Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-04 / 100. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május í A Néplap kerékasztala Hogyan él a falusi értelmiség DR. KIRÁLY FERENC. A falu és a város fejlődésének üteme eltérő. A városok gyorsabban fejlődnek, hunt a faluk. Urbanizációs törekvésekkel községeinkben alig találkozunk. így — az az érzésem, — nem csökken a falu és a város közti különbség, inkább növekszik. A falun élő értelmiség pedig anyagilag is jóval nehezebb viszonyok közt él és dolgozik, mint a városi. A sajtóban él ma még a romantikus faluszemlélet emléke, — ^Mindennap disznótor...”, — -„Aranyat terem a falu...” olvashatjuk. A közfelfogásban is elterjedt; a falun élő értelmiség többet keres, mint a városi. Valójában pedig reáljövedelmük alacsonyabb. LÁSZLÓ SÁNDOR: Ügy érzem, mintha két pohár bort kellene összehasonlítani, melyik a jobb, zamatosabb, de az egyik pohár üres, nem ízlelhetem. Soha nem éltem huzamosabb időn at városon. Falusi pedagógusként dolgoztam, édesapám is. így még tőle is csak a falusi életről hallottam. „Falu párti” vagyok. Nem elég a mai falut a mai várossal ösz- «zehasonlítani. A másik viszonyítás; a régi falu és a mai falu.„ DR. KORMOS LÁSZLÓ: Mint helytörténész, gyakorta meglepődöm — adatokat gyűjtve >és összehasonlítva, mit fejlődött tíz-tizenöt év alatt egy-egy község. A mai falu fejlődésére ez jellemző. SEMSEI IMREE kérdéseket csak az egész társadalom fejlődésének részeként vizsgálhatjuk. Községeinkben mind több szellemi munkát végző szakember él A paraszti munka is mind több elemét tartalmazza ma már a szellemi tevékenységnek. A munkásosztály létszáma is nő falun. Több mint száz új szakma honosodott meg. Kétségtelen, városon s munkásosztály s az értelmi- ség létszáma sokkal nagyobb. Nagyüzemekben dolgoznak, nagy, új lakótelepeken laknak. De falun is az értelmiség származását, politikai arculatát — és világnézetét tekintve — mind egységesebb. A munkamegosztásban játszott szerepe szerint viszont — függetlenül attól, hogy szellemi munkát végeznek _ mind differenciáltabb. Az egyes értelmiségi szakmák saját hagyományokkal, szokásokkal rendelkeznek. (Agronómusok, orvosok, állatorvosok, pedagógusok, agrárgépészek stb.) Az értelmiség egy része tsz-tag lett. A szakemberek ma már nem elkülönült réteget, képeznek falun. BÓDI IMRE* Persze azért a falusi értelmiségnek van olyan gondja, hogy — mint nálunk is Ti- ezaföldváron,' — egyetlen presszó van, de oda este, feleségével már senki orvos, vagy állatorvos, pedagógus be nem megy. Akkor már italozás, olykor verekédés... Sokan aztán bírálgatják. hogy miért csak otthon szórakozik, tölti szabadidejét a falusi értelmiség. De a feltételei nincsenek meg. hogy a falunak e számban is jelentős rétege nyugodtan szórakozhasson munka után, családjával... DR. KIRÁLY FERENC: Vagy be kell jönnie gépkocsival a városba. De ez már mindenképpen többlet- költség... A városban élőnek színházba, operába elmenni egy autóbusz vagy egy villan mosjegy, a falusi orvosnak ehhez utaznia kell, idegen- városba eltölteni egy, vagy egy fél napot... Azután itt van a villany, a gáz ára! Nem sérti ez a mai helyzet állampolgári egyenjogúságunkat? Budapesten 1 Ft egy kilowatt óra villamosenergia, a „kiemelt” városokban 1.50- ért kapják, más városban élő emberek 1.80-ért, én, a falun élő, dolgozó 2.30-ért. Ez lényeges különbség! Drágább a gázpalack ára is. Társasház