Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

1989. április 25. SZOLNOK MKGTCI NfiPLAP 3 Kevesebb bűntett, javuló közbiztonság Körösi György belügyminissterhelyettes beszéde a kiváló körzeti megbízottak országos értekezletén A Belügyminisztériumban csütörtökön megkezdődött a körzeti megbízottak kétnapos országos konferenciája. A ta­nácskozáson Körösi György rendőr vezérőrnagy, belügy­miniszterhelyettes értékelte az ország közbiztonsági hely­zetét, s ezzel kapcsolatban a körzeti megbízottak tevé­kenységét. Megállapította, hogy ha­zánkban a bűncselekmények száma évek óta folyamatosan csökken. Tavaly például 1967-hez viszonyítva mint­egy 7 százalékkal kevesebb bűntettet követtek eL E po­zitív tendenciának az sem mond ellent hogy egyes idő­szakokban a bűntettek, vagy egyes bűncselekmények szá­ma stagnált, vagy átmeneti­leg emelkedett. A számszerű csökkenés mellett azonban kedvezőtlen, hogy bizonyos fajta bűntettek — például az emberölés, a szándékos súlyos testi sér­tés, a rendőrök sérelmére elkövetett hivatalos sze­mély elleni erőszak és az erőszakos nemi közösülés — gyakoribbá váltak. A társadalmi tulajdon és a személyek javai elleni bűn­tettek száma összességében csökkent, de ezen belül kis­mértékben növekedett a be­töréses lopások és rablások száma. A korábbinál vala­melyest aktívabbá váltak a büntetett előéletű személyek, a visszaeső és a veszélyes bűnözők, s évről-évre több a közúti közlekedésben előfor­duló bűntett — Nem lehetünk elégedet­tek a közterületen, nyilvános helyeken uralkodó közrend­del, az elkövetett bűncselek­mények és szabálysértések számának alakulásával sem — mondta a rendőr vezérőr­nagy. — As elmúlt öt évben ugyanis a közbiztonsági és a közrend elleni bűntettek száma 27 — ezen belül a közveszélyes munkakerülés mintegy 53 és a garázdaság 55 — százalékkal emelke­dett Garázdaság és közveszélyes munkakerülés miatt 32, illet­ve 54 százalékkal több sza­bálysértési eljárást kellett in­dítani, mint 5 évvel ezelőtt Szembetűnően gyakoribb az ital hatása alatt elkövetett bűncselekmény és szabály- sértés. A belügyminiszterhelyettes a továbbiakban hangsúlyoz­ta: a körzeti megbízottak — túlnyomó többségükben — felelősséggel végzik szolgá­latukat tevékenységükben előtérbe helyezik a megelő­zést érzik és értik ennek fontosságát Erőfeszítéseik, eredményeik jelentősek e té­ren. A társadalmi tulajdon védelme érdekében tavaly mintegy 15 ezer előadást tar­tottak és mintegy 16 ezer esetben hívták fel üzemek, vállalatok és intézmények il­letékeseinek figyelmét olyan körülményekre, amelyek le­hetővé tehetik bűncselek­mény elkövetését. A megelő­zés szempontjából igen je­lentős, hogy mintegy 22 ezer utógondozottal foglalkoztak. Megelőző tevékenységük fon­tos része a veszélyes bűnözők ellenőrzése. A jogpolitikai elvek és a törvényesség elengedhetetlen követelménye — folytatta a belügyminiszterhelyettes —, hogy felderítsék a jogellenes magatartást tanúsító szemé­lyeket. Még helyesebb azonban, ha a körzeti megbízottak úgy látják el szolgálatu­kat, hogy területükön ne fordulhasson elő bűncse­lekmény. A cél ugyanis nem a bünte­tés hanem a bűncselekmény­től, szabálysértésektől való visszatartás, államunk biz­tonsága, a társadalmi tulaj­don védelme, a személyi és a vagyonbiztonság megőrzése. Körösi György kitért arra is, hogy a gazdasági és más tett intézkedések eredménye­ként — különösen a múlt rendőri szervekkel közösen évben — csökkent a népgaz­daság és a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett bűntettek száma. Ezen belül azonban nőtt az árdrágítás, a vesztegetés, az adócsalás, a vásárlók