Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-06 / 101. szám
1989. május 6L SZOLNOK MEG na néplap 3 Á megye mezőgazdaságában felhalmozódott anyagi és szellemi erő újabb eredmények alapja Nagyaktíva Szolnokon ma$zwmmmmm « m mmm. A megy« mezőgazdasága szocialista átalakításának 10. évfordulójára hétfőre összehívott mezőgazdasági nagyaktíva délelőtt 9 órakor kezdődött Szolnokon a Szigligeti Színházban. A díszelnökségben ott láttuk dr. K. Nagy Sándort, az MSZMP KB tagját, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát, dr. Sághy Vilmost, a mezőgazdaság és élelmezésügyi miniszter első helyettesét, Csáki Istvánt, az MSZMP KB tagját, a Szolnok megyei Párbizottság első titkárát, Tóth Jánost, a megyei pártbizottság titkárát. Fodor Mihályt, a megyed tancs vb elnökiét, és más megyei, országos vezetőket, élenjáró tsz-clnököket, szocialista brigádvezetőket. A nagyafctívátt Csáki István eävt&rs nyitotta, meg. A rendező szervek: az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a MEDOSZ megyei bizottsága, a két termelőszövetkezeti szövetség, az állami gazdaságok megyei főosztályának nevében köszöntötte a nézőtéren, a karzatokon he- lyetfoglaló, mintegy hatszáz mezőgazdaság és politikai szakvezetőt. Külön köszöntötte Csáki István többek között Horváth Imrét a MÉM főosztályvezetőjét, aki annak idején a megyei pártbizottság titkáraként segített az átszervezésben^ A megyét patronáló budapesti XIV, kerületi pártbizottságot Asztalos Lajos a párt vb-tagja képviselte. Csáki István megemlékezve az elmúlt tíz esztendő sikereiről, küzdelmeiről azt mondotta: „a tíz esztendőnek azzal állítunk méltó emléket, ha a haladás új feltételeit teremtjük meg. Ez is célja tanácskozásunknak. Áttekintjük az eddig megtett utat. s a következőikre irányítjuk figyelmünkért.”. A közeli jövő céljainak síkeres megvalósítása feltételeiként Csáki István a következőket jelölte meg: a korszerű tudományosan megalapozott vezetés, a magasfokú szellemi tudás a termelés legkülönbözőbb ágazataiban, az átgondolt és évről évre növekvő beruházás, a színvonalas tudományos kutatás, a tudomány felfedezéseinek alkalmazása, a komplex termelési folyamatok megvalósítása, és az ésszerű szakosítást is magukban foglaló kooperációk kialakítása. »Társadalmunk bizalommal és várakozással tekint a szocialista mezőgazdaság jövőjére” — mondotta befejezésül Csáki István, majd felkérte Nyíri Bélát, a Szolnok megyei Tanács vb elnökhelyettesét referátumának megtartására. Nyíri Béla előadói Tisztelt Elvtársafc! Több mint 20 éve alakultak meg állami gazdaságaink, a Szolnok megyei Erdőgazdaság. és 1968 évvégéig már 31 termelőszövetkezet ünnepelte megalakulásának 20, évfordulóját Húsz éve kezdődött — és néhány hét múlva 10 éve, hogy befejeződött — megyénkben is a nagy társadalmi jelentőségű változás; a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Most. amikor már tíz éve, hogy befejeztük az átszervezést, a harmadik ötéves terv időszaika közepén túl vagyunk. s megkezdtük a IV. ötéves terv előkészítését, a megyei pártbizottság úgy látta. helyes, ha elemzi az éltéit időszak tapasztalatait Azzal a céllal, hogy megfelelő következtetéseket levonva, meghatározza azokat a legfontosabb irányelveket, amelyek legalább középtávon iránytűként szolgálhatnak a párt. és gazdaságvezetőknek. A mai napon tehát az a feladatunk, hogy az elmúlt tíz év tapasztalatait — a megyei pártbizottság irányelvei alapján — úgy elemezzük. hogy a következtetések a harmadik ötéves terv hátralévő , időszakában, de különösen a IV. ötéves terv előkészítésében felhasználhatók legyenek. A megyei párt-végrehajtó- bizottság — a hagyományoknak megfelelően — úgy látta helyesnek, ha az irányelvek megvalósítását célzó akciót egy olyan tanácskozással kezdjük, amelyen a legUle- tékesebbekkei vitatjuk meg a tennivalókat. Húsz évvel ezélőtt — ami. kor a párt a dolgozó parasztok elé tárta a jövő útját, — félreérthetetlenül megmondta. hogy a parasztság számára a jövő útja, csak a szocialista mezőgazdasági őszintén szóltunk arról is, hogy a termelőszövetkezet nem cél. hanem az egyik lehető legjobb eszköz a termelőerők fejlesztéséhez, a termelési viszonyok megváltoztatásához Ez úton látszott elérhetőnek, hogy a magyar népgazdaságban a mezőgazdaság megfelelő partnerévé váljon a szocialista iparnak. erős bázisává a munkás-paraszt szövetségnek, a munkás-paraszt hatalom erősödésének, s egyben népi demokráciánk fejlődésének is. Ezekre az elvi alapokra támaszkodva ígérhettük a párt nevében, hogy a szövetkezeten belül megváltozik a parasztság sorsa, mind könnyebben és szebben él, ha megismeri, majd megszereti a szövetkezetei, megtanulja a modern termelő- és beszéde nagyüzem lehet A Párt látta, hogy az állami gazdaságok mellett — szocialista viszonyok között — szükség van egy olyan nagyüzemi formára is, amely megfelel a kor követélményeinek, s amit az egyénileg dolgozó parasztok szívesen elfogadnak. Ezt a célt a Párt — a lenini szövetkezeti terv alapján — a szövetkezésen keresztül látta elérhetőnek. munkaeszközök alkalmazását A párt élőié látta, hogy az új körülmények között milyen gyorsan fejlődik majd a dolgozó parasztságunk politikai és szakmai műveltsége, melynek hatása a termelékenyebb munkában. a hozamnövelésben és ömköltségcsökkenésben, végeredményben az egész magyar nép életszínvonalának növekedésében jut kifejezésre. Az előadó ezután részletesen elemezte a szövetkezetek húsz éves fejlődését. Beszélt az ellenforradalom okozta károkról, majd a tíz évvel ezelőtt kezdődött átszervezés tapasztalatairól, eredményeiről. Az elmúlt tíz esztendő alatt állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink sokat erősödtek. Azóta felnőtt üzeTeljesítettük a parasztságnak tett ígéretünket merőkben egy Jól feSkéwült. a munkáját értó. és szerető vezető gárda. Jelenleg az állami gazdaságokban 107 agrármérnök, 32 felsőfokú technikus. 211 középiskolás, a mezőgazdasági termel öszö- vetkezetekJben 260 agrármérnök, 276 felsőfokú technikumot. 577 középfokú technikumot, és számtalan — különböző szintű — pártískolát végzett szakember dolgozik. Az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a műszaka bbíikvonal, miután gépállomásaintk betöltötték történelmi szereTársadalmi jellegű eéHö- tűzéseimk megvalósulásáról elmondhatjuk, — és ezt a dolgozó parasztok elismerik — hogy a szövetkezetben megszabadultak a legnehezebb fizikai munkák zömétől. Nap mint nap érzékelik, hogy a modernebb termelő és munkaeszközökkel kömy- nyébb és jobb dolgozni. Látják. hogy a munkájuk eredményesebb. mint egyént gazdálkodó karukban volt. Egyre inikálbb eltűnnek azok a régi korlátok, amelyek a falu dolgozóit — «anyagi-vagyoni helyzetüktől függően — különböző csoportokra osztották. Ma egyre inkább aszerint ítélik meg az embereket, hogy ki mennyit dolgozik, mert annak alapján részesedik a termelt javakból, így az ember értékmérőjévé mindinkább a végzett munka väliki Nagyjelentőségű ez a változás, amely pártunk IX. kongresszusának határozata alapján az utóbbi két évben bekövetkezett. Ennek társadalmi kihatása szánté felbecsülhetetlen! Mélyek ezek? Talán a legjelentősebb az 1967. évi III. törvény, amely a szövetkezeti tagok jogait, kötelezettségeit ég tevékenységét — az előző, részletes szabályozás helyett — keret formájában határozza meg. így az új gazdasági mechanizmus elveinek megfelelően, jogilag Is biztosítva van a szövetkezetik önállósága. — Megalakultak és mind jobban működnek a szövetkezetek képviseleti szervei: a területi szövetségek. Érdemes megemlíteni, hogy megyénkben még a rossz adottságú és aránylag gyenMegyénk mezőgazdaságában az elmúlt tíz esztendő, de különösen az utóbbi évek figyelemre méltó tendenciája az állami gazdaságok, Illetőleg a szövetkezetek differenciálódása. A vezetésben, valamint a talajadottságokban levő különbségeknek megfelelően pQbet, gépjavító vállalatokká alakultak át A gépállomások gépeit a tsz-ek megvásárolták, és létrejött a szövetkezeti gép tulajdon. Kialakultak a nagyüzemi központok. A taflajművelésiben minőségi változás következett be, amelynek a termésátlagra gyakorolt hatása ismerjf. A harmadik ötévé»1 terv keretében a megyei párt- és állami vezetés — a IX. párt- kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelően — meghatározza a további feladatokat. gén gazdálkodó szövetkeze- tektoen is növekszik a belépők száma. A termelőszövetkezeti gazdákra vonatkozó nyugdíjtörvény bevezetése, az egészségügyi ellátás és biztosítás, a fizetett szabadság, a termelőszövetkezet nőtagjait is megillető gyermekgondozási segély bevezetése stb., mind olyan vívmány, amire néhány évtizeddel ezelőtt még gondolni sem mertek a dolgozó parasztok. Nem véletlen tehát, hogy a termelőszövetkezeti tagok már nemcsak megszokták, hanem meg is szerették a közös gazdaságot, növekedett a biztonságérzetük. s felelősséget éreznek és vállalnak annak jelenéért és jövőjéért egyaránt. Hasonló a tapasztalat az állami- és erdőgazdaságok törzsgárdájánél i*. A falun lakó emberek gondolkodásában is lényeges változások következtek be. Elősegítette ezt. hogy az állami és erdőgazdasági dolgozók. tsz-tagok is élnek azzal a tanulási, továbbképzési lehetőséggel, amit a pártós kormány számukra biztosít. Az elmúlt tíz esztendőben a mezőgazdaságból egyre több ember vándorolt el az iparba. Igaz, ez egy időben egészségtelen mértéket is öltött Végül mégis azt mondhatjuk, hogy az elvándorolt munkaerő a mezőgazdaságban feleslegessé vált. az iparban pedig szükség volt rá. Ennek eredménye, hogy ma már a parasztcsaládok jelentős részében ipari munkás is található. Ez a tény is nagyon jelentős a munkás-paraszt szövetség szempontjából. területtel, jelenleg 13 állami gazdaság, 9858 kh területtel, 1960-ban 237 termelőszövetkezetünk 2531 kh területtel, jelenleg 123 tsz-ünk 5550 kh átlagterülettel működik. A szakosodásra való törekvést mutatja a növénytermesztés és állattenyésztés szerkezetében bekövetkezett változás. Itt az ütem különösen az első időszakban volt gyons, 1960-ban az egy állami gazídaságra, illetve az egy tsz-re eső növényi kultúrák száma elérte a 40—45 öt, ez kb öt esztendő alatt lecsökkent 15—25-re, később egyes üzemeknél újabb csökkenés következett be. Az állattenyésztésre jellemző volt, hogy az átszervezést követően — minden üzem. minden állatfajjal foglalkozott. üzemenként most által álján egy-két állat, faj marad, a többit mérséklik, vagy megszüntetik. Ismert, hogy a kenyérgabonaszükséglet hazai termésből való biztosítása hosszú ideig megoldatlan volt. Amikor üzemeink összpontosítottak a kenyérgabonára, s meghatározott területen a bőven termő fajtákat alkalmazták, megfelelő talajmunkát végeztek, a műtrágyaadagot 3—4-szeresére emelték, megoldották a vegyszeres gyomirtást és betakarítás gépesítését, ugrásszerű fejlődés következett be. A gazdálkodási eredmény és a koncentráció hatására mezőgazdasági termelőszövetkezeteink közös vagyonának értéke az 1963. évi 3.2 millió forintról 1968. végére 4,4 milliárdra növekedett Hasonló folyamat játszódott le az állami gazdaságoknál is. így vált lehetővé az elmúlt 10 évben — az utóbbi években különösen —, hogy a műszaki fejlődés meggyorsult Az előadó sokoldalúan elemezte a növénytermesztés, az állattenyésztés és, a felvásárlás helyzetét, valamint a gazdálkodási eredményeket Az állami gazdaságok árbevétele 1966-hoz viszonyítva 16,4 százalékkal, a halmozott termelési érték 4,1 százalékkal, a vállalati nyereség pedig 13,3 százalékkal emelkedett, s ez nem rossz! A mezőgazdasági árrendezés kihatása a mezőgazdasági temelőszövetkezeteknél — a könyvelési rendszer többszöri változása miatt — egészen pontosan nem értékelhető. Érzékeltetés szempontjából kimutatható azonban, hogy a halmozott termelési érték az 1965-ös 2 milliárd 940 millió forintról 1968-ban — az aszály ellenére — 3- milliárd 746 millió forintra nőtt. Az egy dolgozó tagra eső részesedés az 1965, évi 14 850 forintról 19 494 forintra emelkedett. A fejlődés nem kiegyensúlyozott JÉrtékmérő a végzett munka Szakosítás, koncentráció differenciálódott állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink gazdálkodási eredménye is. Az 1 kh termőterületre jutó bruttójövedelem megyei átlaga 2452 forint, a legjobb közigazgatási egységben ez 3118 forint, a legrosszabb 1713 forint. A következő jelenség, ami figyelemre méltó: elkezdődött és jelenleg is tart megyénk mezőgazdaságában és élelmiszeriparában a centralizációs, bizonyos mértékű szakosodási és koncentrálódási folvámat. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek igyekeznek olyan nagyságú területet kialakítani, amely a termelőerők mai fejlettségi fokán megközelítően optimálisnak mondható. Ezerkilenc- százhatvanban volt 19 állami gazdaság, 6756 kh átlagHa az egész megszilárdulási időszakot, a harmadik ötéves terv első három évének tapasztalatait és az 1968. évj gazdálkodási eredményt vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy az előrehaladás üteme lassú és a fejlődés nem kiegyensúlyozott. Célkitűzéseink egyik legfontosabbikát azt, hogy a III. ötéves terv időszakában csökkentjük a növény termesz) és és állattenyésztés közötti feszültséget nem sikerült megoldani. Az 1968. évi tapasztalatok alapján kedvezőtlen, hogy mező- gazdasági üzemeink egy része nem gyűjtött elegendő tartalékot a nehezebb időkre. Ezért elég egy aszályos év ahhoz, hogy veszteséggel zárjanak. A vezetésben bizonyos előrelátás hiánya, de konzer- vatizmus is tapasztalható Erre példaként az új módszerek lassú terjedését és a melléküzemági tevékenységben rejlő lehetőségek ki nem használását említjük meg. A megye adottságaiból eredően elsősorban a növénytermesztésen és az állattenyésztésen van a hangsúly, de a melléküzemági tevékenységben bekövetkezett fejlődést mész sem tarthatjuk kielégítőnek. Az előadó ezután megyénk élelmiszeripari üzemeinek fejlődéséről, korszerűsítéséről szólott Hangsúlyozta: A fejlődés üteme azonban nem elég dinamikus és né- (Folytatás a 4. oldalon)
