politikai kérdést, rá­mutatott a belső politikai helyzet és a Vörös Hadsereg harcai közötti összefüggé­sekre. Részletesen tárgyalta Julier Ferenc áruló szerepét, a tiszai offenzíva összeom­lásának főbb okait Dr. Liptai előadása után három korreferátum hang­zott el: Vadász Sándor, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tudományos mun­katársa, a román interven­ció szerepéről, Szabó Lász­ló őrnagy a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanára, a tiszai front jelentőségéről, Sánta Gábor őrnagy, a Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskola tanára pedig a Vö­rös Hadsereg repülőiről ér­tekezett LAPUNKBAN MÁR HÍRT ADTUNK ARRÓL, HOGY MÁRCIUS 1-ÉN’ TER­MELNI KEZDETT A KUNHEGYES! HÜSÜZEM, MELY EGY ÖTÖS TÁRSULÁSBÓL, JÖTT LÉTRE. AZ ÜZEMBŐL A FELDOLGOZOTT SERTÉSEKET SZOLNOKRA AZ FMSZ-HEZ, A KISKERHEZ, TÖRÖKSZENTMIKLÖSRA, TISZAFÜREDRE SZÁT L1T- JÁK ÉS TERMÉSZETESEN KUNHEGYES NAPONTA KAP TÖKEHÜST. HETI KAPACITÁSUK 40 SERTÉS FELDOLGOZÁSA. Ezek a sert ések az abádszalőki Lenin Tsz-ből valók Kemecsi László és Szabina Gyula a sertéshúst csontozza N. Zs. Egymillió Csaknem egymillió gumi­matracot készít idén az Or­szágos Gumiipari Vállalat. Kapható lesz az üzletekben a Gondola-star, amely gumi­matracként is használható, de laposfenekű csónakká is össze lehet gombolni. A vállalat legérdekesebb új­donsága eev úifajta ..surpi- tutaj” vagyis olyan gumicsó­nak lesz — valószínűleg még gumimatrac a nyár folyamán forgalomba kerül — amely elsősorban a horgászok kényelmét fogja növelni. Ezeket B termét-e- két az idén még a Budapesti Palma Gyár állítja elő, de mér megkezdődött a kem­pingcikkek gyártása az új nyíregyházi üzemben is, — egyelőre még csak kisebb mennyiségben. „Tallérgyár“, gebinben — Az ötletet az adta, hogy amikor Pesten először ettem sajtos tallért nagyon ízlett és felvillant bennem, ilyet mi is készíthetnénk otthon — mondja Perjési László, a jászberényi ÁFÉSZ iparügyi előadója^ Az ötlet tetszett a szövet­kezet elnökének is. Három hét alatt berendeztek egy kis ostyasütő üzemet, amely február elsejétől a sajtos, sós, ropogós, tallérokat, nyá­ri szezonban pedig a fagylalt tölcséreket „ontja”. A „gyár” legfontosabb felszerelése a két, gázzal fűtött sütőlap — ezek közé adagolják a még folyékony tésztát. Egy adag, azaz tíz dekagramm ostya 3 perc alatt sül meg. Az üzem havi kapacitása 8 mázsa tal­lér, amelvbői 3—4 ezer fo­rintot forgalmaz a szövet­kezet. Az üzemben ketten dol­goznak, pontosabban egy házaspár. Gebinben kapták meg az ostyasütőt; fizetésü­ket a teljesítményük után állapítják meg. Minden kiló „sajtos” után 5 forint a hasznuk. A létszámot azon­ban rövidesen fel kell emel­ni: legalább három-négy sze­mélyre, mert a jászberényi sós tallérokat megkedvelték a környező városokban Is, s a növekvő igényekkel ará­nyosan fokozni kell a terme­lésüket. Eddig Hatvanból, Gyöngyösről, Szolnokról kap­tak nagyobb megrendelése­ket. Egy szolnoki üzlet pél­dául 6 mázsa sós tallért vá­sárolt. Napirenden: a dpők Minősége Ma pártbizottsági ülés Martfűn A Tisza Cipőgyár üzemi pártbizottsága ma délután kibővített ülést tart a mű­velődési házban. Ezúttal egyetlen téma szerepel a na­pirenden. „A termékek mi­nőségének 1968. évi alaku­lása és a minőségre ható té­nyezők elemzése” című je­lentést vitatja meg. A téma előadója a párt­végrehajtóbizottság megbí­zásából Pados János, igaz- p-o ,órn ök A ^ ^Tl— tés készítői alapos, gondos munkával nasvon .iának lát­szó anyagot állítottak össze. Remélhetőleg pezsgő, konst­ruktív''vitát Vált ki a párt­bizottsági ülésen. Á Fasancr kamara ?gyüttes Jászberényben