Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-20 / 113. szám
Befejeződött a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle országos szavalóversenye Vasárnap délelőtt véget ért a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle országos szavalóversenyének döntője, és sor került az eredményhirdetésre. Debreczeni Tibor, Népművelési Intézet munkatársa, a zsűri elnöke reggel 8 órakor a Tiszapartj Gimnázium aulájában közölte az egybegyűl tekkel; első díjat nyert Fekete Gizella (Szeged), három második díjat adnak ki, ezeket Ferenezi Krisztina (Szolnok), Mohai Gábor (Debrecen) és Vándorfy László (Veszprém) kapják, a harmadik díjban pedig No- vák Zoltán (Szeged) részesül. Tizenöt veisenyzőt a zsűri tárgyjutalomra vagy különdíjra javasol. A díjak átadására délelőtt 11 órakor a Szigligeti Színházban került sor. Itt Bordás János, a Szolnok megyei KI- SZÖV elnöke köszöntötte a megjelenteket, s átadta a díjakat. a jutalmakat — többek között a Szolnok megye; Lapkiadó Vállalatnak a különdíját is. Fekete Gizella az országos szavaloverseny első helyezettje Három perc Venczel Verával „a szavalok védnökével" Az előkészítő bizottság nem véletlenül kérte fel Venczel Verát a védnökségre. — Többször is részt vett szolnoki szavalóversenyen, megismerte és megszerette az itteni közönség. — Még diákkoromban három, vagy négy alkalommal versenyeztem Szolnokon. Heltai, Kosztolányi verseket szavaltam: színes tintákról álmodom”. Ez volt az egyik kedvenc versem. — Most védnökként vesz részt azon a versenyen, amelyen nemrég még ugyanúgy izgult, mint a körülöttünk jövő-menő lányok és fiúk. Milyen érzés igy, egy kicsit kívülről nézni a többiek izgalmát? mindazt a szépet, amit a néhány év előtti szavalóvei'- senyék adtak nekem. Egyre, másra bebizonyosodik, hogy a szolnokiak ismerik és szeretik -A művésznőt. Beszélgetésünket félpercenként félbeszakítja a barátok, ismerős és ismeretlen tisztelők üdvözlése. — Sokat tanultam ezeken a versenyeken — folytatja, amikor ismét szóhoz jut. — Részben az itteni eredmények hatására született meg bennem az elhatározás, hogy jelentkezem a főiskolára. — Saját tapasztalatai alapján miben látja a szavalóverseny jelentőségét a résztvevő, pódiumra lépő fiatalok szempontjából ? — Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy ebben az évben a szavalóverseny védnöke lehetek. Nem felejtettem el a régebbi versenyek izgalmát, a Szolnokon töltött napokat. Bár most nem lépek dobogóra, nem érzem magam kívülálló szemlélőnek; Szeretném újra átélni •— Olyan dologgal foglalkozhatnak, amit szeretnek, ami érdekli őket. Teljesítményükön lemérhetik, hogy mennyit fejlődtek, hol tartanak a többiekhez képest. Érzelmeket, gondolatokat tolmácsolnak, amelyeket talán csak ők vesznek észre egy-egy versben. Adni tudnak valamit. És ez olyan öröm, amely megéri a fáradtságot. B. A. Megjegyzés... Megyénk székhelyén impozáns ünnepségek, egy-egy alkalommal országos érdeklődést felkeltő események zajlanak le a IV. Szolnoki Kulturális Hetek keretében. Irodalmi esttel áldoztunk Bányai Kornél emlékének, amatőr szimfonikus zenekarok találkozója, képzőművészeti filmek fesztiválja... S az országos szavalóverseny döntője. Méltán növelj megyénk, s megyeszékhelyünk tekintélyét mindez... De a szavalóverseny záróünnepségei nem növelték ... A nyomtatott program szerint vasárnap reggel 8-tól került volna sor a verseny ntolsó fordulójára, a döntő legjobbjainak vetélkedésére. A versenyt meghallgatni gyűlő közönség viszont ott tudta csak meg, hogy előző nap este, éjszakába nyúló versenyen megtartották, g most már csak az eredményhirdetés van hátra... A Szigligeti Színházban 10-re gyülekezett az elnökség, 11-ig viszont „senki nem tudott semmit”... A közönség féltizenegykor — harmadik csengetésre — bevonult a nézőtérre, s ott várt, tapsolt, türelmetlenkedett. „Mi, probléma, fél órát várhatnak ... !” — mondta, valaki a szervezők közül. Az egyik zárszó szerint hatezren vettek részt az idén e versenyeken az országban, a másik zárszó viszont méltatta; nagy eredmény az idén a háromezer részvevő... Több szerv nem tudta ajándékait, különdíját a jutalma- zottaknak átadni. Az ünnepségen nem szólították sem őket, sem azokat, akik a jutalmakat kapták volna ... Talán majd „utánuk küldetik”. Egy kisplasztika a kavarodásban, még péntek este elveszett..; Saját házunk táján vonjuk le azért a tanulságokat... (Cs) Ma: BNV-TUDÓSITÁS 3. oldal A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL 4. oldal BALATON '69 5. oldal A VASÁRNAP SPORTJA j—7. oldal A VÉNUSZ TITKA 8. oldal Többeser zöldpaprika naponta Ismét felélénkült a tisza- örsi JBúzakalász Tsz kertészete, megfelelő szakember került a telep élére. A szövetkezetieknek az a törekvése, hogy a melegházakból és a szántóföld; kertészetből minél korábban kerüljenek lei a korai zöldségfélék. A primőrtelepen február közepéig „beérett” a zöldhagyma és a saláta. Helyükre paradicsom; paprika és uborka került. Ezeket május végére szállítják a Budapesti Csemege Kereskedelmi Vállalat, valamint Szolnok, Miskolc üzleteibe, a MÉK és az fmsz részére. Jelenleg öt-hatezer bácskai és hatvani erőspaprikát szednek és visznek el naponta a primőr telepről. A 15 holdas szántóföldi kertészetből a jövő héten szállítják a retket. Nem sokkal később a fejes- és kelkáposztát és a karfiolt. A burgonyát előhajtatva vetették el így már június elején szállíthatják az üzletekbe, Megnyitották a tavaszi tárlatot Vasárnap délután 5 órakor Csorna Kálmán, a városj tanács vb elnöke nyitotta meg a szolnoki Damjanich Múzeumban a középmagyarországi képzőművészek hagyományos Tavaszi Tárlatát. Az ünnepélyes megnyitó egyben a Szolnoki Kulturális Hetek keretében most elsőízben megrendezett képzőművészeti rövidfilm-szem- le kezdetét jelentette. Az idei kiállítást különösen jelentőssé avatja ez az országos esemény. Nemcsak azért, mert a szakemberek érdeklődésének középpontjába került ezáltal Szolnok és a tájegység képzőművészete, hanem mert a művészek bemutatkozása szervesen kapcsolódik a rövidfilmszemle célkitűzéseihez. Megnyitójában Csorna Kálmán is ezt a kapcsolatot emelte ki. Szolnok és az Alföld képzőművészete a realisztikus hagyományokban gyökerezik. E képzőművészet jelentőségét mindig közérthetősége határozta meg, élvezete nemcsak egy szűk „művelt” réteg privilégiuma volt, hanem közönség legszélesebb táborában talált visszhangra ez a művészet. A képzőművészeti filmszemle is e művészeti ág népszerűsítését, tömeghatásának fokozását célozza. Nem véletlen tehát, hogy erre az eseményre Szolnokon került sor, — emelte ki a gondolatot Csorna Kálmán. A kiállítás megnyitóján zsúfolásig megteltek a termek Az alkotóművészeken kívül jelen voltak „ filmszemle résztvevői, a megye, a város vezetői, és társadalmi, kulturális életének számos képviselője, a Damjanich Múzeum hét földszinti termében több mint száz képzőművészeti alkotást mutattak be. A Tavaszi Tárlat amúgy is gazdag anyagát a Bács-Kiskun megyei Tanács forradalmi képzőművészeti pályázatának művei egészítették ki. Ez utóbbi anyagot a kiállítás utolsó két termében helyezték el a rendezők. Csorna Kálmán megnyitja a tárlatot HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Nagykunsági hal lesz az angolnából? A népnyelv azt tartja, erről a földről: csak azért teremtette az isten, hogy üresen ne maradjon a helye. A közgazdász. Rácz János főkönyvelő inár másképpen fejezi ki magát. Kiszámította. évente kétszázhatvanezer forint értéket tudtak termelni ezen a 155 holdon. Ebben az esztendőben már egymillió forintot várnak, a jövő évtől a kétmillió közelében. Eddig kiszámíthatatlan szikvidék volt, mostantól halastórendszer. Vasárnap avatták a túrke- vej Búzakalász Tsz halastavait. Abonyi Lajos a tsz elnöke tájékoztató, avatóbeszédet mondott: — Kedves vendégeink legtöbbje ismeri ezt a földet. A mi szövetkezetünkben csak a növénytermesztésre számítani egyenlő a bizonytalansággal. Ha nincs eső, nincs termés. Egy ilyen gazdaságban így élni nem lehet. Most az új kacsafarmmal a hpirstavakkal elértük. hogy a jövedelem több mint felét már az állattenyésztés adja. Érdekes tényeket közöl. Az Alföld