Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

1M». április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Megkezdődött \ az országgyűlés idei első ülésszaka Hazatértek Jugoszláviából a Szolnokról kiutazott olajipari sza kém berek Szemtanúk véleménye az 5 halálos áldozatot követelő katasztrófáról (Folytatás az L cUdalről) pai helyzet és ezen belül a két szocialista ország együtt­működésének fontossága kap­ta. A szerződés — emelte ki a Minisztertanács elnök- helyettese — a kétoldali kap­csolatok mellett erősíti együttműködésünket a töb­bi szocialista országgal is. Mindketten tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek, s ezt az együvé- tartazást, az új szerződés méginkább megerősíti. Alap­vető érdekeink a jelent és a jövőt illetően egyaránt azonosak, mondotta. Egyet­értünk a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben, a javasolt összeurópai konfe­rencia ügyében, a német kérdés, valamint a vietnami és a közel-keleti probléma megítélésében. A szerződés parlamenti be­terjesztése egyszersmind mó­dot adott arra, hogy a kor­mány képviselője csakúgy mint a felszólaló képviselők hangot adjanak hazánk ál­láspontjának, a szocializmus jelenlegi csehszlovákiai hely­zetét, fejlődését illetően. — Aggodalommal tölt el ben­nünket, hangsúlyozták a fel­szólalók, azok a nacionalista, szovjetellenes és ellenforra­dalmi jellegű megmozdulá­sok, amelyeknek Csehszlo­vákiában akár egy sportese­mény ürügyén, tanúi lehet­tünk. Pedig ha a csehszlo­vák párt- és kormány meg­felelő határozottságot tanú­sít — mondotta a Miniszter- tanács elnökhelyettese —, nem került volna sor ilyen eseményekre. Hasonlókép­pen világította meg a Cseh­szlovákiában tapasztalható jelenségek veszélyét a többi felszólaló is; Ortutay Gyula például utalt rá, hogy a magyar nép különösen jól megtanulta ml minden rej­tőzködik a kommunistaelle- n esség, a szovjetellenesség mögött. A felszólalók végül- is abban a meggyőződésben ajánlották a törvényjavas­latot elfogadásra, hogy a szocializmus csehszlovákiai sorsát illető felelősségünk is, amelyet a szerződés kifejez; arra kötelez bennünket, hogy őszinte, baráti szóval ismé­telten felhívjuk csehszlovák elvtársaink figyelmét a szo­cialistaellenes erők aktivi­zálódásában rejlő veszé­lyekre. Miután a szónokok kifejezték azt a meggyőződé­süket, hogy a csehszlovák kommunisták, a baráti or­szág dolgozó népe megvédi a szocializmus ügyét és vív­mányait, a parlament egy­hangúan törvény beiktatta a magyar—csehszlovák barát­sági szerződést. Délután került sor a ta­lálmányok szabadalmi oltal­máról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. Az ország- gyűlés ezzel egy csaknem háromnegyed évszázados tör­vényt vett revízió alá. hogy a műszaki alkotómunka je­lentős egyéni és kollektív eredményeinek olyan védel­met nyújtson, amely megfe­lel egyrészt korunk forra­dalmi lendületű, tudományos és technikai fejlődésének, másrészt szocialista gazdaság- irányítási rendszerünk idő­szerű követelményeinek. A Szépvölgyi Zoltán kép­viselő által beterjesztett ja­vaslatot dr. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke indokolta meg széleskörűen, a hozzá­szólók között pedig ott ta­láltuk dr. Varga Pálné Hajdú megyej képviselőt, egy nagy vegyi üzem egyik vezetőjét, dr. Guba Sándor Somogy megyei képviselőt, egy tech­nikum igazgatóját, Krasznai KároJynét, a Szolnok megyei Tisza Cipőgyár vezetőjét, Jazbinsek Vilmos baranyai képviselőt, a Mecseki Szén­bányászati Tröszt főmérnökét, ég dr. Ajtai Miklóst, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét is. aki a műszaki-tudo­mányos tevékenység egésze szempontjából méltatta a ter­vezett új törvényt, M3 is a lényege a szaba­dalmi jog javasolt és a csü­törtöki ülésen törvénybeik- tatott új rendezésének? A hozzászólások és ajánlások szerint mindenekelőtt az, hogy összehangolja a nép­gazdaság, az adott vállalat és a feltalálóik jogait, ame­lyek így, vagy úgy egyaránt érdekeltek egy-egy szabada­lomban. Messzemenően őr­ködni kíván a törvény afö­lött, hogy a feltaláló megfe­lelően élvezhesse értékes munkájának gyümölcsét, egy­szersmind ösztönözni kíván­ja magát az alkotó-műszaki tevékenységet és az ebben igen fontos szerepet játszó kivitelező, illetőleg anyagi kockázatot viselő vállalatot A javaslat részleted körül, mint a tanácskozáson ki­tűnt. már az illetékes par­lamenti bizottságban sokol­dalú vita bontakozott ki, módosító javaslatok szület­tek, amelyek közül néhányat már a képviselők elé ter­jesztett javaslat éleve magá­ban foglalt Sok szó esett már a bizottsági vitában, de most, a plénum előtt is az úgynevezett .szolgálati talál­mányok kérdéséről, amelyek­kel kapcsolatban a javaslat ugyancsak kifejti a feltaláló sajátos jogait, de amelyeknek értékesítése mégis igen sok gyakorlati problémát vet fel. A feltalálót illető díjazásról a törvényben kilátásba he­lyezett külön jogszabály ren­delkezik. Az egyik képviselő azonban megfontolandónak tartotta, hogy a végrehajtási utasítás érdemlegesen hatá­rozza meg milyen díjazás i?-r a szolgálati találmány meg­alkotójának. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot, hogy az új törvény szerint a vitás ese­tek a fellebbezés során a budapesti Fővárosi Bíróság elé kerülnek, amely műszaki szakértők bevonásával hozza meg a döntését. A felszóla­lók viszon t, éppen olyan to­vábbi finomításokat és olyan jellegű végrehajtási utasítást javasoltak. ame­lyek világos előírásaik­nál fogva elejét veszik an­nak. hogy a szabadalmi té­mákban gyakori vitáik és bí­rósági ügyek keletkezhetnek. A félszólaló miniszterel- nökhelyettes a törvényjavas­latnak különösen azt a vo­nását emelte ki, amely, mi­közben az eddiginél lényege­sen nagyobb érdekeltséget teremt a szellemi alkotások terén, egyszersmind elisme­ri. hogy a szellemi alkotás mai. megváltozott túl águnk­ban új értéket hoz létre. Ez pedig messzemenően meg­indokolja a műszaki fejlesz­tésért hozott áldozatokat, hi. szén elismeri, hogy az erre fordított kiadások nem „fo­gyasztják’’ a nemzeti jöve­delmet, hanem éppen ellen­kezőleg bővítik azt. A javaslat kapcsán válto­zatosan. hosszan folyt még a vita a műszaki fejlődés fon­tos kérdéseiről. a külföldi licencek. és eljárások - na­gy obbmértókű alkalmazásá­nak fontosságáról, a tudo­mány és a kutatás szervezé­sének a reformmal kapcsola­tos új tapasztalatairól, az egyetemek ilyen irányú te­vékenységéről, az iparban és a mezőgazdaságban kifejtett szellemi alkotómunka meg­annyi fontos kérdéséről. A képviselők az elhangzott megjegyzésekkel. vélemé­nyekkel egyetemben is hasz­nosnak és Időszerűnek talál­ták a törvén y j avaslatot és azt elfogadták. A tanácskozás, némileg ha­sonló témakörben, ugyancsak a szellemi alkotás védelmét körvonalazó, szerzői jogról szóló törvényjavaslat tárgya­lásával pénteken délelőtt folytatódik. K. S. Mint ismeretes április 12- én soromkívüli határátlépés­sel három szolnoki fúrási szakember sietett a jugoszlá­viai kútkitöréshez, a jugo- szlávok kérésére. A segítsé­get az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttől kérték. A 14-én visszaérkezett szakem­berek közül dr. Vándorffy Róbert főgeológust kértük fel a kitörés előzményeinek és körülményeinek ismerteté­sére. — A kitörés előzményei az elmúlt év decemberébe nyúl­nak vissza. A rátoldás köz­ben kezdődött kitörést kút- feikiképzési hiba miatt nem lehetett megszüntetni, ezért a fúróberendezést el kellett távolítani a lyukról. A jugo­szláv fúrási szakemberek azt remélték, hogy a kitörés ré­tegomlás következtében ma­gától is meg fog szűnni. Ezért a kút aknáját többszáz tonnás betontömbbel elzár­ták. Az ezáltal felhalmozó­dott nyomást azonban a bé- léscsövezet felső lyukszaka­sza nem bírta ki. a gáz meg­kerülte a beéDített. csőraka­tot és megindult egy inten­zív kráterképződés, a jelen­legi kitörés. • — Először fóglaflcosták magyar szakemberek a kitö­réssel. — Nem. Már 1953 január hóban, kántjárt dr. Dank Vik­tor vezérigazgató-helyettes és Bállá Imre fúrómémök, akik ferdefúrás lemélyítését ja­vasolták a lyuk megfékezé­sére, különös tekintettel a város közelségére. A jugo­szláv szakemberek a beom- lásra számítva, nem határoz­ták el akkor a ferdefúrás le­mélyítését; — Milyen területre esett a többi fúrás? — A többi három fúrást a hazai gyakorlathoz viszo­nyítva szokatlan módon, vá­rosi belterületen, udvarok­ban mélyítették. A fúrások széndioxid-gázos réteget ha- rántoltak. Ez a gáz rendkí­vül mérgező hatású az élő szervezetre, mert nagy faj­súlyánál fogva a mélyebb te­rületeket szinte elönti és a levegővel nehezebben keve­redik eL — Ez okozta a halálos bal­esetet is? — Igen. Az emberek meg­szokták a kitört kút zaját és a megindult tavaszi munkák­ból hazatérők gyanútlanul belementek a Holt-Tiszaág felett, meghúzódó széndioxid­dal telített gázfelhőbe, ami­ből már nem tudtak élve ki­„Gépészvásár** Mezőtúron Elosztották az idén végző felsőfokú technikusokat Izgalommal várták a teg­napi napot a Mezőtúri Felső­fokú Mezőgazdasági Gépésze­ti Techn. idén államvizsgázó hallgatói. Az intézet hatvan­egy szaktechnikust bocsát útjára a júniusi záróvizsgáit Után. Közülük tizennyolcán ösztöndíjjal tanultak, így az ő helyük már eleve bizto­sított volt A többiek első munkahelyéről azonban teg­nap történt döntés. A MÉM, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya képviselői, az intézet vezetői jelenlété­ben kötöttek egy ességet a termei Ő3zö vetkeze ti elnököli. parttitka rok, szakvezetők a leendő kezdő szakemberék- iel. A negyvenhárom szak- technikus foglalkoztatására 51 üzem jelentette be igé­nyét. A legtöbben Szolnok, Békés, Hajdú, Csorfgrád. Bács-Kiskun és Pest me­gyéből. Szolnok megyéből — a tiszafüredi, a törökszent­miklósi, a kunszentmártoni járásból, Kisújszállásról — jöttek szövetkezeti vezetők egyezkedni. Kovács János hallgatót például két helyre is hívták; Cibakházára és Tiszatenyő- re. A kumnadarasi Petőfi Csontos Menyhért, a kun- csorbai Kossuth Tsz pedig Herbály Gergely hallgatót „szerezte” meg magának. Kezdő szakemberek kerül­nek a tiszaugi, a mesterszál­lási, a tiszágyendai, a kun­madaras!. a tiszádefzsi és a tiszafüredi termelőszövetke­zetekbe is. A „gépész vásár” dél­előtt kezdődött és még dél-, után is tartott. A kezdő szakembereket foglalkoztató gazdaságoknak egyébként az állam egy évig 950 forinttól 1350 forintig terjedő dotá­ciót ad. A jó, jeles és a ki­tűnő rendűén végzett hallga­tók pedig még plusz 300 fo­rinthoz is jutnak havonta. 1 Kezeket láttám Láttam vasvilla, kasza, kapa nyelétől megkérgesedetu víztől, széltő kicserepesedett kezeket; földműves kezeit, amint reszketett a toll a kezükben, aláíráskor. láttam kalapács nyelétől, kőfaragástól megkemé­nyedett tenyeret, bütykös ujjakat, amikor kezet fogtam kőbányai munkásokkal. Láttam meleg vashoz, ráverő kalapácshoz idomuló, vastagdrótot hajlító, kemény kovács és kohász kezeket, mikor az izzadságos munka szünetében megpuhították a vasat. Láttam hegesztő aparátok köszörűk szikrájához szo­kott lakatos kezeket, zsírtól, olajtól bámult, piszkos ke­zeket. amikor étkezés előtt szódával és emulzióval átita­tott fűrészporral próbálták eltávolítani a pórusokba ivó­dott szennyeződést. Ilyen kezek tanítottak engem mesterségre. Láttam repedezett, karcolt, vágott, ütések és égések nyomait viselő munkáskezeket, amint finom, bársony­puha, fehér bőrű kezeket tartották tánc közben. És re- stélőérdes tenyereket, ujjakat, amint nehézkesen ron- szólták az írószerszámot az esti iskola padjaiban. A Cukrászdában egy lány ránézett egy tráktórista fiú porceláncsészét szorongató kezére. A fiú észrevette a lány tekintetét, és ügyelve, hogy más ne lassa, feltűnés- mentesen kezét az asztal alá rejtette. Láthatóan szégy'ell- te a földszagú, hideghez, meleghez egyformán szokott kreolbarna kezét. Nem kellett válna. Mert a lány né­zésében nem volt gőg, sem undor, sem sajnálat. Csak néz­te a traktorista kezét, kereste a tekintetét. De a fiú félreértette.„ menekülni. A baleset színhe­lye egyébként teljesen azo­nos a Szolnok város melletti Alcsi-szigettel. Magam is megközelítettem a gázos zó­nát. azonban a kellemetlen, csípős gáz jelenlétére mi fel­készültünk és ideiében visz- szafordult.unk. A feltörő gáz­oszlop magassága mindössze 15—20 méter, azonban a kráter átmérőié megközelíti a 100 métert. Ez azért veszé­lyes. mert a kiömlő gáz már a felszínhez közel szétterül és nem keveredd? jól a levegő­vel. A feltörő gáz mennyisé­gével kapcsolatos becslések azonban túlzottak, mert nem napi 1,5 millió köbméterről, hanem csak 100 ezer köbmé­terről beszélhetünk. Termé­szetesen már ez is veszélyes mennyiség. — Milyen szakvéleményt adtak a kitörés elfojtására? — Véleményünk lényegé­ben, egyezett a januárival. Továbbra is a ferdefúrás le­mélyítését tartottuk egyedüli helyes megoldásnak, amihez természetesen felajánlottuk a magyar olajipar segítségét, fúróberendezés és szerszám vonatkozásában is. Ez utób­bit a zágrábi olajipari válla­lat fogja biztosítani, azonban a ferdefúrás technológiájá­ban jártas, két szakembert kértek a kivitelezéshez, aki­ket természetesen a magyar olajipar rendelkezésükre bo­csát. A kitöréstől mintegy 200 méterre tűztük ki a fer­defúrás helyét és tanácso­kat adtunk a kitörés körzeté­nek további biztosítására. Mi készen állunk minden to­vábbi őszinte segítségadásra. Az Alföld területén olajbá­nyászaink több helyen is tár­tak fel széndioxidgáztelepe- ket, egyetlen kitörés nélkül. A jugoszláv tragédia ezért is elkerülendő példaként állít­ható a magyar szakemberek elé, ösztönöz a biztonsági óvórendszabályok maximális betartására. — Fekete — Romantika és kötelesség A* úttörők egyik legizgalmasabb nyári időtöltése a vízitábor Tengeri mentőhajón gyakorlatoznak a jövő tengerész tisztjei

Next

/
Thumbnails
Contents