Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-29 / 96. szám

1969. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bizonyítvány osztás előtt Születésszabályozás és családtervezés Sára Sándor: Feldobott kő A hitvallás filmje Már csak néhány hét választ el bennünket — diá­kot, szülőt, pedagógust — az utolsó tanítási naptól. A gyermek tejekben nyári ter­vek főnek. S a kemény szor­galmi hetek, hónapok finisé­ben bizony a legtöbb kis és nagydiáknak, leánynak, fiú­nak a szíve-lelke, de gyak­ran még az esze is a nagy­szünetet dédelgeti. A szülő, maga is várja a tanítás végét. Egyrészt mert még emlékezik a saját diák­korára, másrészt mert tíz hó­nap alatt valóban bele lehet fáradni az örökös tanulásba. A szürueti hangulat már május közepe táján eluralja az iskolát. Tanulmányi ki­rándulások, ismétlések, ösz- szefoglalások vannak már a legtöbb általános és közép­iskolában. S valljuk be az ismétlés — bár tudjuk, hogy a tudás anyja — sok diákot nem vonz, hanem taszít! — Nincs föladva semmi! Hang­zik a válasz a szülői bizta­tásra. S nem is hazugság ez* Csak nem precíz a megfo­galmazás. Nincs semmi új feladva! S ilyenkor talán nem is gondolja végig a gyermek, hogy évközben — betegség, hiányzás, vagy más miatt nem egy leckét bizony csak úgy sebtében futott át, nem ártana azokat alaposab­ban megtanulni, amíg nem késő! De a legszorgalmasabb diák számára is nélkülözhe­tetlen az ismétlés. Ennek so­rán láthat meg a gyermek az egyes tantárgyakon belül és tantárgyak között olyan összefüggéseket, amelyeknek felismerése az új varázsával hat! S ez a varázs nélkülöz­hetetlen a tananyag végleges bevéséséhez. Év vége előtt néhány hét­tel hivatalosan megszüntetik a szülői fogadást az iskolák­ban. De ha még van idő — a kapuzárás előtt néhány perccel — bizony nem árt, ha a szülő felkeresi a peda­gógusokat, Még akkor is, ha egész évben rendszeresen el­járt a szülői értekezletekre, a tanári fogadóórákra. Hasz­nos tanácsokat, a tanuló „testére” szabott javaslato­kat adunk még ilyenkor a szülőnek. Az első ilyen — általános tanács: Az ismétlés, összefoglalás a tanulás fontos része. A második tanács már ki­fejezetten a szülőknek szól. A gyermek, — még a leg­nyugodtabb, a legkötelesség­tudóbb gyermek is — ponto­san azért, mert azt hiszi, — nincs új lecke, meg mert hí­vogat a napsugár, nem ta­nul. E két ok indokolja a gyermek „lazítási” törekvé­seit. S mindkettő nagy ok! Egyedül csak kevés gyermek képes megküzdeni velük. A szülő türelmes szeretetére soha nem volt nagyobb szükség, mint most! — Nézzük át együtt azt az anyagot! Mondj el mindent, amit tudsz. — Ami nincs a könyvben, amit hallottál, meg olvastál erről. Én már — nem szégyellem — régen ta­nultam, meg talán más­ként is! A legtöbb gyermeknek im­ponál, ha Ö „taníthat”. Kü­lönösen, ha a szülő előtt nyi­latkozhat meg tanítói minő­ségben. — S jó, ha közben olyan biztatást kap, hogy: — Tényleg! Látod ezt már elfelejtettem! Nagyszerű. Azt hiszem nagyon jól mondod. Vagy: Mondd csak mégegy- szer, de részletesebben, mert nem értem elég világosan. Igen! Most már értem. Kö­szönöm. Látod rám fért egy kis fejtágítás... Ugye holnap is szakítunk