Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

1369. május T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s LVASÖINK Ismét száraz kenyeret kapunk Többünk nevében kérem a szerkesztőség segítségét. Áp­rilis 26-tól a szolnoki sütőipari vállalat ismét száraz kenye­ret szállít Zagyvarékasra. Május elseje előtt is így jártunk, majdnem ehetetlen volt a kenyerünk. Az üzletvezető kény­telen a szállítmányt átvenni, mert nem mondhatja az embe­reknek, hogy nincs kenyér. Fentiek miatt sokan megtesszük, hogy összefogunk, s a megyeszékhelyre utazunk kenyérért. Csak éppen drágább így a mindennapi kenyér. özv. Horváth Ferencné Zagyvarékas Úgy számolnak, ahogy akarnak.;: Kisfizetésű dolgozó vagyok, meg kell tehát gondolnom, mire adom ki a forintokat. Mit kerteljek, a családnak általában az olcsőb húsokból vásárolok. Az elmúlt hetek­ben. sőt hónapokban renge­teg bosszúság ért, amit már nem tudok magamba fojtani. A marhabelsőségből a 16 forintos szivet és a 6 forin­tos tüdőt veszem, fele-fele arányban. Több üzletben próbálkoztam már. de még egyik helyen sem számolták a tüdőt külön, csak egysé­gesen, a szív árában. Így én n 6 forintos tüdőért is 16 forintot fizetek. Sok vissza­élést tapasztaltam a marha leveshúsok ára kerül is. Az ártábla szerint a szegy, az oldalas, valamint a nyakrész kilogrammja 20 forint. Nos, én egy év óta 20 forintos húst még nem kaptam. Az elmúlt hetekben három esetben is szegyet kértem. Kétszer — fél-fél kilogram­mért — 15—15 forintot fizet­tem. egyeszer pedig — 40 dekáért — 15,30-at. (Utóbbin sok faggyú volt.) Vitatkoz­tam — természetesen hiába — az eladóval. Ne okoskod­jon. mert ő nem ér rá és különben is. az olcsóbb árak kizárólag a csontos húsokra vonatkoznak — mondta töb­bek között. A fentieket vagy hat üz­letben tapasztaltam, ezért nem is neveztem meg a bol­tokat. Kérem a szerkesztősé­get, hasson oda, hogy a hús­üzleteket jobban ellenőrizzék az illetékesek. Mi nagyon megdolgozunk a pénzünkért és rosszul esik másfél, sőt kétszeres árat fizetni egyes húsféleségekért Sz. M. Szolnak Űj munkarend a bútorgyárban A szolnoki bútorgyárban az anyaghiány ellenére is „mo­zog a föld”, vagyis termelnek a munkások. Az egyre nagyobb követelmények önállóságra, kezdeményezésre ösztönzik a munkásokat. A május elsejével bevezetett szabad szombat elismerést, örömet váltott ki a dolgozók között. Természetesen az új munkarend minden dolgozótól megköveteli, hogy használja ki minél jobban a munkaidőt Most még fokozottabban be kell tartanunk a munkafegyelmet, s minimálisra csökkente­ttünk a selejtet. Termékeink mind a hazai, mind a külföldi piacokon elismerést sirattak, s ezt nem szabad szem elől té­vesztenünk. Az üzem előtt álló feladatok nagyok, de nem teljesíthe­tetlenek, valóraváltásuk saját érdekünk. , Balázs György Szolnok A színház varázsa Már második éve, hogy hozzánk is eljönnek a deb­receni. a békéscsabai, a szol­noki színház művészei. Eb­ben az évben négy előadást láthatunk. A Szigligeti Szín­ház két darabját már bemu­tatta. nagy érdeklődés mel­lett. A Vörös Csillag Film­színházban minden hely fog­lalt volt. A kibocsátott bérle. tek mind gazdára találtak. Ezek a tények is bizonyít­ják. hogy nekünk, vidékiek­nek is szükségünk van a színházra. Nehezen jutunk el egy-egy fővárosi, de akár a szolnoki színház előadására is. A televízióból ismerke­dünk meg a különböző szín­darabokkal. De a képernyő előtt nem érezhetjük azt a légkört, ami a színházban fogad bennünket. Nem lát­hatjuk azokat a pompás díszleteket, színes kosztümö­ket. amelyeket a díszlet-, kosztümtervezö megálmodott. A túrltevei közönség él­vezi <* színházi estéket. Tud­juk pedig. hogy a színház művészeinek nem kirándulás a tájelőadás. Hossszú utazás, fáradság előzi meg a fel­csattanó tapsot. Örsi Anikó Túrkeve telőznek leginkább, akik olyan jövedelemmel rendel­keznek, hogy eddig életmód­juk minimális megváltoztatá­sával akár magánerőből épít­kezhetnének, akár szövetke­zeti lakás, vagy társasház építésébe belefoghatnának. Szólni kell itt a havi öt- hatezer forintos, de igen sok esetben még ennél magasabb keresetekről, bérekről. Dehát sokan inkább gépkocsit vá­sárolnak, s fizetik a havi 50 —60 forint lakbért a háztu­lajdonosnak és zaklatják a tanácsi szerveket az össz­komfortos főbérleti, állami lakásért. Biztosak vagyunk benne, hogy a városi tanács illetéke­sei ezután még alaposabban megnézik, hogy kinek adja­nak ingyen lakást, s nem fogják restellni megkérdezni az igénylőt, mennyit keres havonta és van-e autója. Sz. O. Szolnok Anyák napja — férfi szemmel Egybegyűlt kis tömeg, színhely Rákóczifalva. óvodai játszótér. Anyák, nagymamák, kíváncsi tekintetek, hogy vajon mit ígér ez a hagyományos apró szereplős pro. dukció. Gondolom. sok résztvevőben felötlött az. hogy mennyi előkészület és drukk előzi meg az óvodások fellépését. Épp ezért köszönet az óvónőknek és egyben kérés hozzá­juk. hogy ezt a szép hagyományt örökké ápolják. Hi­szen tudjuk azt, hogy a kölcsönös szülő- és gyermeksze­retet kiapadhatatlan és ennek gyökerei mélyek. Köszöhet tehát azoknak, akik ezt az érzést már a kis óvodásokba is beleplántálják. Hemrik László Rákóczifalva A Néplap április 23-i szá­mában „A tv képernyője előtt” című rovatban nagyon helyesen állapítja meg V. M., hogy „ . .nemcsak a bűntény szórakoztat..Mint írja: „Mostanában úgy tűnik, hogy a szórakoztatás felada­tát elsősorban olyan művek­re illetve tévéjátékra vagy játékfilmekre bízza a tévé, amelyekben valamilyen for­mában ott settenkedik a bűn­ügy. Különösen szombat és vasárnap este. Lassan rossz hagyománnyá kezd válni, hogy a hét végén a néző nem lehet, nem maradhat krimi nélkül...” Igen, pont szombat este és vasárnap, amikor a legtöbb családban együtt vannak a szülők és gyermekek. Nem kellene olyankor valami megnyugtató, pihentető, kel­lemesen szórakoztató műsort adni? Olyan műsort, ami nagyjából megfelel minden korosztálynak! Hogy a tévé képernyője előtt közelebb kerüljenek egymáshoz azok a családtagok, akik a munkás hétköznapokon alig látják egymást! Hányszor beszélnek, írnak ma arról a szomorú jelenség­ről, hogy a családi kötelékek egyre lazulnak a mai rohanó világunkban. Bölcsödében, napköziben a gyermek, mun­kahelyen az apa, az anya — szinte alig akad a napnak olyan órája, amikor mind­nyájan együtt lehetnek. Jó­formán csak a hétvége az. ami alkalmat ad az egymás­sal való meghitt beszélgetés­re, együttlétre. S ezt rom­bolja szét a televízió, amikor alig ad olyan műsort, ami a családi összetartozás érzését növelné, ehelyett a vad izga­lomkeltés eszközeit válogatja össze a rosszabbnál rosszabb műsorszámaival. Kinek érde­ke ez? Ki kívánja ezt? Né­pünk értékes, józan rétege bizonyára nem! Nagyon helyes, hogy a Néplap kritikusa is ilyen ér­telemben bírálja a tv mű­sorát. Máté Mária Szolnok Nem megnyugtató Olvastam a Néplap vasár­napi számában a kenyérellá­tásról szóló cikket. Sajnálom, hogy csak arra jutottak az il­letékesek, hogy egy ideig még mindig száraz kenyeret kell ennünk ünnep előtti napon, vagy ünnepen. Remélem, azért ez nem marad ennyi­ben. Egy nappal később ugyanis azt olvastam a Magyar Hír­lapban, hogy Budapest ünne­pi kenyér- és tejellátása Szabály! zökkenőmentes volt. A város­ban sok helyen nyitva vol­tak az üzletek és e napra ju­tott friss kenyér és tej a fő- wárosiaknak. A Néplap vasárnapi cikke nem adott arra választ, med­dig leszünk mi, szolnokiak másodrendű állampolgárok, akiknek a forintjai nem ér­nek annyit, mint a főváro­siaké. Szabó Zsigmond Szolnok Autó, vagy lakás? Régen vártunk arra, amit a városi tanács vb-elnöke az elmúlt napokban a tanács alá nem rendelt szervek vezetői­nek tartott értekezleten a la­kásépítkezésekről elmondott. Adjon a város, az állam la­kást — hallottuk lépten-nyo- mon azok szájából, akik nem rendelkeztek megfelelő la­kással, vagy jobb lakás után vágytak. Persze, azok köve­Dr. Gerendási János jász­berényi olvasónk levelét kö­zöltük április 16-i lapunkban „Szabál?” címmel, amelyre a Debreceni Postaigazgatóság­tól kaptunk választ. Az alábbiakban idézünk belőle: ~ . .1968. november 15-én hatályba lépett postai díj­szabás-változás különböző díjtételeket állapított meg az ún. szabványméretű és az et­től eltérő levelekre vonatko­zóan. A szabványméretű (114x162 mm), összenyomott állapotban is sima felületű, leragasztott levélért belföldön 500 g súlyhatárig 1 forint bérmentesítési díjat kell fi­zetni. A szabványmérettől szélesség és hosszúság tekin­tetében 1 cm-nyi eltérés el­fogadható. A jászberényi 1-es posta- hivatal olvasójuk levelének felvételével kapcsolatban a postai előírások szerint járt el. A postának — akárcsak a népgazdaság többi ágazatá­nak — a növekvő feladato­kat elsősorban a munka ha­tékonyabbá tételével kell megoldania. A gépesítés egyik előfeltétele azonban a küldemények minél nagyobb mérvő szabványosítása. Bár a gépi kezelés csak a távoli jövőben válik a levélfeldol­gozás minden munkafolya­matában általánossá, töre­kedni kell a szabványosításra, mert ennek előnyei nemcsak a gépi kezelésnél mutatkoz­na^ meg... A gépi levélfel- dolgozás előkészítése érdeké­ben kellett a szabványlevélé nél a sima felületet is egyik feltételként meghatározni. Az olyan levél ugyanis, amely leragasztása után tel­jesen — illetve 1 cm eltérés­sel —- nem tölti ki a boríté­kot, gépi feldolgozásra nem Lenne alkalmas...” Megfelelő gyakorlattal rendelkező géplak atos és hegesztő szak­munkásokat felveszünk Jelentkezés a Szolnok Megyei Tanács Vasipari Válla­lat központi gyártó üzemében, Szolnok, Hunyadi J. u. 4. szám. jogi TANÁCSADÓ Ék. • Űj törvény a szerzői jogról Az országgyűlés a legutób­bi ülésén tárgyalta, s elfo­gadta a szerzői jogról szóló törvényt. A szerzői jog sza­bályozza az irodalom, a tu­domány, s a művészeti alko­tásokkal kapcsolatban a szer­zők jogait, védi az alkotókat műveik jogosulatlan felhasz­nálása ellen, előírja a szer­zők díjazását és biztosítja a szellemi alkotások közkincs- csé válását. Megelőzően hazánkban a szerzői jogot, a majdnem 40 éve hozott törvény szabályoz­ta, s ez önmagában is indo­kolja az új jogrendezést. Az elmúlt 40 év alatt kultúrális életünkben alapvető változá­sok történtek. Az új jogi rendezés célki­tűzése, hogy összhangba hoz­za a szerzők személyi, vagyo­ni viszonyainak védelmét azokkal a követelményekkel, amelyeket a szocialista tár­sadalom fejlődése támaszt. Ennek megfelelően az új tör­vény fokozottan biztosítja a személyhez fűződő jogok tisz­teletben tartását. Csak a szer­ző határozhat műve nyilvá­nosságra hozásáról. Az alko­tás nyilvánosságra hozatala előtt, annak lényeges tartal­máról csupán a szerző hoz­zájárulásával szabad a nyil­vánosságot tájékoztatni. Meg­illeti a szerzőt az a jog, hogy művén szerzőként feltüntes­sék. A mű részletének átvé­tele, a szerző idézése, vagy ismertetése esetén a szerzőt meg kell jelölni. A szerző jogosult művét nevének meg­jelölése nélkül, vagy felvett néven is nyilvánosságra hoz­ni. A szerzői jogot sérti a mű minden jogosulatlan megváltoztatása, vagy fel- használása. Az említett sze­mélyhez fűződő szerzői jogo­kat sem eladni, sem megvá­sárolni nem lehet, s azok nem évülnek el. Erősíti a törvény a szerzők alkotásainak' védelmét, a va­gyoni jogok tekintetében is. Itt alapvető tétel az, hogy az alkotás bármely felhasz­nálásához a szerző beleegye­zése szükséges, s általában csak díjazás ellenében tör­ténhet. A törvény tekintetbe veszi a társadalom általános érdekeit is, különösen két vonatkozásban: a) Lehetővé teszi, hogy a szerzők beleegyezése nélkül, de a név megjelölésével a díjazás ellenében a rádió és a televízió a különböző al­kotásokról adást sugározhas­son, továbbá azt más rádió­nak is átadhassa, s azt is megengedi, hogy bármilyen, már nyilvánosságra hozott műből tudományos, ismeret- terjesztő vagy oktatási célra készült segédeszközök esetén — a cél által indokolt mér­tékben — részletek vagy ki­sebb terjedelmű önálló mű­vek felhasználhatók legyenek. b) Kizárja azt, hogy a szerzők jogutódai alapos ok nélkül tiltakozhassanak a már nyilvánosságra hozott mű további felhasználása el­len. Ilyen esetben a bíróság pótolhatja az engedélyt a dí­jazás melletti felhasználásra. A vagyoni jogok a szerző életében, s halálától számított 50 éven át részesülnek véde­lemben. AZ új törvény figye­lemmel van arra, hogy az utóbbi négy évtized alatt a technika fejlődése folytán új műfajok keletkeztek, s ezek­re is kiterjeszti a szerzői jog­védelmet. így mindinkább sajátos művészeti ágként bontakozik ki az ipari terve­zőművészi tevékenység, az úgynevezett ipari formater­vezés. A fénykép, továbbá az az ábra, műszaki rajz, térkép, szemléltető kép vagy eszköz és film, amely mint tudomá­nyos vagy művészi alkotás nem esik a szerzői jogi vé­delem alá, védelemben ré­szesül, ha rajta a készítő ne­ve és a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal éve szerepel. A védelem tartama a megjelenés évét követő 15 év. A védelem alatt álló fényképet, ábrát, műszaki rajzot, szemléltető eszközt és filmet csak készítőjének hoz­zájárulásával és nevének fel­tüntetésével szabad felhasz­nálni. Elvileg szabályozza a tör­vény, hogy a munkaviszony alapján alkotott művek fel­használási joga kit, s milyen mértékben illet meg. Az új szabályozás szerint ha a mű elkészítése a szerző munka­köri kötelezettsége és a mun­káltató a munkaviszony tar­talma alapján annak felhasz­nálására jogosult, a felhasz­nálás joga az átadással száll át a munkáltatóra. A szellemi alkotásokra fel­használási, kiadói szerződé­sek köthetők. A kiadói szer­ződés alapján a szerző köte­les a művet a kiadó rendel­kezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt forgalom­ba hozni és köteles a szerző­nek díjat fizetni. A kiadói szerződés csak meghatározott időre vagy meghatározott példányszámra szólhat. Ha a szerződés jövőben megalko­tandó műre szól, a felhaszná­ló jogosult az elkészült mű­vet indokolt esetben — meg­felelő határidő kitűzésével — a szerzőnek kijavítás végett kiadni. Az új törvény 1970. január hó 1. napjával lép hatályba. Végrehajtásáról a kormány a művelődésügyi miniszter út­ján gondoskodik. Dr. Cs. I. Ills Budapesti Építő és Elemgyártó KISZ Bp., XVIII. Hengersor út 73. Raktárról való szállítással magánszemélyek részére is megrendeléseket felvesz a felsorolt betontermékekre: 100/60-as BH tálcára 100/80-as BH tálcára *0x40x6 cm-es járdalapra 60x40x6 cm-es járdalapra 192x30x4 cm-es keritéselemre Arukiadás hétköznap (szombat Kivételével) 7-től 16 óráig, telvilágosítást ad: Vadászné, tel.: 477—322. postájából E““,szm^ Nemcsak a krimi szórakoztat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents