Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május í A Néplap kerékasztala Hogyan él a falusi értelmiség DR. KIRÁLY FERENC. A falu és a város fejlődé­sének üteme eltérő. A váro­sok gyorsabban fejlődnek, hunt a faluk. Urbanizációs tö­rekvésekkel községeinkben alig találkozunk. így — az az érzésem, — nem csökken a falu és a város közti kü­lönbség, inkább növekszik. A falun élő értelmiség pedig anyagilag is jóval nehezebb viszonyok közt él és dolgo­zik, mint a városi. A sajtó­ban él ma még a roman­tikus faluszemlélet emléke, — ^Mindennap disznótor...”, — -„Aranyat terem a falu...” ol­vashatjuk. A közfelfogásban is elterjedt; a falun élő ér­telmiség többet keres, mint a városi. Valójában pedig reáljövedelmük alacsonyabb. LÁSZLÓ SÁNDOR: Ügy érzem, mintha két po­hár bort kellene összehason­lítani, melyik a jobb, zama­tosabb, de az egyik pohár üres, nem ízlelhetem. Soha nem éltem huzamosabb időn at városon. Falusi pedagó­gusként dolgoztam, édesapám is. így még tőle is csak a fa­lusi életről hallottam. „Falu párti” vagyok. Nem elég a mai falut a mai várossal ösz- «zehasonlítani. A másik vi­szonyítás; a régi falu és a mai falu.„ DR. KORMOS LÁSZLÓ: Mint helytörténész, gyakor­ta meglepődöm — adatokat gyűjtve >és összehasonlítva, mit fejlődött tíz-tizenöt év alatt egy-egy község. A mai falu fejlődésére ez jellemző. SEMSEI IMRE­E kérdéseket csak az egész társadalom fejlődésének ré­szeként vizsgálhatjuk. Közsé­geinkben mind több szellemi munkát végző szakember él A paraszti munka is mind több elemét tartalmazza ma már a szellemi tevékenység­nek. A munkásosztály létszá­ma is nő falun. Több mint száz új szakma honosodott meg. Kétségtelen, városon s munkásosztály s az értelmi- ség létszáma sokkal nagyobb. Nagyüzemekben dolgoznak, nagy, új lakótelepeken lak­nak. De falun is az értelmi­ség származását, politikai ar­culatát — és világnézetét tekintve — mind egysé­gesebb. A munkamegosztás­ban játszott szerepe szerint viszont — függetlenül attól, hogy szellemi munkát végez­nek _ mind differenciáltabb. Az egyes értelmiségi szak­mák saját hagyományokkal, szokásokkal rendelkeznek. (Agronómusok, orvosok, ál­latorvosok, pedagógusok, ag­rárgépészek stb.) Az értelmi­ség egy része tsz-tag lett. A szakemberek ma már nem elkülönült réteget, képeznek falun. BÓDI IMRE* Persze azért a falusi értel­miségnek van olyan gondja, hogy — mint nálunk is Ti- ezaföldváron,' — egyetlen presszó van, de oda este, fe­leségével már senki orvos, vagy állatorvos, pedagógus be nem megy. Akkor már italozás, olykor verekédés... Sokan aztán bírálgatják. hogy miért csak otthon szórako­zik, tölti szabadidejét a falu­si értelmiség. De a feltételei nincsenek meg. hogy a falu­nak e számban is jelentős rétege nyugodtan szórakoz­hasson munka után, család­jával... DR. KIRÁLY FERENC: Vagy be kell jönnie gép­kocsival a városba. De ez már mindenképpen többlet- költség... A városban élőnek színházba, operába elmenni egy autóbusz vagy egy villan mosjegy, a falusi orvosnak ehhez utaznia kell, idegen- városba eltölteni egy, vagy egy fél napot... Azután itt van a villany, a gáz ára! Nem sérti ez a mai helyzet állampolgári egyenjogúsá­gunkat? Budapesten 1 Ft egy kilowatt óra villamosenergia, a „kiemelt” városokban 1.50- ért kapják, más városban élő emberek 1.80-ért, én, a falun élő, dolgozó 2.30-ért. Ez lényeges különbség! Drágább a gázpalack ára is. Társas­ház építésére nincs lehető­ség, lakásszövetkezetek falun nem alakulnak. A lakáshely­zet a községekben még a vá­rosinál is szőri több... SEMSEI IMRE: Ezeket senki sem vitatja, ezek valóban reális gondok. Mielőtt e beszélgetésre eljöt­tem, a járásban negyven-öt- ven kisebb-nagyobb község­ben élő, s ott tevékenykedő értelmiségivel beszélgettem. Csaknem valamennyien el­mondották, az árleszállítások, alkalmi árusítások lehetősé­gével alig tudnak élni. Vagy egy napot ki kell venniök szabadságuk terhére... Egy fiatal értelmiségi elmondta, falun — köztudomású — tő­kehúst alig lehet kapni. Ha kényszervág ás van, akkor le­het húst venni. „De még mi fiatalok vagyunk, nem olyan régen kerültünk a községbe. Mi még nem vagyunk a Hús- barátok Körének tagjai, s mire megtudjuk, hogy van, már szétosztották... A család csak akkor jut húshoz, ha beutazom a városba...” MUNKATÁRSUNK: Azt hiszem, a két véle­mény nem mond egymásnak ellent A falu fejlődését egész társadalmunk fejlődé­sének tükrében kell vizsgál­nunk. Sokat változott, fejlő­dött a falusi élet. S éppen ezért most, az új körülmé­nyek közt a falusi értelmi­ség sajátos gondjai jelent­keznek Ezek azok a gondok, amiről dr. Király Ferenc szólott Azzal, hogy átszerveztük a mezőgazdaságot a falusi tu­lajdonviszonyok is szocialis­tává váltak. A szocialista vi­szonyok tovább fejlődnek fa­lun. A parasztság sok vonat­kozásban a munkásosztály­hoz hasonló osztállyá válik, A tulajdonviszonyok tekin­tetében a város és a falu közt olyan közelítés ment s megy végbe, amire soha még nem volt példa. Megjelent vfalun a munkásosztály s az értelmiség, és létszámában, társadalmi súlyában egyre számottevőbb falun is. A falu osztályszerkezete is úgy változott, hogy sokban, ha­sonlít ma már, a városéhoz. Egy mezővárosban pedig kü­lönösképpen, ha éppen ipar is települt a városba. A pa­rasztság jövedelme, életkö­rülményei. egészségügyi ellá­tottsága, társadalombiztosí­tási és nyugdíjrendszere is úgy fejlődik, hogy a városi viszonyokhoz hasonlít mind­inkább... Mi akkor az a gond, ami­ről dr. Király Ferenc a té­nyek bizonyító erejével be­szél? Azt hiszem az, hogy a szolgáltatások rendszere, ára. a kuturális ellátottság, de sokszor még a helyi hagyo­mányok is úgv és akkor ala­kultak ki, amikor a falun a földmagántulajdon s a kis- árutermelő gazdaságok vol­tak még túlsúlyban. Közben ■Pa.! rí •off” «T/-N—í wqmr. üzemi mezőgazdaság. És je­lentős bérből, fizetésből élő réteg is él ma már falun, ők nem munkaegységben és természetben kapják jöve­delmüket. Piacról élnek. Fa­lun kell szakmálukban to­vább kénezni ök magukat. S tőlük bizonyos szol méltatá­sok árában úgy kerül „el­vonásra” a jövedelemnek egy része, mintha nem bérből élők lennének... A kereske­delmi ellátás normái is úgy alakultak ki, hogy falun a parasztsággal számoltunk jó ideig csupán. így olyan gondok jelent­keznek a falusi értelmiség számára, melyek a falu fej­lődéséből általában, vagy az egvséges szövetkezeti paraszt­ság kialakulásának folya­matán belül nem mutatkoz­nak. De az értelmiségi poli­tika sem veti fel. Az értel­miségnek egy — földrajzi tartózkodása, lakhelye sze­rinti — sajátos rétegének gondjai ezek. A falun élő munkások és értelmiségiek gondjai-­SEMSEI IMRE: A parasztság alapvető életfeltételeiben „közelít” a város felé. Ez a változás ép­pen a szocialista tulajdonnak falun való meghonosodása és fejlődése révén megy végbe. Ami a falusi értelmiség gondja, az már nem tulaj­donviszonyok különbözősé­géből eredő ellentmondás. Nem is a