időt ilyen is­métlő-beszélgetésire? S meglátják holnap már maga fogja sürgetni az apát, az anyát, hogy hallgassa meg őt De ami ennél sokkal fontosabb — mivel hallotta már egyszer a saját hangján az anyagot — bátrabban je­lentkezik, — jobban felel az iskolában. Ahol van magne­tofon, nem árt szalagra mon­datni, majd egy-kétszer le­játszatni az ismétlés egyes szakaszait Ez az időszak rendkívül alkalmas arra, hogy az összefüggések felis­merésén túl a gyermek kife­jező készsége is fejlődjék. Elkövetkezett tehát az utol­só futam* Ennek «ikerétől függ, hogy adósságmentesen záruljon a tanév. Mert ha csak egy-két tantárgyból is vannak mínuszok, akkor ve­szélyben a nyár, hiszen a ja­vítóvizsgára komolyan kell készülni. Megéri tehát a befek­tetés! A jól végzett munka örömével befejezett tanév után vidámabban süt a nap, zöldebb a rét, aktívabb a pihenés. Dr. K. Gy. A családtervezés alapfelté­telét a szexuális felvilágosí­tást, nevelést, a középisko­lákban és főiskolákon kell elkezdeni. Tudják ezt és már régóta szorgalmazzák tan­tervbe vételét az egészség- ügyi szervek: a két minisz­térium között — művelődés- ügyi és egészségügyi —, azon­ban mégis nehézkesen és lassan jön létre a megállapo­dás. Addig viszont rendsze­res felvilágosító munkát nem fejthetnek ki az orvo­sok, és csak az iskola felké­résére állhatnak a katedrára. Sajnos megyénkben nem egy középiskolának a vezetői elzárkóznak az elől, hogy a diákok kérésére nőgyógyász szakorvosokat hívjanak meg, akik osztályfőnöki óra kere­tében, — de tanárok jelenlé­te nélkül — a tanulók na­gyon őszinte és nyílt kérdé­seire választ adjanak — ter­mészetesen külön a fiúknak, külön a lányoknak. A pozi­tív példából kiindulva azon­ban elmondhatjuk, — s ez­zel „ megyei kórház szülé­szeti osztályának vezető fő­orvosa dicsekedett —, hogy azok a kismamák, akik a szexuális élettel kapcsolatos I kérdéseikre korábban az I iskolapadban már vá- I laszt kaptak —, kivétel I nélkül hálásan megköszön- jték az orvos nyújtotta fel- i világositást és jó tanácsot. Vajon beszélhetünk-e kor­szerű családtervezésről addig amíg nagyon sokan összeté­vesztik azt a születésszabá­lyozással, vagy annak egyik módszerével, a fogamzásgát­lással? Azt mondjuk, már minden megvan, ami a fo­gamzásgátláshoz szükséges: rendelkezünk hormonhatáson alapuló tablettákkal és az új magyar találmánnyal, a C-filmmel a védekező esz­közök sora tovább bővüL — Most már valóban semmi sem hiányzik? De igen, hiányzik e szerek használa­táról való széleskörű felvi­lágosítás, s legfőképpen a készség hogy használják is azokat. Évről évre1 több' gyerek születik. A grafikon, mely a születések számát jelzi, 1966- tól emelkedést mutat Nem megnyugtató azonban, hogy 1968-ban, 1967-hez képest 7,1 százalékkal magasabb az abortuszok száma. Sokan már új abortusztörvény meg­fogalmazásának szükségessé­ge mellett szállnak síkra. Pedig csak a családtervezé­si tanácsadásba, a szexuális felvilágosításba kellene a je­lenleginél sokkal, de sokkal több házaspárt és egyedülál­ló nőt bevonni. Ha már min­denki tudni fogja, hogy mi­lyen fogamzásgátló kapható, ha az álszemérem már nem tart senkit vissza