megkárosítása és a lopás aránya. A legtöbb lopást a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek, az építőipari válla­latok, a posta és az állami kereskedelmi vállalatok kárára követték el. Viszonylag gyakori a vasúton szállított áruk dézsmálása is. Az ifjúságvédelemmel kap­csolatban a beszámoló utalt arra, hogy a körzeti megbí­zottak nagy figyelmet, for­dítanak a veszélyeztetett kö­rülmények között élő gyer­mekek és fiatalkorúak fel­derítésére és a veszélyeztető okok megszüntetésére. Az ifjúságvédelmi munkában Egy falut nem lehet más­sal jellemezni, mint hét­köznapjaival. Tószeg terüle­ti adottsága nagymértékben befolyásolja a község életét. A lakosság nagy része innét a környező ipari centrumok­ba jár dolgozni. A falu éle­tében természetes változási folyamat indult meg. Erről a megváltozott új életritmusról, az adottságok­hoz való alkalmazkodásról beszélgettünk Gulyás István­nal, a községi tanács vb tit­kárával. — A közeli fejlettebb kul­turális központok adottsága miatt tudvalévőién a lakos­ság szórakozási igénye is megváltozik, többet várlak- h elvétől. Ezzel számolva igyekszünk kielégíteni az igényeket. Beszéljenek a pél­dák. A volt mozihelyiséget színpaddal, előadóteremmé bővítjük, körülbelül egymil­lió 5oo ezer forintos költség­gel. Dédelgetett terveink kö­zött szerepel, hogy esetleg a szolnoki Szigligeti Szíuhá­azonban a társadalmi szer­vektől, a vállalatok, üzemek vezetőitől több segítséget várnak. Ugyanakkor a kör­zeti megbízottaknak is na­gyobb erőfeszítéseket kell tenniök a huliganizmus, a hippik visszaszorítására, a galerik megalakulásának megakadályozására. — A körzeti megbízottak a lakosság segítsége nélkül nem tudnák ellátni felelős­ségteljes munkájukat. A kö­zösség segítségének szerve­zett formájaként mintegy 50 ezer önkéntes rendőr támo­gatja tevékenységüket. Körösi György befejezésül hangsúlyozta: a lakosság jo­gos megelégedéssel veszi tu­domásul, hogy közbiztonsá­gunk szilárd. Ugyanakkor azt is tudnia kell, hogy ez na­gyon kemény, áldozatos mun­ka eredménye. zat is meghívjuk előadást tartani. Tervünkhöz az ala­pot a rendszeresen színház­ba járók, többnyire a diákok magas száma szolgáltatja. — Igyekszünk az oktatási hálózatunkat is bővíteni. Jö­vőre, de legkésőbb 1071-ben-, kibővítjük óvodánkat. Har­minc gyermekkel többet tud majd „szárnya alá” fogadni. — Nagy látogatottságnak örvend, jól berendezett csak­nem nyolcezer kötetes, sza­badpolcos elhelyezésű könyvtárunk, hegutóbbi fel­mérésünkkor kiderült., hogy az újság előfizetők száma meghaladja Tószegen az ezerötszázat. Esténként öt- száznyolcvanhat. házban te­lepszik le a család a tele­vízió elé. Ha végigmegyünk Tószeg főutcáján, sok helyről friss malterszagot, az építkezések lármáját hozza a szél. A me­gyeszékhely Szolnok közel- gése ellenére, a község épül, gazdagodik és virágzik. Kékesi Indulás Győrött A Magyar Vagon- és Gépgyár járműprogramjának meg­felelően ápr. 18-án megkezdte próbaüzemelését aa ún. Bá­ba Man motorcsarnok. A 193 lóerős Rába Man motorok­ból háromféle típust gyártanak, fekvő, álló és a későb­biek folyamán ferde kivitelben. Ezekből a típusokból az Idén háromezer hagyja el a gyárat. 1972—73-ban a ter­melés teljes felfutásakor 31 ezer darabot készítenek majd évente. Képünkön: Sorozatban gyártják a Rába Man Diesel­motorokat. (MTI foto — Hadas János felvétele) Dolgos hétköznapok ’"««rtv'.rwttntntHfi hm iii a■. i mi . itHutitttraintitn tnmtt imttmmntmnmtmmt \ Kölcsönzés — Tessék nekem kölcsönadni egy személyi iga- ­* zolvónyt — kopogtatott be hozzám Márti, az első ­7 gimnazista kislány. ­~ S miután ebből az okmányból nekem is csak ­- egyetlenegy van és korunk miatt kettőnket úgy sem Z | tekinthetnek azonosnak, igyekeztem utána nézni, mi- | | nek kell az igazolvány? ­Z — Vettem három hete egy pár cipőt és kisza- 1 * kadt a sarka — mondta —, voltam az üzletben, visz- ­■ szacserélik, de csak ha viszek személyi igazolványt. Z i Nekem az még nincsen. * Z Elkísértem hát a számomra egyik legkedvesebb ■ Z cipőboltba, a Kristályba. ­- Közben kifaggattam, hogy amikor a 350 forintot 1- kifizette a cipőért, amiről a számlája meg is van, Z- kérték-e az igazolványát Persze, hogy akkor nem. ? | Arra is gondoltam, hány és hány városi gyerek vá- " Z sóról naponta önállóan cipőt kenyeret és sok min- 1 * den ""'ást és soha sem kérnek tőlük igazolványt, ­- megelégszenek a pénzével is. ” ■ Az ugyanis sokkal egyszerűbb. I r — borsi — | ^*íitMtifutitihii;ii!iuii;i:.fl,)«uiuatta,.a>«a,iai.a.li:)iiiai,iuiu|ii|ii|U!),| i <i.t«,.|.<a>ifiii' i anii.idt. bi.i. Egyszerűbb szövetkezetek, társulások Az egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezetek a szocia­lista mezőgazdaság fontos in­tézményei, a szövetkezeti mozgalom szerves részei. — Szervezeti formájuk a tár­sulás. Megyénkben 149 tár­sulás működik, taglétszámuk meghaladja a nyolcezret. Te­vékenységi körük rendkívül változatos. Szép számmal vannak libatömő, baromfi-, nyúl-, galambtenyésztő, nö­vényvédelmi és kerttársulá­sok, méhészszakcsoportok. Huszonotmillié forint értékű árú A társulások tagjai ipari munkások, alkalmazottak és termelőszövetkezeti tagok. Napi munkájuk végeztével a ház körül foglalatoskodnak. Időtöltésük hasznos kikap­csolódás, emellett jövedel­mező is. Elősegítik az önel­látást, ezenkívül jelentős mennyiségű árut adnak köz- fogyasztásra. a múlt év nem volt sikeres az aszály miatt, a társulások mégis 25 mil­lió forint értékű árut közö­sen értékesítettek. önmagában ez is bizonyít­Jutalmazási tendenciák Időszerűnek lát­szik tudományos rendszerbe foglal­ni. mikor hogyan és miért történik jutalmazás. (Ne tessék közbeszólni, hogy magától ér­tetődően a legjobb, legáldozatkészeb b műnk- szerint. Ál­talában igen. de előfordul, hogy nem pontosan így- Még egy kevéske csiszolni való imitt-amott esetleg szükségesnek mu­tatkozik.) Tehát jutalmat adunk és kapunk. L Arcra. Vonzó és megnyerő arcra. Ez a progresszív pofa-pénz. n. Szájra. illetve hangra. A hango­soknak és a köve­telőzőknek. Ez az óriási po­fa-pénz. m. Külcsínre és belcsinre. Gyengéd kacsákra, rajongó pillantásokra. Ez a pofika- pénz. (Nohát. ugye előfordul, az ott­hon meg nem ér­tett férjek mély lelki életét némi­leg rekompenzáló érzelmi umbuldá- dójaként). TV. Jutalmat adunk és kapunk a jól megszolgált konk­rét munkáért és V. ugyancsak adunk és kapunk az el nem végzett kon­krét munloaért. (Hiszen előfordul még olyan eset is. — persze ritkaság, mint a fehér hol­ló, — hogy valaki azért érdemel ju­talmat. mert nem dolgozik. Gyen­gébbek kedvéért: többet árt, mint használ, ha vala­mihez hozzáér.) Jutalmat lehet ezenkívül adni hű­ségért (a főnök személyéhez; ez a ritkaság), valamint hűségért a válla­lathoz (ez a gya­kori; a minden­napi.) Jó kis summá­hoz lehet jutni fo­lyamatos, lelki- ismeretes, szorgal­mas munkáért (99,9 százalékban) és esetleg netán (talán le sem ér­demes írni) a fő­nökök körüli sün­dörgéssel, azok ré gi viccein való hahotázásért, va­lamint zsenialitá­suk időnkénti em­legetésével (0,1 százalék). Ordas Nándor Egyedülálló munkaérlékelés Magyarországon egyedül­álló munkaértékelési rend­szert, vezettek be a cserkúti mezőgazdasági gépjavító vállalatnál. A mintegy két­ezer alkalmazottat foglalkoz­tató vállalat valóságos „mun­ka-röntgent” készít dolgozói­ról, s ennek alapján osztja el közöttük a nyereséget. Az érdekes, rendkívül objektív értékelési rendszert a válla­lat szakemberei dolgozták ki egy svájci munkaszervezési tudományos kutatóintézet el­járása alapján, természetesen a mi — szocialista — viszo­nyainkra alkalmazva. Lénye­ge az, hogy pontozásos mód­szerrel átfogó képet rajzol- nafe minden egyes dolgozó munkahelyi értékéről, telje­sítményéről tíz értékmérő alapján. A vállalat vezetősé­ge az össznyereség alapján meghatározza az egy pontra jutó nyereségösszeget és azt megszorozzák az egyes dol­gozók által elért pontok szá­mával. így mindenki olyan mértékben részesedik a vál­lalati nyereségből, amilyen mértékben — szakmai tudá­sával, munkateljesítményé­vel, kezdeményező szerepé­vel, emberi magatartásával — hozzájárult ahhoz. Baromfi­keltető Vietnamnak A Csongrád megyei béke­mozgalom vezetői tavaly kez­deményezték, hogy a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság egyik mezőgazdasági üze­mének ajándékozzanak komplett baromfikeltető ál­lomást. A szolidaritást kife­jező önkéntes műszakokért kapott pénzt felajánlva a megye dolgozói mintegy' 2 millió forintot fizettek be a nemes célra. A Hazafias Nép­front Csongrád megyei bi­zottságának csütörtöki el­nökségi ülésén bejelentették: a baromfikeltetőt jelképesen a tavaszi békehónap meg­nyitóülésén, május 7-én Sze­geden adják át a vietnami nép képviselőjének. ja, az egyszerűbb szövetke­zetek létjogosultságát. Pedig mostanában sokan vitatkoz­nak: szükség van-e a társu­lásokra. A válasz egyértel­mű. Nemcsak most, a jövő­ben sem tudjuk nélkülözni termékeiket. A társulások létjogosultságát egyébként a múlt év december 31-én megjelent kormányrendelet is tisztázta. Megyénk kerttársulásai együttesen 2700 kát. hold földet művelnek. Az utóbbi években 400 ezer gyümölcs­fa csemetét és egymillió szőlőoltványt telepítettek. — Közös összefogással felújít­ják a házi é« zártkertek ál­lományát. A méhész szak\ csoportok évenként 20—30 vagon mézet értékes ítenek. Közösen szervezik meg a vándoroltatást és az egész­ségvédelmet.. A nyúltenyész- tő szakcsoportok tavaly 45 ezen n.vulat adtak el, mely főként, exportra ment. A li­batömők 81 ezer hízott li­bát, a baromfi ten .vésztők több mint 2 millió tojást ér­tékesítettek. Az eredmények elérését közös összefogás tet­te lehetővé. Terjed a korszerű technika ____ Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek sok segítséget adnak a hozzájut; tartozó tásulásoknak. Ter­jesztik a korszerűbb fajtá­kat, termelési eljárásokat, a gépek alkalmazását. A tojás termelő szakcsoportok ré­szére magas hozamú hibri­deket szereztek be. a háztá­ji és kisegítő gazdaságok­ban tért hódít a technika. Nagykörűn már természe­tesnek tűnik a repülőgépes növényvédelem. Másutt gép­pel tömik a libákat. Megszer­vezték a tagok szakmai to­vábbképzését. A társulásokban rejlő le­hetőségek azonban még ko­ránt sincsennek megfelelően kihasználva. Növelnj lehetne a közös alapot, melynek se­gítségével gépeket tudnának beszerezni. Ez könnyítené a tagok fizikai munkáját és növelné annak hatékonysá­gát.^ Új működési______ sz abály készül A tízéves múltra vissza­tekintő társulások fejlődé­süknek új szakaszához ér­keztek. A kormányhatározat jogilag tisztázza a társulá­sok helyet és 'szerepét. Elő­írja. hogy új működési sza­bályzatot kell készíteniük. A SZÖVOSZ megfelelő min­tát bocsa j lőtt rendelkezé­sükre. Az fmsz-ek gyakorla­ti segítséget nyújtanak a tár­sulások vezetőinek a sza­bályzat elkészítéséhez. • Máthé László

Next

/
Thumbnails
Contents