Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május 9. Csehszlovákia felszabadulásának évfordulójára MA huszonnégy esztendeje, 1945 május 9-én a szovjet csapatok szétverték a hitleri hadsereg utolsó maradványait is, és ezzel befejezték Csehszlovákia felszabadítását a fasiszta iga alól. A szovjet hadsereg soraiban ott harcolt az I. cseh­szlovák hadtest is, parancsnokával, Ludvik Svobodával, az ország mai elnökével az élen. Hozzájárult az ország felszaba­dításához az a hősi küzdelem is, amelyet Szlovákia hegyei­ben szlovák, szovjet, magyar, francia és más nemzetiségű partizánok egységei folytattak a hitleristák és bérenceik ellen. Csehszlovákia felszabadításáért 140 ezer szovjet katona adta életét. A felszabadulás után a csehszlovák nép csakhamar fel­ismerte, hogy a polgári politikusok a háború előtti burzsoá köztársaság helyreállítására törekszenek. Az ország progresz- szív tömegei a kommunista párt körül tömörültek és 1948 februárjában elsöpörték a burzsoá restauráció erőit. Cseh­szlovákia a szocialista fejlődés útjára lépett, és a dolgozó osztályok minden módon kinyilvánították, hogy ez végleges elhatározásuk. A szocializmus építésének időszaka nagy sikereket ered­ményezett. Az ipar termelése a többszörösére emelkedett, új létesítmények hosszú sora lépett be a gazdaság vérkeringé­sébe, megújhodott a régi cseh kohászat és gépipar, új ipar­ágak keletkeztek. Szlovákia, amely a burzsoá köztársaságból csak rossz emlékeket őrizhetett meg, a szocializmus éveiben az országos átlagnál jóval gyorsabban fejlődött, és közelebb jutott a cseh területek színvonalához. Az anyagi fejlődést a szellemi felemelkedés kísérte, különösen a néptömegek műveltségi átlagszínvonalának növekedése. Nem a szocializmus eszméi vagy törvényszerűségei, ha­nem egyes vezetők tévedései okozták, hogy Csehszlovákia fejlődése, a hatvanas évek eleje óta lelassult, a népgazdaság szerkezetében torzulások következtek be, a szocialista de­mokrácia sérelmeket szenvedett. A kommunisták ismerték fel elsőnek, hogy a társadalom megújulásához reformokra van szükség, és nemcsak meghirdették, hanem hozzá is kezd­tek a reformok végrehajtásához. Csak sajnálni lehet, hogy a jobboldali, szocialistaellenes erők e folyamat során olyan nagy befolyásra tehettek szert, amelyek az ismert esemé­nyekhez vezettek. A CSKP áprilisi plénuma óta a vezetés ismét eM szi­lárdsággal és határozottsággal irányítja a társadalmat és arra törekszik, hogy a néptömegek támogatásával felülkere­kedjék a nehézségeken. A magyar nép őszinte együttérzéssel és rokonszenwel kíséri ezeket az erőfeszítéseket és azt kí­vánja, hogy a csehszlovák nép mielőbb visszatérhessen a tel­jes konszolidáció, valamint az alkotó munkához szükséges nyugalom állapotába. Felszabadulásának évfordulóján szívé­lyes testvéri és elvtársi üdvözletünket tolmácsoljuk északi szomszédunknak. » Megjelent a Nemzetközi Szemle májusi száma Ä napokban emlékezünk meg a Kommunista Intema- cionálé megalapításának 50. évfordulójáról. Ez alkalom­ból a Nemzetközi Szemle a Pravda alapján közli M. A Szuszlov beszédét. Végigte­kint a Kommunista Interna- cionálé megalakulásától' el­telt időn, méltatja érdemeit, törekvéseit. A XX. század csaknem egynegyedén át működő Kommunista Inter- nacionálé következetesen folytatta Marx és Engels, az I. Internacionálé és a párizsi kommün ügyét, történelmi szerepet játszott a világ forra­dalmi folyamatában, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom fellendülésé­ben. Kongresszusain foglal­kozott a nemzeti felszabadí­tó harc problémáival, segít­séget nyújtott a gyarmati és függő országok kommunista pártjainak, harcot vívott a jobboldali és a „baloldali” opportunizmus ellen; 1943; májusában a kom­munista pártok elhatározták B Kommunista Intemacioná- lé feloszlatását — „ez a szer­vezeti forma túlhaladottá vált”. A mai viszonyok kö­zött a kommunista pártok nemzetközi kapcsolatainak más formák felelnek meg; De a kommunista mozgalom egységének megszilárdítása, a mozgalomban felmerült nehézségek leküzdése — mint erre a Kommunista In- tenacionálé tapasztalatai is tanítanak — csakis a mar­xizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus meg­ingathatatlan talaján lehet­séges. További cikkek a Nemzet­közi Szemléből: Vo Nhan Tri: A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság gazdasága a háború viszonyai között (Mezsdunarodnaja Zsiny), D. Volszkij: Pekingi kalandorok (Novoje Vremja), A. Klimov és V. Laptyev: Az el nem kötelezettség politikájának néhány kérdéséről (Mezsdu­narodnaja Zsizny). Walter Bartel: A Németországi Nemzeti Demokrata Párt külpolitikai céljai (Deutsche Aussenpolitik), Brigitte Fri- ang: Szélsőséges breton nacionalisták között (Le Monde Diplomatique), A Melnyikov: Az amerikai munkásosztály struktúrájá­nak változása (Mirovaja Ekonomika i Mezsdunarod­naja Otnosenyija), Usami Kobajasi: A virágzás keserű gyümölcse (Za Rubezsom), Fennkölt ajkak (az Observa- tora Románéról) (Der Spie­gel), M. B. Mityin: Brzezins- ki út téves számításai (No­voje Vremja) Események nyomában.™ Az Alföldlön is épülhetne szénsavgyár Magyarország világviszony­latban is az elsők között áll a természetes széndioxidgáz vagyonával. Ebből, eddig csak azt az előnyt élvezhet­tük, hogy talán az egész vi­lágon mi állítottunk elő leg­olcsóbban szódavizet. A nyugatról érkező turistáknak ez meglepetést okozott, mert pl. Franciaországban egyes asztali borok jóval olcsób­bak a szódavíznél. Nálunk 1 liter szódavíz házi előállítási költsége mindössze 60 fillér, míg a legolcsóbb asztali bor litere ennek több mint tízszere­se. Ilyen körülmények kö­tött nem csoda, ha a hazai szénsavellátás, és a szénsav­gyártás csak akkor került a gyújtópontba, amikor a sze­rencsétlen kimenetelű repce- laki robbanás következtében az egész hazai ellátás telje­sen. megszűnt. Felvetődik azonban az a kérdés is, vajon hazánkban Répcelakon kívül van-e má­sutt is természetes forrásból származó széndioxid? Van! Az utóbbi években az Al­föld számos helyén tártunk fel széndioxidban dús föld­gázt, sőt egyes helyeken majdnem tiszta széndioxid­gázt is találtunk. A levegőbe engedik a széndioxidot A hasznosításban első volt a pusztaföldvári előfordulás, ahol ma már a széndioxidos szénhidrogéngáz az Orosházi Üveggyár kemencéinek fűté­sére szolgái. A répcelaki szénsavgyárban külön tech­nológiát kellett kidolgozni a széndioxidgáz szénhidrogén mentesítésére. Az Orosházi Üveggyár kemencéiben ez a szennyező alkotó kiég és a kemencékből viszonylag tel­jesen szénhidrogénmentes széndioxidgáz távozik. A hazai szakemberek javaslatot teittek a füstgázból való széndioxid gyártására is, hogy azt kompresszorokkal sűrítve ipari célokra haszno­sítsák. Ez a szellemes és gazda­ságos javaslat, — talán mi­vel újításként is akarták ke­zelni, — megbukott A ja­vasolt eljárást külföldön számos országban alkalmaz­zák, Orosházán viszont a levegőbe kerülve vész el a népgazdaság számára, na­ponta százezer köbméternél is több széndioxid. Az utóbbi évek kutatási tevékenysége során megta­láltuk a nagykőrösi és a rákóczifalvi széndioxidgáz­mezőket is. Földalatti kész­letük kisebb ugyan a miliá- Iyi környékinél, de arra ele-' gendő már, hogy biztos bá­zisa legyen egy alföldi szén­dioxid előkészítő-feldolgozó üzemnek. Kihasználatlan a rákóczifalvi mező A rákóczifalvi előfordu­lásra települt most egy kí­sérleti magnezitmű. Ebben a már próbaüzemelő műben a pilisvörösvári dolomitból és az alföldi széndioxidból állítanak elő tűzálló magne­zitet. Az új maznezitüzem nemcsak import pótlást, ha­nem export lehetőségeket is teremthet A véglegesen elkészült magnezitüzem éves szinten már 90 ezer tonna széndi­oxid-gázt használ fel, de mellé lehetne telepíteni egy kisebb kapacitású szénsav­gyárat is. Ez a beruházási költségeket kedvezően csök­kentené, mert a kommuná­lis, szociális létesítmények terhe megoszlana. Teljesen kihasználatlan a nagykőrösi terület tekinté­lyes széndioxid vagyona is. Export lehetőségek Magyarországon a széndi­oxid termékek előállítása eddig nem volt „üzlet”, pe­dig a széndioxidból készült szárazjeget egyrészt a hazai piac nélkülözi, másrészt kül­földi piacokon is korlátlanok az eladási lehetőségei. A felsorolt alföldi termé­szeti lehetőségek mellett va­lóban megfontolandó, hogy az egész országban továbbra is csak egyetlen szénsavgyá­rat tartsunk üzemben. Keve­sen tudnak arról, hogy a répcelaki robbanás következ­tében megszűnt szénsavfel­dolgozó üzem nemcsak a háztartásoknak okozott gon­dot. Az ország kénytelen volt nehéz valutáért külföld­ről biztosítani az ipar részé­re is szükséges szénsavat, mivel az az acélgyártásnál és egyéb ipari folyamatok­nál is nélkülözhetetlen alap­anyag. A most végrehajtott 100 millió forintos rekonstruk­ció kedvezően emeli a rép­celaki szénsavgyár kapacitá­sát, növeli a nyugati ex­portra való termelést is. Fekete Imre A győzelmes ... ...fenn lobogott a Reichstag kupoláján. A szovjet harco­sok a hosszú út végére ér­tek. Az elkeseredetten véde­kező fasiszták az utolsó pil­lanatig igyekeztek megaka­dályozni a történelem igaz­ságszolgáltatását. Akik a hőstettet végrehaj­tották, Kantarija és Jego- rov, — egyszerű szovjet em­berek. I Az Unter den Linden vé­gén van egy kis tereeske. Itt az év minden szakában ta­lálkozhatunk külföldi turis­tákkal, akik messzi tájakról érkeznek. Egy nyári napon, szovjet katonák gyűrűjében, barnaruhás férfi látogatott ide. Mellét arany csillag dí­szítette. Az idegenvezető már mindent elmondott, ezért az aranycsillagos férfi felé fordult a turisták fi­gyelme. — Ki 6? — kérdezte egyikük tört orosz nyelven. — Kantarija — hangzottá válasz. Egyéb magyarázatra már nem volt szükség, kö­rülfogták. fényképezték, kérdéseikkel ostromolták. Az is érdekelte őket, mi történt az emlékezetes nap óta. — A háború után vissza­tértem a régi szakmámhoz. Ács brigádvezető vagyok, — válaszolta Kantarija. — Gyá- rakat, iskolákat, lakóházakat építettünk. Legutóbb, hu­zamosabb időn keresztül, partvédelmi műveket emel­tünk. Védtük a várost a tengertől. Arról Kantarija már hallgatott, hogy kiváló újító. Legutóbbi javaslata alapján 1 kilométer partszakasz ki­építése 30 ezer rubellel ol­csóbb. Már a négyszázadik kilométernél tartanak. Jegorovot ritkán találhat­juk otthon. A Tejkonzerv­gyárban dolgozik. Szabadide­jében előadásokat tart, szin­te képtelen eleget tenni az összes meghívásnak. Párt- szervezetek, komszomolistak, pionírok kívánnak vele ta­lálkozni, a szemtanún ke­resztül visszapillantani a történelembe. Jegorov szobájának falán két — egymáshoz nagyon hasonlító — fénykép. Az egvik 1945-ben. a másik 1965-ben készült. Mind a kétszer Jegorov a díszszem­lét megnyitó zászló mellett lépkedett. Nézzük a képet és faggatjuk azokról a régi na­pokról. — A harc egy pillanatra sem csendesedett. Az aknák robbanása a lövedékek fü­tyülése, a repeszek csöröm­pölése egyetlen kérlelhetet­len bömbölésbe olvadt. Kán­torijával már több órája fe­küdtünk a Reichtag tetején, de moccanni sem lehetett. — Előzőleg társainkkal ve- rekedtük át magunkat a Kancellária épületét védő fasiszták gyűrűjén. Bent az épületben sem volt köny- nyebb a dolgunk. Végül, 12 óra körül, már csak az ég­bolt volt fölöttünk. Előbbre mégsem juthattunk, olyan sűrűn lőtték a tetőt. Este 8 órakor, besötétedés után, vé­gül is sikerült elérni a ku­polát. Másnap reggel, a fel­kelő nap sugaraiban ragyo­gott a Győzelmi Zászló Mihail Jegorov 1942-ben — tizenkilenc éves korában — Szmolenszk környékén harcolt, mint partizán. öt katonai szerelvényt robban­tott fel, számtalan össze csa­pósban vett részt. Véginhar- colta Európát, mint harci felderítő; így jutott el Ber­linbe. Eiőérzetfeldolgozó központ New Yorkban intézet léte­sült az előérzetek gyűjtésé­re és tanulmányozására. Az előérzeteket és jóslásokat nyilvántartó különleges köz­pont felszólított minden jö­vendőmondót, hogy közölje álmait és látomásait. A köz­pont egyéni vagy családi vo­natkozású dolgokkal nem foglalkozik, kizárólag állami és nemzetközi színtű esemé­nyek előrelátása érdekli. A beérkező jelentéseket amelyeken pontosan feltün­tetendő, hogy a megsejtett eseménynek mikor kell be­következnie, s hogy mikor támadt az előérzet, gondosan regisztrálják, s természete­sen feltüntetik a beérkezés időpontját is. Ezután az ok­mányokat négytagú kompe­tens bizottságnak adják át. A New York-i központ még fiatal és egyelőre nem tud számot adni tevékenysé­géről. Ellenben a hasonló jellegű londoni iroda, amely­nek élén dr. R. D. Barker neves angol ideggyógyász álL már dicsekedhet bizonyos eredményekkel. A munka itt egy évvel ezelőtt indult meg, s azóta négyszázhatvankilenc előérzetet regisztráltak. Kö­zülük tizennyolc bevált. E 18 előérzet közül 12 két sze­mélytől származik. Ezt a két személyt természetesen most a legtüzetesebb vizsgálatnak és a leggondosabb megfigye­lésnek vetették alá; Így tehát az angolszász országok jövendőmondói és mágusai körében nagy ■élénkség uralkodik. Nem csoda, hiszen végre az ő „munkakörük” is tudomá­nyos alapot kap. Kísérletek hallhatatlan hangokkal Az ultrahangok segítségével végzett kutatások világ­szerte az érdeklődés középpontjában állnak. A fizikai és kémiai reakciók az nltrahangtérben a szokásostól elté­rően zajlanak le, a szilárd testek érdekes változásokat szenvednek, a halmazállapotváltozások meglepő eltérése­ket mutatnak. E kísérletekhez az ultrahang-energia nagyfokú összpontosítására, koncentrálására van szükség. Szovjet tudósok fejlesztették ki a képen látható kis­méretű nltrahang-koncentrátort, melynek fókuszában négyzetcentiméterenként 20—80 kilowattos teljesítményt lehet létrehozni. A kutatások tapasztalatai gyorsan közkinccsé válnak, részben ennek köszönhető, hogy pl. a távközlés, a finom- mechanika, ft metallurgia, a vegyipar területén egyre újabb technológiai tökéletesítéseket hajtanak végre a szakemberek az ultrahangok alkalmazásával. Az angolok vasárnapja Kivonulnak őfelsége kép­viselői. Száznégy megy ki jobbról, 95 balról. Ez azt je­lenti, hogy 104 képviselő szavazott Parker munkás­párti képviselő javaslata mellett. Ez a javaslat azt akarja, hogy változtassák meg „a vasárnapi szórakozás törvényét”, az érinthetetlen „vasárnapi szabályzatot”, amely éppen olyan régi, mint az alsóház elnökének parókája, és amely 55 mil­lió angol vasárnapi időtölté­sét szabályozza, „a vasárna­pi szórakozás törvénye” a XV. század puritán törvé­nyei közé tartozik. „Pénzzel, vagy fogházzal büntetendő minden személy, aki ahe­lyett, hogy vasárnap nyu­godtan otthon ülne és tisz­telné az Istent, színházba, bálba megy, zajt csap, amely a szomszédját zavarhatja el­mélkedésében vagy sportlát­ványosságon vesz részt” — mondja. John Parker hosszan ta- nulmányozta a vasárnap el­töltésének „szabályozását” és már 1953. óta igyekszik meg­győzni a képviselőket ennek a törvénynek a nevetséges voltáról, amely megengedi a kereskedőknek, hogy vasár­nap csokoládét árusítsanak, de szalámit már nem és egy csésze teát sem. <5 „a szabad vasárnapok” bajnoka, de van egy hatalmas ellensége, amelytől fél: ez az Isten- tisztelet Társasága, amely Isten napjának szigorú tisz­teletben tartásáért szál} síkra. w'rnmmwrmamma »mmmmmmmmm auwammmmmi

Next

/
Thumbnails
Contents