attól, hogy orvosi tanácsra megvegye és alkalmazza, nem lesz szükség új abortusztörvényre. Családvédelmi politikánk­nak nem lehet az a célja, hogy abortusztilalommal kényszerítse rá a szülőkre a gyereket, hogy megfossza őket a családtervezés jogától, attól, hogy ők döntsék el hány gyereket akarnak, és azok mikor jöjjenek a világ­ra, hogy a kis jövevények ne dúlják fel, hanem erősítsék a szülők közti harmóniát, s nevelésükhöz, gondozásukhoz minden szükségest megkap­janak. Az egészségügyi miniszter utasítást adott ki, hogy bár­milyen okból: akár a terhes­ség megszakítás, akár a szü­lés után jelentkeznek a nők ellenőrző vizsgálatra, az or­vosok kötelesek útbaigazítani őket, hogy miként védekez­zenek „ nem kívánt terhes­ség ellen. Megyénkben Szol­nokon a megyei tanács kór­házának szülészeti osztályán február 16 óta teljesen in­gyenes nővédelmi tanácsadás áll a nők, de a házastársak rendelkezésére is. Nagy prakszissal rendelke­ző nőgyógyász szakorvosok­tól, orvosi beutaló nélkül, bi­zalmas beszélgetés közben felvilágosítást és tanácsot kapnak a korszerű, kulturált családtervezésről, a nemkí­vánatos fogamzások megelő­zéseinek módszereiről és a szexuális problémákról. A szolnoki szülészeti osz­tály, közismert nevén a „bá­baképző”, bejáratánál szerény kis tábla hívja fel a figyel­met a nővédelmi tanácsadás­ra, mely a hét minden nap­ján — szombat kivételével — délután fél háromtól 5 óráig tart. Nem valószínű, hogy a félelemnek, az ál­szeméremnek, vagy egyéb gátló tényezőknek kellene tulajdonítani, hogy a több mint két hónap alatt csupán negyvennyolcán vették igény­be a tanácsadást. Bizonyára nem ment még híre annak, hogy a nők védelmét újabb ingyenes felvilágosító szol­gáltatással segíti szocialista egészségügyünk. A jászberényi Tanítóképző Intézet KISZ szervezete a múlt bét végén rendezte meg első Ízben — a Tanácsköz­társaság 50. évfordulója tiszteletére — a hallgatók nap­ját. A kétnapos eseménysorozat Szűcs Istvánné, a KISZ KB Egyetemi Osztály vezetőjének előadásával kezdő­dött. Az előadás után zenés irodalmi estet rendeztek. Másnap délelőtt a második évfolyam hallgatóinak tanítási versenye zajlott le. A délutáni órákban sportbe­mutatót tartottak. Este a tavaszi bállal fejeződött be a hallgatók napja. Képünkön: Magda Magdolna, a tanítási verseny második helyezettje óráját tartja. — N. Zs. — Kora délelőtt fecskecsapat szállja meg a templom előtti teret. Függő­legesen, mintha egyik szárnyukra fonalat erősítettek volna és azon csöngetnék őket alá, a földig eresz­kednek, azután gyors rándulással fúródnak ismét a magasba. „Eső lesz. alacsonyan szállnak a fecs­kék!” — mondja az éppen erre ha­ladó Bényei Péter, aki pedig tud­ja, mert már vagy hetven eszten­deje figyeli az itteni időjárást. Dél felé a hőség úgy megszorul, az alacsony házak között, hogy szinte szemmelláthatóan aszalódik a ker­tek növényzete. A legyek vérig csípnek. Ahogy a munkám fölé ha­jolok. homlokomat ellepi a ve­rejték. Három óra felé már bírhatatlan a meleg. Folyton a víz hűvössége jár az ember eszében. Meg a leve­gő, újra meg újra a jó, tiszta, sű­rű levegő, amelyet mintha kiszi­vattyúztak volna az ég