legkorszerűbb halastava most ez. Kísérletekre is alkalmas. Az országos halászati felügyelőség már él is a lehetőséggel. Franciaországból 86 ezer angolna ivadékot hozott a szövetkezetnek. A tengeri halfajtát Túrkevén akarják meghonosítani. A főhal a ponty természetesen. De van busa, süllő, fehér amur. kevés harcsa is. Az elnök nevetve mondja: — Hacsak nem tévedünk a számolásnál, olyan 2 és fél millió hal van a tavakban. Ha akarják a vízmagasság 5 méter. Teleltetésre kitűnően alkalmas. Nem kell a halat ősszel elkótva-vetyélni, kitelel és tavasztól folyamatosan értékesítik. Ivadékne- velésre is nagyon jó tavaik vannak. A szarvasi haltenyésztő állomás mái* felaián_ lotta: ad ivadékot, a szövetkezet vállalta az előnevelést fele haszonra. A tórendazer 75 nap alatt készült Pedig egymillió köbméter földet mozgattak meg. Ügy számítják 4 év alatt megtérül a majd 6 millió forintos nagy beruházás. Attól kezdve tisztán a szövetkezeté a haszon; FESZTIVÁL-VÁROS LESZ SZOLNOK! A képzőművészeti Rövidfilm Szemle eseményeiből Vasárnap este. a zsúfolásig megtelt szolnoki Vörös Csillag filmszínházban, felharsant a Képzőművészeti Rövidfilm Szemle szignálja. — Papp László, a megyei moziüzemi vállalat igazgatója köszöntötte a megjelenteket és mutatta be a Szemle fővédnökeit. Köszöntő szavaiban választ adott lapunk vasárnapi számában feltett kérdésre (Fesztivál város leszünk?). Bejelentette. hogy az előzetes tervek szerint a legközelebbi képzőművész—filmművész találkozót már fesztivál jelleggel rendezik meg. külfö'- di filmeket is meghívnak, a találkozót nemzetközivé teszik. A közönség nagy tapssal fogadta » bejelentést. Ezután Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke. a Szemle fővédnöke megnyitotta a rendezvénysorozatot. A fővédnöki megnyitó után három filmet mutattak be, Németh István: Ahonnan vétetett és a Szolnok művészei című filmjét, valamint Czigány Tanias: Mednyán- szky című filmjét. Hétfőn délelőtt folytatódott tovább a Szemle. „Téma és feldolgozás” gyűjtőcímmel hét filmet mutatnak be. Szentendréről két nagyjából azonos témájú, de művészi megfogalmazásban merőben ellentétes filmet láthattunk. Mészáros Márta: Festők városa, Szentendre, és Zsigmondi Boris: Látomás a valóságról című filmjét. Der- kovitx Gyula művészetéről három filmet mutattak be, Jancsó Miklós Czigány Tamás és Imre István rendezés-eben. „Filmnáros” volt a Krétarajzok (Vásárhely). Sipos András rendezése és a Vásárhelyi színek. Mészáros Márta rnonkőia. Délután „A képzőművészeti kisfilm lehetőségei” gyűjtőcímmel tartottak vetítést, majd lapzártakor kezdődött meg a külföldi képző- művészeti filmek bemutatója; Ma délelőtt 10 árakor a képzőművészet és a fibn kapcsolatáról kezdődik vita a TIT előadótermében, amelynek előadói: Kollányi Ágoston. Kossuth-díjas filmrendező és Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész lesznek. A korreferátumokat is neves filmművészek. képzőművészek, esztéták tartják. A Szemle zárövetítése ma délután 4 órakor kezdődik, „Művészportrék” -címmel hét filmet mutatnak be. — ti — 1969, csárdásbajnoka: a Mohai László— Berényi Katalin táncospár Vasárnap késő este Szombathelyen, a Savaria nemzetközi táncverseny és a 7. magyar táncbajnokság záró gálaestjén rendelték meg a csárdásbajnokságot. 32 pár állt rajthoz. A versenyt ismét a tavalyi győztes pár, a Mohai László—Berényi Katalin, (a budai táncklub) kettős nyerte. A második helyre is két fővárosi páros. Várhegyi István—Fürjes Valéria és Mihály János—Santkuti Annamária került. A közönség szavazata alapján legjobbnak ítélt láncospár _ amely egyébként az onos volt a Mohai—Berényi párossal — magyaros táncruhát kapott a Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalattól. Az esten bejelentették; Szarvas város tanácsa a »váron továébbképző táborozást rendez amatőr táncosok részére. Külön rendezték meg a magyar „A’* osztályú párok latin-amerikai táncbajnoksá- gát A bajnoki címet Jánosi László—Juhász Valéria (Fővárosi Művelődési Ház) nyerte éh XX. évf. kedd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 80