Ma folytatódik Jászbe­rényben a Székely Mihály napok programja. Délután 3 órakor a Petőfi klubban Fasang Árpád a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola igazgatója tart nvilvános előadást — a Jász­sági Népművelők Fóruma keretében — „Zenei kultúra és művelődés” címmel. Az előadáshoz kapcsolódó kö­tetlen beszélgetés és vita után a Fasang-kamaraegyüt- tes bemutatkozására kerül sor. A Székely Mihály általá­nos iskola igazgatósága pe­dig egésznapos dia- és film­vetítéssel egybekötött kiállí­tás-látogatást tart az iskola éoületében megnyitott em­lékkiállításra. \ Ki keresi őket? \ H elyszín: Szolnok, Várkonyi István tér, Ság- vári körút kereszteződés, azaz az északi csomó­pont Időpont: este tíz óra után. Szereplők; ti­zenéves legények — bocsánat a kifejezésért — falkája. A jelzett időpontban éppen azzal vannak elfoglal­va, hogy ujjaik közé szorított fűszálakból kicsikart har­sogó koncerttel kívánnak nyugodalmas jóéjszakát a környék meglehetősen fáradt lakóinak. Ahogy ablakomból elnézem őket, már meglehetősen régen állnak a strázsán. Ezt bizonyítja csapzott hajuk, maszatos képük és ruhájuk. Némelyikkel már kora délután is találkoztam a környéken, meglehet, akkor szervezkedtek. Nem csinálnak semmi különöset. Nem parittyáz- zák ki a lámpákat, nem törik fel a sarki ABC áru­házát, nem erőszakoskodnak, nem molesztálják a csit- ri lányokat. Pontosabban — még nem! Egyelőre az is kielégíti őket, ha iskola után — lehet, hogy néha helyette — összeverődve szédelegnek az utcán. Nem csinálnak semmit. Engem azonban éppen ez a semmittevés hoz ki a sodromból. Szeretném őket megkérdezni, van-e valami jó abban, ha egy tízegynéhány éves legényke csak úgy a nagyvilágban teng-leng? Bizonyosan azt a választ kapnám, hogy természetesen van. Biztosan van, hiszen a magukfajta emberkék nagyon nem szeretnek olyasmit csinálni, amiben nem lelik örömüket. Arra gondolok, hogy nagyon szép a szabad élet, a liberális nevelés, nade tízegynéhány éves korban és este tíz után? Vajon mit kereshetnek még most is az egyre kihaltabb utcán?™ Hallgatom a szellemesnek szánt bemondásokat, a fültépő rikoltozást, s e hangzavart a fiatalok iránt érzett minden szimpátiám ellenére sem tudom tavaszi májusi éjszakák hangulatát idéző éjjeli szerenádnak nevezni. Hallgatom őket, s az motoszkál a fejemben, hogy — meglehet — az illetékesek korántsem bosszankodnak. Szüleikre gondolok... Lehet, hogy nekik nem hiányoznak este tíz óra után ezek a kis emberkék az asztal mellől? Lehet, hogy ’ senki sem keresi őket otthon? Komolyan kérdem: ke- \ resi őket egyáltalán valaki? — molnár — i «i.f i«ii«i!iHiniitaiiii(iKiiiiiii!iaitaiiaHiiiiMaiié,ii!!iaMiiiRiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiii<iiiiiiiiiiiiiai ■SF r r r _ I vr ■ > Tíz ©y óta eloszor Nyereséges a Nagykunsági Állami Gazdaság Érthető az öröm a Nagy­kunsági Állami Gazdaság­ban, tíz év után most, nye­reséggel zártak. A sorozatos veszteség elkeseredést szült az emberek között Kilátás­talannak tűnő harcot vívtak a mostoha körülményekkel. A csaknem 16 ezer holdas gazdaság földjei mindössze nyolc aranykoronásak, s mélyfekvésűek. ötven kilo­méter hosszan szeli át a A kenderesszigeti kerület­ben épül az új lucernaliszt üzem. Idénykapacitása en­nek 300—400 vagon liszt. Eb­ből 80 vagonnal a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalatnak szállítanak. Jó pénzt kapnak érte. A többi abrakot pótol a gazdaság ál­lattenyészetében, hizlaldájá­ban. Igaz, az üzemnek május elején már működnie kellett volna, de berendezéseit ké­sőn szállították q Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárból. Ez anyagi ki­esést okoz a gazdaságnak. A lucematermesztés jöve­delmező üzemág. Azért is, mert évente 12—14 vagon apróma gfogásra ad lehetősé­get. Egy mázsa fémzárolt lu­cernamag ára 4900 forint, így a gazdaság 6.5—7 millió forint árbevételhez juthat. Korszerűsített tíl lattenyésztés A gazdaságban elhanyagolt gazdaságot a Berettyó, mely éveken át sok kárt okozott. Az ómechanizmusban a Nagykunságnak is előírták: mit termeljen. Mit sem tö­rődve azzal, hogy adottsá­gaival ellentétes a merev vetésszerkezet. A költségek itt is azonosak, vagy még magasabbak, mint a jó felté­telekkel rendelkező gazdasá­gokban, de az eredmények mások. volt az állattenyésztés is. A tehenészetben sok alacsony­hozamú jószágot tartottak. Pár év alatt szakosították, korszerűsítették a telepeket, az állományt kicserélték. Be­fejeződött a tbc és brucella mentesítés „ szarvasmarha- és sertéstelepeken. A gazdaságban felszámol­ták a veszteséges lótenyésze­tet Helyette meghonosodik, a kooperációban nevelt puly­ka és pecsenye-kacsa. Az idén 80 ezer pecsenyekacsát halastóban nevelnek fel. A Palotási Állami Gazdaság­ban keltetik a kacsákat. Négy gazdaság társulása ez. A Mezőtúri Állami Gazda­ságba Franciaországból meg­érkeztek a pulyka szülőpá­rok. Három állami gazda­ságban, jövőre már félmil­lió hibrid pecsenye-pulykát nevelnek fel a szaporulatból. A nagykunságiak ebben is résztvesznek. Bíznak az emberek A gazdaság fokozatosan szilárdul, a gazdálkodási eredménye javul. 1966-hoz viszonyítva 1967-ben 5 mil­lió, tavaly újabb 5 millió fo­rinttal javult az eredménye a korábbi árszinthez képest. A Nagykunság — kedvezőt­len adottságai folytán — té­rítést kap. Méghozzá, az összár bevételének 15 száza­lékát. Teljes joggal, hisz a rossz földeken is termelni kell. De végeredményben a több évre meghatározott ár­dotáció sokat lendített a gazdaságon. Biztonságot adott a vezetőknek, munká­soknak egyaránt. Tíz év óta először, például a fizikai állományú dolgozók 16 napi nyereségrészesedést kaptak. Ez jobb munkára ösztönöz és csökkenti a fluk­tuációt. A gazdaságban egyébként a műszaki fejlesz­tés nyomán csökkent az idő­szaki dolgozók száma, ugyan­akkor az átlagkereset havi 240 forinttal növekedett. A szociális beruházásokra is gondoltak: korszerű űzetni konyhák, éttermek és mun­kásszállások épültek a gaz­daság különböző kerületei­ben. Ha lassan is. de Nagykun­ság is talpra áll. — ni. i. — 2000 Ft-os kereseti lehe- | tőséggel FESTODENKBE férfiakat. 1700—1900.— forintos kereseti lehetőséggel új Korszerű fonodánkba és szövö- dénkbe lányokat felve­szünk. 5 napos munka­hét. hazautazást téritjük, albérletről gondosko­dunk. Jelentkezés levél­ben vagy személyesen. — Cim: ÜJpesti Gvapiúszö- vőgyár. Bp. IV., Berni út 1. szám. Adottságoknak megfelelő vetésszerkezet Három évvel ezelőtt új vezetők kerültek a gazdaság élére. Mészáros Mátyás igaz­gató irányításával alaposan megváltoztatták a vetésszer­kezetet, az adottságoknak megfelelően; Erre a megvál­tozott körülmények is lehe­tőséget adtak. A diktált terv­számok időszakában például 960, most csak 470 hold ku­koricát termelnek. De olyan talajon, hogy a termésmeny­nyiség most sem lesz sokkal kevesebb. Több mint a felé­re csökkent a cukorrépa te­rülete is. Kevesebb egynyári szálas­takarmányt vetnek, helyette ugrásszerűen megnőtt — 750- ről 2200 holdra — a lucerna vetésterülete. Ez a növény a sziken is díszük, s bizton­sággal termelhető. Az állat- tenyésztés igényeit kielégíti, sőt értékesítésre is jut. f Épül a lucernaliszt üzem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents