Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

•» SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1969. április 2l Sébastien búcsúja Alighanem nagy sírás-rívás közepette búcsúztatták Sé- bastient legkisebb nézői, a Iricsinyek, aki miután végre rendbehozta a „főnök” szé­náját, bizonyára visszavonult hűséges társa, Bell mellé. Ti­zenhárom vasárnap este je­lentette a várva várt pillana­tot, s az első részek láttán nem hittük volna, hogy Cé- eile Aubry filmjének ekkora visszhangja, ilyen nagy nép­szerűsége lesz a fiatalabb korosztály körében. Még a felnőttek közül is igen so­kan követték figyelemmel és hűségesen az „aranyos kis­fiú” kitartó mesterkedéseit egy zátonyra futott szerelem megmentésére. Látszólag ro­konszenves história részlet« kerültek filmszalagról a képernyőre, valójában azon­ban a sorozat mindvégig az érzelmek felszínén pásztá­zott, s meg sem kísérelte a valóság mélyebb összefüggé­seinek feltárását Jó kom­mersz áru módjára kínálta magát eléggé átlátszó fogá­sokkal. a sorozat szinte va­lamennyi hibája sűrűsödött egybe az utolsó, a tizenhar­madik részben; hatásvadászó drámaiság, kicsorduló érzel- messég, dramaturgiai önké­nyesség. Az ostoba Bertrand „majdnem” megöli Sébasti- ent hogy aztán ki tudja mi­ért, esztelen száguldozással tetézve ostobaságát egy lo­pott kocsin katasztrófálisan fejezze be dicstelen életét (Azért az ócska lopott ko­csin, mert a szép sportautó felrobbantása mégiscsak drá­ga mulatság lett volna!) S aztán, hogy az öröm is teljes legyen, a derék César is ha- zapottyan az „égből”. Mindez mesének nem elég színes, va­lóságnak pedig egyszerűen hihetetlen, valótlan. Persze a gyerekek elsősorban Sébasti- ent, a szép kutyát, no meg a csodálatos Monseigneurt si­ratták, mi felnőttek pedig ta­lán azt fájlalhatjuk, hogy ennyire „bedőltünk” egy alapjában hazugul érzelmes- kedő, rétestészta módjára nyújtott történet olcsó ígé­reteinek. Menyei pokoljárás '„ördögi” ötlettel két Göda Gábor-írás került egybe; a Mennybemenetel, amely 1953- ban íródott, és a Protokoll, amely 7 évvel később, 1960- ban született. A televíziós frigy nem nélkülöz minden alapot; a két szatíra ugyanis ugyanazt az erkölcsi jelensé­get veszi célba. Ténylegesen mindkettő a szocializmuson belüli kispolgári magatartást és gondolkodásmódot pellen- gérezi ki a gúny és az irónia sajátos eszközeiveL Makula Gyulát, az Állami Parajda főkönyvelőjét ugyanaz gyötri, mint amiben Kóczián Lajos szenved eggyel feljebb; a kispolgári nyavalya. Kóczián világnézete és eredményes munkája fontosságának ki­fejezését látja abban, hogy rajta szerepel-e a protokoll- listán, vagy sem. Makula pe­dig a felesége temetésén megjelentek számában és főként minőségében — ott van-e a vállalatvezető és a párttitkár — véli ugyanezt felfedezni A dramaturgiai összehúz»; sitás tehát érthető, s talán még azt a gondolatot is éb­resztheti, hogy a kispolgári- ság minden szinten fellelhe­tő; lent éppúgy, mint fent. És különféle formákban. És az sem kétséges, már itt e földön pokollá teheti az emberi halandó életét. Mint a Makuláét és a Kócziánét. Felesleges volt tehát képer­nyőre festeni az ördögöt, ör­dögi volt az önmagában is, amit lélekben kellett kiállni- ok. Feleslegesen. Hisz a te­metés végszavára megérkez­tek a vezetők, s az operaházi díszelőadásra is megérkezett a meghívó. A tévéjáték ör­döggel kombinált pokoljárá­sának tehát világos a tanul­sága; nem szabad bolhából elefántot csinálni, lényegte­len dolgokból alaptalanul messzemenő következtetése­ket levonni. Például, ha fő­nökünk nem fogadja köszö­nésünket az utcán, azért még nem kell kétségbeesnünk, mert lehet, hogy csak szó­rakozott volt. S még álmunk­ban se gondoljunk rá, hogy 1----------------------- | | Dug’ I [ hagyma ) t minden mennyiségben? | kapható. ♦ X $ Mezőtúr, Háztartási bolt.; I Telefon; 64. i •••••••••••• ♦♦ ez egyet jelentene emberi ér­tékeink, esetleg társadalmi megbecsülésünk devalválódá­sával. Goda Gábor szatíráinak képernyőre vitelével ismét a legnehezebbre vállalkozott a teleevízió; ugyanis szinte képtelenség vizuális nyelvre fordítani az olyan művet, mint az övé is. Hiszen az írások lényegéhez tartozik az a kettősség, amely a felszín, a látszat és a mögötte rejlő való ábrázolásának jellegé­ből adódik, s amely együtt­jár az írói leleplezéssel. Kó­czián például végig azt ma- gyarázgatja, hogy a proto­kollnak nincs különösebb je­lentősége, ugyanakkor belül másra se gondol, mint arra az „átkozott” díszelőadásra. Ennek a kettősségnek képi megjelenítése csak részben sikerülhetett, bár Nagy Jó­zsef kamerája éles szemmel és könyörtelenül tárta fel a részleteket A sok belső hang — Kóczián, Makula gondola­tai — is kissé elnehezítette az egyébként szellemes írói eleganciával megírt két tör­ténetet. A főalakokat olyan érett művészek szólaltatják meg, mint Rajz János és Greguss Zoltán. A tévéjá­ték sikerében — mert hiá­nyosságai ellenére is siker­nek könyvelhetjük el — a Mennyei pokoljárást — gaz­dag, tragikomikumi színe­ket hordozó egyéniségüknek döntő része van. Röviden Még nem volt tisztán kive­hető, vajon az Integrálban merőben új szerkezetű tu­dományos ismeretterjesztést kapunk-e, vagy pedig szoká­sos beszélgetéseket a tudo­mány egyes kérdéseiről. Az első adás inkább az utóbbit tükrözte — jóllehet az el­hangzott beszélgetések ér­dekesnek bizonyultak. Az 1 öt évtized című do­kumentumfilm, amelynek egyedüli szereplője a beszé­lő Révész Géza volt, veteke­dett bármilyen érdekfeszítő regény izgalmával. Hárs Mi­hály rendező is annyira bí­zott az életregény puszta előadásának erejében, hogy szinte semmi kiegészítő, szí­nező képi elemet nem alkal­mazott a 45 percig tartó filmben. Á Cigánybáró tévéváltoza­tában elsősorban Strauss ze­néjét élvezhettük: maga a változat színpadias megoldá­saival és „enyvszagú” díszle­teivel inkább egy színpadi előadás kivonatának hatott. A jégkorong-mérkőzések közvetítései kissé rányom­ták bélyegüket az elmúlt hétre. Különösen a vasárnapi közvetítést éreztük tehernek, — egyetlen nap két mérkő­zés: ez azért sok. Fészekrakás az „Esőzsákban“ Ötletpályázatunkra érkezett: „Less-e tanyai kollégium Túrkevén A kérdés így nem eléggé pontos: tudniillik Túrkevén már van tanyai kollégium. Az érdeklődő olvasó az ál­talános iskola alsó tagozatos diákjai számára készülő diákotthont sürgeti, s hogy kérdése milyen jogos, azt a négy esztendeje működő fel­sőtagozatos kollégium ered­ményei, tapasztalatai is bi­zonyítják. Ki ne látott volna téli reggelenként az országúton baktató, földből alig kilátszó, pirosfülű, fázósan reszkető kis emberkéket, akik még szürkületben nyakukba ve­szik az utat, hogy idejében érkezzenek a tanyai iskolá­ba. Az ő kényelmes, kultú­rált nevelésüket, -békés, egészséges gyermekkorukat szolgálja majd az alsó ta­gozatos kollégium, ahol a felsősök példájára, rende­zett körülmények között ta­nulhatnak, élhetnek. — S meggondolandó az a ténye­ző is, hogy az apró gyere­kek kollégiumi nevelésével, rendhez, fegyelemhez szok­tatásával, rendszeres isme­reteid ás sál, kulturális lehe­tőségek biztosításával végre megszűnik a különbség az V. osztályos városi és ta­nyai gyerekek felkészültsé­ge között. A Szolnok me­gyei Tanács V. B. és a Túr- kevei Városi Tanács V. B. megértve és elfogadva ezt a szükségszerűséget, lehetővé tette, hogy az 1969—70-es tanévben megnyithassa ka­puit az alsó tagozatos kol­légium is. A volt Esőzsák kaszinó épülete felújítva, korszerűsítve, teljes felsze­reléssel várja majd a kicsi­ket. Ez lesz az alsó tagozatos diákotthon. Jelenleg az épít­kezés és a felszerelési tár­gyak beszerzése folyik. — Négy hálóhelyiség lesz, ebéd­lő, tanuló, játszófolyosó, ké­nyelmes tisztálkodási lehető­ségekkel, orvosi felügyelet­tel. A belső felszerelési tár­gyakra csaknem félmillió forintot szánnak. Tekintet­tel a gyerekek korára, itt sokkal többet fordítanak a játékokra,rínint a felső tago­zatosok esetében. A mackó­tól a hintáig, a homokozótól az építőkockáig mindent megkapnak a kicsik, ami le­hetséges. A 70 főre mére­tezett diákotthonban na­gyobb nevelőgárdát alkal­maznak, mint a jelenlegi otthonban, s a nevelő testü­letet egy gondozónő fogja kiegészíteni. Rácz Jánosné igazgatónő úgy gondoskodik a készülő diákotthonról, mintha min­den kis ágy, minden baba, kis tányér saját gyermeké­nek készülne. Május 31-én az eljövendő kis gazdák szü­leinek szülői értekezleten akarja megmutatni, / átadni az űj otthont, hogy lássák, milyen fészek várja gyerme­keiket a régi „Esőzsákban”; Az új, alsó tagozatos kol­légium elsők között valósul meg az országban. Ezúttal nem lesz hajnalonként, fél­álomban iskolába baktató kisgyermek a túrkevei ha­tárban. Egri Mária Fagyos hangverseny — tavasszal Lomonoszov éremmel tüntették ki Rusznyák Istvánt A Szovjetunió tudomá­nyos akadémiája legmaga­sabb kitüntetését, az 1968. évi Lomonoszov aranyérmet ado­mányozta Rusznyák István­nak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, az or­vostudomány művelésében elért kimagasló eredményei­ért. A kitüntetésit kedden a szovjet nagykövetségen F. J. Tyitov nagykövet nyújtotta át Rusznyák Istvánnak. Az ünnepélyes átadáson jelen volt dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter, dr. Faiádi László, az egészségügyi mi­niszter első helyettese, Er­délyi Károly kjülügyminisz- terhelyettes, Ligeti Lajos, az akadémia alelnöke. Mihály fi Ernő. az MSZBT elnöke és az akadémia elnökségének tagjai. F. J. Tyitov, meleg sza­vak kíséretében adta át a kitüntetést Rusznyák István, mák- Rusznyák István meg- hatottan mondott köszönetét. (Tudósítónktól) Hétfőn este Szolnokon hangversenyzett a Debreceni MÁV Filmharmónikusok ze­nekara, s tegyük mindjárt hozzá nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a hangverseny. Beethoven mű­vek szerepeltek a műsoron, és a zene varázslatos áram­köre hiányzott ezen az es­tén a Szigligeti Színház né­zőterén. színpadán egyaránt. Talán az is oka volt ennek, hogy a műsor első száma., Beethoven: Egmont-nyitánya meglehetősen lehangolta a közönséget- A zenetörténet úgy tartja nyilván az Egmont nyitányt, mint Beethoven egyik legmarkánsabb, leghe- roikusabb alkotását. Ebből a markansságbol és heroiz- musból a legnagyobb jóindu­lattal sem lehetett fellelni semmit a hétfői előadásban. Lényegesen jobb volt Beethoven Hegedűversenyé­nek előadása. És ebben orosz­lánrész jutott a vendég szó­lista Georgi Badev fiatal bol­gár hegedűművésznek. Végig fűre® kettősség uralta Ba­dev játékát Kitűnő, elegán­san virtuóz technika kevere­dett a sokszor iskolás felfo­gású daűlamformálássa]. Ge­orgi Badev művészi pályája kezdetén álló fiatal hegedű- művész, s a laész technikai érettség mellé csak az idő hozhatja meg a teljes művé­szi érettséget Játéka az est csúcsát jelentette így is, kü­lön élmény volt az I- tétel kadenciája. A szünet után felhangzó VI. Pastoral Szimfónia nem könnyű feladat egyetlen ze­nekarnak sem. Nincsenek benne grandiózus részek, megrázó élmények, tragikus gondolatok. Beethoven maga is tiltakozott az ellen, hogy művét naturalista program­zenének nevezzék. 1809-ben jegyzetében ezt írja: „A Pastoral Simphonia nem fes­tészet, hanem ama érzelmek kifejezése, amelyeket a falu élménye vált ki az ember­ből.” De ezen hangverse­nyen az élmények hiányoz­tak. A Debreceni MÁV Fil­harmonikusok zenekarának nagy része fiatal muzsiku­sokból áll; Annál érthetetle­nebb az az enervált játék, amelyet hétfőin hallottunk. Kóródi András karmesterre nem nagyon figyelt a zene­kar. utasításait nem követte, s ebbe Kóródi András ha­mar bele is törődött. Kutas János Illatos megjegyzés Harminc-negyven évvel ez­előtt húsvét-tájt a drogéria volt a legkeresettebb üzlet. Félliteres, literes üvegeiket, finom rózsavízzel töltették tele a legények. — Most? Francia, angol, orosz kölnik, Camea-parfüm csöppjeit óva. toskodják a hölgyek nyaká­ba. Az öreglegények ha­gyományos szódavizes locsol- kodásáról nem is beszélve. Idén ez a nívós francia áru­nál is drágább mulatság lenne. Egy dolog azért azonos. — Akkor is, most is látni hús­vét hétfőn az utcai kutaknál gyerekeket, akik ötletesen pótolják az ellocsolt meny- nyiséget. Vagy a tömény il­latok hígításával csak érzé­keny orrukra vannak tekin­tettel? I*. J, „Mert ő a tulajdonos” kormány már javasolta is az osztrák parlamentnek, hogy hozzon törvényt az Eszterhá- zy-birtok kisajátítására. (A földreformra egyébként már 1955-ben hozott határozatot a burgenlandi tartományi gyűlés). A kisajátításhoz szükséges kétharmados több­séget azonban az osztrák parlament jelenlegi összetéte­lében nehéz elképzelni. Mindenesetre egyre több olyan határozat születik a kismartoni kormányszékház (akkora épület, hogy nálunk két megyei tanács elférne benne) vaskos falai között, amelyek szerint „a közösség érdekében minden célszerű lépést meg kell tenni”, mi­vel „az egykori magyar her­ceg elviselhetetlen nehézsé­geket okoz...” Hári Sándor (Vége következik) Kismarton közepén áll ha­talmas kastélya, ez a neo­klasszikus, 365 szoborral éke­sített palota, hatalmas park­kal. Amikor a herceg megér­kezett, első dolga volt, hogy kiköltöztette a kastélyból a tartományi kormányt, mit sem törődve azzal, hogy az, míg ő a magyar állam ke­nyerén élt, 10 millió schil- lingért tataroztatta az épü­letet. — Nem volt hozzá jo­ga — mondta vállát vonva és előkelőén napirendre tért a dolog felett. Az ősparkot, amely eddig nyitva állt a lakosság előtt, magánterületté nyilvánította és eltiltotta a belépést. Majd amikor új szerződést kötött a várossal, nagylelkűen is­mét megnyitotta a park egy részét A másik felét drótke­rítéssel zárta el, amelyen tábla virít: „Magánterület, ti­Az eisenstadti (kismartoni) főutca Észté rházy-birodalom Amikor 1956. november 1- én, felhasználva az ellenfor­radalom okozta zűrzavart Eszterházy herceg megszakí­totta jól megérdemelt ma­gyarországi börtönbüntetését, Ausztriába szökött és birtok­ba vette földjeit, kastélyait, palotáit. Demokratikus em­ber lévén, aki „megértette az idők szavát”, 54 ezer hektár földjéből hatezer hektárnyit felparcelláztatott, jó áron ér­tékesített, majd a kisparasz- tok pénzéből összegyűlt mint­egy 100 millióval Svájcba költözött Most onnan töri a borsot az osztrákok orra alá. los a belépés”. A lezárt rész­ben most paraj és dudva nő. Elhanyagolt és gondozatlan, mert a herceg nem használja. Fraknó várát 1967-ben zá­ratta le a nyilvánosság előtt, bár esze ágában sincs e hu­zatos bástyák és nedves fa­lak közé költözni. Különben Kismarton környéke és az egész Fertő-tó Eszterházy birtokában van. A fertői ná­dat neki vágják az Esterpan Rt. munkásai; a fürdőzők ne­ki fizetik a belépődíjat; 27 ezer hektárnyi erdejében ne­ki dolgoznak a favágók, fű­résztelepek. Jószágkormány­zói, intézői ugyanolyan ha­talmas urak ma Burgenland- ban, mint voltak egykor ma­gyarországi birtokain, s éven­te körülbelül 17 milliót utal­nak át Zürichbe, ahol Pál- Mária herceg és neje feje­delmi visszavonultságban él, s nem áll szóba senkivel. Lesz-e törvény? Ma már egyre többen lát­ják Kismartonban, még azok is, akik 1956-ban lelkesen üdvözölték a herceget Auszt­ria földjén, hogy valamit tenni kell a feudális úr kor­látozására. A burgenlandi Burgenlandi úti jegyzetek [äT| Jónapot, szomszéd! V. M. ACTf|KiP£RNVS4E ü# ELŐTT

Next

/
Thumbnails
Contents