Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-02 / 76. szám
1969. április 2, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Rossz üzlet Október közepén örömhír futott végig a megyei tanács kórház dolgozói között Szép kivitelű, finomnak látszó és a célnak megfelelő gyógycipő érkezett mutatóba a Tisza Cipőgyárból. Rövid idő alatt többen befizettük a cipő árát, páronként 185 forintot abban a hiszemben, hogy hamarosan meg is kapjuk. Három hónapig azonban hiába vártuk. Ekkor felszólítás ment a gyárnak; vagy a pénzünket küldje vissza, vagy a cipőt szállítsa. Február elején megérkeztek a nagyon várt lábbelik. Abba már könnyen belenyugodtunk, hogy páronként S forintot kellett még fizetnünk. Az viszont már bosszantó, hogy a cipők minősége erősen kifogásolható, néhány heti használat után már szakadoznak. S. M. Szolnok Jó hír a kisföldieknek „Az a kérésem, hívják fel az illetékesek figyelmét a Kisfőldek lakóinak panaszára. Amikor eső van, akkor jöjjenek ki hozzánk és győződjenek meg, hogy tarthatatlan a helyzetünk. Lehetetlen a járdán végig menni, a sár és a víz teljesen elborítja, már teljesen egyenlő az úttesttel. Tanácstagi beszámolókon többször sürgettük a járdát, de mindig elutasítottak bennünket... 1958 óta a mi részünk semmit nem kapott a városfejlesztés keretében ...” — írta levelében özvegy Gyöngyösi Ferencné karcagi (Kisfőldek, II. utca) olvasónk. A panaszt eljuttattuk a karcagi városi tanács vb-hez, Bozsódi Zsigmondtól, az építési és közlekedési osztály osztályvezető főmérnökétől kapott olvasónk választ. Ennek másolatából megtudtuk: ...Közöljük, hogy a IL utca járdájának építését, illetve annak kijavítását az 1969. évi tervünkbe bevettük. Így azt a városi tanács vb költségvetési üzeme ez év nyarán elkészíti. Sajnos, járdát az utóbbi években nemcsak a kisföldeki részen, hanem a város belterületén sem építettünk, mivel nem volt rá pénz. Az 1969. évre is csak nagyon minimális hitelt kapunk erre, amely az elkészüli költségvetés alapján a II. utca járdaépítési összegének félét teszi ki.~ Feleljenek tettükért a garázdák! Budapesten a garázdálkodók évi hatmillió forint kárt okoznak — hallom a rádióban. Nem tudom, a mi városunkban mennyi a kár értéke, de gondolom, tetemes lehet. A főtéren a lakóházak pinceablakait betörték. Az önkiszolgáló bolt nagy kirakatának üvegét sem kímélték. Több utcát fásított a város. Az egyikben kitördelték a fákat. Csak ott maradt meg négy-öt, ahol építkezés volt. A munkások inkább kerülgették, de meghagyták. A strand feliratát leszaggatták. Az autóbuszvárók üvegfalát beverték. Folytathatnám tovább, de minek? Ennyi is elég ahhoz, hogy minden jóérzésű ember felháborodását kiváltsa és szomorúan kérdezze; kik ezek a garázdálkodók és miért teszik, hogyan lehetne ezt a sajnálatos állapotot megszüntetni? Több vízkárosult családot kellett ideiglenesen pincében elhelyezni. Hány családi otthont lehetne azon az összegen építeni, amit a garázdálkodók országosan velünk, dolgozókkal fizettetnek ki? Sz. 3. Jászberény Kötelességen felül Nem kérdeztem meg a nevét annak a hölgynek, aki az udvariasságával enyhítette fájdalmamat március 28- án 15.30 órakor. Szele- vényből hívtam az egyik ismert szolnoki főorvost a 29— 85-ös számon. Kis várakozás után — hallottam a kicsengetést — beszólt a szolnoki központ: a hívott szám nem jelenetkezik, de tartsam a vonalat, a műszak megvizsgálja, jó-e a telefon. Néhány perc múlva ismét az ismert hang jelentkezett, s közölte: a telefon jó, de nem veszik fel a kagylót. S mindjárt felajánlotta: megnézi a kórházban, hátha ott megtalálja a főorvost. Fáradozása hiábavaló volt, mert akit kerestem, aznap a kórházban sem volt „Nagyon sajnálom, hogy nem tudom kapcsolni’’ — mentegetődzött ismeretlen ismerősöm. Én is sajnáltam, de annak örültem, hogy ilyen szolgálatkész volt a posta dolgozója, aki kötelességének eleget tett volna akkor is, ha csupán azt közli; a hívott fél nem jelentkezett. Ö többet tett! Békéssy Szilárd Szelevény Lesz villanykörte a Körte utcában „Segítségüket kérem, hogy a Körte utcában is mielőbb villanyfény legyen. Amikor ide költöztünk 1966-ban, a szomszédok már akkor mondogatták: ígértek villanyt... majd ebben as évben, ka lesz rá keret... Bárom oszlop és körülbelül 100 folyóméter vezeték kellene csupán és néhány villanykörte” — panaszkodott levélben Muhari István jászberényi olvasónk. A Körte utcaiak ügyében levélben érdeklődtünk « jászberényi városi tanács ob-nél. Az építési és közlekedési osztály információja alapján jó hírt közölhetünk az érdekeltekkel. A Körte utcai villanyhálózat bővítését az Eszakmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál megrendelte a tanács. A munka elvégzését az év második felére vállalta az ÉMASZ. Azonnal reklamálni kellett volna „Birkagulyás hús nélkül" címmel közöltük március 19-i számunkban Kiss István szolnoki olvasónk levelét, aki sérelmezte, hogy a kungyalui Zöld Mező Tsz Martfűn levő csárdájában hús nélküli birkagulyást kapott Lengyel Istvántól, az étterem vezetőjétől érkezett válasz az észrevételre. amelyből az alábbiakat idézzük: „...Az étterem megnyitása óta minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy kedves vendégeinket a legjobban szolgáljuk ki. Köszönettel fogadunk minden javaslatot és bírálatot, ami segítségünkre lehet a hibák kijavításában. Ügy gondoljuk azonban, hogy joggal elvárhatjuk kedves vendégeinktől, hogy észrevételeiket és panaszaikat közöljék velünk, hogy nyomban orvosolni tudjuk azokat. (Ez a megoldás gyorsabb is lett volna, mert a kérdéses időben mindhárom üzletvezető szolgálatban volt.)” A szemét fogalmáról Március 19-i számunkban „Nem ürítik a kuka edényeket!” címmel G. Z. szolnoki, Vosztok úton lakó olvasónk panaszát közöltük. Választ a szolnoki városi tanács vb városgazdálkodása vezetőjétől kaptunk rá, ebből a következőket tudtuk meg: Március 12-én olvasónk telefonon is jelezte fentieket a városgazdálkodás műszaki vezetőjének. Ennek alapján már felelősségre vonták a szemétrakodó dolgozókat, akik elismerték: a kérdéses lépcsőházból valóban nem szállították el a szemetet, egyben kérték vezetőjüket, nézze meg, mi van a kukákban. A bejelentővé együtt mentek a helyszínre, a Vosztok út X-es épülethez, ahol három szeméttároló edény színültig volt tégladarabokkal, cserépkályha-hulladék- kal. a lépcsőházakban általában 3—3 szemétgyűjtő edény van. Üres, vagy félig telt edények mellett is táplálták szemetet, a földre öntve. Együtt megnézték a X-es épület előtti füves térséget is. Itt is tégladarabokat, cse- répkályha-hulladékot, bádogdarabokat találtak szanaszét dobálva. Hogyan kerültek oda? (Végül is külön fuvarral szállíttatta el a városgazdálkodás.) Amellett, hogy a városgazdálkodás vezetője közölte: a kérdéses építési törmelék nem képezi a háztartási szemét fogalmát, nem is szabad a kuka edényekbe önteni. Megemlítette azt is: félmillió forintba kerül egy szemétgyűjtő gépkocsi Elég, ha csak egy tégladarab, vagy egyéb, rendeltetésellenes anyag kerül a speciális gyűj- tőkocsi forgó hengerébe, az súlyosan meghibásodhat, emiatt hetekig kiesik a szállításból. Végkövetkeztetés: a lakosságon — a bérlőkön, a ház- és lakástulajdonosokon is múlik, hogy rend legyen a szemétszállításban. Van már használati utasítás . i; Január 32-i számunkban közöltük Varga Sándor' tiszaföldvári olvasónk levelét, aki azt sérelmezte, az 1968. májusban bekapcsolt pb-gázokhoz nem kaptak használati utasítást. Félő, hogy baleset következik be emiatt, s az utasítás hiányában megbüntetik a mintegy ötven fogyasztót. A Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalattól (Hajdú-? szoboszló) kaptuk ez ügyben az alábbi levelet: „...Az 1968. május havi bekapcsolásokhoz használati utasítást üzemegységünk nem tudott biztosítani, mivel raktáron készlete nem volt. Fogyszatóink jogosan követelik a használati Keresik, vagy Március 19-i számunkban tettük közzé Bíró Péter homoki olvosónk levelét, amelyben azt sérelmezte: Homokon nem lehet bébiételt kapni. A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattól március 28-án érkezett válasz az észrevételre: „...Vállalatunk szállítója a nevezett boltegységnek, ezért úgy gondoltuk, hogy azonnal segítünk és eltekintve az előzetes megrendeléstől, fajtánként 10—lö bébiételt küldtünk a bolt részére. Az árut a mai napon (a levelet március 26-án keltezték) postáztuk... Reméljük, hogy Bíró Péter homoki olvasójuk elégedett lesz a gyors ügyintézéssel. Megjegyezni kívánjuk, hogy a boltegység február-márciusi megrendeléseit átvizsgáltuk. A megrendelésben bébiétel nem szerepelt».« utasítást. Tekintettel arra, hogy fogyasztóinknak önhibájukon kívül hiányzott az utasítás, ellenőrzés alkalmával nem bírságoltunk. , Az esetleges meghibásodás, —? helytelen kezelés egyébként nem magyarázható a fenti utasítás hiányával. Meg keU jegyezni, hogy bekötés alkalmával a szerelő kioktatja a fogyasztót, ezt jegyzőkönyvben rögzítik és a fogyasztó aláírásával igazolja annak tudomásul vételét. A tiszaföldvári fogyasztókat 1969. február 1-től ellenőriztettük, s ez alkalommal a hiányzó táblákat, használati utasításokat pótoltuk...« nem? Április 1-én érkezett a fenti vállalat újabb tájékoztatója, — amelyből arról értesültünk, — hogy a 2-es számú bolt vezetője udvarias levél kíséretében visszaküldte a bébiételt. A levélben ez állt: „Megkaptam a levelüket, melyben értesítettek a Néplapban megjelent cikkről, hogy nem lehet bébiételt kapni Homokon semmilyen választékban. — Ez igaz, de 10 éves tapasztalatom az, hogy nem is keresték, egy alkalommal kaptam, de nem tudtam eladni, mind meg kellett semmisíteni, mert elromlott. Ezért nem tartok igényt a küldött bébiételekre.” Kell-e bébiétel Tí biokon, vagy nem? Döntsék el most már a homokiak! & JOGI TANÁCSADÓ A* ér végi részesedés egyéni feloszlásáról A 13/1967. (X. 27.) Mü.M. számú rendelet 13. §-a szerint a pénzbeni részesedés formáit és felhasználási rendszerét az évközben távollévők év végi részesedésre való jogosultságát a kollektív szerződésben kell szabályozni. A kollektív szerződések megkötéséhez a munkaügyi miniszter, a SZOT elnöksége irányelveket adott ki. Mivel nem rendeletben történt a szabályozás, az irányelvekben foglaltak beépítése a kollektív szerződésbe nem kötelező. Az említett irányelveknek a részesedési alappal kapcsolatos fontosabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: A részesedési alap felhasználásával kapcsolatban a várható eredmények függvényében s az előző évről áthozott tartalék figyelembevételével elsődlegesen a jutalmazásra, a premizálásra s az újítások díjazására szükséges összegek évközi fel- használásának feltételeit kell meghatározni. E felbontás után a részesedési alap üzemrészenkénti felosztási szabályait kell meghatározni. Az egyes üzemrészek közt aszerint helyes különböztetni, ahogy a vállalati eredményhez hozzájárulnak. A vállalat dolgozóit az eredményre gyakorolt befolyásoktól függően három részesedési kategóriába kell besorolni. Besoroláskor arra káli ügyelni, hogy az azonos munkakörben dolgozók azonos kategóriába kerüljenek. Az év végi részesedé egyéni felosztási szabályainak meghatározásánál az irány- mutatás szerint ügyelni kell arra. hogy a feltételeknek megfelelő dolgozók részesedését csak a fegyelmi, illetőleg a fegyelmi eljáráson kívüli büntetések kiszabására megállapított szabályok alapján szabad csökkenteni, vagy megvonni. Így pl. munkavédelmi szabályok megsértése nem írható elő csökkentő feltételként: A kollektív szerződésben elsősorban a következő feltételek előírása célszerű: a) A jobb gazdasági eredményekhez való hozzájárulás elve, ennek elismeréseként a kimagasló eredményekért járó jutalom összegének meghatározása. b) A vállalatnál, illetőleg a munkaviszonyban bárhol eltöltött időtől, a törzsgárda tagságtól vagy mindegyiktől függően emelkedő részesedés biztosítása, c) Ahol indokolt, a távol töltött időre az egyéni felosztás során a teljes kereset figyelembevétele. Az év végi részesedés feltételeinek meghatározásánál nem hagyható ki a távollévők — pl. a betegek, iskolára küldöttek, továbbá az évközben be- és kilépők egyéni részesedésre való jogosultságának meghatározása. Helyes az is, ha a kollektív szerződés tartalmazza a kollektív munkaeredmények jutalmazásának és erkölcsi elismerésének elveit, feltételeit, formáit és mértékét is. A nyereségrészesedés kiosztását követően, ha a dolgozó azt sérelmezi, hogy a kollektív szerződésben foglaltak ellenére nem kapott nyereségrészesedést, — vagy annak összegszerűségét vitatja, sérelmének orvoslását a vállalati munkaügyi döntő- bizottságtól kérheti. A munkaügyi döntőbizottság a nyereségrészesedéssel kapcsolatos panasz elbírálása során elrendelheti a nyereségrészesedés kifizetését, ha azt nem, vagy nem a kollektív szerződésben foglaltaknak megfelelően fizették ki. Vizsgálhatja a munkaügyi döntőbizottság azt is, hogy fennállnak-e a dolgozó esetében azpk a tények, amelyek alapján a nyereségrészesedés kifizetését megtagadták. PL: ha a dolgozó nyereségrészesedését azon a címen csökkentették, hogy fegyelmi vétséget követett el, és a kollektív szerződés szerint ez csökkentő tényező, vizsgálni lehet, hogy volt-e fegyelmi büntetést kiszabó határozat. Vagy ha a dolgozót a vállalatnál eltöltött 10 éves munkaviszonya alapján 10 százalékkal több nyereségrészesedés illetné meg, vizsgálni lehet, hogy a dolgozónak van-e 10 éves munkaviszonya. Nem tartozik viszont a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe annak elbírálása, hogy a vállalat vagy annak valamely egysége részesül-e nyereségrészesedésben vagy sem: vagy az, hogy a kollektív szerződésben megállapított feltételek helyesek-e. Nem vizsgálható az a kérdés sem, hogy a dolgozó cselekményének súlyával arányban á!>-e a nyereségrészesedés megvonása vagy csökkentése, — mert ennek meghatározása a kollektív szerződésben megjelölt szerv hatáskörébe tartozik. Dr. Cs. I. FIATAL ÉS KÖZÉPKORÚ, Jö KONDÍCIÓBAN LÉVŐ igáslovak eladók a Palotási Állami Gazdaság központjában. Április 1-én és 2-án less a kiárusítás. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres TELJESÍTMÉNYELSZ A MOLÖK AT KŐMŰVES ÁCS VASBETONSZERELŐ szakmunkásokat VALAMINT ÜVEGES SZAKMÁBAN JÁRTÁS MUNKASOKAT KUBIKOSOKAT Jelentkezni lehet: Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, Szolnok. Ady Endre a. 117/c. Munkaügyi Osztály. postájából ES,UEraK®^ QLVASÖINK