acélszürkén izzó korongja alól. Az állatok is az árnyékba húzódnak. A kutya has- mánt, a macska kényeskedve a hátán fekszik. A tyúkok hártyás szemüket félig lehunyják és nyitott csőrrel, aléltan pihegnek. Csak az nem bújik el, akinek dolga van. A munka az izzó napon is tovább fo­lyik. öt órakor kis szellő fut végig a mozdulatlan vidéken. Nyomában magasra csavarodó, könnyű por­fátyol. Azután váratlanul megdör­dül az ég. Az udvart szegélyező nagy fák. a ház, a bokrok eltakarták eddig a látóhatár peremén gyülekező felhő­ket. Most fenyegető-feketén egyre feljebb kúsznak a szél árbóerúdján. A nap kialszik, a madarak riadt csipogással keresik fészküket az el­sötétülő világban. A szélrohamok egyre gyakoribbak és erősebbek Száraz levél, tollpihe, papírrongy emelkedik föl. s szűkülő csavarme­netben egy alacsonyan szálló por- Eelleg szügyébe fúródik. Majd hir­telen elül a szél, minden elcsön- desedik. Két saélroham közt való­ban „vihar előtti csönd”, mellre fekvő, halántékon doboló feszült­ség. Már villámük is. A fényjelekre el-elmaradozó mennydörgés felelget. Bivalyszínű, vemhes fellegek köze­lítenek veszélyes rohanással. Még jobban besötétedik, öt óra s már öreg este van. A napraforgók — törtető hivatalnokok — zavartan keresgélik a főnökük fénylő feje- búbját, s miután nem találják, a föld felé fordítják arcukat — hát­ha megszűnt a régi beosztásuk, ki­csöppentek a „miniszter” közvetlen hatásköréből és most ennek a föl­paprikázott mucsai kiskirálynak kell szolgálniok? • Az utcán gólyalábú, körtényi ádámcsutkájú férfiú lohol, sietségé­ben is megőrzött méltósággal. A harangozó ő, futólépésben jön va­lahonnan a határból. A templom ajtajában megáll, fúj egyet, kalap­ját a kilincsre akasztja, azután felcsörtet a toronyba. Itt még szo­kás, hogy jéggel vagy pusztító vi­harral terhes fellegek közeledtén harangoznak „az idő elé”. Ugyanakkor a Békeszeerető Tsz el­nöke is végigkarikázik a falun, ö éppen ellenkezőleg, ki a határba siet ebben az ítéletes időben, a tsz földjére, ahol a mai napon fejezné be az aratást a Karsaiék brigádja. Az elnök után, mintha csak a vi­har előtti képet akarná teljessé tenni, vágtató szekér kanyarodik a műútra. Ezen fogják a megmentett kévéket-kereszteket hazaszállítani. Ezenközben félpercenként villám­uk, dörög, villámlik, dörög; a hang most már nem marad el messze a fény mögött, hanem közvetlenül a sarkába lép. A levegő egyszerre na­gyon is lehűlt, jeges szél fúj. Eltévedt madár keresi a fészkét, széllel szemben kellene röpülnie, de nem bír. Tízszer, tizenötször is visszahull, láthatatlan, de nagyon valóságos fal áll az útjában. Egy ponton lebeg, mintha odaszögezték volna. Azután mégis föladja a med­dő küzdelmet, fájdalmas kiáltást hallat, összecsapott szárnnyal jó néhány ölnyit zuhan, majd éles szögben megfordul, siklórepüléssel a nála erősebb szélre bízza magát. Homlokegyenest ellenkező irányban halad, mint amerre elindult. Vajon mikor ér haza? A szomszédban nyújtott kiáltá­sokkal hívogatják a szétszéledt ap­rómarhát. Villámlás, csattanás. majd mint­ha ennek következménye volna, éles csörömpölés: cserép hullott le a háztetőről. A kutya szűkölve bújik a tornác­ra. gazdája lábához simul. Valahol becsapódik egy nyitva- felejtett ajtó. A harang zúg, a szél néha el­kapja, néha élesen idevágja a szavát. A rádió félelmetesen recseg. A táviróhuzalok remegnek, búg­nak, pengenek, a táviróoszlopok nyögnek, kopognak, zakatolnak. A szomjas föld millió torokkal issza az esőt. Egy évtizeddel ezelőtt rob­bant be filmművésze tünkbe egy különös tehetségű, hu­szonöt éves fiatalember, Sá­ra Sándor. Az operatőr... Könnyű kritikusi szólam: új utakon jár... ezért és ezért... Nos, milyen nehéz volt meghatározni Sára új utakon járását, — ez ere­detiségének egyik bizonyíté­ka, — megfogalmazni az in­duló művész nagyon is egyé­ni látásmódjának lényegét. Nagy sikerű — nem túloz­zuk el: világsikerű — fil­mek operatőre. Ö fényké­pezte a Tízezer napot, a Sodrásban-t, az Apá-t, csal; néhányat említünk. Rendezőként 1960-ban mu­tatkozott be a „Virágát a napnak” című rövidfilm­mel. A Cigányok már nem­zetközi sikert is aratott, em­lékezetes dokumentum film, a Vízkereszt pedig tavaly nagydíjat nyert az oberhau- seni fesztiválon. A Feldobott kő első ön­álló. egész estét betöltő já­tékfilmje. Szerzői film, dra­maturgja Kóea Ferenc, írói konzultánsa Csoóri Sándor. Sára az érettségi vizsga le­tétele után több évig figu- ránsként dolgozott a föld­mérőknél. Nem vették fel a főiskolára-•• A film főhőse Pásztor Ba­lázs érettségi után a főis­kolára kerül, filmrendező­nek tanul, ahonnan eltávo­lítják. Apja ugyanis, aki vasutas, megállít egy szov­jet barátságvonatot, hogv az állomáson várakozó örer internacionalista egy-két percre találkozhassék a vo­naton utazó barátjával, élet­mentőjével, akit harminc éve nem látott. Apját a sze­mélyi kultusz törvénytelen­ségei közepette letartóztat­ják, őt kizárják a főiskolá­ról. Kénytelen megtagadni apját, hogy állást kapjon az egyik földmérő hivatalban. önéletrajzi film tehát? Sá­ra így határozza meg: „Anv- nyira az, amennyire majd nem minden vers. vagy iro­dalmi alkotás önéletrajzi je1 tegű, hiszen mindenki azok­ból az élményekből 'merít, amelyeket átélt, amit tapasz­talt. amit végig gondolt”. Sára filmje egv magatar tás forma, a cselekvő maga­tartás analízise. Három em­beri tragédián keresztül érezteti, minden helyzetben szükséges az értelmes cse­lekvés. A film minden szála ezt példázza, olyan magas művészi hőfokon, olyan sa­játosan, amely egyaránt jel­lemzi a rendező és az ope­ratőr Sárát. Nem közönség nélküli ú. n. művész film a Feldobott kő. hanem nagy művészi érté­kekkel bíró film, amelynek igen nagy a közönségsike­re is. A színészi alakítások mél­tóak a szerzői gondolat nagy- szerűségéhez. Balázsovits La­jos és a két bolgár vendég- művész, Todor Todorov és Nagyezsda Kazassion játéka nagyszerű: — a humanizmus szép líráját árasztják. — ti — Rákos Sándor: VIHAR ELŐTT Bőripari Vállalat S-as számú gyára IV kér. Váci út 40. felvesz 11©I és férfi dolgozó­kat termelői munkára ko­moly kereseti lehetőség­gel. 44 órás munkaidővel, minden második szombat szabad Vidékieknek utazási térítést adunk, kedvezményes étkezést biztosítunk. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán.

Next

/
Thumbnails
Contents