építésére nincs lehetőség, lakásszövetkezetek falun nem alakulnak. A lakáshelyzet a községekben még a városinál is szőri több... SEMSEI IMRE: Ezeket senki sem vitatja, ezek valóban reális gondok. Mielőtt e beszélgetésre eljöttem, a járásban negyven-öt- ven kisebb-nagyobb községben élő, s ott tevékenykedő értelmiségivel beszélgettem. Csaknem valamennyien elmondották, az árleszállítások, alkalmi árusítások lehetőségével alig tudnak élni. Vagy egy napot ki kell venniök szabadságuk terhére... Egy fiatal értelmiségi elmondta, falun — köztudomású — tőkehúst alig lehet kapni. Ha kényszervág ás van, akkor lehet húst venni. „De még mi fiatalok vagyunk, nem olyan régen kerültünk a községbe. Mi még nem vagyunk a Hús- barátok Körének tagjai, s mire megtudjuk, hogy van, már szétosztották... A család csak akkor jut húshoz, ha beutazom a városba...” MUNKATÁRSUNK: Azt hiszem, a két vélemény nem mond egymásnak ellent A falu fejlődését egész társadalmunk fejlődésének tükrében kell vizsgálnunk. Sokat változott, fejlődött a falusi élet. S éppen ezért most, az új körülmények közt a falusi értelmiség sajátos gondjai jelentkeznek Ezek azok a gondok, amiről dr. Király Ferenc szólott Azzal, hogy átszerveztük a mezőgazdaságot a falusi tulajdonviszonyok is szocialistává váltak. A szocialista viszonyok tovább fejlődnek falun. A parasztság sok vonatkozásban a munkásosztályhoz hasonló osztállyá válik, A tulajdonviszonyok tekintetében a város és a falu közt olyan közelítés ment s megy végbe, amire soha még nem volt példa. Megjelent vfalun a munkásosztály s az értelmiség, és létszámában, társadalmi súlyában egyre számottevőbb falun is. A falu osztályszerkezete is úgy változott, hogy sokban, hasonlít ma már, a városéhoz. Egy mezővárosban pedig különösképpen, ha éppen ipar is települt a városba. A parasztság jövedelme, életkörülményei. egészségügyi ellátottsága, társadalombiztosítási és nyugdíjrendszere is úgy fejlődik, hogy a városi viszonyokhoz hasonlít mindinkább... Mi akkor az a gond, amiről dr. Király Ferenc a tények bizonyító erejével beszél? Azt hiszem az, hogy a szolgáltatások rendszere, ára. a kuturális ellátottság, de sokszor még a helyi hagyományok is úgv és akkor alakultak ki, amikor a falun a földmagántulajdon s a kis- árutermelő gazdaságok voltak még túlsúlyban. Közben ■Pa.! rí •off” «T/-N—í wqmr. üzemi mezőgazdaság. És jelentős bérből, fizetésből élő réteg is él ma már falun, ők nem munkaegységben és természetben kapják jövedelmüket. Piacról élnek. Falun kell szakmálukban tovább kénezni ök magukat. S tőlük bizonyos szol méltatások árában úgy kerül „elvonásra” a jövedelemnek egy része, mintha nem bérből élők lennének... A kereskedelmi ellátás normái is úgy alakultak ki, hogy falun a parasztsággal számoltunk jó ideig csupán. így olyan gondok jelentkeznek a falusi értelmiség számára, melyek a falu fejlődéséből általában, vagy az egvséges szövetkezeti parasztság kialakulásának folyamatán belül nem mutatkoznak. De az értelmiségi politika sem veti fel. Az értelmiségnek egy — földrajzi tartózkodása, lakhelye szerinti — sajátos rétegének gondjai ezek. A falun élő munkások és értelmiségiek gondjai-SEMSEI IMRE: A parasztság alapvető életfeltételeiben „közelít” a város felé. Ez a változás éppen a szocialista tulajdonnak falun való meghonosodása és fejlődése révén megy végbe. Ami a falusi értelmiség gondja, az már nem tulajdonviszonyok különbözőségéből eredő ellentmondás. Nem is a munkamegosztásban játszik más szerepet a falusi értelmiség, mint a városi. A földrajzi, telepu lési viszonyokból eredően azonban olyan helyzetben van, ami felvet néhány megvizsgálandó kérdést. Valóban így van. DR, KIRÁLY FERENC: Ahhoz, hogy a községben élő értelmiségi lakáshoz jusson, mivél állami lakás alig van falun, s a szolgálati lakások száma sem növekszik a falun élő értelmiségiek számával arányosan, építkeznie kell. Évtizedekre elkötelezi magát a részletfizetéssel. Bizonyos ..pénzhajszolásra” kényszerítik a körülményekDR KORMOS LÁSZLÓ-: Az előbb a villanyáramról beszéltünk. De abban is hátrányosabb a helyzete a falusi értelmiségnek, hogy gázvezetéket nem építenek falun, így fűtését fürdőszobáiét viúanyárammal kell ellátnia. Ez még azonos tarifával is költségesebb LÁSZLÓ SÁNDOR* Ahhoz, hogy kimozdulhasson, színházba, kiállításokra mehessen, előbb kocsira kell gyűjtenie. Erejét meghaladó munkát, külön jövedelmet biztosító elfoglaltságot keres... Életkörülményei teszik „anyagiassá”. Sokszor azután, amikor már megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy utazhat, kulturált lakást biztosított falun családjának, a szellemi értékek iránti érdeklődése kiveszett, szakmájában behozhatatlan hátrányba került... Ez is reális gond... SEMSEI IMRE: Milyen tennivalókra hívja fed mindez figyelmünket? Először is arra. hogy vidékér. mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeink. szövetkezeteink fokozzák lakás- építkezéseiket, Erre van lehetőség. Segítsenek ezzel is a szakembereknek vidéken való letelepedésében. De ez nem oldja meg a falusi értelmiség lakásgondjait Az orvosok, a pedagógusok lakásgondjait figyelemmel kell kísérni a községekben. S a népművelésben dolgozók hasonló problémáit is. Számukra még azok a kedvezmények oem élvezhetők, amelyek a pedagógusokat megilletik. A másik tamúlság; a községeknek. különösen a kis községeknek a közlekedési gondjai nem enyhülnek. Nem egyszer a község lakosságának s a közlekedési vállalatoknak érdekütközéséből a vállalatok kerülnek ki győztesen. b egyre nehezebb egy. egy kis községből bejutni a városba. De ha van. is autó- buszj árat, az autóbuszok olyan z&úfoltak, hogy azon, amire bejut valaki a városba, legszívesebben utazna haza lepihenni. (Mondjuk jön Tiszafürediről valaki Szolnokra, vagy Kunhegyesről.) Ha nincs gépkocsija. soha sem tud gyűretflen, tiszta ingben, pihenten eltölteni Szolnokon egy napot Valóságom tortúra ha „pihenni”, művelődni bejön egvszer-egyszer a megyeszékhelyre. Harmadszor; szükséges a szolgáltatások körének bővítése, színvonalának javítása falun. Javítani kell a különböző hálózatok ilyen tevékenységét! S olyan árucikkekből, mint töltelékáru, füstölthús. nem ártana a régi kontingenseket újra megállapítani. A húsellátásban ma is az az élv; faluin van hús elég apró jószág háztáji. Télen még így van ez, esetleg, Háztól is tud venni husit a bérből és fizetésből élő. De éppen a falun élő munkásság és értelmiség az év többi részében ellátatlan. Ezek valóban a falun élő munkások. értelmiségiek létfeltételeit érintő kérdések, BÓDT IMRE' Gyakran beszélünk arról, fejlesztenünk kell a mező- gazdaságban a műszaki, technikai színvonalat. meg kell honosítanunk a korszerű agro- és zootecknikát, hatoljon be gyorsan a kemizálás... De egy nagyobb s korszerű állattenyésztő telep létesítése egyben azt _ Is jelenti, hogy