Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-29 / 96. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969, április 29. 4 Mini szőnyegszövő Kégi vágya volt a kőtelki asszonyoknak, főleg azok­nak, akik családi körülmé­nyeik — kisgyermek, beteg szülő gondozása — miatt nem járhattak rendszeresen dolgozni, hogy valamilyen otthon is elvégezhető mun­kához jussanak. Ez az óhaj most teljesült: a mezőtúri Szőnyegszövő és Fonalké­szítő Háziipari Szövetkezet kereseti lehetőséget biztosí­tott több községbeli asz- szonynak. A tanács vb elnöke és az asszonyok is említették, hogy tulajdonképpen egy szintén munkát kereső asszony, Ke­lemen Menyhértné volt a kezdeményező. Ö maga ment el Mezőtúrra megér­deklődni, hogyan lehetne bedolgozó. Aztán a szövet­kezet elnöke utazott Kőte­lekre tanácskozni a község vezetőivel, körülnézni, hol tudnának helyiséget biztosí­tani néhány szövőszéknek, amelyen megtanulják az asz- szonyok a szőnyegkészítést. Váltott tanulócsoport Egy családi ház alsó épü­letében található a tanmű­hely. November óta a má­sodik csoport ismerkedik itt a torontáli szőnyegszövéssel. Csete Zsuzsa a fiatal tanító- mester, egyben a kis részleg vezetője újságolta: — Tizennyolcán — három - hónapi tanulás után — már otthon dolgoznak. Földes Tiborné olyan szép szőnye­geket készít, hogy gyakor­lóit szövőnőnek is dicsére­tére válna. Haris Istvánná szintén jól megtanulta a mesterséget, márciusban már S00 forintnál is többet ke­resett. Csete Zsuzsa ezt úgy mondta, hogy a szövőszék mellett ügyeskedő asszonyok biztatásnak is vehették: tü­relemmel, tanulással ők is gyakorlott szövőnőkké vál­hatnak. — Ettől még messze va­gyunk — sóhajtott Lovász Andrásné. — Még elég sok­szor bontani kell, igaz, csak egy hete fogtunk a mintás szőnyegek készítéséhez. Azt szeretném, ha már jobban menne a munka, hiszen nagy szükségem van a kere­setre, a férjem két éve be. teg. Délelőtt 10 órakor megér­kezett a váltás. Vékás Jó- zsefné. Stefanidesz Gézáné. Ulviczki Károlyné, Ma tu a Jánosné vette birtokába 4 óra hosszára a szövőszékeket, hogy tanulja, gyakorolja a munkát Reggel 6-tól este 6-ig tizenhatan váltják egy. mást. csak Márkus Frigyes- né a bakfisoló tart hosszú műszakot. Halkan berregő masináján a különböző szí­nű fonalból a szövéshez használt bakfisokat, kis pa­mutcsomókat készít. Lesz-c közös műhely ? Erre a kérdésre egyelőre még nem adhatunk választ. Az asszonyok véleménye is megoszlik. Többen jónak tartják a bedolgozói rend­szert. Mások szívesen dol­goznának közös műhelyben, ha ilyen lenne a községben. — Elég 8 óra hosszáig a szövőszék mellett állni — mondta Haris Istvánná. Itt­hon meg esetenként 10—12 órát dolgozom. Ma is reggel B órától szövök. Szeretném befejezni ezt a darabban le­vő szőnyeget. Megtart estig. Ügy tudom, a legközelebbi termelési tanácskozásra a szövetkezet vezetői is eljön­nek Mezőtúrról, akkor ta­lán a közös műhely ügye is szóbakerül. • Egv azonban bizonyos, nagyon örülnek az asszo­nyok a kereseti lehetőség­nek, szívesen tanulják, gya­korolják a torontáli sző- nyegkészitést, amellyel — remélik — havonta 600—800 forinttal gyarapíthatják a , "«aládi kassza” bevételét. Nagy Katalin ' * ,.««re-*': Mit rejt a Föld mélye? I. A Föld első ajándékai „Újabb szenzációs űrsiker született”... „A világűr újabb jelentős siker színhelye”.- ilyen és ehhez hasonló címek szinte megszokottá váltak a napi sajtóban, a világlapok egy-egy jelentősebb űrkuta­tási esemény — pl. a Luna —9 sima Holdat érése — nyo­mán első oldalon kommen­tálják azok jelentőségét, és gazdag fantáziával ecsetelik az esemény kapcsán meg­nyíló távlatokat.. De keveseb­bet olvashatunk arról a ha­talmas szellemi és technikai erőfeszítésről, amely nélkül egyetlen űrsdker sem való­sulhatott volna meg. Az égi­testek mellett alig esik szó a Földről, amelyen létrejött civilizációnk és megadta az embernek mindazokat az energetikai alapokat amely­re építve kijuthatott a világ­űrbe. Pedig nekünk még ma is ez a legfontosabb csilla­gunk, civilizációnk bölcső- helye. A síksági ember érdeklődé­sét soha sem vonzotta a Föld arculata, szerkezete, felépíté­se. Ez érthető is. mert a mi egyhangú Alföldünk so­káig nem tudta magára von­ni még a geológusok és ku­tatók figyelmét sem, pedig elsősorban ők a hivatottak azzal foglalkozni, hogy mit rejt a Föld mélye. Kétség­telenül impozúnsabb hegyvi­dékeink redőkbe gyűlt arcu­lata, ahol az ősi élet. az ás­ványi anyagok felszíni vál­tozatossága kezdettől fogva terített asztalt nyújtott a tu­dósnak is. a szesmlélődőbek is. Magyarországon még a század elején is csak a szén­ás ércbányászat jelentette a bányószíkodás fő területét és csak az ilyen ásványokban gazdag terület vált közis­mertté, felkutatofctá. Ilyen viszont az Alföldön nem volt található. Agyag, homok vagy ka­vics, az volt bőven, de erre csak téglagyár volt telepít­hető a maga szénigényével, meg a néhány jelentéktelen hömoklbánya. Nem ig alakult itt ki semmi jelentősebb bá­nyászat egészen a felszaba­dulás utáni évekig. Pedig mint kiderült, ennek az or­szágrésznek is megvolt a földalatti gazdagsága, csak ehhez le kellett küzdeni a mélységet és megfelelő tech­nikai bázist kellett létre­hozni. A több mint 3460 millió éves földgolyón jött létre a naprendszerünk szinte egyet­lennek mondható civilizált élővilága. Ezt segítette elő a Föld elsődleges energiaforrá­sa a Nap is, mert az általa sugárzott energia elindított és befolyásolt fizikai, vegyi és mindenek fölött élettani folyamatokat. A belső atom­energia felszabadulás, amely a napenergia forrását jelenti, tehát már az első élet meg­jelenése előtt létezett és ezt az emberi civilizáció még ma is csak mihraméretekben tudta utánozni a maga hid­rogén bombáival. A föld gyomrának első és legfonto­sabb ajándéka azok a bar­langi lakóhelyek voltak, ahol a kezdetleges civilizá­cióval rendelkező ősember védelmet talált az időjárás szélsőségei és a reá leselkedő vadállatok ellen. Ilyen bar­langokat nemcsak hazánk te­rületén, hanem világszerte nagy számban találunk. Csu­pán hazánk területén több mint 30 barlangot tartunk nyilván, bár ezek jelentő­sége messze eltörpül az ővi- lág leghosszabb barlangjá­hoz, a 47 km-es svájci Hő- loch-barlanghoz képest., amelynek még ma Is 100 át nem kutatott mellékjárata van, 360 méteres szintkülönb­séggel. Az embert ekkor még csak a külső veszély kény- saerítette a föld alá. még nem voltak más igényei. A pattintható kőzeteket, az első sznszámok és fegyverek anyagát, még a felszínen ke­reste. bár ez is a föld mé­lyének terméke volt De a kőből készült baltája, kőhe- gyű dórdája segítsége nélkül aligha tudta volna megvetni lábát a földön és legyőzni a pítottók meg a „Kicsik klub­ját”, vagyis a kisnövésű fel­nőttek találkozóhelyét, máris ötven leigazolt taggal ren­delkeznek. (Egyikük sem ma­gasabb 1,«0 méternél). A saj­tó is egyszerre elkezdett fog­lalkozni a kisnövésű emberek gondjaival, amit a két ala­pító saját bőrén is már elég­szer megismert (Éva mind­össze 1,30 méter magas. Otto pedig 1,20 méter). A klub céljául tűzte ki. hogy segéd­kezet nyújtson tagjainak és közös erővel igyekezzenek legyőzni a mindennapi élet­tel járó nehóffiógeket Ezek a problémák nemcsak a pá­ré folyton leselkedő veszélyt, a puszta létéért- küzdő ősem­ber. Az életveszélyes vadásza­tain megszerzett húst azzal a kősóval ízesítette, amit szintén a föld mélyén, bar­langokban gyűjtött össze. Ez adta kezébe az első olyan csereeszközt is. amiért bár­mely más törasbeli szívesen cserélte el a maga termékeit. (Folytatjuk) Fekete Imre szinte egyikük sem tudja el­érni a villanykapcsolót. a ruhaakasztót, vagy akár a közlekedési eszközök kapasz­kodó-fogantyúját Lakásuk, öltözékük csak „mérték után” készülhet el s még egy olyan nagy városisán, mint Hamburg is mindössze csak két nyilvános telefon fülke áll a liliputánok ren­delkezésére. A hamburgi sze­nátus elhatározta. hogy a már eddig is érvényben lévő adóengedményen felül pénz­ügyi támogatást nyújt egy átépített személygépkocsi (kézigáz és automatikus kap­csolás) beszerzéséhez. Diák hobby Jászberényben Kisnövésüek klubja Bűszike lehet az első ered- lyaválasztást nehezítik meg, ményére Éva és Otto Engel hanem nap mint nap újon- hamburgi házaspár. Alig ala- nan felmerülnek hiszen Pályázati felhívás A Kisújszállási Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kereskedelmi előadói munkakör betöltésé­re pályázatot hirdet. Közgaz­dasági technikumi végzett­ség, 3 éves gyakorlat szük­ség«. Jelentkezés személye­sen vagy írásban az ÁFÉSZ lg. elnökénél. Fizetés meg­egyezés szerint. Útiköltségét felvétel esetén térítünk. La­kást biztosítani nem tudunk; Tegnap nyílt és ma még megtekinthető a Lehel ve­zér gimnázium Il/b osztályá­nak kedvteléseit felsorakoz­tató kiállítás. Az egyik osztályteremben a tárgyak végtelen gazdag­ságát mutatják be a tizen­évesek. Található itt levele­zőlap, díszdoboz. bélyeg, gyufacímke, szalvéta, ciga- rettás doboz, jelvény, sztár foto naptár, tölcséres gramo­fon, s ki győzné mindet fel­sorolni. A látogatóknak is szemgyönyörködtető és el­mefrissítő ez a gyűjtemény, mert több ez, mint hobby, játékos tudásszerzés, mód­szeres készülés a felnőtt kor alkotó örömére. Köszönet érte a helyet biztosító iskolának, az ötle­tet adó Kiss Gyulának a Il/b osztályfőnökének és a kiállítás megrendezését se­gítő tanároknak. Reméljük, a példát máshol is követik. Kialakulófélben egy új elmélet a rákról — Szentgyörgyi Albert a sejtosztódást gátló anyagokról Számos fizikai és kémiai tényezővel lehet kísérleti ál­latokon és növényeken rák­betegséget provokálni. En­nek magyarázatára napjainkig számos teória született, de ezek egyike sem kielégítő. A legújabb ilyen elmélet Szent­györgyi Albert Nobel-díjas professzor nevéhez fűződik, aki szubmolekuláris szinten keresett biokémiai magyará­zatot erre a jelenségre. El­mélete abból indul ki, hogy az élőlények sejtjeiben ál­landóan jelen van az osztó­dásra való hajlam. Ezt a he- gesedéskor történő sejtosztó­dás is bizonyítja. Ez a tény viszont feltételezi egy olyan ellenanyagnak a jelenlétét is, amely ennek a hajlamnak a kifejezésre jutását megaka­dályozza. Szentgyörgyi sze­rint ez az ellenanyag a methylglyoxal, amelynek 6 a Retine nevet adta. Ahhoz, hogy egy sejtben a sejtosz­tódás meginduljon, a me- thylglyoxalnak el kell ron- csolódnia. A folyamatot a glyoxalase nevű enzim ka­talizálja, amelyet ő Promi- ne-nek nevez. Normális kö­rülmények között ez a két anyag egymástól elszigetel­ten helyezkedik el a sejten belül, sérülés esetén azonban a glyoxalase felszabadul, in­aktiválja a methylglyoxalt, így a természetes gátló té­nyező kikapcsolódik és meg­indul a sejtosztódás. Nyugalmi helyzetben levő, tehát ép sejteknél is megin­dulnak sejtosztódási folya­matok; ezt Szentgyörgyi az­zal magyarázza, hogy a glyoxalase enzim átalakítja a methylglyoxalt inaktív tej- savvá, így megszünteti a „természetadta fék”-et, és a sejtek ezután anarchikus módon osztódni kezdenek. Fekete habüveg Fúrható, vágható, fűrészel­hető és könnyű, mint a pa­rafa — ezek a tulajdonságok jellemzik az NDK tauben- bachi üveggyárában készülő Cori-habüveget. Alig néhány éve gyártják, de már világ­szerte keresett cikk, mert jó néhány tulajdonsága felül­múlja az építkezéseknél ed­dig használt szigetelőanya­gokat. A habüveg éghetetlen, nem korhad, mínusz 250 fok és 450 fok közötti hőmérsék­leteken hőálló, a rágcsálók sem bántják, vegyi anyagok is alig ártanak neki. Megszámlálhatatlan meny- nyiségű parányi üreget, hó- lyagocskát, pórust tartalmaz. A hólyagocskák teljesen zártak, nem függnek össze egymással, így a habüvegen nem hatolhat át a víz, a vízgőz vagy a gázok. Hőszi­getelő képessége még nedves környezetben sem csökken. Vegyszerállósága, szilárdsá­ga és könnyű kezelhetősége miatt előnyösen használható szigetelőanyag falak, födé­mek. hűtőberendezések és hűtőházak szigetelésére. Különösen érdekes a fe- , kete habüveg előállítása. A gyártás során folyamatosan üvget őrölnek és az üvegport az olvasztótégelyben hab­képző anyaggal keverik össze. Ezt a keveréket acél­lemez formákban addig he­vítik, amíg az őrölt üveg sűrűn folyós lesz. A habkép­ző anyagokból felszabaduló gázok kelttésztaként felfúj­ják az üvegmasszát. Befele? - zésül a fekete habüveg töm- bőket lassan lehűtik, majd a kívánt méretre vágják. Elbor-korongok Mesterséges kristályok te­nyésztésével világszerte szá-. mos kutatóintézetben foglal­koznak, hiszen az elektroni­ka legfiatalabb ága, a mik­roelektronika csaknem tel­jesen a mesterséges félveze­tő kristályokra épül, és az emberkéz alkotta mestersé­ges gyémántok is tekinté­lyes pályát futottak be az ipar különböző területein. Ezen a téren a Szovjetunió köszörüléstechnikai tudomá­nyos. kutatóintézete is sok sikert ért el. Olyan szuper­kemény csiszolóanyagot si­került előállítania, amely nemcsak keménységben áll­ja a versenyt a természetes gyémánttal, hanem hőálló? ság tekintetében még felül is múlja ezt az értékes anya­got. Az újfajta csiszolóanyag az Elbor nevet kapta. A be­lőle készült csiszolókoron­gokkal még a legkeményebb wolfram és kobalt ötvözetű gyorsforgácsoló szerszámok is könnyen elérhetők, s kü­lönleges szemcsekötőanyag­gal elérték, hogy a hagyo­mányos köszörűkorongok tartósságához képest az el- bor-köszörűkorongok élet­tartama az ötvenszeresére nőtt. Falak csaknem levegőből Szeretné, ha családi háza volna? Szeretne gyorsan hozzájutni? Szeretné olcsón felépíteni? Szeretné a mun­ka jó részét egymaga elvé­gezni? Nos, ennek alig van akadálya: szabadsága alatt felépítheti házát! Így szól Geoffroy Hern angliai gyá­ros reklámja — és igazat mond. A szinte lehetetlen­nek látszó tény titka egy újfajta építőanyag, egyfajta üreges tégla. Hossza 30 cm, szélessége 10 cm, magassága is 10 cm. Anyaga különleges PVC-változat. A szabadal­mazott eljárással készülő ele­mek, illetőleg építőkockák titka kétezer éves; szinte valószerűtlen méret pontos- ságúak. Ennek köszönhető, hogy ezek az üreges téglák — az építőiparban egyedül­álló módon — habarcs vagy bármilyen más kötőanyag nélkül tökéletesen és szilár­dan egymásba illeszthetők, ugyanúgy, mint az ismert gyermekjáték építőelemei. Ilyen pontos méretekkel dolgoztak egykor az inka kőfaragók, ezért is nevezték el ezeket aV építőelemeket Inca-tégláknak. Mister Hern azonban nem­csak gyárt ilyen üreges tég­lákat, hanem továbbmegy: kész tervrajzokat is ad, és a hozzá szükséges mennyiségű Inca-téglákat az építőhelyre szállítja. Szinte azt lehetne mondani, hogy felnőttek szá­mára gyárt kocka-játékot, amellyel maguk építhetik fel családi házukat. A pókháló segít A hanvelli (Anglia) Atom­energiakutató Intézet ötéves programot készített a lég­kör szennyeződésének tanul­mányozására, a levegőt szennyező részecskék kuta­tására, és az ellenük való küzdelem módszereinek ki­dolgozására. A kutatók pók­hálóval fogják fel a levegő­ben lebegő részecskéket to­vábbi vizsgálatok céljára. A pókháló az intézetben ké­szül, valódi pókfonálból: a leereszkedő pók szint© lát­hatatlan fonalát forgó ke­retre gombolyítják fel. Né­melyik szál átmérője egy tízezred milliméternél is ki­sebb, ég a normál mikrosz­kópban nem is látható. Ezek a szálak nem befolyá­solják a légáramlást, és a felfogott részecskék alakját sem változtatják meg. A lég­szennyeződés okozta károkat Angliában évi 350 millió fontra becsülik, beleértve a károsodott épületek tisztítá­sának és felújításának köz­vetlen költségeit is.

Next

/
Thumbnails
Contents