Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
19G9. május 24. SZOLNOK MEGTKI NÉPLAP 3 Látogatóban az óriásnál IV. Szolnoki Kulturális Hetek Egészségvédelmi napok Izgalmas, időszerű témák — Nívós előadások Tegnap délelőtt 9 órakor kezdődött meg Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Házban az a kétnapos egészségügyi előadássorozat, melyet a TIT, a KÖJÁL és a városi tanács vb egészségügyi osztálya közösen rendezett Szigeti László a városi tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg az egészségvédelmi napok rendezvénysorozatát és köszöntötte résztvevőit Az elnökhelyettes méltatta a két témakör — a gyermekegészségügy és a népélelmezés — szerepét és fontosságát Majd megköszönte a rendező szervek és az előadók közreműködését, munkáját Elsőnek dr. Velkey László kandidátus, gyermekgyógyász főorvos tartotta meg előadását melyet azzal kezdett hogy legnagyobb elismerését fejezte ki az iránt a szívós és egyenletes jó munka iránt, amellyel, Szolnok megyében a csecsemő halandóságot leszorították 28 ezrelékre. Előadásának lényege a csecsemők biológiai értékcsökkenésének megakadályozása, az értékcsökkenést előidéző okok elemzése volt. Dr. Velkey László kandidátus megdöbbentő táblázatokkal, grafikonokkal támasztotta alá több éves kísérleteinek helyességét. , Ezek szerint európai viszonylatban talán a legfeltűnőbb a magyar újszülöttek születési súlyarányának csökkenése. Az összes csecsemők 30 százaléka a kívánatos 3 ezer gramm alatt jön a világra. Az újszülötteink vér- szegénysége is meghaladja a fiziológiai normákat. A harmadik legsúlyosabb gond: Európában a koraszülöttek aránya 6—7, Magyarországon azonban 11—12 százalék. Kutatásának fö célja volt: felfedni azokat a tényezőket, amelyek rendkívüli mértékben befolyásolják a magzat méhen belüli fejlődését. Az okokat az anyagi, műveltségbeli színvonalban, a nem megfelelő néptáplálkozásban, a gyors urbanizálódásban stb. találta meg. Mindezt tényekkel bizonyítja. Pl: sokkal több 3 ezer grammon felüli csecsemő születik az olyan családokban és sokkal kisebb a koraszülések aránya, amelyikben az egy főre eső jövedelem ezer forint vagy ezt meghaladja és fordított a helyzet ott, ahol az egy főre eső jövedelem 500 forint vagy ennél kevesebb. Ugyancsak kedvezőbb a születési súly és a koraszülés aránya, ha a szülők műveltebbek, s fordítva áll ez primitív, műveletlen szülők esetében. Dr. Velkey László kandidátus, nemcsak egészségügyi és társadalmi, hanem gazdasági összefüggéseiben is bemutatta, mit jelent a csecsemők biológiai értékcsökkenése és a magas koraszülött arány. Mi tehát a teendő? — kérdezhetnénk dr. Velkey László kandidátustól. Erre azonban nincs szükség, mert kérdés nélkül is megválaszolt rá. — Nem tudom, önöknél hogyan volt, de általában az a tapasztalat, hogy a csecsemőhalandósági statisztika éréi. Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága megvonta a működési engedélyt az algyői Napsugár Tsz-től. Az 1100 holdas gazdaságnak mindössze 82 tagja, ugyanakkor 107 alkalmazottá volt. Az alkalmazottakat azonban nem a mezőgazdaságban, hanem a különböző segédüzemágakban foglalkoztatták. Egy tagra 13 hold esett, amit a nagy munkacsúcsok idején nem tudtak megművelni tökéletesen és a termés betakarítása is gondot okozott. dekében egyéves korig mindent elkövettünk a csecsemők érdekében. A háromszázhatvanötödik napon azután lehúztuk a redőnyt, elégedetten sóhajtottunk. Most az a feladatunk, hogy felhúzzuk a redőnyt. A következő generációk, amelyek szülni fognak, csak úgy hozhatnak egészséges, biológiailag értékes csecsemőket a világra, ha a növekedés befejezéséig olyan gondossággal védjük, óvjuk egészségüket, mint ezelőtt az egy éven aluliakét. Az érdekes előadás után pénteken még dr. Várbíró Béla és dr. Katona János gyermekgyógyász főorvos, dr. Bene Zoltán szülész-nőgyóÁ megye égjük legkisebb tsz-e 1968-ban minden, gazdaságossági számítást mellőzve 12 segédüzemágat hozott létre. Olyanokat is, amelyek nem függtek össze mezőgazdasági termeléssel. Főleg az építőipari tevékenységet fejlesztették, amelynek olyan nagy volt az anyag szükséglete, hogy azt a kis tsz árbevétele nem tudta ellensúlyozni. Mivel anyagi fedezetük nem volt, az építtetők- szegeket. Mindez pénzügyi tői előlegeztek bizonyos öszgyász főorvos, dr. Koncz József, városi főorvos, dr. Dósa Béla csoportvezető gyermek- gyógyász főorvos, dr. Horá- nyi Mária alorvos, dr. Vörös Béla igazgató főorvos, Ézsi- ás Kálmánná városi vezető védőnő, dr. Hajdú Imre közegészségügyi és járványügyi felügyelő és dr. Mészáros Márta főorvos lépett mikrofon, elé és tartott gyermekegészségügyi témájú előadást. Ma, szombaton a néptáplálkozásról és közétkeztetésről szóló előadást dr. Tarján Róbert egyetemi tanáraz Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet igazgatója, dr. Stefándel István vegyész, dr. Hámori Rezső nyugalmazott főorvos és dr. Komáromi József tart — bj _ szabálytalanságokat, könyvelési bonyodalmakat okozott. A tsz elnöke nem hallgatott a tagságra. A gazdaság helyzete az idén mór teljesen kilátástalanná vált, s a tagság is kérte a szövetkezet szanálását. A megyei tanács vb határozata szerint az algyői tsz területét átadják a szomszédos szegedi Felszabadulás Tsz-nek, s a tagok ugyancsak átlépnek a szegedi közös gazdaságba. Az autóbuszról egy megállóval előbb szálltam le. Így aztán gyalog mentem a szolnoki elemgyárba. A teherkocsik hol udvariasan kikerültek, hol meg majdnem lelöktek az árokba. Hamarosan odaértem az új szolnoki gyáróriás főkapujához. Néhány hónappal ezelőtt itt még a sártengert kellett dagasztani. Most gondosan ápolt virágágyak, kis parkocskák között kígyózik a betonút. Kellemesen kezdődött a kirándulás. Az irodaházban VarA hatalmas hengereket asszonyok tisztogatták csendesen, türelemmel. Mester Sándomé is közöttük volt O dirigálja a gyártósort. — Ez az első munkahelyem. Lassan-lassan sikerül beilleszkednem az üzemi életbe. Szerencsém volt, mert a vezérlőasztalhoz osztottak be. — Mennyi az órabére? — Hat forint tíz fillér. Gál Sándor brigádvezetőt szintén megállítottuk egy szóra. — Négy éve dolgozom a beton szakmában. Korábban az építőanyagipari vállalatnál voltam. Most látom, milyen más egy ilyen nagy gyárban dolgozni. Tizennyolcán verődtünk össze, tartozunk a brigálhoz. a többség vidéki, a környező községekbe való. Új gyár, új emberekkel kezd. Olyan ez, mint a házasság Az eleje nehéz. Aztán az is marad, de meg lehet szokni. A hajóban, a hajóról A gigászi csarnok első hajójában találkoztunk Gönczi A téma tehát nem újkeletű. Napirendre tűzését most a szövetkezetek új, megváltozott helyzete indokolja. A tsz törvény nagyobb lehetőséget adott az önálló gazdálkodásra, növelte a vezetőségek hatáskörét. A közös vagyon védelme elsősorban szövetkezeti tagok érdeke. Igénylik, hogy ne bűncselekményeket tárjanak fel előttük, hanem előzzék meg azokat. Ezért is kell a belsőellenőrzést megjavítani. A szövetkezetben számos külső szerv jogosult az ellenőrzésre. A tanácsok és az ügyészség Jelügyelnek a törvényességre. Az előbbiek hatósági igazgatási feladatokat látnak el. Ellenőrzik a gazdasági mérleget, az adófizetést. Időnként revíziós vizsgálatokat tartanak. Rajtuk kívül ellenőriz a NEB, a Statisztikai Hivatal, az SZTK, az MNB, a tűzrendészet, és a KÖJÁL. Bár a lista korántsem teljes. A külső szervek azonban nem pótolhatják a belső ellenőrzést Ez a szövetkezet saját ügye. A gyakorlatban eddig is ellenőrzött a választott vezetőség, az ellenőrző bizottság, a szakvezetőkés természetesen a tagság is. Az utóbbiak a munka során és a közgyűléseken. Az új helyzetnek megfelelően azonban „ belső ellenőrzést mindenképpen javítani kell Ezt megyénk számos termelőszövetkezetében és mindkét tsz szövetségben felismerték. A szolnoki tsz szövetség már tavaly nyáron sürgette a TOT elnökségét, hogy tűzze napirendre e témát. Ezekben a napokban a középtiszavidéki és jászsági tsz-ek elnökeivel, főkönyvega Ferenc igazgatóval csak néhány szót váltottunk. Szerzett számomra egy idegenvezetőt. Ádámossy György, „ váz- szerkezeti üzem főnöke kalauzolt a gyárvárosban. — Hogy megy a próbaüzem? — kérdeztem. — Eddig ötven tetőelemet gyártottunk. A berendezések kisebb-nagyobb hibával dolgoznak. Ez természetes is. A gőzérlelés automatizált, míg a gépsort egy munkásnő vezérli .. j Istvánnal, az ÉPGÉP Vállalat létesítményi főmérnökével. — A jövő héten átadjuk a hármas hajó gyártósorát is. A mozaiklap gyárban a komplex próbaüzem hátra van. Szinte egyedülálló, teljesen automatizált technológiát alkalmaztunk. A gépsor elején beadagolják a nyersanyagot, a végén kiszedik a kész mozaiklapot, — mondta. — Ebben a negyedévben szeretnénk befejezni a próbaüzemet, és augusztusban felavatni a gyárat — tette hozzá Hajdú László, a beruházási vállalat létesítményi főmérnöke. — Milyen a készáru minősége? — fordultam Ádámossy Györgyhöz. — Jó. Bár erre még nehéz végleges választ adni, hiszen a MEO szigorú vizsgálatai után lehet kimondani a döntő szót. Laci, a darus hosszan dudált. Vigyázat emberek! MegA Magyar Mezőgazdaság május 7-i számának > mellékletében nyilvánosságra hozták a TOT elnökségének irányelveit a termelőszövetkezetek belső ellenőrzésének továbbfejlesztéséről. Az irányelvek megállapítják: „A külső és belső ellenőrzés a termelőszövetezetek megalakulása óta szerves része a gazdálkodásnak, a szövetkezeti mozgalomnak.” lőivel és ellenőrző bizottságok elnökeivel konzultációkat folytatnak ' a szövetség vezetői. Kikérik véleményüket: hogyan javítsák a belső ellenőrzést, s ehhez milyen segítséget adjon a szövetség. A tapasztalatok összegezése után az anyag az elnökségi ülés, majd a küldöttgyűlés elé kerül. Az eddigi konzultációk tapasztalataiból. A szövetkezeti vezetők egyetértenek azzal, hogy a belső ellenőrzést, az ellenőrző bizottságok munkáját tartalmasabbá kell tenni. Az ellenőrző bizottságok elnökei részére az «országban több helyen 6 hetes tanfolyamokat szerveztek. Megyénkben is lesz ilyen a Karcagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum bevonásával. A TOT irányelvei javasolják, hogy az ellenőrző bizottságokat egészítsék ki a gazdálkodáshoz, számvitelhez értő szakemberekkel. Ezt a szolnoki tsz szövetséghez tartozó gazdaságok vezetői is helyeslik A szövetségtől azt kérik, hogy a bizottságoknak feszültek az acélkötelek. A tetőelemek a magasba emel- kedvé méltóságteljesen úsztak a levegőben. Húsz fillér híján Az egyik kislány elálmél- kodva, tágranyílt szemekkel követté a távolodó darut. — Nemrég a Tiszasülyi Állami Gazdaság földjein dolgozott. Czakó Irén a neve. — Az újságban olvastam, hogy felvétel van az elemgyárban. Gondoltam egyet, és beutaztam Szolnokra. — Fölfogadtak Húsz fillér híján hét forint az órabérem Többet is megadtak volna, ha... — S miért nem adtak? — Mert még nem vagyok tizennyolc éves. Bár a tizenhetet betöltöttem. Igaz, ami igaz: az asszonyokat vették fel hét forinttal. Egy lánynak kevesebbel kell beérnie. Az üzemvezető elmondta, lehetőséget adnak mindenkinek, hogy szakmát tanuljon. Négy évi gyári gyakorlattal beiratkozhatnak a tanfolyamra. Aki sikeresen levizsgázik, tíz százalék bérpótlékot kaphat A delet régen elütötte az óra, amikor Ádámossy Györgytől elköszönni készülődtem az irodaháznál, ö Kunszentmártonba tartott. — Fel is ajánlotta, behoz motorral a városba. De nem talált számomra bukósisakot. Szerencsémre. ■ Buszon csak nem érzi meg annyira az ember, hogy milyen pocsék rossz a félegyházai út. f. r. adjon segítséget a vizsgálati program kidolgozásához. Az irányelvek azt is javasolják, hogy a tsz-ek alkalmazzanak belső ellenőröket. Ezzel sok tsz egyetért. A belső ellenőrök célvizsgálatokat tarthatnának a közös gazdaságokban. A vélemények azonban megoszlanak, hogy a belső ellenőrök kinek a felügyelete alá tartozzanak. A közgyűlésnek, a vezetőségnek, az elnöknek vagy a főkönyvelőnek felel- ienek-e munkájukért. Az is felmerült, hogy tartozzanak az ellenőrző bizottságokhoz. E vita tehát még lezárásra várt Többen javasolták, hogy a szolnoki tsz szövetség hozzon létre ellenőrző csoportot. Ezzel a szövetség vezetői nem értenek egyet, mert ellentmondana az érdekvédelmi tevékenységgel. — Felkérésre azonban a szövetség már eddig is folytatott és jelenleg is tart több közös gazdaságban revíziós vizsgálatot A TOT irányelvei javasolják, hogy a tsz szövetségek, állítsák össze azoknak a szakértőknek a listáját, akiket a tsz-ek felkérhetnének időnként ellenőrzésre. Ezek között gazdálkodáshoz értő emberek, mezőgazdászok, főkönyvelők, építés- és gépészmérnökök lennének. A tsz szövetség egyetért q TOT javaslatával. A munka tehát megkezdődött, a hogyanról még vita folyik, a vélemények még alakulnak. A belső ellenőrzés javítása, tartalommal való megtöltése a közös va- gyon védelmét, szövetkezeteink további erősödését szolgálja. — ml — Jól halad a megye mezőgazdaságának gépesítése Mezőtúron megalakult a gépészek megyei szervezete A kollektivizálás óta szépen halad a megye mezőgazdaságának gépesítése. Amíg 1958-ban 200 holdnál is több földterület jutott egy traktoregységre, tavaly már 92 holdnál tartottunk. — S amíg 1958-ban az erőgépek 60 százaléka izzófejes traktor volt , megyében, mostmár 3 százalék, a többj korszerű, új gépek teszik ki. Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese beszélt erről tegnap Mezőtúron a megyei gépesítési napok megnyitó előadásában. A Mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikumban kétnapos eseménysorozat kezdődött, amelyen Vígh Pál igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépjavító állomások műszaki vezetőit, gépészeit. Nyíri Béla hiánypótlónak nevezte a rendezvényt. Mint mondta, a növénytermesztők, állattenyésztők, közgazdászok után tehetséges gépész vezető gárda nőtt fel a közös gazdaságokban Ideje volt, hogy hal- lasanak magukról, a helyet is ideálisan választották meg, hiszen a mezőtúri felsőfokú technikum a jövőben a megye gépésztársadalmának szellem) gyújtópontja lesz. Azt is elmondta Nyíri Béla, van még mit megvalósítaniuk a gépesítésben dolgozóknak. Hiányzanak a megyében a nagy munkák végzésének teljes gépsorai. — Emiatt a járulékos munkákat kézzel végeztetik a gazdaságok. Alacsonyfokú a cukorrépa, a kukorica betakarításának gépesítettsége. Tavaly ugyan 30 kukorica, 19 cukorrépa beitakarító kombájnt vásároltak a termelőszövetkezetek. De még a kezdetén vagyunk. Pedig mint kijelentette, a cukorrépa betakarító gépek tíz embert mentesítenek holdanként, s a betakarítási veszteséget 25—30 százalékkal csökkentik Szólt arról is, hogy az állattenyésztés gépesítése is hátra van még. A szakmai előadók közül elsőnek Sárközy Károly, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos főmunkatársa lépett a pódiumra. Vetítettképes előadásában a cukorrépatermesztés gépesítéséről szólt. Bemutatta a vetés és a betakarítás legújabb csehszlovák, német, francia és magyar gépeit. Mint mondta, Szolnok megyében élenjáró cukorrépatermesztő gazdaságok működnek. A gépesítést akadályozza, hogy szétszórt földeken termesztik a répát Kijelentette, 30 holdnál nagyobb területen már gazdaságos „ betakarító gépek alkalmazása. Ezt Stig- ler Károly, az újszászi Szabadság Tsz főgépésze is megerősítette felszólalásában. Délután Mezőtúron megalakult az Agrártudományi Egyesület megyei gépész szekciója. Elnökévé Vígh Pált a felsőfokú technikum igazgatóját titkárává Hoppál Zsigmond megyei szak- felügyelőt választották. Ma újabb előadásokkal folytatódik a program, s a szolnoki AGROKER jóvoltából a részvevők megtekintik a mező- gazdaság legújabb gépeit. Megvonták a működési engedélyt az algyői Napsugár Tsz-től Belső ellenőrzés a termelőszövetkezetekben Egy asszony dirigál