ennek működtetéséhez szakembereikre van szükség Legalább 80—160 agrármérnök, technikus elhelyezése is szükségessé válik, aztam önképzésük, szórakozásuk, családjuk életének feltételeit úgy biztosítani a községben, hogy jól érezzék magukat, szívvél-lélekkel munkálkodjanak. A falu kommunális, kulturális ellátottságával szemben ez olyan Igényeket támaszt, amire sokszor nem is gondolunk. Sokan emlegetik követendő például a mi termelőszövetkezetünket Viszonylag nagy létszámú ag- rámértelmiség munkahelye szövetkezetünk. Nem is valami kis , község vagyunk, egykor járási székhely volt Tiszaföldvár. S var. egv egér- szagú. öreg kixítúrház. az iskolaépületek olyan távol egymástól. hogy négy kilométert, is meg kell tenni egy-egy nevelőnek tanítás köbben. Helyi közlekedés meg nincs ehhez a forgalomhoz... Esőben, naponta kétszer, ha megteszi ezt az utat gyalog, meg sem szárad másnapra a ruhája. A nevelő nem mehet gumicsizmában, esőkö- panyben órára. Nem kétséges, a falun élő értelmiség élete nehezebb, reáljövedelme általában, ha bérből s fizetésből (éü," alacsonyabb a városáénál... DR KIRÁLY FERENC: A piac is drágább. Befőzéskor Szolnokra jövünk gyümölcsöt vásárolni. Nagy tétel esetén már jelentős többletkiadást jelentene. ha a községben vennénk meg... Autóval bejövünk... De az a kezdő, fiatal szakember, aki. nek nincs kocsija, az otthon veheti csak meg... Azután nem is szólva azokról a hátrányokról. ami az áruválaszték hiányából ered, s így kénytelen az ember drágábban vásárolni, vast éppen mást venni, mint amit szeretne... Mindez kihat a reál- jövedelemre. LÁSZLÓ SÁNDOR: Ha a férj és féleség is dolgozik, szakmája van. s a városi élet ritmusa szerint élik életüket, közben szakmájukban, képezni akarjak ma gukat, akkor falun sincs idő jószágtartásra, háztáji gazdálkodásra... Amolyan igazi, bérből s fizetésből élővé válik a család... Vagy ha „rámegy” a pénzkeresésre, kikerül a szakmai fejlődés aramából... Az embereket körülményeik: alakítják... DR. KIRÁLY FERENC: A gazdaság irányításénak új rendszerében igyekszünk iparvállalatokat vidékre le- csalogatni. De az iparnak határozott in fra-str uk túra igénye van. A jelenlegi helyzet, bizony nem segít abban, hogy falura ipar települjön, s a szakemberek tömegesen leiköltözzenek falura. Elnézem a falusi házak építését is. A falu a mának vagy éppen a tegnapnak építkezik. Olyan lakások, amelyekben egy család fér él, most már kényelmesen. De a mai építkezésék sem olyanok, hogy a falun egyre növekvő munkás és értélmásegi réteg valamikor iS — például —* lakótelephez jusson. Tiszaiöld- várcsn már több mint négyszáz az ott élő értelmiség létszáma., aztán a munkások, alkalmazottak,.. S csak lakások vannak, lakótelep nincs. Pedig — családtagokkal együtt — ezek a rétegek már a kétezer főt biztosan túllépték létszámban.,. De talán annál is többen vannak máz— BÓDI IMRE . Mindenképpen indokolt lenne felülvizsgálni a szövet, kezeti lakások községekben való építésének kérdését és lehetőségeit Beszélgetésünk kezdetén szó esett arról, hogy fejlődik-e a falu? Én azt hiszem, éppen azért kellene sok kérdésben újra elemezni a falu s benne a falusi értelmiség, szakemberek helyzetét, mert az utóbbi tíz évben nagyon sokat fejlődött a falu, sok minden megváltozott már községeinkben ,.. SEMSEI IMRE: Megállapítottuk — helyesen —, högy e kérdések egy adott rétegnek problémái. — Valójában partikuláris érdekek. Az azonban, hogy felismerj ük-e ezeket a gondokat, s megoldjük-e, az már nem partikuláris érdek. Valójában a mezőgazdaság, az élelmiszeripar korszerűsítésének, a falu, a parasztság egészségügyi, óvodai, iskolai ellátottsága feilődésének, a fizikai dolgozók lóképességű gyermekei képzésének és továbbtanulásénak, a dolgozó tömegek mb*»'!öltésének kérdései ezek. Éppen e partikuláris énrleVak mege'öíSsa visz közelebb össztársadalmi érdekeink érvényre juttatásához. MUNKATÁRSUNK: Munkásosztályunk és értelmiségünk szakmai ismerete, szakértelme, tudása nemzeti vagyon. Ä szellemi értékek nem fiktív értékek. Ha egy új technikát meghonosító felszerelés, technikai eszköz érkezik valahová, akkor a gazdaság vezetője felelős érte; hogy vigyáznak rá, tervszerűen karbantartják, rendeltetésszerűen használják, üzemelésének feltételei maximálisan biztosftottak-e? Az is társadalmi érdek, hogy a munkások s az értelmiségiek szakértelmüket ne „éljék fel”, ne rozsdásodjon be ez az ismeret, ne évüljön el, hanem gyarapodjék a köz hasznára szüntelen. Az ember s a technika, a termelésben az emberi s a tárgyi tényező harmonikusan fejlődjön. — Ezért a falusi értelmiség szakmai önképzésének, élet- s munkakörülményeinek kérdése egyáltalán nem valami „külön érdekekkel” bíró rétegnek a problémája; DR. KORMOS LÁSZLÓ; Jóleső érzés, hogy ezekről a kérdésekről a Szolnok megyei Néplap kerekasztal beszélgetésén ilyen nyíltan, a valóságos gondokat ilyen mélyen és felelősséggel elemezzük Külön fel szeretném hívni a fiatal értelmiségben rejlő értékekre a figyelmet, Szakmai és általános műveltségben egyaránt kincs ez a fiatalság. I DR. KIRÁLY FERENC; A járási pártbizottságok és tanácsok nagyon sokat tehetnek azért, hogy megértésre találjanak a falun élő szakembereknek sajátos, de mégis a társadalom érdekében megoldandó gondjai, problémái.j Azután az értékek felismerésében, felismertetésében is sokat tehetnek. SEMSEI IMRE: Ez természetes, ezt nem vitatom. De azt is látni kell* középszintű vezetés a járás irányítása. Az értékeket, az emberi, szellemi értékeket felismerhetjük, de nem mi „kezeljük” s működtetjük, hanem a szövetkezetek, a vállalatok, és a községek vezetői. A járás élén álló szer. vek szerepe abban van, hogy olyan helyi, községi, szövetkezeti, vállalati vezetők töltsenek be ilyen munkakört, akik felismerik, óvják és jól „működtetik” ezeket az értékeket Kamatoztatni tudják a közösség javára. Vagy eltudják sajátítani e működtetés képeneégét A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa pedig minden szinten működő pártszervnek kötelességévé tette, hogy az egyes rétegérdekeket s az összes társadalmi érdekeket szüntelenül tanulmányozza, s ha kell, egyeztesse, segítse fejlődni az előremutató erőket... — Megoldani a fejlődé# során jelentkező új és új eüesA- mondásokat.. . Azt hiszem, ma is ezt tettük, ma ennek útját jásj tűk.*; V A kerekasztal-konferencia résztvevői: dr. Király Ferenc szülész-nőgyógyász szakorvos Tiszaföldvárról. aki a témát ötletpályázatunk keretében megvitatásra javasolta; Bódi Imre, a tiszaföldvár! Lenin Tsz Állami-díjas elnöke, Semsei Imre, az MSZMP törökszentmiklósi járási bizottságának első titkára; László Sándor általános iskolai szakfelügyelő Jászszentanórásról; dr. Kormos László helytörténész, a református egyházi levéltár vezetője Kenderesről és dr. Csasztvai István, a Néplap ideológiai- es kulturális rovatának vezetője.
