Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május 7. IV. Szolnoki Kulturális Hetek Szimfonikus zenekarok találkozója Szolnokon A Szolnoki Kulturális He­tek keretében rendezték meg hétfőn a szimfonikus zene­karok találkozóját. Első íz­ben próbálkoztak ilyen jelle­gű rendezvénnyel Szolnokon és teljes a siker. Három me­gye központi öntevékeny ze­nekara adott közös hangver­senyt, s a színe®, változatos műsoron kívül ez kitűnő le­hetőséget teremtett a tapasz­talatcserére. A három zene­kar különböző alapokról in­dult, különböző körülmények között működik, egyben azonban megegyeznek: tag­jaik sokszor igen nagy áldo­zatok árán, szabadidejüket feláldozva, a zene iránti ra­jongással jönnek össze, hogy muzsikáljanak. A három ze­nekar ma már megyéjük kul­turális életének fontos té­nyezője. Ifjúsági körhang­versenyek, filharmóniai bér­letsorozatok jelzik, hogy le­het rájuk számítani. Fentebb említettem, hogy különböző alapokról indultak. A békéscsabaiak 1959-ben alakultak, az egriek 1963- ban, de már itt-ott bizony zsákutcába futott múlt áll mögöttük. A szolnoki szim­fonikus zenekar is több­szöri nekifutás után 1965- ben alakult meg. A zenekarok életében vál­tozást hozott az is, hogy szervezetileg a városi taná­csoktól a megyei művelődési házakhoz kerültek. Nagyon örvendetes volt, hogy nem­csak a zenekarok, hanem a művelődési házak illetékes szakelőadói is találkoztak, s meghallgatták egymást, hogy ki, hogyan tudja előterem­teni a „szükségest", hogyan tudják egyengetni a zenekar útját. Hiszen nem alakult és nem is alakulhatott ki egy­séges szemlélet a zenekarok fenntartásával kapcsolatban. Az egyik még küszködik az­zal, amin a másik már túl­jutott. Az egyik együttes csak a zeneiskolai tanárokra, a magasabb osztályokba járó növendékekre támaszkodhat. A másiknak a honvéd hely­őrségi zenekar is segít A harmadik bázisának mond­hatja a helyi színház zene­karát. Sokszor hangzott el a nap folyamán: ti hogyan csi­náljátok? A bemutatott műsorról annyit: a három zenekar ép­pen különböző lehetőségük folytán három szín, három műsorösszeállítás. A békés­csabai zenekar (karmester: Sárhelyi Jenő) a barokk ze­nére fektette a főhangsúlyt, bár a Vivaldi és Rosetti mű­vek mellett romantikus és mai műveket is bemutatott A Farkas István vezetése alatt működő egriek magyar műveket hoztak, köztük Far­kas Ferenc Mátrai képek cí­mű szvitjét, amelyet a szer­ző az egri szimfonikus zene­karnak komponált, s az öt hónappal ezelőtti ősbemuta­tón sajátmaga vezényelte az együttest A szolnoki szim­fonikus zenekar (karmester: Báli József) „nagy” hang­versenydarabokat mutatott be a Sevillai borbély nyitá­nyát és Beethoven ötödik szimfóniáját. Rangsorolás, díjkiosztás nem volt A jól sikerült ta­lálkozón viszont megismer­ték egymás munkájának eredményeit, egymás életét, s az esti hangverseny méltó volt a Szolnoki Kulturális Hetek egyre színvonalasabb programjához. K. J. Blaiberg fogat húz Fokváros (MTI) Dr. Phillip Blaiberg , vi­lág legrégibb újszívese, akin Barnard professzor 1968. ja­nuárjában hajtott végre szívátültetési műtétet, kitű­nően érzi magát, olyannyira, hogy visszatért — legalább­is alkalmilag — eredeti fog­orvosi teendőinek gyakorlá­sához. Dr. Blaiberg egy fogászba­rátjának rendelőjében saját­kezűig minden segítség nél­kül kihúzta feleségének két fájós fogát, A foghúzás után kijelen­tette, elég erősnek érezné magát ahhoz, hogy folytassa régi hivatását, de mégis úgy gondolja, hogy 35 évj fogor­vosi gyakorlata végered­ményben elég egy életre. f Á szószátyár Európa ta rendszerektől való szabad­ságról? Nem. akikoriban Ke­let-Európábán ezeknek a népellanes rendszereknek már nyomuk veszett. Irta: Manuil Szemjonov A világrészek beezélékeny- ségének fokáról szólva talán kétség férhet a címhez. Va­lóban. bebizonyítható-e, hogy Afrika hallgatag. Ausztrália szűkszavú. Európa pedig szü­net nélkül fecseg? A hat kontinens népei úgy beszél­nek. ahogy tudnák. Olykor igen harsányan, teljes hang­erővel, máskor jóbarátok módjára nyugodt, meghitt beszélgetést folytatnak, sőt időnként még a szerelmesek nyelvére, a suttogásra is át­térnek. E nyilvánvaló igaz­ságok ellenére a szerző mégis ragaszkodik a címhez: Euró­pa szószátyár. Legalábbis az. amelyről az alábbiakban szó lesz. A csodagyerek Ez a gyetek 1949 decem­berében született München határában. Akkoriban sok ilyen gyermek született a há­ború utáni Európában. — az első békés évek első gyer­mekei. Örömet is hoztak, aggodalmat is keltettek: va­jon hogyan alakul majd a sorsuk, akad-e megfelelő hely számukra a véres há­borútól elcsigázott kontinen­sen? Mellesleg szólva a mün­cheni gyerek sorsa senkiben sem támasztott kételyeket. Nagy jövőt és tüneményes sikereket jósoltak nefki. S ezek a sikerek nem is várat­tak sokáig magukra. A gyerek születése után mintegy hét hónap múlva, nevezetesen 1950. július 4-én megszólalt. Családi és rokoni körökben erre a tényre bol­dogan összesúgtak: — Hallod John, megszólalt, beszél! — kiáltotta a tele­fonkagylóba Allan öuHes, amikor felhívta testvérbáty­ját John Foster Dullest. Ilyanténképpem az örömteli hír, hogy a müncheni gyer­mek megszólalt, gyorsan el­jutott mindazokhoz. akik bölcsőjénél álltak és jöven­dő fejlődésének alapjait le­rakták. A legkellemesebb az volt, hogy a gyermek nemcsak, hogy megszólalt, hanem egy­szeriben „hét nyelven” kez­dett beszélni. Ugyanis rend­szeresen: felderítette a politikai élet tényeit cseh és szlovák nyel­ven; meghamisította a legfris­sebb jelentéseket lengyelül; vidám dalocskákat dudo- rászott bolgárul; meghamisította a nemzet­közi eseményeket ízes magyar nyelven; háztartási tanácsait min­den román háziasszony nagy­szerűen megértette. Csakugyan Ebből a gyerekből valóban csak úgy ömlik a szó. Hangszálainak erejét a legkorszerűbb technikai esz­közökkel berendezett 32 rá­dióadóból ítélhettük meg, amelyek közül 13 München­ben. 19 pedig Lisszabon kör­nyékén működik. Ezek az adók hetente hét napon ót (munkaszűnnapok nincsenek) együttvéve napi 70 órában sugározzák mű­soraikat. S noha a gyermek nyelve időnként megbotlik a fáradtságtól, a gyerek gya­korlatilag állandóan beszél. De nemcsak beszél, hanem hallgat is. Londonban. Pá­rizsban. Brüsszelben. Stock­holmiban. Bécsben, Athénban és más európai városokban együttvéve 15 különleges iroda gyűjti a csodagyerek számára a hétköznapi nyel­ven hallomásnak, pletykának és dajkamesének nevezett információt. ötven felvevő központ van, tucatnyi nyelven folyik a rá­bőbeszédű dióhallgatás. Naponta átlag 18o ezer szót rögzítenek magnószalagokra; Mindezt közvetlen csatornákon to­vábbítják Münchenbe, abba a hatalmas konyhába, ahol a gyermek ételeit főzik; Egyébként érdemes bemu­tatni magát a konyhát is. Több imnt ezerhatszáz kukta szorgoskodik itt. Eb­ben a nemzetközi konyhában igen változatosan főznek. A főszakács természetesen amerikai. A szakácsok nyu­gatnémetek. Az ételei sa­játos ízeit a kelet-európai or­szágok emigránsai hivatottak megadni; Különféle, legin­kább költött néven tevékeny­kednek. olykor tudományos fokozatokkal és doktori, ma­giszteri, stb. címekkel ren­delkeznek. Mindnyájan nyu­godtan használhatnák azon­ban az áruló fedőnevet, amely teljes mértékben tük­rözi politikai mivoltukat és erkölcsi arculatukat. Milyen szabad Még -nem tettünk róla em­lítést, bog)! milyen névre nak” hívják. Igen, München egyik külvárosában 1949 de­cemberében ezt a nevet kap­ta a hatalmas rádióállomás. Szabad Európa... Vajon milyen szabadságot kezdett hirdetni létének első nap­jaitól kezdve? Talán a hitleri zsarnokság­tól és a barna pestistől va­ló szabadságot? 1949-ben er­ről már késő lett volna be­szélni, mivel a hitleri impe­rializmust már szétzúzta a szovjet hadsereg, a (népek hatalmas nemzeti felszaba­dító mozgalma pedig nem hagyott köt kövön Európában a hitlerista ,.új rendből”. Akkor talán a minden por. cihájából rothadt manarchis­A Szabad Európa rádióál­lomás által mérges nyáltól fuldokló hangon hirdetett „szabadság” jellegéről fogal­mat alkothatunk, ha figye­lembe vesszük, hogy ez a rádió egyidejűleg született meg az agresszív NATO- tömbbel és hivatalos gazdá­ja a „keresztes hadjárat a szabadságért” szervezet, va­lamint a „Szabad Európa bi­zottság” — New York. Park Avenue 2. A kommunista -ellemesség mérgezett fullánkja az a nyelv, amelyen a Szabad Eu­rópa beszél. S nem véletlen, hogy gazdái őszinteségi ro­hamaikban a „NATO” hű­séges segítőtársának és „a vörösök által emelt hangso­rompó áttérőjének” nevezik. Miről látja jobbnak hallgatni ? A Szabad Európa rádióál­lomás költségvetése 1967-bön 44 millió nyugatnémet már­ka volt Tavaly valószínűleg jóval meghaladta ezt az ösz- szeget is. Honnan származik ez a pénz? A rádióállomást hivatalo­san magánszemélyek adomá­nyaiból tartják fenn. Évente nagy csinadrattával lrisért adománygyűjtő kampányo­kat szervezne!» A rádióállomás igazi, va­lódi költségvetése azonban hétpecsétes titok. A Rocke­fellerektől, Morganoktól, Schröderektől. a texasi olaj- társaságoktól. az ESSO, Ford, General Motors konszernek­től kapott hatalmas koncok­ról a szószátyár Szabad Eu­rópa jobbnak látja hallgatni. Természetesen a Pentagontól és a Központi Hírszerző Hi­vataltól kapott összegeket is a lehető legtitkosabban keze­lik. A rádióállomás alapokmá­nya kimondja: „A Szabad Európa Rádió magánvállalat, amely létét az amerikai nép áldozatkészsé­génefe köszönheti,’* Mint mindig, most is csak a fél igazságot mondták ki. Igen, a Szabad Európa a Dupontok, a Rockefellerek, és Morganok magánvállalata, akik — R. Smith nyugalma­zott hadseregtábomoknak, a Szabad Európa igazgatójá­nak nyílt beismerése szerint .mélységesen érdekeltek ab­ban. hogy Kelet-Európa ne maradjon örökké kommu­nista.” » A müncheni gyerek fel­nőtt, idestova betölti 20. életévét Idővel még falán­kabb, még rikíáesolőbb és még aljasabb lett. Tavaly, a csehszlovákiai események idején a Szabad Európa 24 órás adásra tért át. Szünet nélkül ontotta a hazugság és rágalom özönét, uszító felhívásokat sugárzott. Igen, a NATO, a Penta­gon és az amerikai mono­póliumok közös gyermekének az a legfontosabb