munkamegosztás­ban játszik más szerepet a falusi értelmiség, mint a városi. A földrajzi, telepu lési viszonyokból eredően azonban olyan helyzetben van, ami felvet néhány meg­vizsgálandó kérdést. Valóban így van. DR, KIRÁLY FERENC: Ahhoz, hogy a községben élő értelmiségi lakáshoz jus­son, mivél állami lakás alig van falun, s a szolgálati la­kások száma sem növekszik a falun élő értelmiségiek szá­mával arányosan, építkez­nie kell. Évtizedekre elköte­lezi magát a részletfizetés­sel. Bizonyos ..pénzhajszo­lásra” kényszerítik a körül­mények­DR KORMOS LÁSZLÓ-: Az előbb a villanyáramról beszéltünk. De abban is hát­rányosabb a helyzete a fa­lusi értelmiségnek, hogy gáz­vezetéket nem építenek fa­lun, így fűtését fürdőszo­báiét viúanyárammal kell ellátnia. Ez még azonos ta­rifával is költségesebb ­LÁSZLÓ SÁNDOR* Ahhoz, hogy kimozdulhas­son, színházba, kiállításokra mehessen, előbb kocsira kell gyűjtenie. Erejét meghaladó munkát, külön jövedelmet biztosító elfoglaltságot ke­res... Életkörülményei te­szik „anyagiassá”. Sokszor azután, amikor már megte­remtődnek a feltételek ah­hoz, hogy utazhat, kulturált lakást biztosított falun csa­ládjának, a szellemi értékek iránti érdeklődése kiveszett, szakmájában behozhatatlan hátrányba került... Ez is reális gond... SEMSEI IMRE: Milyen tennivalókra hívja fed mindez figyelmünket? Először is arra. hogy vidé­kér. mezőgazdasági és élel­miszeripari üzemeink. szö­vetkezeteink fokozzák lakás- építkezéseiket, Erre van le­hetőség. Segítsenek ezzel is a szakembereknek vidéken való letelepedésében. De ez nem oldja meg a falusi ér­telmiség lakásgondjait Az orvosok, a pedagógusok la­kásgondjait figyelemmel kell kísérni a községekben. S a népművelésben dolgozók ha­sonló problémáit is. Szá­mukra még azok a kedvez­mények oem élvezhetők, amelyek a pedagógusokat megilletik. A másik tamúlság; a közsé­geknek. különösen a kis községeknek a közlekedési gondjai nem enyhülnek. Nem egyszer a község lakosságá­nak s a közlekedési vállala­toknak érdekütközéséből a vállalatok kerülnek ki győz­tesen. b egyre nehezebb egy. egy kis községből bejutni a városba. De ha van. is autó- buszj árat, az autóbuszok olyan z&úfoltak, hogy azon, amire bejut valaki a városba, legszívesebben utazna haza lepihenni. (Mondjuk jön Ti­szafürediről valaki Szolnokra, vagy Kunhegyesről.) Ha nincs gépkocsija. soha sem tud gyűretflen, tiszta ingben, pi­henten eltölteni Szolnokon egy napot Valóságom tortúra ha „pihenni”, művelődni be­jön egvszer-egyszer a megye­székhelyre. Harmadszor; szükséges a szolgáltatások körének bőví­tése, színvonalának javítása falun. Javítani kell a külön­böző hálózatok ilyen tevé­kenységét! S olyan árucik­kekből, mint töltelékáru, füstölthús. nem ártana a ré­gi kontingenseket újra meg­állapítani. A húsellátásban ma is az az élv; faluin van hús elég apró jószág háztáji. Télen még így van ez, eset­leg, Háztól is tud venni husit a bérből és fizetésből élő. De éppen a falun élő munkás­ság és értelmiség az év töb­bi részében ellátatlan. Ezek valóban a falun élő munká­sok. értelmiségiek létfeltéte­leit érintő kérdések, BÓDT IMRE' Gyakran beszélünk arról, fejlesztenünk kell a mező- gazdaságban a műszaki, technikai színvonalat. meg kell honosítanunk a korszerű agro- és zootecknikát, hatol­jon be gyorsan a kemizálás... De egy nagyobb s korszerű állattenyésztő telep létesítése egyben azt _ Is jelenti, hogy ennek működtetéséhez szak­embereikre van szükség Leg­alább 80—160 agrármérnök, technikus elhelyezése is szükségessé válik, aztam ön­képzésük, szórakozásuk, csa­ládjuk életének feltételeit úgy biztosítani a községben, hogy jól érezzék magukat, szívvél-lélekkel munkálkodja­nak. A falu kommunális, kulturális ellátottságával szemben ez olyan Igényeket támaszt, amire sokszor nem is gondolunk. Sokan emlege­tik követendő például a mi termelőszövetkezetünket Vi­szonylag nagy létszámú ag- rámértelmiség munkahelye szövetkezetünk. Nem is va­lami kis , község vagyunk, egykor járási székhely volt Tiszaföldvár. S var. egv egér- szagú. öreg kixítúrház. az is­kolaépületek olyan távol egy­mástól. hogy négy kilométert, is meg kell tenni egy-egy nevelőnek tanítás köbben. Helyi közlekedés meg nincs ehhez a forgalomhoz... Eső­ben, naponta kétszer, ha megteszi ezt az utat gyalog, meg sem szárad másnapra a ruhája. A nevelő nem me­het gumicsizmában, esőkö- panyben órára. Nem kétsé­ges, a falun élő értelmiség élete nehezebb, reáljövedel­me általában, ha bérből s fi­zetésből (éü," alacsonyabb a városáénál... DR KIRÁLY FERENC: A piac is drágább. Befő­zéskor Szolnokra jövünk gyü­mölcsöt vásárolni. Nagy té­tel esetén már jelentős több­letkiadást jelentene. ha a községben vennénk meg... Autóval bejövünk... De az a kezdő, fiatal szakember, aki. nek nincs kocsija, az otthon veheti csak meg... Azután nem is szólva azokról a hát­rányokról. ami az áruválasz­ték hiányából ered, s így kénytelen az ember drágáb­ban vásárolni, vast éppen mást venni, mint amit sze­retne... Mindez kihat a reál- jövedelemre. LÁSZLÓ SÁNDOR: Ha a férj és féleség is dolgozik, szakmája van. s a városi élet ritmusa szerint élik életüket, közben szakmá­jukban, képezni akarjak ma gukat, akkor falun sincs idő jószágtartásra, háztáji gaz­dálkodásra... Amolyan igazi, bérből s fizetésből élővé vá­lik a család... Vagy ha „rá­megy” a pénzkeresésre, ki­kerül a szakmai fejlődés aramából... Az embereket kö­rülményeik: alakítják... DR. KIRÁLY FERENC: A gazdaság irányításénak új rendszerében igyekszünk iparvállalatokat vidékre le- csalogatni. De az iparnak határozott in fra-str uk túra igénye van. A jelenlegi hely­zet, bizony nem segít abban, hogy falura ipar települjön, s a szakemberek tömegesen leiköltözzenek falura. Elné­zem a falusi házak építését is. A falu a mának vagy ép­pen a tegnapnak építkezik. Olyan lakások, amelyekben egy család fér él, most már kényelmesen. De a mai épít­kezésék sem olyanok, hogy a falun egyre növekvő mun­kás és értélmásegi réteg va­lamikor iS — például —* la­kótelephez jusson. Tiszaiöld- várcsn már több mint négy­száz az ott élő értelmiség lét­száma., aztán a munkások, alkalmazottak,.. S csak laká­sok vannak, lakótelep nincs. Pedig — családtagokkal együtt — ezek a rétegek már a kétezer főt biztosan túl­lépték létszámban.,. De talán annál is többen vannak máz— BÓDI IMRE . Mindenképpen indokolt lenne felülvizsgálni a szövet, kezeti lakások községekben való építésének kérdését és lehetőségeit Beszélgetésünk kezdetén szó esett arról, hogy fejlő­dik-e a falu? Én azt hi­szem, éppen azért kellene sok kérdésben újra elemezni a falu s benne a falusi ér­telmiség, szakemberek hely­zetét, mert az utóbbi tíz év­ben nagyon sokat fejlődött a falu, sok minden megválto­zott már községeinkben ,.. SEMSEI IMRE: Megállapítottuk — helye­sen —, högy e kérdések egy adott rétegnek problémái. — Valójában partikuláris érde­kek. Az azonban, hogy fel­ismerj ük-e ezeket a gondo­kat, s megoldjük-e, az már nem partikuláris érdek. Va­lójában a mezőgazdaság, az élelmiszeripar korszerűsíté­sének, a falu, a parasztság egészségügyi, óvodai, iskolai ellátottsága feilődésének, a fizikai dolgozók lóképességű gyermekei képzésének és to­vábbtanulásénak, a dolgozó tömegek mb*»'!öltésének kér­dései ezek. Éppen e parti­kuláris énrleVak mege'öíSsa visz közelebb össztársadalmi érdekeink érvényre juttatá­sához. MUNKATÁRSUNK: Munkásosztályunk és értel­miségünk szakmai ismerete, szakértelme, tudása nemzeti vagyon. Ä szellemi értékek nem fiktív értékek. Ha egy új technikát meghonosító felszerelés, technikai eszköz érkezik valahová, akkor a gazdaság vezetője felelős ér­te; hogy vigyáznak rá, terv­szerűen karbantartják, ren­deltetésszerűen használják, üzemelésének feltételei maxi­málisan biztosftottak-e? Az is társadalmi érdek, hogy a munkások s az értelmiségiek szakértelmüket ne „éljék fel”, ne rozsdásodjon be ez az ismeret, ne évüljön el, ha­nem gyarapodjék a köz hasz­nára szüntelen. Az ember s a technika, a termelésben az emberi s a tárgyi tényező harmonikusan fejlődjön. — Ezért a falusi értelmiség szakmai önképzésének, élet- s munkakörülményeinek kér­dése egyáltalán nem valami „külön érdekekkel” bíró rétegnek a problémája; DR. KORMOS LÁSZLÓ; Jóleső érzés, hogy ezekről a kérdésekről a Szolnok me­gyei Néplap kerekasztal be­szélgetésén ilyen nyíltan, a valóságos gondokat ilyen mé­lyen és felelősséggel elemez­zük Külön fel szeretném hívni a fiatal értelmiségben rejlő értékekre a figyelmet, Szakmai és általános mű­veltségben egyaránt kincs ez a fiatalság. I DR. KIRÁLY FERENC; A járási pártbizottságok és tanácsok nagyon sokat tehet­nek azért, hogy megértésre találjanak a falun élő szak­embereknek sajátos, de mégis a társadalom érdekében meg­oldandó gondjai, problémái.j Azután az értékek felisme­résében, felismertetésében is sokat tehetnek. SEMSEI IMRE: Ez természetes, ezt nem vitatom. De azt is látni kell* középszintű vezetés a járás irányítása. Az értékeket, az emberi, szellemi értékeket felismerhetjük, de nem mi „kezeljük” s működtetjük, hanem a szövetkezetek, a vállalatok, és a községek ve­zetői. A járás élén álló szer. vek szerepe abban van, hogy olyan helyi, községi, szövet­kezeti, vállalati vezetők tölt­senek be ilyen munkakört, akik felismerik, óvják és jól „működtetik” ezeket az érté­keket Kamatoztatni tudják a közösség javára. Vagy el­tudják sajátítani e működ­tetés képeneégét A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. Kongresszusa pedig minden szinten műkö­dő pártszervnek kötelességé­vé tette, hogy az egyes ré­tegérdekeket s az összes tár­sadalmi érdekeket szüntele­nül tanulmányozza, s ha kell, egyeztesse, segítse fejlődni az előremutató erőket... — Megoldani a fejlődé# során jelentkező új és új eüesA- mondásokat.. . Azt hiszem, ma is ezt tet­tük, ma ennek útját jásj tűk.*; V A kerekasztal-konferencia résztvevői: dr. Király Ferenc szülész-nőgyógyász szak­orvos Tiszaföldvárról. aki a témát ötletpályázatunk keretében megvitatásra javasolta; Bódi Imre, a tiszaföldvár! Lenin Tsz Állami-díjas elnöke, Semsei Imre, az MSZMP törökszentmiklósi járási bizottságának első titkára; László Sándor általános iskolai szakfelügyelő Jászszentanórásról; dr. Kormos László helytörténész, a református egy­házi levéltár vezetője Kenderesről és dr. Csasztvai István, a Néplap ideológiai- es kulturális rovatának vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents