Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. április 25j c4 ^öaza-pnrHéi nttiizt finn £r/urt 0 Nem üzlet — testvéri kapcsolat Az erfurti Paul Schäfer cipőipari kombinátnak több mint háromezer dolgozója van. A XVIII. században alapított régi cipőgyár ma korszerű nagyüzem. A régi gyár legnagyobb teljesít­ménye az volt, amikor 1944- ben napi kétezer pár csiz­mát gyártott Hitler katonái­nak... & Ma 18 ezer pár divatos férfi, női, vagy gyermek ci­pő hagyja el naponta a gyá­rat. Divatos — ez nemcsak korszerűséget, ízlésbeli kifi­nomultságot (modelljei a Vá­ci utcában is versenyképe­sek lennének) jelent, hanem gondokat is. A divatigények megkövetelik, hogy egy szé­riából mindössze 1500— 10 000 pár között gyártsanak. A körökön dolgozó munká­soknak nagyon sűrűn kell új munkadarabra átállni. A nyolc—tíz éve itt dolgozó, nagy tapasztalatú német szakmunkásoknak ez keve­sebb gondot okoz. mint a munkával még csak ismer­kedő magyar kislányoknak. Hogy mégis jól keresnek? Ez az igen magasfokú gondos­kodásnak, törődésnek, a szinte elmondhatatlan segí­tőszándéknak köszönhető. Fel is merül a kérdés: kifi- zetődik-e a kombinátnak az egész? a háromezer dolgozó mellett ötvennégy kislány nem sokat segít az egyéb­ként égető munkaerőproblé­ma megoldásában. Ezzel szemben áll: Ha nem is lu­xus szállót, de minden nor­mális igényt kielégítő szál­lást rendeztek be nekik, fel­áldozva a gyár városi kul­túrpalotájának nagy részét e célra. Az átépítés, a beren­dezés költségei... És a folya­matos gondoskodás. (Egy példája: még a tél beállta előtt érkeztek a kislányok. Nem tudták, hogy bizony a tél Erfurtban keményebb, mint odahaza. Soknak nem volt megfelelő csizmája. Észrevették a gyári vezetők, intézkedtek és mindenki, akinek kellett igen olcsón kaphatott téli csizmát) Szakmai oktatást szervez­tek a számukra, nyelvtan- folyamot; színházbérletet kaptak, kirándulná viszik őket, megismerni az NDK-t — és így lehetne sorolni. Egyszóval, ha gazdasási szá­mítást végzünk, semmikép­pen nem lehet kifizetődő „üzlete a magyar lányok foglalkoztatása. épült Szeverik templom Nem is itt kell keresni a magyarázatot. Wolfgang Seidlemek — a kombinát szb titkára — adok igazat, aki így fogalmazta meg ezt: „Nem egyszerűen a két or­szág közötti gazdasági koo­perációról van szó. Mi úgy kezeljük a magyar lányok foglalkoztatásának: ügyét, mint két szocialista ország testvén kapcsolatának a részért.” És ez így is van. Ezt igazolja minden cseleke­detük. ír A kombinát igazgatója Alf­red Éránkéi és a pártbizott­ság titkára Mannfred Schmidt személyesen is ál­landóan figyelemmel kísérik a magyar vendégmunkások ügyét Összesen nem teszik1 ki a kombinát dolgozóinak két százalékát, és mégis töb­bet közülük a vezetők sze­mélyesen is ismernek. Részt vettem egy értekez­letükön. Azért hívták össze, mert összegyűlt néhány probléma a bérezéssel, ellá­tással, lakással kapcsolat­ban. A gyűlésre elment a kombinát igazgatója, a párt- bizottság titkára és az szb titkára. Az igazgató úgy in­tézkedett, vegyenek részt azok a művezetők, üzemve­zetők is, akiknek a keze alatt a kislányok dolgoznak. Minden elhangzott panaszt, javaslatot, észrevételt írásba foglaltak, s az igazgató 24 órán belül jelentést kért az illetékesektől azok megoldá­sáról. ÍV Vajon ezek a kislányok fel tudják-e fogni, hogy ez mit jelent, hogy ez a vezetői ma­gatartás csak a szocialista társadalmi rendszer szocia­lista gazdasági vezetőit jel­lemzi? Szerettem volna né­hány kislánynak — akik az értekezleten pizsamában, vagy fürdőköpenyben jelen­tek meg és hányaveti módon közbekotyogtak, nagyképű megjegyzéseket tettek — fel­olvasni a jugoszláv lapok ri­portjaiból. Azokból, amelyek a Nyugat-Németországban dolgozó jugoszláv munkások sorsáról szólnak. De hisz er­re nem volt idő ott, s itt sincs mód rá. Nem is kell. Mert a német vendéglátók azt is tudják, hogy nemcsak a cipőipari szakmát kell el­sajátítani ötvennégy alföldi kislánynak a szerződésben rögzített három év alatt, ha­nem az öntudatos, fegyel­mezett, szocialista munká­sokhoz illő gondolkodást, magatartást is. A körülmé­nyek ezt is garantálják. Varga József (Következik: III. Nem bántam meg, hogy elengedtem.) A műemlékekben gazdag erfurti dóm és a XIII. században Fanyűvők A tehenészek órája gyorsan jár LU A két istálló egymás mel­lett van. A régi és az új. Az újból kettő van már. Ha­talmas. hosszú épületek. Mi­kor készen lettek, a tehe­nészek mind oda akartak menni. — A régiben is fejni kell emberek — mondták a veze­tők. Itt is maradni kell va­lakinek. Kiss Sándor nem' is kérte el magát Ö a legöregebb te­henész a telepen, de még ta­lán az egész faluban is. Ti­zennyolc esztendeje fejő. Ügy számítják innen megy nyug­díjba. Csodálják érte a jász­apáti Alkotmány Termelő­szövetkezetben. Reggel fejni, este fejni órák hosszáig kéz­zel. kikészíti az embert. A karja megy tönkre legelőbb. Mikor felépült az új telep, elosztották a. tehenészeket a géphez. Fejőgépész tanfo­lyamra küldték őket. újakat, fiatalokat vettek fel. Az el­nök nem szólt bele, nogyan szerveznék a szakvezetők. Csak egyet kötött ld. — A Sanyi bácsit meg ne bolygassátok. Annak az em­bernek telekkönyvvezett he­lye van. 0 A telep tulajdonképpen még nincs is készen. Az új borjúnevelő, az ellefcőis’álló is épül már. az utóbbin már a tető is rajta van. Szako­sított telep. Mai fogalmak szerint a legkorszerűbb, Ez azt is jelenti, hogy a szövet­kezet egész tehénállománya itt van egy helyen. Jelenti a magasfokú gépesítést is. A trágya lehordás a legpiszko­sabb munka. Az új istállók­ban csörlő húzza le a jószá­gok alól. egy csúadára visa fel s onnan lebillenti a ze- tor pótkocsijába. A takar­mányt az épület közepén lé­vő sínpáron csdllekocsikon vi­szik a jászlakba. A tehenek orránál csészékben áll a víz, Amelyik megszomjazik fel­üti a tetejét az orrával és kiszolgálja magát Tajti Ferenc is idősebb ember már. Nyolcadik esz­tendeje, hogy tehenész. — Dolgoztam én a régiben hét évet. Ajaj. Kassal hord­tuk a takarmányt. Kézzel húztuk azt a sok vizet El Az új istállók falán gépelt papíron ott a munkarend. A munkaidő hét óra. Hajnali négy órától fél nyolcig és délután két órától fél hatig. Kétszer három és fél óra hossza. _ Van aztán mikor nyolc­ra is felmegy, meg olyan is, mikor kevesebb — mond­ja Kovács Dávid. De a kötelező szolgálat hét óra. Napközben pihennek. — Újabban, hogy az idő jobbra fordult a házkörül a kert­ben, meg kint a háztáji föl­dön dolgoznak. Este tévét néznék. A fiataloknak ez tetszik a legjobban. Nekik az a fontog, a? estéjük szabta legyen. Mehessenek a lá­nyokhoz a bálba. — Volt már az úgy, hogy a Jóska haza se ment a mu­latságból. Átöltözött, itt szundított valamennyit a pi­henőn. Jósika. Gecse József ránéz a mesélő Kovács Dávidra. FelöJti a fehér köpenyt. Ott az öltöző falán sorban fel­akasztva a tehenészek kar­órád. De valahány, annyi­féleképpen jár. A legtöbbje siet Bor hás István is gép­pel dolgozik a másik istálló­ban. De haragszik rá. — Elvitte a jó pénzt — azt mondja. A tehenészek fizetése két­ezer forint körül van ha­vonta. Erre jön még év vé­gén a nyereségrészesedés. A korszerűtlen istállóban pót­lék jár a nehéz munkáért. Igaz, azzal jobb a kereset De azt nem lehet sokáig csi­nálni. Ezit meg akár nyug­díjig is, ez már szakma. 0 A telep végében új épü­letet alapoznak. Ez lesz a klubterem. Harminc tehenész dolgozik itt. ők járnak majd oda. Zuhanyozó is lesz ben­ne. Valamikor, vagy 20 évvel ezelőtt négy házat építettek itt az istállók közelében. Még egy nem üres. A tehenészek mind bentiaknaJk a faluban, a kultúra közelében. Se­mennyiért nem élnének itt a majorban. Nem mindegy, hogy telik az elet a hét órahosszán túl. Borzák Lajos Bärbel Járunk n Alföldön, mindenütt ujjnyi vastag suhán- gok tarjadnak. Sejtetik an er­det, amely majd árnyat ad, bí­rókra kel a széllel, a fásítási hónap különösen nagy lendületet adott a faültetésnek. A határban megszokott látvány a faültetők csapata Karcagon, Abádszaló- kon vagy akár Tiszaburán. Láthatatlan azonban azoknak a tevékenysége, akik erejűket fi­togtatva tán — tövestül, gyöke­restől tépik ki az elültetett fá­kat, Derékba törik, bicskával metszik, pusztítják a sok ezer forintot érő csemetéket. Tisza­burán a suhángok M százaléka esett áldozatul a vandál pusztí­tásoknak. Karcagon Is sok ezer forint kárt okoztak a rongálók. Abádszalókon már bárom eset­ben folytattak szabálysértési el­járást ellenük. Tiszaigaron több mint 4M éve áll Mátyás király magányos tölgyfája. A monda szerint alat­ta a fekete seregek vezére, Má­tyás Is szívesen tanyázott. Am hiába keresem a fán a rettegett hadvezér és Igazságos király kéz­jegyét, valahogy így: szeretlek Bea! Aláírás: Mátyás. Vagy: Má­tyás — Szép Ilonka. A fekete sereg katonái sem hagyták itt pallosaik nyomait. — Legalább is nem árulkodik Ilyesmiről a redves kéreg. All a magányos, odvas tölgy. Hatalmas üregeit — hogy korba- dását késleltessék — betonnal öntötte ki az emberi kéz. Es az is emberi kéz, mely tőből tép ki fiatal esemetéket. — Lehet ezt érteni? =s p, b. =3 Egy eltűnt nép rajzai Tasmania sziget északnyu­gati részén, a Bass-tenger- szoros közelében ősi szikla­rajzokat fedeztek fel. Auszt­ráliai régészek szerint be­cses értékű a lelet, mert egy olyan ősi nép kultúrá­jának a bizonyítéka, amelyet a gyarmatosítók több mint egy évszázaddal ezelőtt ki­irtottak, s a szó szoros ér­telmében eltüntettek a Föld színéről. A tudósok közül egyelőre senki sem tud választ adni arra a kérdésre, mit ábrá­zolnak ezek a szorosan egy­másba fonódó, majd lánc­szerűen széthúzódó körök. Sokan, feltételezik, hogy a köröknek kultikus jelentősé­ge volt. Más sziklarajzok áb­rái a tasmaniai bennszülöt­tek tetovált hátán fellelhető motivumokra, megint mások emu, Itteni struccfej nyo­maira emlékeztetnek. ez utóbbi az ausztráliai benn­szülötteik sziklarajzainak ked­velt motívuma. Szembetűnő különbségek is vannak. Fred McCarthy, egy ausztráliai bennszülött-ta- nulmányi intézet igazgatója az ásatások színhelyén ki­jelentette, hogy Tasmania őslakóinak az ausztráliai anyaföldön ismeretlen kő­metszési technikája volt Egyes feltevések szerint a tasmaniai sziklarajzok leg­alább tízezer évvel ezelőtt készültek, közvetlenül a jég­korszak után, amikor Tas­mania még összefüggött Ausztráliával. A végső kö­vetkeztetést csak a kutatá­sok befejezése után vonják le. Nagy szerepe lesz az ú. n. atomórának, azaz a szikla­rajzok közelében talált csontmaradványok szénele­me korának meghatározásá­val számítják ki a lelet korát. Meleg borotvakrém Egy nagy nemzetközi bo­rotvapenge gyártó cég újfaj­ta borotvakrémet dobott piacra. Ez az újfajta dobo­zos borotvakrém öt másod­perc alatt 65 fok Celsiusra melegszik fel, s az aerosol technolóiának egyik figyel lemreméltó vívmánya. Az elvi megoldás egy oxidáló vegyülék, amely a doboz belső rekeszében található. A tartó külső részében van a borotvakrémhab, a gáz és a fékezőanyag. Használatkor a doboz tetejét félre kell fordítani, a gombot lenyom­ni, s öt másodpercen belül meleg borotvakrémet fecs­kendezhet arcára a borotvál­kozó. Lélegzés víz alatt Dr. Isiró Nasimotó japán orvos érdekes kísérleteket végez egereken. Lehetővé akarja tenni, hogy az em­ber víz alatt is lélegezhes­sék. Pontosabban: kutatásai­nak célja mesterséges ko­poltyú szerkesztése. A kuta­tó szerint a mesterséges ko­poltyú ugyanazt a funkciót töltené be, mint a halak éle­tében.. Nasimotó készüléké­ben kb. egy milliméter vas­tagságú hártyát alkalmaz, amely több mikroszkopikus1, egy angstrom (a méternél tízmilliárdszor kisebb) átmé­rőjű nyílások vannak. Mi­vel ezek a pórusok kisebbek a víz molekuláinál, csak az oxigént engedik át, de nem a vizet. A kísérleti egerek eddig hét órán át bírták ki az említett hártyával egy akváriumban. A kutató re­méli, a mesterséges kopol­tyú tökéletesítése után az ember hártyág álarccal hosz- szú időn át lélegezhet a vj'Z alatt. Turbánvita Ff ölverhamptonban Autóbuszon nem, hadseregben igen A wolverhamptonl ta­nács diszkriminációs intéz­kedése nem is meglepő, hi­szen a város egyik parla­menti képviselője, Enoch Powell, szélsőséges fajüldöző nézeteiről ismert tory politi­kus, akitől még a tory párt legfelsőbb vezetősége is kénytelen volt elhatárolni magát. A wolverhamptoni szikhek vezetője közölte, hogy ha nem vonják vissza a tálai­mat, azaz, ha a szikh autó­buszsofőrök és kalauzok nem viselhetnek ismét tur­bánt és szakállt, a nyilvá­nosság előtt máglyán égeti el magát. Befejeződött a magányos hajós világkörüli útja Robin Knox-Johnston brit jachthajós, aki 32 lati hosszú, kétárbócos vitorláshajójával 311 nap alatt mint­egy 30 000 mérföldes utat tett meg, április 22-én sike­resen befutott Falmouth kikötőjébe. Ö az első, aki meg­szakítás nélkül, egyedül hajózta körül a világot. A kéj peng a bátor tengerész a nagy út végén, s mmmmmmmmmMMmmmmmmimmmmmmtmm.mmmm

Next

/
Thumbnails
Contents