teendője, hogy beszéljen- Ennek meg­felelően a Szabad Európa éjjel-nappal rágalmaz, provo­kál. uszít. No®, ezért olyan szószátyár ez az „Európa”... Fordította: Dosek Lajos A Műszaki Anyag* és Gépkereskedelmi Vállalat MŰSZAKI BECSLÉST tart Szolnok városban S 1969. május 15. írásbeli bejelentéseket kérjük a Magyar Hirdető kirendelt­sége elmére! Szolnok, Beloiannisz utca 10. sz. beküldeni. Budapesti elmünk: Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, Budapest. VI.. Népköztársaság útja 28. Telelőn: 127—781. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek* stb. eladásával, vételével és közvetítésével. KÉPERNYŐJE ELŐTT Az elmúlt hét programjá­ból két produkcióra emlé­kezhetünk szívesen: a Kele­ti Márton rendezte „Bözsi, meg a többiek”-re és az Al­fonzé Sastre drámájából ké­szült tévéjátékra, A szájko­sárra. S bár műfajban eltér­nek egymástól, s hangvéte­lük is más — egyik mai mu­latságos játék „vendégség!” alapon, a másik véres tragé­dia a spanyol polgárháború utánig évek Hispániájából — a néző számára valahogy együvé kívánkoznak, egybe­kapcsolja őket a televíziós megvalósítás a szokásostól elütően magas színvonala; Az avatott rendezői munka Ruttkai Arról, hogy Bözsi csalt egy van, s az is csak a képer­nyőn létezik, s Ruttkai nél­kül elképzelhetetlen lenne. Amit az ő három gyermekes családanyája mível környe­zetében és környezetével az még egy földre szállt an­gyalnak is sok lenne, akiben még mellékesen egy kis ör­dög is megbújna. Pedig amit csinál, nincs abban semmi ördöngösség és semmi föl­döntúli. Csak egy kis női furfang kell hozzá, no meg asszonyi lelemény, aztán hit- vestére; buzgalom és sok-sok szeretet; önmaguké, az em­bereké, az életért. Gáz kel­lene 3 lakásba. Bözsi latba veti nőiségét: akcióba lép a gázmémöknél. Bandi bácsi­nak beutaló kellene a Bala­tonra, máris átadja neki az övét. Gyerekeitől megtanulja a legújabb táncot, s egy lris kacérságért sem kell a szom­szédba mennie. Mindezt Ruttkai olyan természetes­séggel adja, hogy már-már épp úgy, mint az elmélyült színészi játék. Keleti Már­ton szellemes és elegáns könnyed, Esztergályos Ká­roly drámaian súlyos tiszta rendezése. És a színészek közül egy elbűvölő Ruttkai, vagy az ereje teljében meg­szólaló Básti Lajos. Általuk lett maradandó élmény Bö­zsi vendégeskedése és a spa­nyol A szájkosár. Hisz sem Pongrácz Zsuzsa forgató- könyve, sem Sastre drámája nem kiemelkedő munka, il­letve nem igazán élvonalba tartozó mű. De mert megva­lósításukra legjobb erőit „mozgósította” 3 televízió, a siker nem maradhatott el: a néző „meggyőzetett”. Miről? „Bözsi“ kísértésbe esünk, nem ő maga-e Bözsi — egy az egy­ben. A többiek, a meghívott vendégek apró-cseprő ba­jaikkal, pletykáikkal szinte eltűnnek Bözsi árnyékában. Inkább csak a kispolgári gondolkodásmód negatív mo­delljei, mintsem valóban élő figurák. Ami velük történik, nem mindig olvad fel a ven­dégség természetes közegé­ben — erősen betéteknek hatnak. De hát a Bözsi nem is akar társadalmi szatíra lenni, inkább csak szórakoz­tató játék finom fricskával. Ennek a szándéknak — né­mi terjengősége ellenére is — jól megfelelt Keleti Már­ton filmje. A két rész lát­tán már azt is természetes­nek vennénk, ha a Bözsi folytatásából egy televíziós „Szabó-család” kerekednék ki. persze annál igényesebb módon. És csak Ruttkaival a főszerepben, aki nemhogy elhalványodna a szürke kép­ernyőn, de szinte kivirágzik, kiszínesedik; A szájkosár Drámából készült tévéjá­ték mindenekelőtt arról győzhette meg a Lorcát is is­merő nézőket, hogy Alfonzo Sastre drámája nem sok újat jelent a Lorcáéhoz képest. A Franco-rezsim valóságból táplálkozó, az erősen fojtó és fojtogató drámai légkör a balladásdrámaiság ősi ízek­kel is elegyítve sokban em­lékeztet a tragikus sorsú Ixirca színpadi világára. Még a vér sem hiányzik be­lőle. Isais Krappo „kezéhez tapad”, aki hátulról, orvul lövj le váratlan látogatóját, aki az éj leple alatt érkezik, hogy elégtételt vegyen csa­ládja kipusztítóján, a hajda­ni vérengző különítményes Krappón. Mert a polgárhá­ború idején Krappo rette­gésben tartotta az egész kör­nyéket, ő volt a nemzeti hadsereg területi parancsno­ka. Most már csak mint csa­ládfő gyakorolja zsarnoki tisztét, s változtatja szinte kibirhatatlanná a hattagú család életét. Amilyen kor­látlan hatalmat gyakorol, abból következtethetünk kü­lönítményes múltjára. Szót senki nem mer emelnj elle­ne a házban. Menye Luiza azonban megtöri a hallga­tást, s szavai nyomán fény derül a családban az öreg Isaias régi és mostani bű­neire. Érdekes, hogy az író- '«UfO mintha mégsem ítélné el egyértelműen Krappot. Mint-- ha életerejét és szenvedélyes életszeretetét túlságosan is respektálná. Az anyával (Su­lyok M.) együtt 6 is inkább szánja „hősét” mintsem el­ítéli. Pedig mi szerintünk* mai nézők szerint, akinek emberek élete szárad a lel­kén, nem szánalmat, hanem kötelet érdemel. Hisz Krap­po asszonyt gyaiázott meg és ártatlan gyermeket is ölt — erre pedig nincs mentség.- Érdekes, de érthető módon ez az elvi, politikai írói en­gedmény vagy engedékeny­ség esztétikai gyengeségbe csap át 3 drámában Ezért törik meg a nagy feszültségű dráma íve, s ezért veszít erejéből a dráma befejezése. Pedig a tévéváltozat vala­mennyi szereplője helyén van, s szinte egymást múl­ják felül. Sulyok Mária ma­ga az élő eleven megbocsájtó anyai fájdalom, de telitalálat Szirtes Ádám tehetetlenül vergődő Jüanja is és éppúgy öze Lajos fellázadt Teoja, valamint Drahota Andrea izzó Luizája. Bíró Miklós képe; tiszták voltak, semmi­féle felesleges díszítő elem nem zavarta képeinek mű­vészi puritánságát, s ez csak segítette a dráma klasszitá- sát. i Röviden kisfilm közbeiktatása. Az A csütörtök esti tánczenei műsor csak részben tükröz­te a színes címet; a Nyolc- színű szivárvány mondvacsi­nált, üres járatú keretjáté­kával nem éppen pompázott szivárvány módjára. A Komlós-érem ismét megszívlelendőkre hívta fel a figyelmet, de ezúttal a szo­kásosnál valamivel körülmé- nyeskedőbben. Elhangzott a tv-bérlet első Beethoven estje. A nézőket Ferencsik János kalauzolta a népszerű Beethoven-mű- vek világában. Jó kezdemé­nyezés, bár még a kalauz —• Ferencsik nyomába sem lép­het 3 karmester-Ferencsik- nek. Dicséretes módon látta el a televízió május elsejei fel­adatát. Érdekes újítás volt a Horváth Mihállyal Részül! Európa különböző városaiból és fővárosaiból akár helyszí­ni közvetítés, akár felvétel­ről adott „színes” körkép jól tükrözte az ünnep nemzetkö­zi jellegét. V. M. Színes farost­lemez szolnoki és jászberé­nyi telepünkön bő választékban kap­ható. SZOLNOKI TŰZBF Iságról beszél? keresztelték él a. müncheni gyermekei. .Szabad Eutórís

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents